Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-28 / 71. szám

^wnBWWMMnirMrrrs sjb'tá'BirXÉx: mm sugmcii ffliorc ai nmt&m márdragiié igazgatót S^ÜOZSTÄK, mirtfw Ä ik©!©®»- srari Ítélőtábla büntető fel ebb vitel í tana" esa dr, Vékás Lajos ítélőtáblái elnök el­nöklete alatt több árdrágiitáfii üggyel í’o-g* lalkozoit. A. legérdekesebb közülük a Rétégén György nagydobreki lakosnak, a ■nagydebreki Hangya Szövetkezet iigyve- ;aető iga agat ójának, főkönyvelőjének és pénzt árosának árdrágitá&i ügye volt, akit ■a dési törvényszék stmKsartosáiEi elkove- ítélt üzletszerű árdrágítás miatt hathasd börtönre ítélt el. A vádirat szerint Re- íegán mali év március, április és junius havában a kockacukor kilóját 120, a kristálycukor kilóját 116, a petróleum 11* terét pedig 60 fillérben árusította, Véde­kezésül azí adta elő, hogy a rögzített áron felül azért árusította drágábban ezeket iaz elsőrendű közszükségleti cikkeket, äsest * fetişRkőlöségef $Ä#s4t5t ®b»p? &*• hozni A törvényszék védekezését: nem fogadta el és ezért hathónapi börtönre, siáromévi hivatalvesztésre és arra köte­lezte, hogy az ítéletet a Szövetkezet he" lyiségében féléven át függessze ki, A tábla az ítéletet helybenhagyta. Rozsos István dögmezői községi bíró 13 árdrágítás kádjával, állott az Ítélőtábla büntető feíebbviteli tanácsa élőt, Rozsost a bethleni járásbíróság hathavi börtönre ítélte el, mert a mült év október havá­ban a község lakosai részére megállapí­tott két é» félliter petróleumadagot 1 pengő 66 fillérért árusította. Az iéíő- tábla az ítéletet hivatalból észlelt semmi" sógi ok miatt megsemmisítette és uj tár­gyalás megtartását rendelte el. KSlSälßlglS Ct ■ —————8— Hir'gaiMiratoaacMatţi Veszélyben vast a «tasta kisiparosok utánpótlása KOLOZSVÁR, március 28. Â Kolozs- j vár és Vidék© Ipartestület multévi mii* : ködöséről szóló jelentésében kimerítően : foglalkozik a tanonckérdéssel és megái* í dapitja, hogy Erdély kézmüiparosságtr \nak legfontosabb kérdése a íanonckér- dés. Rendkívül nagy hiány van ugyanis magyar tanoncokban, annyira, hogy egy­ikét éven belül as utánpótlás megakad, •ami sok szakma elnéptelenedését vonja snaga után. Á tanonchiány több okra vé­dethető vissza, elsősorban arra, hogy a ímegszáilás ólait a romén hatóságok rö’ ■mán tanoncok szegödtetését követelték meg és akadályokat gördítettek a magyar • tanoncok ssegödíetése elé. Hogy milyen súlyos a tanonchiány, az •ipartestület területén, igazolja a Munka­kamara statisztikája is, mely szerint bet* * venkét iparágba a tanoncok száma mind össze 1776. Nemzetiségi megoszlás sze­rint ezek közül 1120 magyar, 2; német,. [A2Ö román és 224 zsidó,. Tehát a tanon- jeok 63 százaléka magyar, 12 százaléka f,zsidó és nem egészen 25 százaléka rr>= imán, Ez a statisztika — mondja a jelen­tés — a tényleges helyzettel szemben még túlságosan kedvezőbb képet mutat, j overt hiszen ezek szerint 2922 mesterrel | [izemben 1766 tanonc van. Ennyi tanonc •azobaa egyelőre nincs, mert a képesítés'; hez kötött iparágakban a tanoncok szá­ma még 1400‘at sem éri el, tekintettel arra, hogy a tanoncok egy részi? a bécsi döntés után átment Romániába. Ha azon­ban csak a magyar tanoncokat tekintjük és a magyar mestereket, úgy 2246 magyar mesterrel szemben mindössze 1120 mer gyár tanonc van, vagyis átlag két magyar mester nem tart két tanoncok Vannak szakmák, amely teljesen ke­resztény magyar utánpótlás nélkül ma­radtak, A tanonchiány. oka, hogy a terek jelentős része a tanulóknak mühe- 4tyén kívilii foglalkoztatása miatt hazán dozik a tcmonct&rtástól. Másik legfonto­sabb oka: a tanoncok szegődtetésének időbeli és számbeli korlátozása. Az idő* beli korlátozás talán nem is olyan súlyos, mint a létszámbeli korlátozási. A vonat­kozó rendelet eket ugyanis nem veszik fi­gyelembe, hogy vannak iparágak, ame­lyekben mindén segéd után két tanoneot kellene tartani; Neveljük elsősorban fiainkat arra — ezzel a felhívással fordult az i partes Kr !e.t az iparosokhoz -—, hogy kellőén kép* sett iparosok legyenek. Ma sajjnos, az a helyzet, hogy azok az iparosok, akik te­hetik, „uraknak44 nevelik gyermekeikét. Pedig bármelyik kézműipari pálya ma olyan „tiripálya“, mint a tisztviselői pá­!y® és ao-keziwf Magasabb Lépa&ttséget tg kiváié Elsőrendű nemzeti érdek, hogy képzőit és megi'eteflő seá-inm kesreaaíény ■»aiţyw í]pw»re»a legye»! IPARI MTTNKÁ'SJIJTÁLM.AK KIOSZ­TÁSA SZILÁGYSOMLYÓN. Eh-. Törd® Balázs iparkamarai titkár réeztveít a szí” lágysomlyói ipartestület munkás jutalom ki osztási ünnepélyén, ahol László János asztalos iparosinak átadta az iparügyi mi" laiszter által adományozott oklevelet és 100 pengő jutalmat. Egyébként Szilágy- Somlyón az ipari tanfolyamok országoe vezetősége kereskedelmi és közigazgatási tanfolyamot tartott, amelyen dr. Torda titkár a közigazgatás és tisztességtelen verseny szabályait és a kisipari, árszabá­lyozás kérdését, ismertette. Kamarai értekezletek Budapesten. A keres­kedelmi és iparkamarák Budapesten közellá­tási minisztérium, árhivatali c-3 kamaraközi értekezletei tartanak, melyen a kolozsvári kamara képviseletében dr. Bereczky Ernő mi­niszteri biztos főtitkár vesz részt. Munkabérkövetelésekkel is lehet árdrágí­tást elkövetni. A munkabérrendelet folytán és egyes munkások magatartása következté­ben viták egész. sor.a merült fel. A munkások egyrésze annak ellenére, hogy tudomásul vette, miszerint a bérpótlék megállapítása I előtt a munkaadó által folyósított előleg a I rendezés után beszámít az emelésbe, azt han­I gcziaija, bogy az egész béremelésre igényt tart. Az árhivatal foglalkozott ezzel a kér­déssel, közölte az érdekelt munkaadókkal, , hogy a munkabérek terén sem lehet újabb és újabb követelésekkel előáliani, mert ez is árdrágítás és munkabér uzsora ş az ilyenek­kel szemben is eljárásnak van helye. Az ese­teket tehát, az ipartestületek utján be kell jelenteni az árhivatalhoz. Közölték azt is, hogy a kormányhatóságilág engedélyezett munkabéremeléseken felül az iparosok’ sem­miféle további munkabéreméiést vagy pótlé­kot nem számíthatnak fel és ilyenek áthárí­tására nemcsak hogy engedélyt nem kaphat­nak, hanem súlyos következményeknek te­szik ki magukat. A HATÁRSÁVBAN A FŰSZER. SZA­TÓCS ÉS VEGYESKERESKEDÉS IS KORLÁTOZÁS ALÁ ESIK. A kereske­delmi és közlekedésügyi ininisKténum rendeleté értelmében a 33.200—1942 K. K—M. rendelet hatálya a határsávban ki­terjed a ii’&zer-, szatócs' és. ycsyöke» reskedésekre iy. A tanonciskolák és Unonccrtikonok ügyé­nek tanulmányozása. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a rendezésre kerülő kérdések sorában jelentős helyet foglal el a tanonciskolák és tanoncotthonok tökélete­sebb és eredményesebb kiépítése. A cél ér­diekében dr. Törd a - Balázs, a Kolozsvár és Vi­déke Ipartestület. titkára Szjlágymegyéber, dr. Reinhardt Kálmán előadó pedig, Beszterce- Naszód és Szolnok-Dobokamegyében végzett adatgyűjtést. Az adatgyűjtés tovább folyik és a többi erdélyi, társkamarával karöltve el­készítendő' terv az erdélyrészi gazdasági ta­nács munkaközössége elé fog kerülni. 3dvor ny. miniszteri titkár, volt gyorsíró április l"én uj tanfolyam kezdődik. Közvetlen mődsierril 6 hónap alatt tökéletes kiképzés és állam» érvényes bizonyítvány, mátyás k!rdlg»iér 27, sí. Első emelet. fííbzc© meg a aagyobb' íberi . fogorvosi utasítás szerint ct PY0RRCA gyögyfogpépaí. Edzi «* ioghúsS. Javítja a&úak véri»j?.a- géséf. A PYOSSCÄ VW&PWie&póf) » Ä«^y«s- Wege'rwnvk EgyenMét« ÚtmntStlááfS «tv*rîirţ Gyártja: mí, BAYER ÉS TÁRSA gyégyszervegyészetígyáí”. * AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZ­TOSÍTÓ TÁRSASÁG fel hívja a nagyközönsct; különösen a háztulajdonosok figyelmét a sza vatossági biztosításokra, mélyeknél a háztv. lajdonos áthárítja a biztosító társaságra mind azon károkat, mö1 veket megtéríteni