Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

X r a Kcv-racsorsy *• v !.av(’n;i/ ablakánál, ni''j;.• ­aU helyén üli és olvasol‘. Mi !, ttri\-c► I ;U ';i>mo-lit Ol. ( I T ;; «‘SÜ\ SZOTYUSZl ÓÉ, ; mondta. av. cgv.'k. t*s c!óiv mcm. Mar várnak a gyerekek!... l.ovotn* szemüvegét. IVitvl; s M.otta a véres hálnoamról beszámoló lupáival s kínozott m ah- iákon. Szállingózó- hópely bekben ■ ' ■ -1 . Mindenki vüi \alakinak valami . Olyan az emben'ség, mint egvbefo aovU vegeden Iá new m, (\l:v mygv • •-•almi. tü.nk ii szaka*i' ki kozüJiik. Közeleg a zent est e", körülötte ki­ürül a kávéiul z és »> ot tímárod ... Tekintete az a lünk ü vo.er.ro réved'.. I’gy aro mm ol«"» az 0végről a nyüzs­gő emberek előti. \z o arca. Haja őszük arca ráncos. Egy életen ái várta, hbgy egyszer öljön az ő szá mára is a sz retet ünnepe. Nem jön. Másoknak ismét itt var... A házak ai»lakai tnögöu nemsokára kigyul na.k a szikrázó karácsonyfák és gyermekek ürömrivAlgnsa, a szülők védtelennek luüs/ó boldogsága tölt l>e minden Lakást... Mel lotto pedig- anin eljárt megáll a dő pincér: — Sza­bad? Fizetni kérem!... Kidobják ... Éjiéiig sétál. Ös:sze fagyva hazamegy - hideg szobájában az asztalra kö­nyököl, úgy, téli kabátban. ahogy ’.olt es hosszam üveges - maira elé inered... Évek óta igy meg\ ... A különbség csalt -az, hogy most nem sír, mini mikor gyermek korában árván ünnepelt. Már ősz. felnőtt férfi. De még mindig gyér mek: mert hiányát érzi a szeretet­ne!, . Miért is találták ki ezt a szót.: szeretet?... Ha mindenkinek jutna: belőle! 4a nem csak ünnepnapokon: rgy életen á: tartana! Ha mindenki sak azután juthatna hozza, mikor már a föld mindem embere boliüog! Vagy ez — miig két ember él a föb lön •— soha nem következik be? önző? A szeretet a legnagyobb tzérl ötünk, b A szeressenek! Megfordult, fizetni akart. Egy vörösre fagyott gyermek állt eiőtte. Most jöhetett be, szeme már könnyes a hidegtől. Virágot áru le- Tessék venni... Torka összeszoruűt. Ő [yen I rongyos, árva gyem k volt, Most mit tegyen? Ordítson rá? —• Toka rodj innen! Miért juttattad őszembe, •hogy ... Vagy ölelje magához?. . Vigye haza? De hogy kezdjen hozzá? Kinek? ■ szólt s torkára k ö n oy csepp gumi: •\ gyerek unottan nhze.i i át az asz taiok felett. • ~ Pulyájának!.,.-- A pályámnak? — ült halvány •dem a férfi arcára. Drágám, az nincs nekem. — Akkor magának. Csak vegyen. V férfi szeme felcsillant.- Tudod mit? Veszek tolod vira got, ha, . velem vacsorázol! Két csodálkozó gyermekszem nyílt rá. Asztalához ültette ■■ — Fázol? — Kicsit.- Iszol egy forró tear? — Ha maga fizeti! Míg az evett, meleg szemei ráta­padtak a kékké, vörössé fázott gyer­mek-kezekre: ahogy fogták a kést és a villát. Mintha gyermekének a kezeit nézte volna. Miért nincs pulyája? •— Ne mondd azt, hogy „púivá41. Csúnyán hangzik. Mondd, hogy „gyermek“, így szebb, Az is pulya! — Az. De úgy szebb- Jobban hang­zik* ha azt mondod: gyermek.. Elhallgatott. Periig sok mir.«lent szeretett volna kérdezni. De felt kér­déseket feltenni. Hátha az ő sorsa ugyanaz, mint az ő gyermekkora9 .. Nézte. A csöppség azonban, inig evett, beszélt. Szülei a romániai Ér­dél yben maradiak, ö Budapesten, vagyis most újpesti nagynéniénél lakik, Lakatosinas szeretne leni, de nem lebet. Még csak kilenc éves, nem veszik fel. Bár most még úgy­sem mehetne masxiak, mert nagy­nírijo éppen beteg és 0 tartja el vi­rágárusításból. Elbeszélését hogy csak abbahagy­ja, közbeszólt: - Akarsz egy kis bort.? Jó édes, vörös bort? Fő ind... Hozzon süteménytl Szero.trd a süte­ményt?.. Na., akkor four, sok sü­teményt hozzon! Egy tállal!... Majd pedig, mikor az éjszakai kueséber bejöv, játékot • vet.1. neki, i sakliogy i -wn«>Ago ,-p. • túlér nvl me^feledkez- zen. D,,Vv- ennek a -/ép kalbná nak ? Éhüm!... - szólt az teltszáj jól ■ . : rev *•» li et óen, mint szegét í > gy <n mek o k n kapott ajándéknak ahogy örül­nek. félve, foltos kabátjához vonta, \7. agglegény boldog volt. Nem tszre kávéháj kiürüli, körülötte, .>utét lett. A pin­. nu kkrd ii '•/ ék vendégüket. Hagy tűk. Tudtak, neki ez a kará.csonj'a. Pedig otthon, már őket i-s várták az övéik. Eámcsak! Még nem is niond- tad, hogy hívnak! - szólt * lehajtóit eg\ korty édes vörösbort. Kerekes Domcnkos! Domonkos? (>óo!... Szép név, i - szia név!... Na, DomoiJkos, Domi- kám, most csak szépen egyél, gondolj semmire! Én megvesz- m tő­led az egesz kosár virágot és rru-giú- tod, nem én* majd veszteség, amiért ma este velem maradiul. Csak ne gondolj semmire. Kérj szépen min dcsnt, mindent, amit csak akarsz! l > gondold, hogy most ... most otthon vagy Erdélyben es jo meleg szoba bau ... éppen édesapáddal ülsz és...-- De nem lehet! Nem vagyok édesapámmal. Maga nem az. Ejnye! Hát azért mondom, hagy ne gondolj semmire... Sem­mire! C°'ik a huszárra! Meg arr lM>g’, ni-Ht mi volna ióévmi-i :■ zere nél!... IVlit f... Azt, ha ez a lm zár lő- l ne is! Azt noin-c lehet? >.'-m bíhet-c!... Nem- „neme 1 Magyarul így non» brszél i nők. Magyarul mondtam! -- vála­szol; és inogiepődve nézett körül. Most v ei to észre: a kávéház sölé!. üres lett. Leereszkedett a székről. Nekem menni kell... Már?... Hát itt, hagysz engem egyedül? Mondtam, hogy megve szem a virágot. Mennyi az? Itt a pénz, ni!... Elég? 'J’edd el! Köszönöm... Na! Most ülj szépen vissza és beszélgessünk. Vagy játszunk! Jó9! — De... Nekem nem lehet. Vár­nak ... Várnak? v igen.- Ki? Édesapám, meg édesanyám... Er unt várnak. Édesapám az előbb mar be is nézett ott az ablakon! Az agglegény arca mcevonaglotr: hazudott! Venni akart pénzen egy kis bol­dogságot s még ez az ái-boldogság is hami-s volt. Becsapták! Egy gyer­mek, akit a sors küldött. Az ő sor­sa! Jvühlte, hogy felejtsen, örüljön: m hány percig... És rnég ez a né­hány perc is... Hazudott! .Most mit Ki : néz belekapaszkodom a márványasz­tal szélébe. Kiáltani akart. De tor '.•Au megint ott perzselt a forró könnycsepp. Rekedten suí^og-ta: ­Menj... innen... Később, megállt mellette a főpin- ccr és csendesen szólt: Záróra! Fizetni kérem ... Petyke Mihály. 1 *> '» ? m I i; 1 i! 8 :ftó alatt v ii Véqh jozse rlpof sorozata: Ka^yiin é inii *i/ erdéfvi | maqyair kbiaÉiíorn í jj Előic^yzhekct elrognd az Ellenzik könyvesből*ja. • w l $ W \ fryahoroll 5clm* ).tóin , f)kik I IcriK- n «-ok k.' li tt« k Wie« k Kl-ra r-.. ry 1/ fo1: *- maiin volt tanítványaira í-r v alamenii yicn kíméletlen l.is/lnek Miiv(i fun k. í'j-y 1'Iii t;iina(lá,-l>.:n r« -/e-öit.-k. 1 «>/t előtt oe/n . D' cll tj a tluiojE kutíorrára Inzirnyos l»f>K> *• '■ ecett neki Witek Klara w*"r', nem erá me-í vi- R«:lkcdí-Sü, clo ez nem gátolta m<ukhan 1«'*ry élet«- végéifr khartMjTi Schumann miivei ih- n '.:«;féi>Cn, valamint W ieek Klára D.n.ilni W lie- tőség fczi-rint való iíjegsoiri!' «;1k a­Külföldi lian^olc krau nliarták 1 i-.'t * > ocnc rnaítyar?;áfcátl ehildr.i. t / törtein ’, /.i: - lén bizonyíték amel**/••'.. bőgj :. nu noniz tuiu ),a volt <i. A psziliotopu-*k r.-y inéira.lapit-^. ák, houy minden népnek megvannak a '-aja- 1 or lelki tulajdonsáéról. A lova^iaw^ »•- aac - leikiisép; inapvar jellemvouáíok. Legyünk hát büszkék Li-/.í Fer- nci',,1 ai i nemcsak a viláe első zon§crainüvéo*e t - ha*- balatlan zcneküWő vök hauern amfcl-.'.t n<- mesäzivü emher i .— ti ma‘jrv<ii A XIX. &2tti.ă(i c<iáo felében aliţ 1? éves kisleány vonta magára az (mrópul han?' versenytermek közönségének figyelmét ^ ieek. lipcsei zeaiefanúa- "oánykája veit. aki apja kíséretében nemcsak Németország neve ..eúesebb városait u-tazta be. hanem Parisban, a zene akkori központjában is megfordult - mindenütt a legnagyobb elismerést aeítta zon­gora játék aval. Liszt Ferenc, aki minden zenei esemény iránt nag\ érdekiődésscl viseitetetii, Dlíigyc.t a hírre de Vieck Küárát csak öt évvel ke" •sőbh, 1838-bc-n hallotta- látszani. Ez Rccsben 'lörtén.t, ah ál Liszt hangversenyeket adoUO&ko- tibau a magyarországi árvizkárosu.tak javára. A 17 éves Klára is Becsben, tartózkodott ab- fen az időben: kölcsönösen meghallgatták, egvmáist ■ meg is ismcrkf dtek. A legnagyobb ■ Iragadlatással írtak egymás játékáról Liszt egy úti lóvéié he n igy ir: „Szerencsém volt a fiatal és rendkívül érdekes zongorámé vésznőt, Wieck Klárát megUurerni, aki í*.’ épp oly megérdemelt, miat amilyen rendid' viiíii feJiüriést kelteit Tehetsége elragadott; tökéletes techniko'i készültség, raély hí igaz érzelmek jellemzik.''' Arra, hogy Klárára milyen nagy na-tí-t teát Liszt. jeBemző a naplójába irt nyilatkozat: ..Lisztet hcl'lottnk Játékát senki máséval nem leköt összehasonlítani —~ égymagábiün átlő. Tudása ijesztő, bámulatba ejtő; amellett1 na- gyón szeretetreméltó művész. Eredeti, nagy szellem . . . sdb.4' Már ebben az időben közíudomása volt Wióck Klárának és Scbnmaun Róbertnak egy­máshoz váló vouzalmti -s az a regénybe illő, kitartó küzdelem, amit a leány apjának tiltó szava ellen a két fiatal teremtés éveken át folytatott. Liszt őszinte rokonszéhwei kisérte a dolgok alakulását, meri nemcsak Klíra te hetsége bilincselte le, hanem Schumann zenei munkásságát is rendkívül nagyra becsű'te. Már bécsi megismerkedésük alkalmával jác* szőtt Wieck Klára Lisztnek Schumann mü­veiből. Egyik Schumanhcz intézett 'levelében ezek a sorok állanak: „Liszt müveidet, min der» ujaibb időben hallóit munkánál többre iartja. Eljátsztam neki Kárnevát'odat. «mi egészen elragadt». „Ez egyike a legnagysze­rűbb müveknek, amit ismerek“ — mondüiA Később Schumanna! is megismerkedett Liszt, mikor 1840-ben Lipcsébe ment hang­versenyt adni. A két művész közötti benső ba­rátság fejlődött Minden idejüket együtt ’öl­tötték, Schumama Odax Famsáziájáf Li*Btnek, ez viszont -a Pagan»ni-e,'liídök«':t K’.áiÁnak ajánlotta. Liszt volt egyike az elsőknek, akive-1 Schn j mann Klárával v«5ó egybekelését tudatla- I Liszt azonnal, a legrzivélyceebbén válaszolt, I örömét fejezte ki «A szCi-encßct kívánt. ..Unok ! érdemesek egymásra!“ — írja levelében. 1- ( vábbi levélváltásuk ii őszinle együtt érzés« -l j tanúskodik. Liszt Schumann müveit áílandóU; .nüsorán tartotta s többször játszott Kiáravsl két /öTigorán; különböző hangversenyeken. Ám közben telt az i«lő g hogyhogy nem, rendre e-Uiidegü'és úllott D? a barátok közölt Wieck Klárában ellenszenv támadt Liszt iránt. Bajos vedna erl másrai magyarázni, mint valamelyes talán imm ií tudatos féhékeny- Rcggr-l és irigységgé!. Klára valósággal hálva uyezta az urát ■? rosszul e&e-ti. látnia, hogyan ielkesedík a rajong Lisztért »t közönség, - mig Schumann nagyon nehezen érvényesült Minden érzésével Liszt müvei eilen fordul«, naplója tanu.sága szerint és Schumannt is ilyen irányban befolyásolta Liszt továbbra is előzékeny és szives ma- r*dt. 1852-ben íáőad«tta Wcimarban Schu­mann Manfréd-nyitányát s gyönyörű miivé:, a H-moll szonátát Scbumznnak ajánlja. Egyenesen megdöbbentő Klára véleménye a remekműről! Ezt irta naplójába: ,.nc+len0te9 munka! Brahms eljartzta nekem, de egészen »zoreucsétienné tett vele. . Az égess csak üres lAxna, - - egyetlen egészséges gondolat eines benne-, — még meg ss kell köszönni. Igazán szörnyű!“ Liszt minden müvére? er volt az Ítélete! 1036-bau megtörtént az ismert szerencsét­lenség Schumannal: elborult elmével szállítót iák gyógyintézetbe, ahonnan két év múlva a halál váltotta meg. Klára özvegyen maradt sok gy-erekkcil nehéz anyagi viszonyok, között*. Liszt a szerencsétlenségben azonnal feléje | forduOit. Minden rendelkezésére álló eszközzé« segítségére igyekezdt lenni a magára maradt asszonynak. Ajánló levelekkel -látta el; újság- (ikkekben ujól*% felhívta játékára, valamint Schumann müveire a közönség figyeltner e? segített neki hangversenyek rendezésében. Mindez nem változtatott Küára ma-gatarta* ián, sőt ellenszenve Sanyira fokozódott, hogy valósággal hálátlanságra zöígadtatía magát: mikor a C-öur Famtáziát uj kiadásban megje­lentette, kihagyta ro-la a Liszt Ferencnek szóló ajánlást. Végtére race » Liszttel való taláíko* I za?! A kerüáte, •la a asatíl süt- -' 150. számú feladvány Montaner Ario1-. (1. d:ja- feladvány.) * i mn ® ,Jk mm Wm ä i//M. m m m «U 1 (Fíichb r Sötét: Kd5. Vli8, ÍA7 El8. F,7. Hv“. iUf« gv.: d3, d7, e-4 (10 drb ) V ilágos: Ks2, Yc2, Be8, Éhé FE, 1B3- Hg2: cy.: bő (9 drb.) Matt 2 lépésben , VDgfcjlési halandó; het A január 21-én közölt 14-5 sz. felad« anv (Easter) megfejtése: 7. /?eó—dS. A következő játszma egy németországi versenyből való. Világos: Sótól: Richíer Kurt. IIahn. (Szicíliai vedelem,,' 1. el. cő. 2, Ef3, Hcó. 8. dl Hxdü Iff6. 5. Hc3, dó. 0 Fc4. ízerct önáVó utakon járni és nem fel e: komplikációktól. Readeseu ill 6- D;2 szo­kott törtcuni.) ö. .. . c6. 7. 0—0. be.*. 8. Fn3. 0—0. 9. Ve2. aó. 10 Ba—dl, Vc7. H- Fb3 bő. 12. a?>, FbT. 13 i'4, Ha5. 14 Fi2, Hxb3. (Sötét dó—dS*öt tervezi, de megnyüja világosnak a ..c“ ^ 0Ila atj. 15. cxb3, da ló­ca, He4. 17. Bel, Vd7. 18. b-L fó. (?) (Kétes értékű áttörési kísérlet, de sötét valamit kez­deni szerelne). 19. Hxe4, dxe4. 20. Bf dl, Fd.ő. 21. fa! (Döntő erejű áttörés). 21 .. exí5. 22. Hc6ü Vxc6. 23. Bxe6, Fxc6. 24. Vc2 Be«—c8. 25. Vb3, Kh8. 26 Veó Bf—e8 27. Vxf5, fxe5. 28. Bf—cl, Ff6. 29. Fc.?. Bf8. 30. Ve6, l*b7. 31. Bsc8 és sötét néhány további lépés után feladta a kkálásta.an küz­delmet. , Az iílegeuvezetői laKíoIyam előadászii. X ^Kolozsvár város és az OMIH kolozsvári kiren­deltsége által rendezett idegenvezetői tanío- Jyam keretében március 6-án, pénteken este ő órakor Székely György rendőrkapitány -,Ren­dészeti ismeretek", 7 órakor Kovács László egyetemi int. tanár „Erdély néprajza’ (vetített gépekkel) címmel ad elő. A tanfolyam szín­helye a Bariba Mikiós-u. 10. sz. alatti keres- jkedelmi iskola. Szívesen látnak, érdektő-:'• két is. Liszí Ferenc és Wieck Klára l»im ? %£. iS/ E1HI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents