Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-28 / 71. szám
►ti i»42 nuárduk SLLEKZÉK í&f Végit Jósáéi riportja : A várakozások városában biiiiá *3t9S9\*Wt8j|ß J0S8 ß iq Aot íflal 8í Hß íoT ^r'öniK tassóm Glinst U Jsr J "Í^ÉV nrees/l Usingí do se JÍnL-a n9«nai 8[D SE >í slag deH annsl ^aqss» la 3Íeí ea§38 aíanat qasöj hamai s^nád -fissal nadda djÍsÍe SID05« yaám 'W oH [xibed soţ« daöí ősöd amiü imßl isíI3 >Jnoí Siföí IE[íii >JBÍ£ )Jöa 9 83 B be met OÍ38 irmd rf«ís Sí b 5YÍcv t9j[ 83 nils n BÓfe (ifin 1ST Ica iss §9Í áss Í9S főí im i9i >fs si NAGYBANYA, március 28. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Könnyű volna történelmi emlékeket idézni és letűnt korok nevezetességeit fele’eveuiteni, ha Nagybányáról akarunk Írni. Azonnal hozzá lehetne tenni a szokásod jelzőket, hogy az arany és a festők panorámába illő szépségű városa. Nem is lehet megütődni azon, ha az idegen újra fel akarja fedezni olyan vidékek szépségeit, amelyeken eddig még nem járt. Az is természetes, ha tudásra szomjas lélekkel akarja emlékezetébe vésni a törénelem tanításait és ezt hiszi, hogy meglátásai egészen egyéniek, vagy ujszerüek. Az újságírónak azonban sohasem szabad abba a hibába esni, hogy jól ismert tényekeit uj köntösbe öltöztetve, ismét az olvasó e’é tálaljon. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az olvasó éppen olyan jól ismeri a nagy általánosságokat, mint ahogyan az ujságiró otthonos az erdélyi nevezetességek terüíefién. Hangul1 aitos cikknek kétségkívül alkalmas lenne újra megirni Nagybánya környékének szépségeit és feleleveníteni: hogyan bukkantak először aranyíléletre ezen a vidéken. Bőséges anyagot szolgáltatna a fesiőko ónia története is, anifty ezt a kedves várost művészi középponttá avulta. Mindezeket azonban jói ismert tényeknek tekintjük és amikor Nagybánya jelenlegi életéről helyzetképet akarunk készíteni: elsősorban azt kutatjuk, mi történt- ebben a városban a felszabadulás óta. hogyan alakult a közélet, milyen a társadalmi é9 szociális helyzet, fej’ődtek-e a meglevő intézmények és történtek-e a kor széliemének megfelelő újítások, Helyénvaló az a megállapítás, hogy a felszabadulás után egész ErdéHyben volt egy bizonyos átmeneti idő, 3snely alatt béleá1 leszked- tünk az anyaország vérkeringésébe. Különböző vidékeken kü önböző ideig tartott ez az átmenet. Tévedés azt álditani, hogy ebben valami különös vagy rendkívüli tünet rejlik Ellenkező’eg, az egészséges fejlődésnek legfontosabb feltétele az emberek és eszmék iökéV.tets kialakulása, ameÜyeít csak átmenet utján lehelt elérni. Áz azonban hiba, ha az átmenet túl sokáig tart. Legalább is zökkenőket teremt az élet megszokott rendjében és ellentétes vélemények megnyilvánulására ad alkamat. Nagybányán beszélgetést folytattam a különböző társada’mi osztályok képviselőivel. A beszélgetések során elhangzott véleményekből az az őszinte meggyőződésem alakult ki, hogy ebben a városban még mindig átmeneti időt ét a lakosság. Még mindig olyan kérdések képezik vita tárgyát, amelyeket más városokban már régen megoldottak és olyan intézkedésekre várnak, amelyeknek elintézése természetszerű volt. Nagybánya természetes adottságai a fejlődés minden lehetőségét megadják. A városnak körű belül 25 ezer lakosa van. Ebből városi lakosságnak 14 ezret, üzemi lakosságnak 10 ezret, külön bányászoknak pedig 1 ezret lehet tekinteni. A bányaüzemekben teljes erővel1 folyik a munka. Kormányzatunk a legnagyobb gondot fordítja ?z itteni természet: kincsek kiaknázására, Olvan befektetésekre készüknek, amelyek a modern kor legtökéletesebb kívánalmainak is megfelelnek és magáié értetődően fokozzák a termelést. Kereskedelmi szempontból tehát biztató és boldog jövendő ál Nagybánya előtt. Ugyanakkor a művészvilág figyelme is a legnagyobb lelkesedéssel és szeretettel fordult é felé a város felé, amely annyi neves festőt és értékes művészi aTkotást adott a magyar kuliurának. Szerencsésen társul hát itt moist a kereskedelmi felvirágzás ’ehetősége a művészeti fejlődés útjaival. Joggal kérdezhetjük, hogy ilyen különösen kedvező körülmények között milyen uj eredmények történtek a felszabadulás óta Nagybányán. Ha őszintén akarunk válaszolni a kérdésre, csak annyit mondhatunk, hogy nagy kezdeményezések és kibontakozások előjeleit látjuk a megvalósítások lényege azonban még hiányzik. Nem akar ez fölösleges gáncsoskodás vagy felületes bírálat lenni. Magyar feladatnak tekintjük, hogy mindenütt tettekre buzdítsunk. Ahol va’ami akadályt látunk a kivitelben, ott éppen a szeretet jegyében őszintén meg kell mondani az igazai. á? Foglalkozzunk elsősorban a inunkáskér- déssel. Nagybánya életerejét elsősorban a bányaüzemek adják, amelyek a környékbeli bányákkal együtt 12 ezer munkást foglalkozhatnak. Szellemi téren történt is gondoskodás arról, hogy a munkások a magyar nemzeti gondolat harcosai legyenek. Áz egyik bányaüzem katonai vehetője: Bereutes László főhadnagy lelkes kezdeményezésére munkásfőiskolát létesítettek, mely jelenleg is kitűnő eredménnyel működik. Erről a tnunkásfőis- kóláról kiiiiöu cikk keretében fogunk beszámol ni. Nagyon hiányzik azonban a mukafel- ügyelőségek illetőleg a munkakaomra intézménye. ilyen óriási munkástömeget fogal- koztaló bányavidéken erre feltétlenül szükség van. Meglepő az is, hogy a munkásoknak aránytogosau kevés a mai viszonyokhoz képest a bére. Ugyanakkor, amikor más szakmunkások tekintélyes összegeket keresnek meg havonta, a nagybányai üzemek munkásai éppen csak a minden napra valójukat keresik meg. Előre kell bocsátanunk, hogy az áffliam itt is elől járt a jópéldával. Igyekezett a munkabéreket összhangba hozni a mai életviszonyokkal. Ezzell szemben a magántulajdonban 'levő társaságok részéről mintha merevség lenne tapasztalható. Ezért van szükség a munkásérdekeket védő intézmények létesítésére, hogy ezek tárgyilagos véleményt tudjanak alkotni a héyzetről ps közöljék azt az illetékesekkel. Alig lehet ugyanis olyan bányamunkást találnunk, akinek a napi bére a 4r—5 pengőt meghaladná (itt elsőrendű szakmunkásokat értűnk). Külső viseletűkben ie látszik ez a munkásokon. Legnagyobb részüknek rendes ruházata sincs. Â ^Nemzeti Munkaiközpont és a Hivaíásszervezet titkárságai mindent elkövetnek a munkáskérdések eredménye« megoldására, azonban itt feltét- üenül helyénvaló, hogy- érvényesüljön az Erdélyi Párt álláspontja: a munkakamarák, illetve munkaügyi felügyelőségek sürgős fel- állítása. Sok panaszt hallottunk arról is. hogy Nagybányán még egyáltalában nem érződött meg a gazdasági átállítás hulláma. Vegyük csak a lakosság számarányát. Nagybánya lakosai közül 60 százalék magyar, körülbelül 8 ezer román és 4 ezer körüli a zsidók számaránya. A Nemzeti önállósulási Alap itt is megtette a maga kötelességét. Számos törekvő fiatal, keresztény kereskedőnek fo yósitott önállósi- tási kölcsönt. Megfelelő üzlethelyiségek azonban nem állanak rendelkezésre. A kereskedelem 70—80 százaléka zsidó kezekben van. Mint érdekességet említjük meg, hogy a város tulajdonában, tékát köztulajdonban levő üzethelviségek egy része sincs magyar kézen, holott itt igazán könnyű Íenúií segíteni a he'yzeten. Oláh Sándor rcf. esperes, az Erdélyi Párt járási tagozatának elnöke, aki egyben a Baro-ss Szövetség elnöke is, már több tervezetet dolgozott ki ebben a kérdésben. Tényleges eredményt, illetőleg olyan megmozdulást, amelyet a város közönsége méltán elvárt, még nem sikerűit elérni Vak kcgyr.u kényelmesen és lassan mozog -izéiket. Itt van például a muzeumügy. A ; osnak történelmi nevezetességű múzeuma van, ametjy még mindig rendezés alatt áll. A fe'szabadulás óta nem Sikerült megnyitni kapuit a közönség előtt. Nagybányai tartózkodásom alatt kétszer is megpróbáltam sikertelenül bejutni a múzeumépületbe. Vaéósziuü- leg azért nem jártam eredménnyel, mert történetesen Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe volt, amikor más városokban igyekeznek a városi neveztességeket megismertetni a közönséggel. * I Milyen az ujj művészeti élet? Erre joggal kiváncsi lehet az olvasó, aki személyes tapasztalataiból vagy hallomásból már annyir® ismeri Nagybányát és ezt a városi a magyar festők zarándokhelyének tekintik. Beszélgetést folytattam a festőkolónia két legrégibb és európai viszonylatban is neves tagjávaL, Krizsán Jánossal és Mikola Andrással Öröm hallgatni a lelkesedésüket Tele vannak tervekkel és jÓMÍndékkal. Mégis az $ tény, hogy a , híres nagybányai festőiskola a pangá» legjobb t utján van. A müvésztelep kiépiteae és & fel- j szabadulás által adóit szerencsés íeuetőségek kihasználása pedig' egyelőre jámbor óhajtás. Erről a témáról is külön cikk keretében fogok majd beszámolni, mert a kérdés jeSento- I 8ége feltétlenül megérdemli az alapos é& beható véleménynyilváBÍtásft, * Rosszakaró volna mindezekből azt a. kÖ- vezetkez^atésl levonni, hogy a közeljövőben nem változik majd meg a helyzet. Tett rekesz emberek életrevaló tervek önként adódnak a városban ' Izig-vérig jóérzésii magyar emberek, akik szeretnék, ha cselekedeteikkel VENÂIL elkÓ8orban városuknak használnának, tovább- menően pedig az összmagyareágnak tenné nek szolgálatot. Látszik esz azon a hangulaton is, ahogyan az uj polgármesternek, dr. Szalu Miklósnak kinevezését fogadták. A polgár Loesteri szék ugyanis hónapokig betöltet.€nü; állott és most nevezték ki a város élére dr Szabó Miklós táblabirót, aki Nagybányáról származott el és számos barátja, tisztelője van a városban. Remélik, hogy az uj polgárnrss tér meghallgatja a hasznos terveket és uj len diketeA ad az életnek. Ezzel azután megszü nik majd az átmeneti állapot, amelyet ;í Nagybányára tévedő idegennek jelen eg feb, tétlenül éreznie keli, ha tárgyilagos bírálatod akar mondani és "szolgálatot kíván team az egyetemes magyar érdekeknek. BUDAPEST, március 28. Pareschi olasz földművelésügyi miniszter pénteken, magyarországi látogatásának utolsó napján Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter társaságában hosszabb vidéki gép- kocsiutat tett és megtekintette Kajászó- szentpéter község állatállományát, vala- ^iTt’ní Kisbér és, Bábolna méntelepeit. Á bábolnai kaszinóban diszebéd volt tiszteletére, ebéd után Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter a Kormányzó Ur megbízás áltól átnyújtotta Pareschi kísérete három tagjának a nekik adómé“ nyosott aiagyar kitüntetéseket. Bábolnáról az olasz miniszter és kísérete Győrbe hajlatot!, ahonnan ünnepélyes búcsúztatás után Pareschi és kísérete a menet- rendszerű gyorsvonathoz csatolt termes- kocsin, Hegyeshalmon át elutazott Magyarországról. Indulása előtt rendkívül jsjlívrlyeis és barátságos búcsút vett Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi' nisztertol és kíséretétől. Antal István Igazságügyi államtitkár ünnepi keretek között tartja kolozsvári előadását .is, mint a baráiti államok megiiivo: vendége. Kitűnő tollú író és nagy szem szónok. A THRF társaság elnöke. Erdélyben mindenütt jól ismerik Antal István igazságügyi államin kár nevét. Nekünk, erdélyieknek kü ionosén emlékezetesek maradna! nagy beszédei, amelyeket a marén vásárhelyi, kolozsvári és nagyvárad ítélőtábla megnyitása, alkalmává mondott. Érthető, ha vasárnapi elő adásait egész Erdélyben felfokozott érdeklődés előzi meg. A szatmári ülés időpontja déli fé 12 óra, a kolozsvárié pedig este p óra. A kolozsvári előadás színhelye a régi színkör épülete. KOLOZSVÁR, március 28. Az Erdélyi Párt meghívására Antal István igazságügyi államtitkár, a magyar közélet kiváló vezetője, március 29-én, Virágvasámap Szatmárnémetiben és Kolozsváron előadást tart. A szatmári választmányi gyűlésen gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke és dr. Miké Imre or szággyűlési képviselő is- ré-sztvesz. Szalmáiról mindketten együtt utaznak Antal Istvánnal Kolozsvárra. Az Erdélyi Párt méltó módon készíti elő az államtitkár kolozsvári előadását. Az előadást gróf Teleld j Béla, a párt országos elnöke vezeti 1 be, záróbeszédet pedig Nyírei József, I a kolozsvári tagozat elnöke, ország- i gyűlési képviselő mond. ! Antal István szatmári és kolozs- I vári előadásában a magyar sorskór- 1 dóseket fogja tárgyalni Kevés nála hivatottabb ismerője van ezeknek a kérdéseknek. Politikai pályafutása a világháborúból való leszerelése után kezdődött. Az összeomlás utón a szegedi kormány szolgálatába állott. Már akkor csatlakozott a haladó magyar szellemi mozgalmakhoz, amelyeknek előbb rendíthetetlen harcosa, később pedig vezető egyénisége lett. Eomozgatója volt a Fajvédő Pártinak, főmunkatársa a Szózat cimü napilapnak ős egyik legfőbb segitőkeze Gömbös Gyulának. Résztvett a hires Do pont megszerkesztésében is. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt sajtófőnök lett. Az ő sajtófőnökségére esik a jobboldali keresztény magyar sajtó megteremtése és 1935-től kevés megszakítással, igazságügyi államtitkár. Döntő szerepe volt az országépitő munkaterv kidolgozásában. Sokat járt külföldön kiküldöttként és úgy Pártériekezlelet tartott a MÉF BUDAPEST, március 28. (MOT.) A Magyar Élet Pártja csütörtökön igen nag}7 érdeklődés mellett rendezte szokásos heti pártnapját, melyeu megjelent a. Akadémia utcai székházban Kállay Mi!r lós miniszterelnök is a kormány több tagjával, továbbá Tasnádi'Nagy András a képviselőház elnöke, Szinyei-Merse J1 nő, és vitéz Tors Tibor, a képviselőháí ' két alelnöke, vitéz Turánszhy László mi niszterelnökségi miniszteri os: tályíőnök.; több főispán, Lukács Béla országos paU elnök és igen sok képviselő. A megjelen lek ugyancsak a párt székházában kő zösen vacsoráztak. A párt mezőgazdaság* és pénzügyi egyesitett bizottságai pénteken este tárgyalták a zsidó birtokok kv sajátít áfáról szóló íörvényjavaiatot. Msdern folpvizas luxus-villa, pensiónak is alkalmas, megUvő vendégkörrel nyári szezonra Borszéken blrlseadó. Jelige 3000 P, NEMES aroma - kitűnő zamat KÓRUS LIKO Paresehi©fasz miniszter elutazott Magyarországról