tartozik a mulasztásból, hanyagságból vagy gondatlan ságból kifolyólag embereket, állatokat ért sé­rülésekért, halálozásokért, vagyontárgyak megrongálásáért, vagy elpusztulásáért. Az 1857'hen alapított legrégibb magyar bizto oltó intézet az Első Magyar Á’talános Bid ) Bitó Társaság készséggel nyújt felviiágositás? minden bizdositási vonatkozású ügyben. ho lozsvári főügynöksége'; Egyetem-utca 1. szán; aüatt. Cséplőgép szíjak igénylésé, óz idei csépié« zavartalanságának biztosítása érdekében a közellátási miniszter felhívta a cséplőgép4-; lajdonosokat, hogy a cséplőgépek rendbeho­zataláról, a pótlásra szoruló alkatrészek be­szerzéséről, gépszijak javításáról, esetleg u; szíjak igényléséről már most gondoskodjanak Gépszijakat a kereskedelmi _cs iparkamarar- nál beszerezhető nyomtatványon bőripar; anyaggazdálkodás szakbizottságától kel; -'g-* ji vélni. * JÉGBIZTOSÍTÁS. A gazdasági termé­nyek ars a háborús í ogyassztássil •• gyu-t.jfcí*- nagy kereslet, valamint a termelési költségek nagyobb arányú növekedése folytán, a korái-; hi évekhez viszonyítva, igen lényegesen -cinci kedett. Nein, lehet tehát közömoös a gazo; kodéra, hogy rj kenyér- es takármánymagv ka*, valamint egyéb értékes termelvényok- sikerüké betakaritam, vagy pedig azok rés/ Len vagv egészben jégverés következtében í '■ pusztulnak. Ne hagyja egy gazda sem jégbe? tositás nélkül terményeit. Az Első Magyar Ai talános Biztosító Társaság helybeli főtigynöi;- ségo: Egyetem-utca 1. mkmé VASÁRNAP, HiárcitiS 29. BUDAPEST Î. 8.00 Fohász. Szózat. Reggeli zene. 8.45 Hirek. 10.00 Református istentiszte­let a Kálvin-téri templomból. Igét hirdet_Mute közy Gyula lelkipásztor. 11.00 Egyházi éne. és szentbeszéd a Szent Domonkos rend; jpl bdniatemplomból. 12.15 Levente-félóra. 12.4 > Székesfővárosi Zenekar. Vezényel Rajtéi U jós. 1.45 Időjelzés, hirek, vízállásjelentés. 2.yy Hanglemezek. I. rész; Muzsika a virágokre. lí. rész. Operarészletek és hangszerszolók. ­3.00 Időszerű gazdasági tanácsadó. A Eö’c müvelésügvi Minisztérium rádióelőadássoroza ta. 3.45 Magyar nóták. Karácsonyi Margit e Varga Imre énekel, kisér Gáspár Lajos cigány zenekara. 4.40 Tokaj szellő vesszején... Mc ravek Endre dr, előadása. Küzmüvelődési elő­adássorozat. 5.00 Hírek, magyar, szlovák c.- - •; szia nyelven. 5.20 Magyar szerzők énekkar.» müvei. A Magyar Munkásdalegyletek Szövőt ségének hangversenye. Kozvetiiés a Zenem ■ vészeli Főiskola nagyterméből. 5.45 Hangké pék a vasárnap sportjáról. Beszél Pluhsr Is* van. 6.10 Folyamőrök zenekara. Vezényel i.\ Fficsay Richard. 6.40 Ausztrália. Somogyi J* zsef dr. előadása. 7.00 Hirek magyar, nénid és román nyelven. 7.20 Nyul'pecsenye. Barátciv. a kenyvrajongó. Undi Imre vidám előadása Felolvasás. 7.40 Médi. Szövegét irta Wiline és Reichet Fordította Harsányt Zsolt. Zene jét Schubert müveiből, összeállította Lefíít Károly. A rádiózenekart vezényli id. Stepha nidesz Károly. Az ös.szekötőszöveget irta As*-, talos Miklós dr. Felolvassa Egry Mária. Ren dező Kiszely Gyula. 9.00 Sporteredmenyek. — 9.10 Pertis Pali cigányzenekara muzsikál a Va dászkürt-szállóból. 9.40 Hirek, lóversenyere. menyek, 10.15 Tánczene. Î1.00 Hirek német clasz, angol, francia és finn nyelven. 1Î.35 A Rádiózenekar műsorából. BUDAPEST ÎI. 11.15 Kiss Ferenc szalonzene kara. 12.15 Székesfővárosi Zenekar. Vezénye Rajter Lajos. 3.00 Tsnczene. 5.50 Magyar sze: zők énekkari müvei. A Magyar Munkásda: egyletek Szövetségének hangversenye. 1 rész. Közvetítés a Zeneművészeti Fóiskoi nagyterméből. 6.15 Századok zenéje. ÜL rét:, A többszólamú zene hajnala. Barta Dénes dr előadása hanglemezekkel. 7.30 Az Operahá előadásának közvetítése. „Hamupipőke', ví cUm melodráma három felvonásban. írta Te cono F*«etti. Zenéjét szerzetté Rossini. ”Rer dezte Labroca Mario. — Hirek, Maid az One raház előadásának folytatása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents