Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-30 / 72. szám

AhLtííiÁt* (. ! <4 I «q 1 o ymMutmaoMiuncM: tMwiuíM/am*: *>' aaauunjk wa itw»* v* Virágvásárnak! ineMiföfiii itnuaii n gtaieisvári D&i&nhais-Kcri fsri)j)ä ffiisifc icülobtoaQ irisicrttí advenytflnt nkuzenivKi oy(hiuOrh0tiidi a KloiuiAiífttu*~ntri fiuiogatOM KOLOZSVÁR, március 3U~ (Az E’tenzék i ' udósitójától.) Virágvasáruapjáu —- a mi int ez ! \ viráguk birodalmához illik — megnyitotta : kapuit a koousván Bolamkus Leart, Európa | i'gjnk tegs'/ebb és leggaadagobb füvészkertje. Hideg, fagyosszelü, fehős nap volt ez a Vi- «•arívavárnap s künn a szabadban csak néhány j !; óra tavaszi virág bujt ki fázósan a földből, I amelyen itt-ott még hónyomok láthatók. A | nlajdoukóppeni esemény így a kolozsvári j botanikus Muzcum lurgnyitása volt. Tizen- yy órára gyü'tek össze a muteurn előcsarno­kában a meghívottak. Dr. Berti Soó Hezsö j gye temi tanár, igaisgattó rövid megnyitó be­jedében ismertjét te a csaknem hétszázéves múltú kolozsvári Botanikus kert történőiét. E mondotta, hogy a TG—80-as évek Mu- -eumkertjében létesült iskolakénből mikép­pen tett gazdag parkká fenn a Házsongard- San a mai Botanikus kert. Az erdélyi múzeum uega apítója. Miko Imre otthona vált későid* l.urópa egyik legnagyobb állat- és szövettani intézetévé, ezt vette körül a muzeumkert. Az EME 1872-beu verte át ezt a kertet a Ferenc .József Tudományegyetem számára. Az első professzor, az 1896-ban elhunyt Kúnitz Ákos 'O't. A Botanikus muzcum anyagának nagy ré- * zű a régi Farkas-utcai színházban volt «1- j helyezve és akkor szállították át a mostani 1 múzeumba, amikor a színházat lebontották. A j most már végleg magyarrá lelt múzeumból j ok gó’ejíes anyagot kellett eltávolítani és i mintegy hétezer román feliratot keiiett ma- j gyárrá átírni. Megemlítette a professzor a > múzeum berendezésénél Horgittay Zoltán dr j és Keresdes Kálmán nagy érdemeit V64HI â mintii moţi A megnyitó után B-erei Soó professzor végig- ţ vezette a közönséget a muzeum egész épiile- > • n és rendkívül érdekes magyarázatokat fűzött az ott lálható botanikai érdekességek- t hez, Hihetetlen gazdag ez a múzeumi anyag j éfi nagyon tanulságos is. A növényvilágnak, az ' ezerarcú természetnek kiapadhatatlan csodái pihennek az üvegszekrények mögött. Lájuk a növényvilágnak az emberrel való szoros kap­csolatát, a gabonaneniiiektől a legváltozato­sabb gyümölcsfajtákon át a dohányig a a gyógynövényekig. Látunk messze világrészek ’tárgyait, amelyeknek mind-mind a növény­világ szolgáltatott anyagot. Eukaliptusz gyöngysor mellett kókuszrostbói készült japán seprű áll. Itt van minden trópusok fontos védőeszköze a bambuszredőny, a cey­loni talipot jwííma rostjaiból szólít kooárka, to­kiói gyékény papucs és kínai facipő Egész kis egzotikus vi ág ez, amelyet az ipari növé­nyek hasznot' fajta* követnek a szembeniévé oldalon. Latjuk a tengeri növények csodálatos vilá­got: algákat, zuzmókat 8 olyan különös do ­gokat, amelyeket csak nagyon kevesen isimer- íuek a természet nagy műhelyéből. Fába nőit hatalmas élöuködő gombákat, amelyek olyan­formák, mint rákos daganat a beteg testen. Megcsodáljuk a csillag-gombáknak nevezett, különös kis gombafajtákat, amelyek parányi mesebeli törpékhez hasonlítanak. Látunk óriás kókuszdiókat és preparált tulipánokat, amelyek olyanok, mintha átlátszó porcellán- ból lennének. Az igazgató megmutatja a nö­vényvilág gyilkosait, a rovarfogó növényeket 8 a világ egyik legnagyobb welwitschia növé­nyét, amelyet a délafrikai Angolából hoztak Kolozsvárra, a kalahari sivatagból A három- negyedkiló súlyú növényóriás egyike a mú­zeum legnagyobb kincseinek. Itt van a hires eukaliptus, amely hazájá­ban kétszer akkorára nő, mint a főtéri tem­plomunknak tornya. S látjuk az óriások mel­lett a törpét, a jeges Grönland parányi növé­nyeit, amelyek úgy elsalnyulnak a kedvezőt­len éghajlat a alt, hogy a nyírfa például úgy — 5—6 centiméterre nő. ftiüoifs*álezer ew Egy másik teremben megdöbbenve nézzük azokat a kőbe dermedt növényeket, amelyek a jégkorszak előtti időkből származn ak. ügy nyolcszázezer évesek. De vannak itt párniil ió éves emlékei is a halhatatlan é ötnek. Az időnek ezt a mélységét alig értjük számunk­ra, ha andó emberekre, szinte felfoghatatlan. Látunk ezután trópusi kutyatejet, nyi ó pálmát, Magyarország flóráját képekben. S végül innen a múzeumból a legszebb kilátást, ami Erdély esi fővárosára nyiük. A muzeum megtekintése után a vendégek végigmennek az üvegházakou. ahol nyíló or­chideák húsos szirmai, pálmák, banánfák s a forró égöv ezer más csodája várnak. Végül séta következik magában a kertben, amely koratavaszi várakozásban csupa ígéret. Büszkék lehelünk erre a gyönyörű botanikus kertre, amelyet kb. 78 ezer ember látogatóit meg az elmúlt esztendőben. A látottak után tudjuk, hogy a magyar tudományos etetnek, s botanikának milyen nagy kmcae ez a kert 8 ez a muzeum. (M. L-) ö-öudai disznótor Irta: Diősseghy Mikiös Most, hogy minden tisztességes vendéglő és kiskorcsma külön láb úkkal hirdeti a disznó- Icrszezont, el keli mondjam esetemet Mátyás bácsival, alti Budapest legnagyobb íor-sralcér- tője. Purzicsánbajuszu. téglapiros arcú, ked­ves bácsi, aki elcipelt engem az óbudai po- j foncsnpott tetejű házak között egy török idők» > bői megmaradt sikátorba azzal a lelkcsüliség- gél, hogy itt legjobb a disznótor az egész vi» \ iágon. beleértve Afrikát és a gyarmatokat is. j Amint a mocskait övékén kullogtunk kettes- j ben, kis zsírpárnák közt mozgó szemeivel sü~ j riin pislogott s ezt magva] ózta angyali nyu- j galommal: — Mert ficrn, egyik embernek az aszén ve* ■ tíélye, hogy bélyeget gyűjt a másik ember j pólójálékos akar lenni. Mindenkinek van va- j Uimi gyengéje. Beva!Iom> nekem a legnagyobb I szenvedélyem a disznótoros vacsora. Kissé gúnyos arcot vághattam, mert rám­pirított az öreg: \ — Persze lenézel. Pedig, ha 'udnád, hogy e ; disznótor több, mint egyszerű evés. Jegyezd j meg magadnak, hogy soha uey nem kedvesed- ■ nek meg az arcok, mintha forró tepsiben ki- j hozzak c< pompásan fűszerezett hurkákat, hol- ■ Íjászokat. Mert tepsiben a valódi, ezt se /e® j lejtsá cl. Bizony fiam. a disznótor magyar I bőség. A magyar történelem, szép napjainak a i Szimbóluma, amikor testvériségben ültünk és \ örültünk a ,,má“-nak. í Kis földhözbuvó házikóhoz ériünk. A be- \ járatnál fekete táblán a következő, krétával j 'rl betűk állottak: 5 ş,Január 1—2: disznótoros vacsorá“'. j Ám két tréfás fiatalember jött arra s ss j egyik szellemesen kihúzta a mínuszjelet a tub- j iáról, mire úgy leheteti értelmezni a felírást, J hogy január 12-én tartják meg a tori. Csepp \ híja, hogy Mátyás bácsi szarvasngancsos bot» j javai végig nem húzott rajtuk. Mérgesen dö- 1 rögte: — Ezek a mai fiatalok! Semmi tiszteletet ; nem éreznek! jj Bementünk a helyiségbe, ahol valóbem tö- j moll asztalok hádoilalt ennek a kedélyt tne~ ' legitő falatozásnak. Egyik kövér vendég eré­lyesen kiáltozta: — Hé, tulajdonos ur, baj van! — Micsoda? — Az kérem, hogy a hurka kél vége igen túlságosan közel van egymáshoz. Ezen eztán nevettek. Mátyás bácsi is lete­lepedett velem az egyik asztalhoz. Hamarosan kihozták a szépen kisült kcübászohal. hurká­kat. — Fiam. ne hogy ast hidd, hogy egy ilyen disznótor izgalom mentes dolog — magya­rázta.— Néha olyan bosszúsága van az ember» nek, hogy na. Tudod, például rendesen ha­mar elfogy a körítés, a káposzta, a burgonya, m ?rí tudod, ilyen helyen több napon át tart a disznótor, de csak egy napra való káposz­tát és burgonyát csinálnak. Az asztalndl az egyik hölgy megjegyezte: — fin nem csinálok nagy dolgot az evés­ből. Nem mondom, eszem én is, ka éhes va­gyok . . . Mátyás bácsi olyant kiáltott erre, mint va­lami égzengés, mérgesen, dühvei: — Akkor már késő! Az embernek prevent the kell enni. Én kissé lassú tempóban fogyasztottam, mire rámszólt: — Te sem vagy nagyevőt íe is csak a szád­dal eszel. Aztán áhitat osan súgta felém: — Tudod, mi a furcsa? Ritkaság az a hely, ahol citromosán készítik a kolbászt. Pedig, fiam, ez az igazi. Itt is igy adják. És gömbölyű arca még pirosabb lett, sze­mei élevezetes derűben úsztak, upy ült a Ids korcsmaszéken. mini aki kincsek közé került. Felemelte a kadarkás poharat s lelkesülten szólott: — így csak eltelik az élei. Ilyen felséges disznótorokkal. így csak elmúlik, fiam. — Igen- Mátyás bátyám, igy csak eltelik oz élet; kinek szerelemmel, kinek munkával, kinek sakkozással, kinek meg <tz óbudai disz* nótarrol „ , 0 Ausztrália, .*» méjp V i £■*' Retire. ítvip szem'éli Ausztrália ; epe a japán bekerítő hadművelete kot. A kis és n.ipy í/zunda-szigetök inog szállása után Uj-Gui- rutát és o Siiiamori-i/i- geteket szállják meg « japán clapátok, ami .ú- tál teljes lesz az ausz­tráliai szárazföld boke- ritése észak és északke­let felől. A kormány t;o- gélykiáltásai London és Washington feló napról- napra hangosabbak lesznek. Ausztráliai kormánykörökben elis­merik, hogy japán in­vázió eseten nincs re­mény arra, hogy ellen­állást fejthetnek ki a ja­pán légi haderő és ha­ditengerészet koncent iáit támadásának. A Japántól való félé­ién nem uj Ausztráliá­ban, de kormányai az idők folyamán nem tet­tek semmit a veszély elhárítására — és moit már késő. Ezen a föld­részen, amely akkora, mint Európa Oroszor­szág nélkül, csupán hét­millió ember él. Ezek legnagyobb része is vá­rosokban. Ezt a gro­teszk állapotot az esz­telen elzárkózási politi­ka idézte elő. Évtizede­ken keresztül, sőt mond­hatni, amióta Ausztrá­lia brit dominium, el volt zárva az ut az ide­gen népek bevándorlása elől. Az angolok pedig nem sok kedvet mutat­tak az Ausztráliában való letelepedésre. Az ország városai és ipartelepei mind a partvidéken terülnek el és pedig túlnyomó- részt a keleti és délkeleti parton. A támadó hatalmába kerítheti ilyképpen az egész föld­részt, anélkül, hogy a belseje felé előnyo­mulna. A I ibyábol visszahívott, megtépázott hadosztályok és az ausztráliai partok előtt saukts e,, wye BwpWÉBMBj Mm rrtl I; í I iK ' ■ ,yf I f * í; I j 11 JMIllíUmMif, ■ (I<; UilüÜi:! 4>!) HftiCi Alii : ttHUinilltflfMílidWrx-IMÍ (IMIM '.timtiiií 'QjááimtidjÉtek K sivatagok l£\Uge/o 'Cári Erdő vidékek dés^ép fántófotg . 'or-Mümölcs-éscuk ^ ]n; "i ' i' \ A laposság elosztásé-Jk __il­Port D&win iQMisvitk •'cc/áu ' err.oer ^á/j var \któcő mint tow totessaf őirö • Wknt.-cs /cfávotságmMítiiéy?: cirkáló néhány hadihajó meddig tud majd vájjon ellenállni a japán hadigépezet táma­dásának, ha erre sor kerül? Már pedig a ja­pán ajánlatra, amely meg akarja kimclni ezt a földrészt attól a sorstól, amely Jávát és Szingapúrt érte, eddig Ausztráliából még nem jött válasz! mkmé HÉTFŐ, március 30. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Toma. 7.00 Hí­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek. 10.15 Keringők és egyvelegek. 11.20 Matrzy Johanna hegedül. 11.40 Szamosparti alkony. Monostory Margit előadása. 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Országos Postászene­kar. 12.40 Hírek. 13.20 Időjelzés, vízállásje­lentés. 13.30 Honvédeink üzennek. 14.00 Sza­lonötös. 14.30 Hirek. 15.20 Szórakoztató zene. 16.00 Diákfélóra. ,,Párhuzamok és ellentétek a magyar irodalomban." „A magyar lovasro- ham". Irta Fábián István dr. Felolvasás. — 16.45 Időjelzés, hirek. 17.15 Tánczene. Heine- mann Sándor tánczenekara. 18.00 Beszélgetés Paul Laven német rádióriporterrel. 13.20 Hor­váth Józset énekel. 18.45 Japán eddigi terület- j szerzései a világháborúban. Takács József dr. I előadása. 1S.00 Hirek magyar, német és ro- ; *mán nyelven. 19.20 „Magyar ének — magyar I lélek”. Ádám Jenő zeneművészeti tőiskoiai tanár népdalfélórája. 19.50 A százötvenéves Rossini. 20.10 „Rossini hangverseny". 21.40 ; Hirek. 22.10 Magyar nóták. 22 35 Kiss Ferenc . szalonzenekara 23.00 Hirek német, olasz, an- j goi, francia és finn nyelven. 23.25 Koncert- fuvószenekar, 24.00 Hirek, 0.15 „Üzen az I otthon". BUDAPEST II. 1815 Német nyelvoktatás. — 18.40 József nádor 2. honvéd gyalogezred ze­nekara. Vezényel Seregi Artur. 19.25 Kere- csendi Kiss Márton és Takáts Gyula versei­ből előad Kondói Kiss Jenő. 20.00 Hirek. — 20.10 „Dunai ut a gőzhajózás őskorában". Í KEDD, március 3Í. BUDAPEST í. 6.40 Ébresztő Torna. 7.00 Hi­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hirek. 10.15 A Kassai Rádió műsorából. 11.20 Bizet: ? Az arlesi lány. 12.00 Harangszó. Fohász. Him- j nusz. 12.10 Munkásanyák öröme. 12.40 Hirek. I Î3.30 Honvédeink üzennek. 14.00 Ilniczky László szalonzenekara. 14.30 Hirek. 15.20 Weixelgartner Egon dr. zongorázik. 15.45 Egy ; régi magyar diák Páviában, Füsi József dr. j előadása. 15 55 De Falla: Három tánc a Há- ■ jomszögletü kalap c. balettből. 16.10 Gyermek I * "délután. 16.45 Időjelzés, hirek. 17.Î5 Beszkárt- zenekar. 1750 Boldog Margit Veszprémben. 13.Í0 Magyar Női Vonósnégyes. 18.30 Hogyan készül a szobor. *9.09 Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20 Halászéleí a tel? 7i- I szán. 18.50 Rádiózenekar. 20.50 Magya» toll a j magyar kardért. 21.20 A szövetséges nemzetek ; indulóiból. 21.40 Hirek. 22.10 Tánczene. 23.00 ! Hirek német, olasz, angol, francia és finn i nyelven. 23.25 Zsiga Ernő cigányzenekara ! muzsikál, Horti Lajos énekel a Bodó-kávé- ! házból. 74 00 Hirek. 0.15 Üzen az otthon. Î BUDAPEST II. 17.30 Ruszin hallgatóinknak, j 13.00 Olasz nyelvoktatás. 18.30 A Földmüve- I iésügyi Minisztérium mezőgazdasági félórája. { 19.00 Horváth Elemér cigányzenekara. 20.00 j Hirek. 20.10 ügeteteersenyeredmények. 20 20 ; Szemtanú voltam hatszáz évig a pesti Duna- í parton. Baíizi László dr. előadása. 20.50 A kö- \ zönség kedvelt lemezei. Érdekli talán, hogy rendkívül érdeklődés előzi mc» Peéry Piroska első kolozsvári vendégjá- tékát. A kivételes tehetségű drámai mu’" vésznő egyik leghíresebb szerepében mur tátkozik be Erdély fővárosában. Partnerei 1 Poór Lili, Kamarás Górnia, Havady Nagy ; Iloníut és Borovszky Őszi tár lesznek; : hogy Kolozsvárra érkezett Bókay Já° nos, a kiváló író, a Vígszínház művészeti igazgatója. Bókay János feleségével együtt tartózkodik Kolozsváron; hogy első ízben mutattaJt bet európai színpadon grönlandi drámát. Koppenhá- j gában játszották el az Vpárok bosszúja í cimü drámát, amelyet Car! Heümann. j kudligssati lelkész irt. A grönlandi szine j. játélcot grönlandi szereplők eredeti ógrön ; landi jelmezben játszották el. A dán fő- j városban nagy művészi és kulturális ese~ : ményt jelentett az érdekes előadás; ' hogy ritka jubileumot ért meg a Pesti Színház Tűzvész cimü nagysikerű, darab- j ja — Keith Winter színmüve ugyanis I 175-ik előadását jubilálta a napokban; hogy uj műsort mutatott be a huder j pesti Kamara Varieté Sztár Szanatórium. j címmel. A műsorban a legnagyobb sikert Rácz Vali aratja, aki most itt vendégszék : reped; _ f } hogy berlini karmester szerepelt nagy \ sikerrel Budapesten. Borchard Leó a Mü* I vetődés Házában vezényelte a Székesfőr j varsói Zenekart; ş hogy Balázs Árpádnak, a muh évben j elhunyt neves magyar nótoszerzonek em- lékéreI halálának évfordulóián nótaestet I tartottak a budapesti Zenekadémia nag}r } termében. ' I n, ibi I I w I il .l~. ^ I, ,r, , Könyvelők! Vállalatok! Nagyon faaiosí Dr. Erdélyi Sándor: I Ilikor! kereskesfeími í is ipari künyvvitel i Mérleg és eredmény, kölíségszámadáá, ka^ku* Ş íáció, üzemleszáuiolás, könyvviteli organiza* I ció, reviziőtsn, társulati, adózás (értékküiörr : bözeti tarta ék) üzemgazdasági Statisztika és ' budget. Terjedelmesen bővített, újjáalakított ' kiadás. Függelék: Az egyszerű könyvrilel. í A nagyalakú, kb. 400 o'daüs kötet ára 14 i pengő. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVES- I BOLTJÁBAN Kolozsvár. Mátyás kiráiy-tér 9, Vidékre utánvéttel is azonos! szűkítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents