Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-07 / 54. szám

1*U2 jo* * * < I u a o iiur.li fir oii: 51:1 cn v.. iun u KOiO:su.rni.s Ko o svdr közönéi*, ne* iidffú. iósere KOLOZSVÁR, márciatt 7. Vito] navy- ‘•:in>tai Horthy István komiányzóhelyet' loss** történt uiegva.av/.tâsa alkalmából lnc/.édy Ji»k>m:m Ödön dr., Kolo/s văr* >u«*g\e Kolozsvár i0ispáii,a kift-j -zoare juttatta :i vármegye ős a város közönsc- tfönek a kormány-óhelyettes iránti s/jv Löl jövő jókívánságai). Magyarország kormányzóhelyettese a következő sző* v • ;.cii Km élben váluszolt a jókívánságokra: Meltósáeos fír. Inczédy Joksmann Ödön urnák Ktdozs vármegye főispánja felsőházi tan KOLOZSVÁR K orm án yzőhelye t1 őssé törten t m eg vá­lasztásom a'kulmáiyíl Kolozs vármegye rs Kolozsvár t áros közönsége nevében kifejezésre juttatott jóki váriatokat mele­gen köszönöm. Budapest, 1942 február 27. napján. r* «■wMDfrr.^űBOtsir» a S^rfeafeapébwns Ü-etneé és CS«tir mondáin tánckettős Szedres 3uck6 Budapest kedvenc énekesnője €a XI y Barcsa ragyogó babajtrimadonna és Z^ana j vezetésű Jókai-utca 17. * I * * * 5 * I * * * 5 M :- ■ arc HORTHY ISTVÁN s. k. Dr. Gerencsér István előadása a magyar nemzetpclitikáról KOLOZSVÁR, március 7. Az Iskolánkiviili j Népművelési Bizottság tegnapesti eóadiüál j as unitárius kollégium dísztermében Geren- j «ér István dr. főerimnáziumi tanár tartolta. | aki „A magyar nemzrtipolitika“ mibenlétét' 1 ismertettfe. Ennek irányelvét már Zrínyi, a ; költő és hadvezér lefektetne jelmondatával: \r£ bántsd o magyart! Tehát a haza iránti szeretet, é’etiteriink igénylése egyaránt a nemzetpolitika körébe ! tartozik Ennek érdekét szoluólja az ősi ma- ; £yar katonaeszmény felélesztése. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha ősi mivoltunkhoz j ragaszkodunk, szokásainkat!, erkö rseiuket, sőt szórakozásainkat is a régi alapon őrizzük , meg. Ezek a belső vonatkozású értelmi lénye" 1 zők, éppen nemzeti szempontból mindenkor döntő Szerepet já'szanak Az előadási ezúttal •<? uépeg hallgatóság kisérte figye'emra«1 Betegek többnyire »zékrafcedáití* itt szoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. ssr.«ssa livlcas *3 agy aratsz sgon — Születésének kétezredik évfordulója — Â müve?t világ a nagy római történetitó, Titug Livius születésének kétezredik évfor­dulóját ünnepli. A római Capitoliumon már j .’‘■ezajlottak & jubileumi év megnyió ünnepsé j gei. Az em ékünnepek sorozatában Magyaror* ezág is kiveszi részét. A budapesti olasz kid- '• tunntézet s Magyar Tudományos Akadémián hite meg az évfordulót. Ünnepi bevezető be* . szedet mondott Balogh Jenő, az Akadémia másodelnöke, majd Aldo Bizarri az olasz in- i tézet igazgatója méltatta a latin ku'tara je- j len-tőségét Európában. Az ünnepség központ- í ja Huszti József egyetemi tanár „lúvius Ma- gyár országon“' cimü tílőadása volt. Az e-őailó [ Liviusnak az európai szellem történetében . játszott fontos szerepéit fejtegette, megcrn- « ütve, hogy míg a nagy római történetíró egy- ţ félő’ művészi példát nyújtott a történetírásra, másfelől a po itikai gondolkodásnak voit éb­resztője és nevelője Vitéz János, az első ma­gyar humanista volt Liviusnak első anu'má' : nyozója és kutatója Magyarországon és Má­tyás király állandóan ovasgalta Liviusnak a ’ könwtáráboin levő több kódexét. A XVIÍ és - XVÍII. századi magyar iskoladramákban szá- j mo-3 liviusi hős