Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-10 / 56. szám
ff «'S Mr fhrffftff ftlL. tt&tü a f* « líolozívárl nem leayegeü ésviir, vesse Jele» 1 .4 fcHseflétás Í«&»aá8f Üróüapltasii y@l£g«í& KOLOZSVÁR, március 10. Ko>lowvár város törvényhatóságának közigazgatási (bizottsága dr. Inczédy Joksrnan Ödön fő- Üspáfa einökí«te atati hétfőn délután 5 bórakor tartotta meg március havi ülését la vároetiása tanács termében. Az ülésen & közigazgatási bizottság tagjai teljes .számmal voltak jelen és érdeklődéssel hallgatták az előterjesztett jelentésieket. P»:i|áffsi8e$ácfi |e eiiáés «1 ÍÉ,®z@!ÍÁáásátéÍÍ Az előterjesztett jelentések közül legfontosabb volt dr. Keledy Tibor polgármester jelentése, melyben a város február havi közeliátásárói számolj be. Eszerint a város kenyér és liszttel való ellátása az elmúlt hónapban zavartalan volt. ÍA szükségletet a közellátási kormányzat ■tökéletesen fedezte s így a nehéz testi munkások fejadagjainak kiutalása sem okozott nehézséget. Számottevő megtakarítást ért el a város az utóbb elrendelt kenyérfejadag csökkentése következtében. A zsíréi1, átás szempontjából február nyugodt hónap volt. A burgonyaellátásban az elmuh hónap folyamán sem következett be változás. (Ä peróleum- és cukoréi!átás zavartalan -olt, • ’ i M- mm A tüzt'faellátás az elmuh hónap fo° lyamán lényegesen javult, úgyhogy rz ellálási nehézségek már megszűntek. A lábbeli és talpelíáíás aránylag zavartalan volt. Igaz ugyan, hogy a város rendelkezésére bocsátott készlet nem ;fedezi a szükségletet, de az igazságom elosztás következtében az ellátásban nem volt zaviar. Különben a lábbelielláíás szempontjából az ország minden részében ez a helyzet. k wé?®§ iíozegéstíiégugy® láleléfijNő A polgármester jelentése után dr. Sólyom Sándor városi főorvos terjesztette elő jelentését a múlt hónap közegészség ügyi állapotáról, amely általánosságban kedvező volt. A mult hó folyamán 114 fiú és 98 leány született és a születések 1? százaléka volt törvénytelen. Ellxaít a mult hó folyamán 108 egyén, 18-al kevesebb. mint az előző év február havában. ■ Míg február havában 212 volt a szüleié sek száma, a mult év február havában csak 126. tehát 86-tal kevesebb, fertőző betegségek szempontjából a város közegészségügyi állapota kedvező volt, minthogy fertőre betegségek nagyobb számban nem fordultak elő. Á hatósági orvosok 286 esetben végeztek közegészség- ügyi vizsgálatot, 161 élelmiszerrel foglalkozó alkalmazottat vizsgáltak meg, 1052 szegény beteget gyógykezeltek és 38 sse- jgény beteget utaltak kórházba, A tüdőbeteggondozó intézetben 439, a nemi- beteg gondozó intézetben 2113 beteget kezeltek. Házasság előtti orvosi vizsgálatra 254-en jelentkeztek, ezek közül 115 díjtalanul kapott orvosi bizonyítványt. Jelentésének végén a főorvos előadta hogy a polgármester utasítására a házasság előtti orvosi vizsgálótok meg- könyitése céljából külön tanácsadó szervet létesítettek. liennyi m Eco'ecswivialc föfföla SííaléScía f Kolith András pénzügyigazgató jelentősében eiőadta, hogy a muítévi állami adóhátralék 6,653.943 pengőt tesz ki. február hó folyamán a mull évi hátralékra ki 52.486 pengő folyt be. a folyó évi e^ő’rás, a múlt évi kivetéseket véve »Tanul, 10.439.345 pengőt tesz ki. illetékekben befolyt február hó folyamán 233 ezer 290 pengő, forgalmi adóban 527.697 pengő. A folyó évi házadó és rendkívüli’ pótlék kivetése megtörtént és ennek vég- összege 3,226-544 pengő. A mull év fo- I Syamán különböző címeken 15,749.390 pengő adó folyt be, amelyből minden fco- lostsvári lakosra fejenként 139 pengő jut. A mulíévi hátralék 8,918,434 pengőt tesz ki, amiből viszont fejenként minden kolozsvári polgárra még 48 pengő jut. Megállapította a. pénzügyigazgatő, hogy a város polgársága teherbíró képességén alul fizetett csak adót. Csutak Béla rendőrfőtanácsos jelentése szerint a múlt hő folyamán 661 ügyben indult meg eljárás, 473 végződött j «redménnyel, m bejelentett kár 24.008 I pengőt tett ki, ebből 10 ezer pengő kú ‘ Megtérült. Á rá re» területén « smsdí foó IWyaosvfe- 7 ftragyíIkwSBág ttSrtiaÄ, fearm v&wqnA tfffvifvesBély Dr. Székhelyi Imre helyette® gazda sági felügyelő jelentésével kapcsolatban az elnöklő főispán kérdést intézett Kovács Gyula müsaaki tanácsoshoz aziránt, hogy fenyegeti-® a városi árviaveezede lem. A műszaki osztály ve«etője válaszában előadta, hogy a jégzajlás úgy a Szamoson, mint a Nádason már végétért, mégis úgy a műszaki hivatal, mint a tűzoltóság és hadíestparancsnokság állandó készültséget tart fene, ves&éüy esrr téré.  város bőven el van látva műszaki anyagokkal és bár úrvázveszedelem a vár rost egyáltalán nem fenyegeti, minden biztonsági intézkedést megtettek az eset* leges veszély elhárítására,, M Megalakult a Baross Szövetség maFosvásárlieíyi fiókja MAROSVÁSÁRHELY, március 10. (Az Ellenzék tudósit ójától.) A Kereskedelmi és Iparkamara termében népes alakuló közgyűlést tartott a Baross Szövetség marosvásárhelyi fiókja, A közgyűlésen a szervező bizottság nevében Elekes Lajos telt jelentést. Ezután megválasztották a tisztikart. Bustya Béla kor- elnök javaslatára a közgyűlés a maros- vásárhelyi fiók disselnökévé választotta Mikő László főispánt, Inczédy-Joksman Nándor ny. főispánt, vitéz Vida Gyula ny. vezérőrnagyot, Májay Ferenc dr. poi gázmestert, Biró József dr. kamarai főtitkár, miniszteri biztost. Elnökké Brech- ner Vilmost, ügyvezető elnökké Elekes Lajost választották. Álelnök lett Angi Balázs, Bustya Béla, Barabás György. , Duha Tibor dr., Elekes János, Ilonka « Ferenc dr. főügyész leit, Véresre werfe és leszúrt a régI ftaragesa I KOLOZSVÁR, március 10. (As Eüeu- ! zék munkatársától.) Kínos ügyben tett I jeleni est a rendőrségen Andreíca Desne- i ler Aszupatak-atca 4. szám alatt lakó j föídmives. Tegnap késő délután egyik ' régi haragosával össsetalálkozott házá : közelében s csakhamar szóváltás támadt ' köztük. Andreíca ki akart térni, hogy I elejét vegye a további keUemetleasegek“ , nek. de haragosa kést rántott elő ős azzal két* szer az arcába szúrt s a. fejen s karján is súlyosan megsebesítette, majd amikor látta, hogy a földnaives vértől borítva összeesik, eimenekülí. And- reica családja értesítette ss octroi a mentőket, akik kiszállottak a helyszínre es elsősegélyben részesítették; a sulyoaa» megsebesült földmivest. Az orvosi segély- nyújtás után súlyos, de asm életveszélyes állapotban beszállították a eefrésxeti klinikára. A rendőrség megindította az eljárást a bratáli* késeid eilen. Hagy eredmiifilef ért «I a sziiefke zeit munka a mezőgazdasági hitelellátás terii Émdivatlapok m favaszi idényre (kabát, fes^stfisH, rshaispob) sséí »agy vé=> Wékbsa kaphatók *a ELLENZÉK WW VESBOLT J ÁB AN Kalózévá?, Mátyás káffáJy* tér 9, Vâ^ffl&a» &lésasá(&3& 53 ssáitór tooifc Gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy szövetkezésre, az erők összefogására gondok nevelik rá az embert. Erdélyben a 22 évi kisebbségi sors szoros kapcsolatokat teremtett a &ép ş a szövetkezeti élet és munka között. Az Î914—18-as világháború után a régi szövetkezeti hálózatnak csak a keretei maradtak itt meg. Élőiről kellett kezdeni mindent. Néhány évi csodavárás után a magunkrautaltság kiváltotta az összefogás gondolatát e két sző. vetkezeti központ segítségnyújtásával és irányításával megindult Erdélyben az intensiv szövetkezeti munka. Gyengék voltunk, de a vállvetve végzett munka gyümölcsöt érlelt. Á kisebbségi sorsban a szövetkezetek népi és nemzeti szervezetekké nőttek, jövedelmeiket közcélokra áldozták, eggyéforríak a néppel. A falu hitelellátása, a tej közös feldolgozása és értékesítése, vagy a falu fogyasztási árucikkel való ellátása csak ^lapszabályszerü hivatása volt a szövetkezeseknek. Tényleges feladata és célkitűzése sz egymásrautaltságban a népi összetartás megszervezése volt és segítségnyújtás suindesütt, .ahol.a szükség megkíváata. As erdélyi szövetkezeti központok kisebbség gi sorsban végzett munkáját a felelős magyar vezetők jól ismerték s a bécsi döntés után rendeleti utón nyújtottak lehetőséget ennek folytatására, biztosítva a központok önállóságát és függetlenségét. Az erdélyi szövetkezetek csucsszervezete, a Kolozsvárt, dr. gr. Bethlen Lászió vezetése alatt működő „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja, a kisebbségi sorsben végzett munkájával kiállótta a tüzpróbát s a bécsi döntés után uj hivatás várt rá. . a román konverziós törvény nyomán Erdélyben nagyrészt megszűnt a hitelélet. A feie-hitel- kérdés, főként a mezőgazdasági hitel kérdése megoldásra várt. A döntés után Erdélyben uj élet indult, a vérkeringés visszatért az erekbe, a hiányok pótlásához tőkére volt szükség, A „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja hitelszövetkezeti kMózatáv&l munkába kezdett. Az egész Erdélyt behálózó kís iiltelssöveí- kesetek elsősorban saját szükség » OMftte ® ^ßlásiS9&sá(t, « I atunkába álltak, főként a saesSgastfaakgí kis» hitelellátás szolgálatába. Beszédes számadatok megvilágítják ezt s .} kát Eisiidss szdmsfe j A „Szövetség" által visszleszámitolt váltók j összege 1939 december 3i -sn mindössze 480.258 pengő volt. 1940-ben, a bécsi döntés után a hiányt pótló munka azonnal megindult és az év végére a kihelyezés már százszázalékos emelkedéssel, 962.538 pengére aóii. A fejlődés Î 941 -ben fokozódott és év végéig a Szövetség felhelyezése — mellyel tagszövetkezetein keresztül főként a falusi tömegek megsegítésére sietett — AW0.26S pengőre emelkedett a®8 kösel 3Sé szággSékos aövekedés. Ezt az összeget nagyrészt apró tételekben, összesen 10.812 tételben folyósították; 8346 tételt 300 pengőig terjedő kölcsönökben. Az 5 . ezer pengőn felüli tételekben folyósított 7t2 j ezer 42! pengőt a „Szövetség" tagszövetkeze- ? tel elfcgadványaik ellenében vették igénybe, 1 de ennek az összegnek tetemes része ismét j apró tételekre osztva, kisemberek megsegité- I 3ét szolgálta. A Szövetség és tagszővetkezetsi- I nek munkája elsősorban a ee>«eögazda falussí j ^iteleiláíásira irányul! A „Szövetség" ebben az évben még rohamosabb mértékben fejlődik és valósítja saeg célkitűzéseit. A kilátások szerint a kthelyeiés bivi átlagos 40é.öí5® pengővel emelkedik, arai axt jelents, hogy» hasfoata mini egy t.SÖO kisgazda kapja meg csak a „Szövetség" közvetett segítségével azt a támogatást, amely lehetővé teszi fokozottabb termelőmímkuját. Ezt többszörösen meghaladják a „Szövetség" tgob;»els7.övetkezetei által saját tőkéjükből folyósított kölcsönök. A hitelszövetkezeti hálőzat fejlődését szemléltetik a következő adatok; a bécsi doatésko? ’ Î3I hitelszövetkezet, S10 tej szövetkezet ós ÎS * vewestárgyu, tehát összesen 260 szövetkezet tartiDsott « „Szövetség" taglntéaeísa közé; számuk 59413. v’égéig 309-rs nőtt. A „Szövetség" munkájának legnagyobb elisínerése, hogy alapító tagjalaak eorába a ra. kir Államkincstár . 1,200.03® jjd* % A díéJardéiyi reforménis&k Tasám*p, mS-áia ésfce 8 f*i<< 'km: fi református teológia diszteíHfi^ b'^rt tartóit akadémiai estélye«, ih USyvctv Latos e délerdéiyi reíorrná tusok helyzetét ismertette. Előadásának bevezetésében hangs ulyozto, jbogy a kolozsvári református tfM>ié giának Istentől nyert kötél esség p nyilvántartani a határon tulmaraíl? reformálás testvérek helyzetét Ml ntáii röviden ismertette a délerdélyi m«yyai evangéhkns, római katoM kos és unitárius egyhá2 helyzetét., ráfért a reformátusok hejyzeténelk ismertetésére. A kiraiyliagomaSlek*' kerület 203 gyülekezetéből 51, két. százhúszezer bivéből 65030 maradt Romániában. A határon túl maradi az órománial egyházmegye is, S gyü- V1'" ->-• «« l<h. őoaoo lé’ekktL Az erdélyi református cgyházkeiő- leujúi, mciyet derékban vágott ketté a héfjsi döntés, az 520—533 ezer lélek hol 1.45000 lélek 139 anyaegyházfeart 73 leányegyházban és 805 szórványban maradi a határon túl. A 19 egy hízn«f«ve közöl e (gyűlafefcérvári, hunyadi, küküllí^i, nagyenyedi, nagyszebeni) teljesen, 7 pedig töredékben Jutott Romániának. Az iskolák közül a nagyenyedi Bethlen kol légióm gimnáziuma és taniitókéiiző |e8 a brassói fiú- és leánykere&kedel- mi, leánygimnázium, a csombort gazdasági iskola, valamint ÎM elemi Iskola került a határos túlra* összesen 163 lelkész. 88 tanár és 111 tanító, Összegezve! Romániában maradt 260.000 reform tus, 25Ü gyülekezel több mint Söö szórvány, 6 középiskola, 122 elemi iskola, 2 óvód a, 1 szőre- tetház, 1 árvaliáz, 220 lelkész, 22b ta ■ aár és tanító, A Hömániáfeü» maradt reformátusoknak megoldásra váró kérdései között négyet említeti meg m éik adó, Az első a szervezetlenség, *mi ormán van, hogy két csonka, koz pontjától, püspökétől, vezetőségét©! megfosztött egyházkerület került a haláron túl, aiselyekatk egyházke rületekké való szervezkedésé miatt- ézideig nem sikerült. Az erdélyi ke- fület ügyeit gra Bethlen Bálint 16 gondnok és Hagy Fzmm esperes ve agáik egy Nagyenyede-a székele Inié- ^obízottságg&l^ a királyhág émelié kiét Nemes BÍemér íny ősi esperes^ A második kérdésük a lelkész-'és tani téhiáay« A feéesá d&ntés után 37 lel. kész3 11 tanár és lő tanító repatriált. A leikészntánpétlás hiztositásé» za felállit&tták Nagyenyeden a ,jB©thlea Sáhor iía©Iégiai Akadémi át<f, a tanítókat sz esyedi iasitékép zőbem neveik, a tsai’cőE.Őkét Szeben* b&SL A harmadik kéráéai'íik a bécsi döntés után elkültSzütt Otjyhäztagek- után maradt anyagi és szelíemi Sínek a betöltése. Vannak gyülekezetek, különösen $ határ melleit, ame lyeknek az egész ifjúsága átjött Magyarországra, A segyedik kérdésül* a szórványkérdés, Az odaszakadt 2iü gyülekezetnek a bécsi dónté» elolt is több mint szórványa velE A szépszámú közönség míndvéra-J nagy érdeklődéssel hallgatta az é? ■ dekes előadástKönyvelők? Válifelatok! N*{r?95 fente.**"' Dr, Erdélyi Sándor; Ifikor! icereslceifsliitl és ipari kSayvvite! Mérleg és erdméay. költség3záiaadás, kallrutä' tsó, üztím'íessáuitdás, könyvviteli organríseiój revisiótan. társulati edőstás (értékkülSobSzeR íariaiék) iiaesugssdasagi st®lásatiks és budge! Terjedelmesen Iwrített, újjáalakított kiadás Függelék: Az egysserü köayvvétej. Á nagyalcku, ieű 4ö0 aldsíaí kötet ára I4J pengő. Kapható ss ELLENZÉK KÖNYVED” BOLTJÁBAN KalcMvár, Mátyás kiráíyirr 9 Vidékre uta*nvétt<aí a» szállítjuk Most jelent aaegs LEVÉLPAPí^OlC, egyszerűtől « Is#-' .§ választékosabb k*vitelig, legdlcsébba» % as ELLENZÉK kőnyvoiztályáiM^ H i©3ţftvdr, Matyi« fi,
