Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

' ° •’ i J- J V * . A t Ör j 2 $Z£RIDAb A9í2 áprUls 1. •:ö:-i'Víi-U BUj ip?-' rn K - '< ■. t íJOH. év*« IRfi IC FtUJÉB Smresztfsés és fclaéóhlía!*!: lolozsir. 9á’ta!-alci 13., I. araszt. »sltfw: 11—.13. Kyonla: í!s?eíem»atci S. szám. îeîfîon sz.: 29—23 A. pánin-Ifai Json RLRPiTQTIR: BARIM PISILÉS India képvisel©! visszautasították az angol kormány Javaslatait Ghánái ®.m Indiai ©Hen&éM mezére — Hess© lialálliina angol propaganda újabb Mísérlet© Felujultak: a harcok a keleti arcvoaalon latHHulaidenes: P fi í L * * x loîozsiâr, ElSüzetssl árai; Umili 2J0- mmiém 80 félévre 12, eaész ém 32 ?í’i?i zonyitja. Szovjetoroszorszägot tehát pél- daképül állítja India elé a vallási, szocio Sóg-iai és egyéb ellenietek rendezésére, (MTI.) Nehru India Cripps-je A Popolo di Roma ankarai tudósítója jelenti: Úgy látszik, hogy az angolok a Cripps-féie tervezet elfogadásakor első sorban Nehrura számítanak. Nehmt ser kan indiai Crippsnek nevezik, Nehru ei ismeri Ghandit, kettőjük között - ionban az a különbség, hogy Nehru ellenségé a paraszti etetnek és India iparosítását tűzte ki célul. Ellen­sége a Itaszloknak is, amelyeket Ghwidi meg akar tartani. Elképzeléséi k ginkább a Crippséhez ha sonlithatók, ami egyik oka -volt annak, amiért éppen Crippset küldték Indiába- Nehru Olaszország. Németország. Spa~ nvolország és Japán ellenes érzelmeit nem titkoljál, STOCKHOLM, április 1. (DNB.) Az •mgol jelentés is beismeri, hogy a kong­resszuspárt vezetői nem fogadják el fél­té ;ei nélkül Angliának Indiára vonatkozó javaslatait. Hír szerint Ghandi beszédet mond a párt végrehajtó bizottságában a javaslat ellen. Nehm is ellenjavaslatokat akar előterjeszteni. (MTI.) Súlyos számla terheli Angliát BERLIN, április 1. (DNB.) Mértékadó német polit'kai körökben meg vannak ■győzödre arróL hogy Cripps, bármilyen javaslatokkal álljon is elő, indiai külde­tésével kudarcot vall. Általában megálla­pítják, hiába szólították fel az indiai né­pet. hogy felejt-4 el és temesse el a múltat, az indusok és vezetőik nem tudnak meg­feledkezni arról a múltról, amely vé­res betűkkel íródott Anglia politikájá­nak történetébe. f Amennyiben Cripps azzal akar benyo­mást kelteni, hogy a „támadó által te­remtett veszélyről“ beszél, német részről Fsumitainak «rra, hogy ess .xa aüi.tóJaga# BERLIN, április I. (MTI.) Á Führer főhadi­szállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Donee- vidéken meghiúsultak az ellenség ú jabb táma­dásai. A Charkovtól keletre lévő arcvonal­szakaszon egyik tisztogató vállalkozás során sok hadianyagot zsákmányoltunk. A középső arcvonalszakaszon az ellenség több helyen na­gyobb erőkkel támadott. A támadások. ke­mény harcok után összeomlottak és az ellen­ség súlyos és véres veszteségeket szenvedett, E harcokban 24 páncélost megsemmisítettünk, A keleti harctér több szakaszán néhány táma­dó vállalkozásunk újabb sikereket hozott. A légi haderő kedvező eredménnyel bombázta Szavasztopol repülőgépgyárát, valamint a Kercs-tengerszoros kikötőberendezéseit. A Szovjet repülőterei és vasúti összeköttetései ellen intézett légi támadások során az ellen ség érzékeny veszteségeket szenvedett re­pülőgépekben és gördülő-anyagban. Harci re­pülőgépek Muimanszk kikötőjét bombázták. Március 23. és 30 között a keleti harctéren 183 ellenséges páncélost lőttünk szét. A Muriranszk közelében haladó, a március 29. és 30-iki német hadijelentésben emli- j telt ellenséges hajókarvánt német tenger- i alaUjárók újra megtámadták. A Kolai-öböl j bejáratánál elsülyesztettek két, összesen 11 j ezer tonnányi, súlyosan megrakott szállító * hajót. Egy harmadik szállító hajót Is meg­torpedóztak. A viharos tenger miatt ennek elvesztés« fts valószíaiL Légfl támadás sarán egy másik nagy kereskedelmi hajót meg rongáltunk. Anglia keleti partjai előtt harci repülőgépek' megrongáltak egy közepes nagyságú angol kereskedelmi hajót. A La Manche-csatorna partján a haditengerészeti tüzérség lelőtt egy angol vadászrepülőgépet. Egyes angol repülőgépek berepültek a ne met birodalom keleti vidékére. Angol boci bázók az éjszaka kísérletet tettek arra, hogy berepüljenek a megszállt Norvégia terület»: fölé. Három ellenséges repülőgépet lelőttünk. Németország Itatom és erkölcs1 ereje nem gyengült BERLIN, április 1. (DNB.) A brit hír­szolgálat egyik vasárnapi jelentése beis meri a következőket’ A. legkisebb jelét sem. állapíthatjuk meg a német hadsereg összeomlásának és Németország erkölcsi ereje sem gyen gült meg a legkisebb mérlékben sem. Er lényegeden másként hungzik — írja <* Völkischer Beobachter —. miuţ az ango lóknak saját tehetetlenségüket leplezni akaró hencegései, amelyekkel egész télen a szovjet hadsereg ókím» «ikeréiről W saéltdL, (MTI4 Eden angol külügyminiszter walesi beszé­dében — melyet tegnapi számunkban a MTI alapján közöltünk — hatástalanítani igyeke­zett azokat a szemrehányásokat, amelyeket a szovjetál'amférfiak Anglia ellen irányítanak. Litvinov és Maiszky kételkednek az Idő szö­vetségessé gében s követelik a második front1,4 létesitéséT, mert különben „e bolse­visták nem érik túl ezt a nyarat“. Anglia se­gítsége azonban késik, vagy a saintrnazairei kudarcra csökkeni. Eden ezzel szemben az angol erő megfeszítéseit hangoztatja a bolse­visták megsegítése érdiekében. A hadianyag- ssállitásókkal kapcsolatban kijelentette, hogy y,ezek tették lehetővé Moszkva megvédését s •ezek védelmezték Lenmgrádot“, jót lehet Roosevelt csali néhány nappal ezelőtt jelen­tette hi, hogy az ígéretekéi nem teljesítették ■h nem voltak teljesíthetők. Az angol államférfiak zavart sága igen jeT ■emso arra az út apóira, melyben Anglia mu él. Jelenleg a háború leghamarabb szakaszá­ban élünk“, jelentette ki Eden walesi beszé­dében-, meg je ,edkezvén arrói, hogy Churchill alig egy héttel ezelőtt azt bizonygatta, hogy ..Anglia helyzete jelenleg kedvezőbb, mini «gy ér vei ezelőtt1"".. Anglia külügyminisztere aljutott már arra a megállapításra, hogy a isJtzép ssstvnűs nem hely én valódi“, de vájjon a Szoi'jet megelégszik-e lettek helyett ha­sonló megállapításokkal Az indiai kérdés megoldására vonatkozó angol terítek élénken fog’olkoztatják a világ közvéleményét. Cripps sajtókonferencián isr mertcite ajánlatát s így fogalmat alkothatni), mindenki arról, amit az angolok a „szabad­ság“ fogalma alatt értenek s amit az indusok részére biztosítanának. A háború utáni idők­re vonatkozó ígéretekből világosan kitűnik, hogy Anglia továbbra is kitart hagyományai „kijátszó“ politikája mellett. Nem hagyható figyelmen hívül az & lény sem, hogy a ki sebbségvédelem nem szerep,el az indiai al­kotmányban, hanem csupán az indiai brit szerződésben, ami ürügyül szolgálhat Anglic számára India betű gyeibe való beavatko­zásra. Előrelátható volt — a feltételek elfogad hatatlansága miatt •— hogy az indiai kom gre$szusj>árt végrehajtó bizedtsága többségé­ben az angoi javaslatok visszaút ősit ásó in«\ lett foglal állást. Cripps a rendelkezésére ál ló módszerek mindegyikét hinróhálta, hogy rákényszerítse Indiát javasltainak elfogadá­sára — amiben Nehrunak jelentős szerepe volt —■ de a kongresszusi bizottság tizenkét tagjának állásfoglalása miatt hajótörést szen­vedett. Ghandi egyike a javaslatok legheve­; támadó egyáltalán nem vádolható azokkal j a kegyetlenkedésekkel, amelyek az angol számlát Indiában terhelik. Jellemzőnek ; tartják Crippsnek azt a kijelentését iß, ! hogy vallási és egyéb ellentéteket igen I .könnyen egy kalap alá lehet venni, mint I ahogyan azt m Szovjetunió példája a© Ibi­Bőse haláláról torjesstott hír «agai hazugság BERLIN, április 1. (MTI.) Illetékes rcéinét részről közlik: A WUhclm^trassen megcáfolják tsz angol hírszolgálatnak Su bhas Chasdra Bőse haláláról terjesztett ! híresztelését, mely szerint Bőse egy repüli szerencsétlenségnél életét vesztette. 3g I se — mondják a Wilhelmstrassen — valószínűleg huszonnégy órán belül be I bizonyítja, hogy az angol jelentéi nem felel meg a valóságnak, : A tfegyvoros erével wmlé rendeiftenis. nélkül függetlenség elképzel* I ítéletien — Írják m Mí&ai lapok JdAJNÍtKUía, április I* a bangkoki nemzeti tanács a rádióban foglalkozott az angolok indiai javas­latával és megállapította, hogy még a legnagyobb pesszimisták sem várták, begy a javaslatok ilyen kevés szabadságot nyujtsa« nak Indiának- Az indiai népet b© akarják rántani egy reménytelen háborúba Anglia oldalán. (MT.) Az Exbange Telegraph jelenti Új­Deminoi: az angol javaslat eiroga dásának kilátásai nem voltak ked­vezőek. Legfeljebb 50 százalékos el­fogadásról lehetett szó. Á kongresszusi bizottság 12 tagja közül hét az elfogadás ellen, volt és csak öt mellette. Ghandi enylke Cripps javaslatai leghevesebb @1 lenzőinek. Nehru állítólag hajlandó ellenjava»- latokat termi Cripps fcSlástése hamarosan. véegfit éw AMSZTERDAM, ÁPRILIS I. (DNB.) MINT A BRIT HÍRSZOLGÁLAT ÚJ­DELHIBŐL JELENTI, AZAD, A PÁN- INDIAI KONGRESSZUS ELNÖKE A VÉGREHAJTŐBÍZOTTSÁG HÁROM ÉS FÉL ÓRÁIG TARTÓ ÜLÉSE UTÁN KI­JELENTETTE, HOGY A BIZOTTSÁG­BAN CRIPPS JAVASLATAI DOLGÁ­BAN TELJES AZ EGYETÉRTÉS. A BI­ZOTTSÁG MINDEN SZEMPONTBÓL A Mintán Cripps sajtéban elhangzott nyilatkozata szerint javaslatait nem lehet módosítani, a kongresszuspárt egyes köreinek nézete? szerint kül­detése hamarosan véget ér, ha az angol kormány nem járul hozzá, hogy a tárgyalások alatt módosít­hassák a javaslatokat. Miután a párt elutasította a javaslatokat, az ősz- íizes többi Indiai párt magatartása már nem számit,, mert a kongrész­LEGBEHATÓBBAN MEGTÁRGYALTA A JAVASLATOKAT ÉS ELJUTOTT A DÖNTÉS MEGHOZÁSÁIG“. EGY AMERIKAI HÍRSZOLGÁLATI IRODA GENFI ÉRTESÜLÉS SZERINT JELENTI ÚJDELHIBŐL, HOGY AZ INDIAI KONGRESSZUS TAGJAINAK TÖBBSÉGE CRIPPS JAVASLATAINAK VISSZAUTASÍTÁSA MELLETT FOG­LALT ÁLLÁST. szuspárf állásfoglalása Crippset ka- zalérésre kényszeríti. Egy kongresszusi tag a következő­ket jelentette ki: Egyetlen tagfár* snm sem hajlandó elfogadná Cripps javaslatait abban a formában, amelyben elénk terjesztette. Kije* lentette, hogy általános vélemény szerint Cripps küldetése véget érts hacsak az angol háborús kormány nem hatalmazza fel as indiai terv megváltoztatására* 11.000 tonna a veszteség Újra támadták m Murmaaszk felé haladó hajókaravánt Anglia indiai politikája véres belükkel íródott

Next

/
Thumbnails
Contents