Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-09 / 55. szám

la«3 WMltui V.

Kőrösfö vendéget várt

Nekünk, a városi élet forgatagában elnyűtt lelkű embereknek ctlig tűnik fel az a. sok szépség, népi gazdagság és tájiélek, ami a közei fekvő Kalotaszegből az idegen szemlélő felé árad. A szépséges Kfdota- szegnek is egyik központja Kőrös fő,

■ amelynek fekvése a legjobb alkalmat nyújtja arra, hogy az erdélyi népi élet után érdeklődő beletekintsen ősi, hagyó- mátiyos életformájába.

Természetes voll, hogy a Kolozsváron időző von Jagow budapesti német nagykövet is meglátogatta Kőrösfö magyarságát. A falu lakossága örömmel készült a Harmadik Birodalom képviselőjének fogadtatására. Szombaton a Fő-ulca hangos volt a diszkapu ácsolásától, a leányok vidám nótáitól, amint a fenyő füzéreket fonták, az iskola udvara a leventék gyakorlatozásaitól és Kőrösfö legjobb gazdasz- szonyánah konyhája kürtöskai ácssütés közti csevegésről. Várták a vendéget. Mintha az éjszaka is nyugtalanabbid telt volna...

Reggel korán ébredt a falu. Kőrösfö apró, pirosfedelii házait sürgés-forgás töltötte be. Aki kitekintett ablakán a reggeli derengésben, láthatta már az országút közepén, a községháza előtt a hatalmas díszkaput és rajta a felírást: „Isten hozott

/“ Csakhamar megélénkültek az utcák. A kellemetlen hideg ellenére is kint szorongott a falu aprajcrnagyja az utcákon és az országút két szélén. Felvonult itt egy ősrégi magyar település minden népművészeti gazdagsága. Kacagó szemű menyecskék, leányok díszes ünneplőben, su- bás öregek, varkocsba csavart hajjal9 hoss- szu bajusszal, apró legénykék, gyermekek, csizmásán s fiatalságuknak minden vidámságával. A szem írisze színnel, a lélek örömmel telt el a festői látványon.

Sürü hóesés zárta el a kilátást. S mégis, mielőtt közvetlen közelről felbuklsxm- tali volna a vendégek, gépkocsijai, felhangzott a levenieszázad parancsnokának vezényszava:

— Vigyázz, jobbra nézz! I

Az autók lassítottak s kiszálltak belőlük Kőrösfő vendégei; Jagow birodalmi német követ és felesége, Von Damerau kolozsvári német konzul és felesége, In- ezédy-Joksman Ödön dr. főispán, dáJnolti Gaál Elemér alispán és felesége és Keledy Tibor dr., Kolozsvár polgármestere és felesége. A leventeszakasz tőgy azzá dúsában egy katonanemzet minde'ty erénye tükröződött. A rend és fegyelem. Az, ami az uj Európa felépítésének alapkövei és alaptételei.

Albert István községi bíró díszes ünneplő ruhában mondja el pár köszöntő mondatát. I

— Érezze magát itthon miná^unk...

A birodalmi követ és kísérete arcán mosoly jelenik meg. Aligha érti bíró uram magyar mondatait. De a nyűt tekintetből, a szem tiszta ragyogásából, a hang létekből fakadó őszinteségéből megérti a magyar vendégszeretet lényegét. Közben száll az el jen az Egek Urához: Éljen Horthy Miklós; éljen Hitler Adolf.

Von Jagow nagykövet szívből fakadó szavakkal köszöni meg Albert István bíró uramnak a szívélyes vendéglátást. A verses köszöntő sem maradhat el. Három apró legényke furakodik elő a tömegből és félkört alakítva, egy pöttömnyi selypítő kislány körül, versben köszöntötték a követet és feleségét.

A vendégek azután megnézték a gazdag kalotaszegi népviselet jellegzetességeit. A kivarrott piros csizmákat^ a vagyont érő pártákat, a férfiak hímzett bőr- mellényeit, egyszóval a színekben tündöklő kalotaszegi népi virágoskertet. A pompás faragásu bútorokban, a hires kalotaszegi hímzésekben, az írásos mintákban, a falakat díszítő káncsókban és tányérokban, a különleges kalotaszegi rokkában különös gyönyörűséget találhat & szemléld.

Előkerült nemsokára a hamisítatlan ko- TÖsfői kürtöskalács is.

— Szeresse lelkem, mert jó... — és n vendégek ..szerették“ s jó étvággyal itták hozzá a friss bivalytejet.

Kőrös fő vendégvárása végétért. ’A. levente diszszakasz búcsúzott von Jagow követtől. A legkisebbel kezet is fogott.

— Jó napot — mondotta hamisítatlan

porosz kiejtéssel. ?

— Szebb jövőt! — vágta vissza a magyar levente s még a szeme se rebbent ***«■ (—}

t J IT ^ KJ fb

Dietrich V®» Jagew Kolozsváron

KOLOZSVÁR.; március 9- Ítfetrich von Jagow, Németország budapesti követe, hitvese társaságában szombaton délben 2 órakor, a menetrendszerű gyorsvonattal magánjellegű látogatásra Kolozsvárra érkezett. A követet a pályaudvaron von Dammerau kolozsvári néinet konzul és Horst Grimm, a kolozsvári .egyetem német akadémiájának lektora fogadta. Von Jagow követ a pályaudvarról szállására hajtatott, majd a kon zuláíuson rendezett szükkörü fogadáson jelent meg. Este von Bammarau konzul adott vacsorát von Jagow követ tiszteletére. Vasárnap délelőtt a német követ látogatást tett Körösien. Délben. Kolozsvár városa és Kr< lozs vármegye főispánja adott ebédet a magas vendég tiszteletére* Vasárnap este van Jagow követ a Denevér előadásán jelent meg a Nemzeti Színházban Von. Jagow követ feleségének társaságában hátion reggel yep kocsin hagyta el Erdély fővárosát.

Báráoss? IteS^ rafif 5?tm’n§k:

'Minden egyes magyar sutler előtt kit kötetesig áll: karolni is termelni!“

BUDAPEST, március §. (MTI.) Bárdossy László miniszterelnök ßz Uj Magyar Munkás hasábjain vezércikket irt, amelyben a magyar mun~ káskérdéssel foglalkozik.

— A világ legnagyobb háborúját éljük — írja többek között — és ennek kimenetele valószínűleg uj irányba vezeti majd az emberiséget. Magyarország részivesz a harcban és

így .

m'nden egyes magyar ember előtt két kötelesség áll: harcolni és tér- melni.

Az egészséges felfogású nemzeti társadalom szemében a munkás nem számítási tétel, nem osztály, vagy „menfeizliataíian politikai elem“ többé, hanem a katonával egyenrangúan megbecsüli testvér. Mindebből következik, hogy a mag var munkás ismeri és készséggel vállalja azt a kötelességet, amely reá a mai háborúban hárult“ minél többet, turnéi jobban és minél zavartalanabbal termelni. A kormányzat viszont tudja, hegy a háborús időkben a magyar nép és különösen a városokban lakó magyar munkás müyen nehézségekkel küzd és a munkásember háztartása a találékonyságnak és a hősi lemondásnak mennyi változatával igyekszik legyőzni a gondot. Amí emberileg lehetséges, meg £s történik a munkásság megélhetésének biztosítására és ma már ott tartunk* hogy bizonyos zökkenők után sokkal jobban sikerült ezt a kérdést megoldani, mint az elmúlt vüágliá» borúban.

Végezetül a <4kk azt fejtegeti, hogy a háború után még jó ideig a ma« gunk erejére és termelésére leszünk utalva.. Az elkövetkező korszak mindenképpen a munka korszaka lesz és e kornak legfontosabb fényez©!© a dolgozó ember, a munkás.

Belsjezod'Stt az un

népfőiskolái tanfolyama

KOLOZSVÁR, március 9. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentiszte leltei kezdődött az unitárius teológia népfőiskolái tanfolyamának záróünnepélye A tanfolyamon résztvett harmincnégy székely fiú tanáraik vezetésével ünnepi isten tiszteié ten vett részt, melyen Abrudbányi Fikker János dr. dékán mondott beszédet. Az istentisztelet után wz. unitárius kollégium dísztermében 11 órai kezdettel ke” riillit sor a záróünnepélvre.

A Himnusz eléneklése után Kiss Elek dr. egyházi főjegyző mondott beszédet, roelvnek során rámutatott a népfőiskola működésére és felolvasta a tanfolyam hivatalos jelentéséit, majd Kiss Sándor igazgatótsnitó, teológiai zenetanár vezetésével a népfőiskolák dalárdába énekszámokat adóit elő.

Erekes Mihály népfőiskoláé Szabó Endre: Magyar templom cimü versét szavalta el, majd dr. Géléi József egyházi főgondnok, egyetemi tanár mondott beszédet a magyar népről Előadás» során rámutatott azokra a történelmi eseményekre, melyek teljesen megcáfolják a „turáni átok“ tévhitét, vagyis azat az elképzelési, hogy a magyar nemzet

őseitől öröklött természeténél fogva képtelen nemzed összefogásra Példákkal bizonvitutfa az előadó, hogy a nemzet a történelem folja.-“ mán több esetben adta tanú jelét összefogó erejének és az ideig-óráig taitó szétszakadásokat és íestvérharcokat mindig idegen fajták okozták, akiknek érdekükben állott, hogy magyar a> magvart pusztítsa. Végül rámutatott azokra a kötelezettségekre melyek a falujukba visszatérő fiatal székely fiukr* várnak a nemzeti összefogás és a magyar aesri- 2ot jobb jövője szempontjába

Tiboldi Mihály humoros monológja után a népfőiskolások dalárdája adott elő énekszó** mókát, majd Kovács József és Balázs Jjéls népfőiskolások szavalíatai következtek.

A népfőiskola hali gat ói nevében) Sük fed János mondott köszönetét a főiskola rendezőinek és sz egyház elöljáróinak, majd Joian M’kiós püspök mondott* el záróbeszédét Beszédében hangsúlyozta azokat a kötelességeket, melyek a távozó fiattal székely fiukra várnak a jövőben és isten áldásét kérte ételükre és munkásságukra.

A záróünnep a Székely Himnusz hangjaival ért végei.

MÁRCIUS

Ä tavaszi megújhodás az átalakító ifjúság, szóval a nemes ó? örök forradalom hónapja. Korunkban ' még jelentősebb, mint hajdan volt. Mert a világ mai át teremtésére törekvő rendszerek állandóan a nemes for radaromról beszélnek. A nagy fogalom és nagy szó lantibólsevista vonalain, ahol nem kopott meg igazi lényege Még az aggastyán ott Viehybesn is tőle kér meleget, erőt, életet.

Nekünk, magyaroknak a március különösen jelentékeny, óriási emléket újít meg, amelyek puszta szellemiségünkkel felkavarjak lelkünket és öntudatunkat., sőt sodró erővel töltenek el, mely olykor-olykor elragad dicső kezdeményezésekre. Mia különösen, mikor a tavasz történelmi és társadalmi eszméket hordoz, egy ifjúságra és ifjú hősiségre támaszkodó világban, a termékenység tökéletes igénybevételiével. Igen, a magyar történelem utolsó ünnepi hóniapia volt március. Amikor a Petőfiék ifjúsága kivonult a heves és mérlege- léstöleoi történeti cselekvést /megújító kezdeményébe, hogy Magyar- ország elkerülhetetlen sorsát, melynek végén haláluk árán a korszerű átalakulás öröme várakozott, sier tessék és a győzelem felé irányítsák. Amikor március eme u,i Idusából megszületett a szabadé ágiharc s vereségét február végén a káoolnai csaták után győzelemre fordították, a szabad március megújult: elindította 1849 ver sacrumát. Ez a két március el évülhet ebien. Érthető, hogy valahányszor fölhangzik magyarul ez a szó „március“, rögtön káprázzuk a március 15-ét, Petőfi és Kossuth nevét is. Büszkén és átszellemült en Ma is hevesen rohannak meg, amikor a parasztság és munkásság nemzeti érdeke most erőteljesen kezd „lábrakann!“ a parasztiró és társadalormtmdósi köziírók roba* mozására, egy uj világszemlélet döntő támogatásában, mely oly örök értékeket, amelyeket nemrég szembe állítottak még, vagy kiaknáztak, mint a nemzetiség és szocializmus fogalmát, osszepárosáái&ni törekszik.

Március és március 15-ike régei erős fészket vert Kolozsvár lelkében- A hagyományok, őrzőiében, az esz mGaramiatok nagy kiegyensúlyozó jában, a társadalmi ellentétek tapir latos erjesztőjében, de mindenek ír lett a magyar igazság, függetlenség, szabadság, nemzetiség őrtornyában.

I A Wesselényíek, a székely puccs, a I függetlenségi pártharcok, a merne I randu/m-pör, a kisebbségi sors emlő I kei között. Amikor még a hivatalos I világ rossz szemmel nézte, a tömeg J keserű és dacos elfogultsággal fülei j te. Igen, mindjárt a kiegyezési kor I szak elején, már megalakult Koloz S várt az állandó március 15-i bízott- ! ság, egyetlen és állandó az ország ban, hogy a független Magyarország eszméjét hajszolja és a 22 év alatt is j legalább csöndben őrizze meg önma I gát, a hagyományokat és a megbe i csülhetetlen emléktárgyakat: a sza- J badiságharc anyagi hagyatékát, vala- i minit a Kossuth- és Peíőíi-serieget j 1941-ben természetesen uj életre kel;

! a felszabadítás fuvallatára rögtön ! Ennek az állandó bizottságnak ün- I népségéi mind hatalmasabb és dörr j többek lettek a múl than. Nem csoda ! hiszen Bartha Miklós. Ugrón Gáboi I Háry Béla, Sándor József, Apátby s István, Kuszkó látván, stb. izzó tüze I táplálta s magával ragadta egyre j inkább Kolozsvár vezetőségét, vala I mint hivatalos köreit, majd az egye j tem létrejötte után az ifjúságot és a I független szellemű tanárokat. Ezek \ nek az ünnep ily Időknek régi széllé I mét igyekezett feltámasztani a mult , évben, az utolsó március 15-i állandó j bizottság >még élő töredéke s igyek I szik most a városvezetőség kére!

• mér© az EMKE megújít and és diadal j más uj életre fokozni. Kellő időben, j és kellő előkészítés után az EM'KF:

J újraszervezte az állandó bizottsa i got, felkérve 64 kolozsvári testület- I képviseletének megjelenését, de úgy j láítszik a 48 tag hagyományos szó j mát gondosan megőrizte a bizottság 1 össze ál litjása kor, sőt a régi tagok so ! rából 8-at meg is tartott. A müsoríer i vezetőből szintén kiragyog a hagyó 1 mány tisztelete: az egyetemi fiatal I ság szabadtér! ünnepe után a Re ! dlouitban is dívott délutáni ünnepély; is most a Diákházban megismétlik és megrendezik a hagyományos va csórét, mikor az ünnepi szónokok isznak a Kossuth- és Petőfi-serlegek bői. Gazdagodást jelent a Petőfi Benr és Unió-emléktáblák megkc szoruzása és az 1848—49-es Ereklye Muzeum újbóli megnyitása» mely . román uralom alatt ládákban rejte kezeit, továbbá ünnepélyt rendeznek a szamosiéi vi vértanuk, Tamás Sándor emlékműveinél, melyek a/

I állandó bizottság alapította Erekly I Muzeum és Történelmi Lapok emel ! a mállenium évében. E kiszélesítek ünnepély alapos és tevékeny készeiéin nyomán az a szilára meggyőződés támadt bennünk, hogy ez a ke ' lozsvári ünnepély „méltó lesz rég:

1 nagy híréhez“ és a márciusi nagy igazságokhoz. Kezdeményezőinek ! friss erőit bizonyítja, hogy a kolozs I vári szabadiságszobor megvalósít ás é I már is élinditiotta. Szóval az uj és ! fiatal március az ünneplésen tuí a!

1 kötni akar itt és mindenütt. Remél I jükt hogy ez a pezsgés az általános j magyar erőnek, akaratnak, bizalom - i rtak egyik jele. Annak, mely kétségnél kül át fogja vezetni szerencsésen ! Európa és a világ rna1 borzasztó váj , ságábót az egész Magvnrorszógot :? megújulás boldogságába. Egy örök szabad és igazságos Márciusba

i <&JM

>

/ ‘