szerepel. Az ünnepségen a kídtuszkorraányt S'olpa j József ál amtikár képviselte, a Tudómén v* i egyetem képviseletében pedig Zamborc A'ajcs j dékán vezetésével az egyetem számos tanára ! megjelent. Az olasz követet az ünnepségen j Qrlandi követség! titkár képviselte. Mintha egymást váltották volna, Mo­zart épp kidőli a sóiból, mikor Rossini meglátta Pesuroban az azúrkék oiusz eget. Egészen közdestk egymáshoz a két, rnásfélüzázudos dátum, ám annál el kaj­lább. ellentétesebb u két művész sorsa. Mozartot gyerekkorában királyi' udva­rok dédelgették, Parisban éppenugy ün­nepelték', mint Londonban vagy Pécsben. Mária Teréziának, mikor döször talál­koztak, igazi gyerekmódra a nyakába ug­rott s Mária Antoinette úgy megtetszett neki, hogy -— menyasszonyának válasz­topta. (A pöttömnyi Mozart honnan sejt­hette volna, hogy Antoinette egy párisi vérpad eljegyezett je..) Négyéves korában királyi udvarok fényében tündökölt s bár zsenije egyre kújtráztalóbb alkotások­ban bontakozott ki, harminc év mu'tán magárahagyatva, megalázó szegénységben halt meg. Mikor a ravatalon feküdt, fe­leségét betegség kö'ötle ágyhoz és bará­tai a lucskos, téli időben csak a koporsó beszögezését várták meg, azután eJszé- ledtek; a gyászfogat siirü. havas esőben, magányosan bandukolt végig Becsen. Rossini más emlékeket örzö’f négy­éves korából. Egy rémületes éjszakán osztrák katonák törtek a házukba és köztársaságpnrti érzelmei miatt elhur­colták az édesapját. Anyja, mi.it énekes­nő. egy vándor operatársulathoz szegő­dött; kisfiát nem cipelhette magával, Bolognában idegenek kezére hagyfti. S mivé! Rossini módfelett lusta kölyök t olt. kovácsinaSnaJc adták; az üllőt ver­ve, tüzet fújtatva ébredt rá, mi a köte­lesség. Busásan megfizetett minden sike­réért. Pályám néhány halsiker után egy­re Tv.eredekebben iveit fölfelé, operái meghódították Velencét. Rómát, Párisi, rövidesen nevét visszhangozta eg'>sr Eu­rópa. öregségében királyok büszkélked­tek a barátságával, tirfelseit nára Liszt Ferenc és Wagner s halálos ágyához a párisi ntmeius vitte a pápa üzenetét. * Sokan szerencsefinck nézték Rossinit, dúskált is a sikerben és szerelemben, ám legnagyobb ajándékát a Ids zárni thatatlan sors visszavette tőle. 18J5 karácsonyán megegyezett a ró­mai Argentina-szinházzal .<? vállalta — kétezer frankos tiszteletdii csábítására —, hogy az igazgatóság által kiválasztott szövegkönyvből negyven nap alatt operál ir, mivel a színház még farsang ideién be akarta mutatni az uj Rassini-müvet. Kí­váncsian várta, müyen szöveget tesznek eléje; hoztálr is hamarosan B aumar chilis vigiátékát, a SzevWai borbélyt. Rossini szabadkozott, mentegetőzött, ki akarta cseréltetni, mindhiába. Zavarta őt. hogy az ugyancsak Rómában, élő, nagytekinté­lyű zeneszerző. Paisie’lo már korábban operát irt a Szevülai borbélyból és hír­neves operát. amely minden európai színpadot megjárt, ^lapjában véve nem attól félt, hogy alulmaradt PaisieJovcd szemben: kihívónak tartotta n saját vál­lalkozásét és érérte. az ellenpárt ezt nem hagyhatja bosszulátlanul. ! A készülő operát la nőnként szakítot­ták ki a kezéből, másolt.ák szaporán, és a.r. énekesek már fújták is. Hajszolt mun­kában telt el a negyven nap, míg e'érke­zett a bemutató izgalmas estéje és Pcd- sielloéli részére g bosszú pillanata. A bot­! ráiny példátlan volt. Egyetlen füttykon- j certbe fulladt az egész este, Almaviva ' gróf és a borbély, Ruşina és Don Rasilio áriái belevesztek a tomboló színházi vi- j bar (hí. Rónia legjobb énekesei csak lá- j fogtak (i színpadon, abban a csalfa re­I menyben, hogy tulharsogfudják a pokoli j zsivajt. Érthető, hogy másnap este Ros- ; s‘ni otthon gubbasztott, a színházban : más vezényelt. Csakhogy egyszerre halat- ! inas tömeg gyülekezett a lakása előtt. Megrémült: utána jöttek? K'desett a fiig­I göny mögül s égő fáklyádtól látott. Ta­tám a házr.at akarják rágyújtani? Ujjongó hangolt törtek fel a tömegből. Érte jöl- j tele, hogy a színházba vigyék diada’menet- i ben Rossini győzelmével Paisie'ío Sze- villai borbélyára végzetes árnyék boru-l. Temérdek operája közül a Szevillai , borbélyt, üthe'Jót és a Teli Vilmost tar- I tóttá Rossini legtöbbre, ezekkel büszkéi- I hedett. S mit hoz a sors? A legnagyobb olasz operaszerző. Verdi, alkotómul észe- tének csúcspontjául, mit sem törődve Rossini Othellojátval, újból operahőssé avatja a velencei mór fi. Az Aidánál is tökéletesebb miire ez Verdinek.. A zene- j kar nem aláfesti a drámát, benne hul­lámzik minden izgalma, áriái és kórusai [ elbűvölnek a kifejezés fenséges erejével. j Az Aida, Othello és Falsfa ff mint szír­iek emelkednek ki az uiabbkori npnra- irodalomból. Verdi örökszép alkotása * végzetes árnyékot vetett Rossrini OtheL j loj ára­it Három évszám kerekezi Rózsin? éle­tét: 1792-ben. tehát százötven éve szüle- ’ text, harmincnyolc éves koráig a munka i lázában égett, 1829-ben bemutatták Pár 5 rislxm a Teli Vilmost, ezzel elérkezett \ művészetének csúcspontjára, utána har- i mincnyolc éven ált pihent, szórakozások ; közt töltötte életét 1868-ban bekövetke­zett haláláig. ' i A zenetörténészek búvárkodhatnak az ‘ első korszak számtalan, feszülő energiák- i kai telt alkotásában, de inijon nem nyug- j talanifóbb a másik, a kilobbrmt erejű, az j elnémult Rossini? Miért hullott ki a toll I a kezéből? Ml apadt el benne: a mon- ; danivaló forrása vagy a sikervágtj? Rár- j unt volna az ünneplésre ő, aki hírhedi i volt féktelen hiúságáról? Hová tűntek j gomolygó tervei, fölhagyott a készülődés- ■ sei. hogy operát ir Faustról és Jeane I dcArcról? Áriák foszlányai sem támadlak I benne? A hozzáértők kétkedőén ingat- ' jók a fejüket. Próbáljuk lélektani utón mcgközeli- j feni a kérdést. Mit igér a vizsgálódás, ha í bepillantunk a műhelytitkokba, az alko- I tás lelki folyamatába? Rossiniróf tudjuk, ! csak akkor dolgozott, ha már f él elmet e- ! sen közeledeit a bemutató k:Hízott nap- I ja, ha az utcán, a házal? faláról feléje vi- j ritoţtak uj operájának hirdetései. Csak ‘ mikor n körmére égett, akkor tudta bele- j hajszolni magát a teremtő munka lelki I feszültségébe, abba n forró izgalomba. ' amehjből a vPlogó zenekari színek és bájoló dallamok születtek. A Telj Vil­mossal aratott vég'eges győzelem eler­nyesztette. Elmaradt mögiile a sarkaló hiúság és szorító kényszer. S ha még mé­lyebbre tekirrünk. meglátjuk Rossini el­akadásának döntő okát: változott n mii- í veszeti ízlés. Az az olasz. opera-sfihiS Otncly az ö müveiben érte el a töké'y ti f/. magasabb fókái, hanyatlóm kezdeti, lint «**« a ifjAral hnUénthrnlén rttpu.lt in hÁH, vmtlmLnim kmÜatt m kadténTw+lgrjci u S ő Aon kapátékoott, rrö*xohnlv> dőlt, nem fdtarnok. müver- tuet. Úgyis annyi édes elégtételt kapott a sorstól! Valamennyi közül rrng}? a lep- meghat óbb [címlett, mikor szülővárosá­ból népes küldöttség kereste f<l Pórit- ban. A szónok köszöntötte benne büszke­ségüket, a „pesaroi hattyút “ és jelen­tette: édl Pesuroban hódolatulc szibólurna­ként a szobra. , KÉKl BÉLA. Cégbejegyzés előtt igazolni keli a2 iparengeflélyt BUDAPEST, március 7. (MTI.) A Buda­pesti Közlöny legközelebbi szama közli a rn. kir. minüztcrimn 14ü0—1942 M. E. sz rtn- de'-etét, ame'y kimondja, begy az egyéni cégnek közkereseti társaságnak és betéti tár­saságnak a cégjegyzékbe való bejegyzéséhez az egyéb törvényes feltételeken felül az ipnr- ha’óság által kiadott ipari gaz o’ vány, vagy iparengedély bemutatása is szükséges iVetve a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytár­saság és a szövetkezeteknek a bejegyzés eiő:t igazolniok kell. hogy az iparhatóság a társa­ság rnega'akn'ása esetére az iparigazolvány, vagy iparengedély kiadását ki’átásba helyezte. Március 15-én lesz a Sajtókamara közgyűlése BUDAPEST, március 7. (MOT.) Az Orszá­gos Magyar Sajtókamara főosztályai március 15-én tartják közgyűléseiket a Magyar Sajtó Házában. Az újságíró intézmények szintén március 15-éo tartják éri rendes közgyűlésü­ket. Megállapították a mosószappan fogyasztási árát BUDAPEST, március 7. (MTI.) A hivata­los lap szombati száma közli a közellátási miniszter rendeletét a mosószappan árának megái aprtáeárö1. A mosószappan fogyasztói ára 100 gramos gyártási su'vu daraboknál 21 fillér és a 200 gramosoknál 40 fillér. Ak£i-f»9li?ifeeh*rei Japán illetékes helyen pénteken fel­tett kérdésre valótlannak minősítették azokat a külföldi forrásból származó jelentéseket, ámenek szerint Mad a gasz kárba állítólag japán kereskedelmi bi­zottság érkezett. Londoni jelentés szerint György ki­rály felhívást bocsátott ki, amelynek ér­telmében a férfiak katonai szrgálatát 13—45 életkorra, a nőkét pedig 20— 31“re terjeszti ki. A londoni rádió jelentése szerint ez Egyesiilt-Á lamokban az 1942 évi adókat rendeleti iitin az 1940 évi adók ötszörö­sére, az 1941. évinek pedig kétszeresére emelik feL Sillitti Olaszország eddigi Saudi Ará- bia-i követe, aki 14 nappal »-zelőtt nta* zott el Dzsddából. Munkatársaival együtt Törökországon és a Balkánon keresztül Olaszországba érkezett. A fasiszta párt eddigi altitkárát. Fér- nand.o Mezzasommát kinevezték Gerardi Casini hetijébe a népmüvelődési rrunisz" térium sajtóosztálya vezérigazgatójává. Az ui olasz sajtófőnök, aki számmos fon­tos páríhivataiban adott tanúbizonysá­got szervezői és politikai képességeiről, mint msápriró kezdte pályafutását. A 60 évnél fatakvhb ausztráliai állam­polgárokat katonai szolgálatra kötelezek. Ez az intézkedés a munkásságot munka- zászlóaljban akarja tömöríteni. Nyerőszámok. Az Osztálysorsjáték csütör­töki húzásán 3000 pengőt nyert a 19712, a 32027, a 74554, a 75.347 és a 90830-as 2000 pen­gőt a 23821-es, 1000 pengőt a 32645 és a 49217. A második csoportban 10.000 pengőt, nyert az 59989-es 5000 pengőt a 1838 és a 33073-as, 4000 pengőt az 56705-ös, 3000 pengőt az 57182-es, ,2000 pengőt a 62527 és 93998-as, 1000 pengőt a 20952 a 36725, a 39566, a 64398 és a 71393-as számú sorsjegy. Felelősség nélkül. Újdonságok, klasszikusok Albumok, íeis'er'üések Szállítások I hiánylistára Í Komoly, szó jj líd ánk. Gyljteméazt, támojbély gat kész | pénzért veízdc, L. Herczag Ernőná béiyag | kere&kedő Koloí3vár, Divid Foreac-u. 12 I Vesz, elad, c* rált

Next

/
Thumbnails
Contents