Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-27 / 70. szám
Of 1324 C/.rZ-zd$häz P&fîTEK. 1912 .máireias 27. könyv táhíí BüD.lPSSl’ Pun, r«5f-SmkesztSsig Is feiáíőküaísl: lajam'r, Jfó’íal-stei IS* I. «astet T«lstea: m— .îs, Hysiíís: tfsţystesa-aîea 8. száa. isisig síp. 29—2$ a—MMiaamaaMMMwaaiafflBBaBiMBi HLlPlTGIIR: B1RTHI MIKLÓS Kl i ä ít bí ai tfctnes : P ä l L S S *„ i Sslszsrár. ElfillzetSsl árak: bivaata 2.Í& nagyedévre %> téléire IS, egész tvrs 32 í«wi. stä^atusecN II©Jaf® faazaáralők lila: WASS ALBERT ? HÁZÁÁRULŐK akadtak mi seien Műben. Előbb vagy utóbb átélt fölöttük a nemzet s ítélet© ellen nem volt ÍeSeiibesés. A .hazaárulás ocsmányság és gyalázat bélyegét viselte magán minden időben és osztatlan mgevetést érdemeit és fölháborodást, Äs elmúlt évtizedek nemzetközi, helyesebben laazátlanés nemzeibon- tó szellemi irányzata azonban hézagot nyitott a társadalom Ítélőképességén s abban a hézagban megjeleni: az uj kor lovagja, a kávéházi hős, a siker, aki milliókat keres, a szélhámos, aki milliókat csap be. Megjelent bő nadrágjával, unott arcával, cinikus vicceivel, tömött pénztárcájával és a csodálkozó társadalomnak bemutatta a modem hazaárulás művészetét. Mert csak úgy pöífedt a jólléttől: a kávéház természetesen mindjárt melléje állt, majd a kabaré, a színház s a gazdátlan utcai irodalom egy-kettőre lovagjává avatta. Vitézi tetteit hirdették széliében a márványasztalok között, ódákat zengtek hősiességéről, leleményességéről, életrevalóságáról, cinizmusáról és arról a feisőbbrendii emberi tulajdonságáról, hogy nem ismer hazát, nemzetet, becsületet, erkölcsöt, törvényt, nem ismer semmiig csak a maga falánk érdekeli A társadalom nézte a színjátékot, előbb csodálkozott, aztán megdöbbent, majd a kabaré olcsó tréfái megnevezették s végül tapsolt a foii vésznek, akinek minden sikerült. így született meg világ szégyenére a modern hazaáruló, busz-huszonöt évvel ezelőtt, Kávéházi erkölcs bírák javaslatára a közvélemény lovaggá ütötte s a nehéz gazdasági évek az eszmék zűrzavarában felsejdülő fiatalság számára az élelmesség és a gyors meggazdagodás mintaképévé ■tették. -Szellemi hatalmasságok hódoltak he előtte s a konjunktúra hailábu táltosparipáján vígan vágtatott uj meg uj kai and ck után. Istennek hála, megszűnt már az a beteges korszak, mely létrehozta s a korral együtt eltűnt a lovag is, dicsőítő ódáival, vicceivel és kabarédarabjaival egyetemben, Valami azonban mégis itt maradt belőle, halványuló emlékén kívül. Annak a szellemnek néhány parányi széthullott darabja, mely ezt a modem hazaárulást eszménnyé tudta emelni, Ugyanennek a szellemnek a hordozói azok az apró kis gonosztevők is, akik iit-Gít, városon és vidéken egyaránt, üzletekben és eldugott raktárakban halmoznak, drágíte- aak, ravaszkodnak előre-hátra s nem akarják megérteni, hogy az ők hitvány kis bőrüknél a haza jövendője sokkalta fontosabb. Nem akar- fák megérteni, hogy a haza, aki védi, tartja és hizlalja őket, minden törvényét és rendeletét a nemzet közösségének létfenntartási érdekéből hozza s azoknak kijátszása neon egyéb, mint szembeheiyezkedés a nemzet érdekeivel. Háborúban állunk minden vonalon, fegyverrel és fegyver nélkül egyaránt, a lövész- árokban éppen úgy, mint a barázdában, a műhelyben, a pult mögött és az íróasztalnál, nehéz és felelősségteljes küzdelmet vívunk jövendölik érdiekében s aki ebből & meje, nagy seieoretijianii: vegre es a társadalom egységes fellépésével kipuszţiîsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szelleméig mely kísérteni a múltból még ©gyre visszajár. Minden ember, aki magát magyarnak vallja s átérzi a nemzet mai. küzdelmének súlyos felelősségét, vegye föl a harcot az árdrágítók, a halmozók, a zug-kereskedők, a csempészek és a nemzet sok más- lappangó ellenségeivel. Lökje ki magából a társadalom a rémhirlerjesz- tőket, a mindent-jobban-tudókat, a Hitler« és Hibbesstffop fogadta Borisz belgái* birályt ~ Chu^ebill betemette kudapeát ££z£alin bejé s © 11 a mz angol-am6Vlkai.szovj@t szövetség halálát AMSZTERDAM, március 27. (MTI.) A Német Távirat?". Iroda jelenti; Hivatalos helyen megerősítik, hogy a Japánok megszállták a Bengáli- öbölben lévő Andaman-szigetek^t, • melyek minteriy 350 mérföldnyire délnyugatra vannak Rang ©óntól, a Kalkutta felé vezet» tengeri ui mentém Mint a megszállásról kiegésditőleg közük, a japán haderő március 23-án hajnali szürkületkor szállt Dél-Andamanon Fort-Blaimál partra. A brit csapatok feltétel nélkül letették a fegyvert, miután meggyőződtek az ellenállás céltalanságáról. Japán katonai körökben hangoztatják, hogy az Andasnan-szígetefc fővárosának japán részről történi megszállása az első lépés az Indiai- óceán meghódítására. A Bengal-öbölben fekvő szigetcsoportban ez volt az egyetlen akadály a Malaya-félsziget, Ceylon és Endia között. BERN, «március 27« (Búd. Tud) Londonból érkező hírek szerint az Andamajn-szigetek megszálliá/sával kapcsolatban angol katonai körök azt hiszik, hogy az Ausztrália elten várt támadás a tulajdonképpeni japán hadicélról eltereli a figyelmet. Úgy válik, hogy a japánok főcélja nyugat felé mutat, hogy indián áthatolva egyesülhessenek a tengely erőivel, amelyek a, Kaukázuson es Középkeleten át tömének előre. A Stampa szerint az Indiai-tenger sokkal fontosabb, mint az ausztráliai, ezért nagy figyelmet érdemel, hogy a japánok megszállták az Andaman-sziget eket és igy kétféléi fenyegetik Anglia hajózását a Beilgá- li-öbölben. Ceylon is, amelynek szintén nagy szerepe van a hadműveletekben, közelebb jutott a japán hadmozdulatok . kiindulásához. M@gsiswfi ..felkészül" e tavaszi ti ostromra STOCKHOLM, március 27. (MTI.) A Stejani-iroda közli: A svéd lapok jelentik Moszkvából, hogy lázas védelmi előkészületek folynak, A gyárakban a. férfiakat nőkkel helyeit esitették, akiket erejüket messze meghaladó szolgálatra kényszerítenek. A nők tízezreit dolgoztat jók éjjel-nappal lövészárkok ásásával. Nem törődnek a hóval és faggyal. Az élelmezés egyre nehezebb, bár mindenkit, aki készletekét* rejteget, vagy üzérkedik, rövid uroti agyonlőnek. A jó hangulatot a szovjetvezetők azzal igyekeznek fenntartani, hogy a mozgóképszínházakban hírverő filmeket adatnak elő. »A szövetségesek i#sinels okai, fia elvesztik a háborút" “ Jelentett© ki Chuvehlll különös követbefttetósset I ra mutatkozó kedvező fejleményék után I egyszerre átmenetileg súlyosbodott. Cső- I dálható-e ezek lilán, ka ilyen szerencséi j lens égsor ozat nagy karóssal van reánk éret szomorúság nőtt ön-nő az egész bírodo lomban? I Megjegyezte végül, hogy „a szövetségesek lesznek az okai“, ha elvesztik o háborút, mindazonáltal Anglia háborús helyzete ..megjavultmert mig egy érvel ezelőtt még egyedül állott, ma már három nagy világbirodalom áll egymá sai szövetségben. Maiszki tanácsai az angoloknak STOCKHOLM, március 27. (MTI.* Á Német Távirati iroda közli; Mal-zkv a Szovjet londoni nagykövete abból az alkalomból, hogy szovjetki'iinteiést nyújtott át néhány angol repülőnek, uira fel szólította a Szovjet szövetségeseit, hogy kezdeményezzenek támadás, ha csak ugyan győzni akarnak, mert az 1942. év döntő lesa. Hogy mikor és mi módon. a> a szövetséges vezérkarok deíga. A leg fontosabb az, hogy a kellő lépést né ha lasszák el ismét és 1942 helyett né be szeljenek 1943-ról. Mindent el kell kö vetni, hogy magukhoz ragadják a kezdő ménvezést. Ha az ellenség vakmerő. < szövetségesek legyenek még vakmerők bek. ha pedig makacs, legyenek ma ka csahbak, ha pedig támadó szellemmel vary átitatva, a szövetségesek tanúsítsanak ennél is nagyobb mértekben ilyen széllé met. A siker útjára csak igy lehet rá lepni. A beszédből arra következtetnek, bog» Sztálin az angol—szovjet—északamerikai, szövetség halálát látja előre arra az esetre, ha nem tud szembeszállni azokkal a veszedelmekkel, amelyek a legkőzvefíe- nébbül fenyegetik a Szovjetek Intézkedések történtek Angliában a német partraszállás veszélye ellen STOCKHOLM, március 27 (MTI.) A Ste • fam-iroda közli: A Svenska Dagbladet Ion doni tudósitójának jelentése szerint Anglia ban újabb intézkedéseket hoztak arról, ht gyan kclí vise’kednie a lakosságnak ellenst ges partraszállás esetén. Mindenkinek résv ke!! vennie az árkok ásásában és más védet mi munkálatok végzésében. Veszély eseté» tv'os a közlekedés az utcákon, nehogy aka dályozzák a csapatmozdulatoka! Rfdső vé delim vona'at is terveznek arra m esetre J ■ m »Hessé# boSKÍvirog as orsságfcs. LONDON, március 27. (MTI.) Az OFÍ jelenti; Churchill a konzervatívok és az unionislíák szövetkezeti nemzeti egyesületének központi tanácsa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Előré megmondottam önöknek, hogy nem szabad sikerekben reménykednünk, hanem inkább el kell készülnünk a csapásokra. Azóta sorozatos hat ormi csapások ériek. Kikergettek minket Cirenai- kából és csak részben sikerült ott lábunkat megvetni. Elűztek Görögországból és Krétáról, Félelmetes ellenségünk támadt Távolkeletén: Hongkong elesett, a nudáji félsziget az ellenségé, Iái or holland szövetségesünk birtokai az ellenség kezében vannak. Szingapúrban hadseregünk a világtörténelem legnagyobb vereségét szenvedte. A javai csatában valósággal teljesen elveszett szövetségesünk és odavesztek hoUandindim csapataink. Burmát is elözönlötté az ellenség. Rangoon elestével Ausztrália és India is veszélyben forog. Az atlantióceáni helyzet pedig — amely főd maga az életünk függ — « legutóbbi S—6 hónapban a l<xuunk~ Megtörtént esz első lépés az indiai» éesán meghódításéra Ass Ândaman~ş&icr©tek: tac a szállásával delemből kivonja magát, aki a közösség érdekei mögött is csak a maga kis hasznát keresi, aki ravaszko- dik, alaftomoskodik, meg károsítja, a nemzetet: az hazaáruló. Hazaáruló, a szó ocsmány és közönséges értelmében és megérdemli, hogy a nemzet megvetésén kívül az igazságtevés büntető keze is lesújtson reá. szabó tálókat, a leleményes zug-üzletkötőket, ífisz-gojokat és egyéb ráki énéit az emberi felelőtlenség nek, melyek megmételyezik a levegői és kerékkötői sorsunk jobbra- fordulásának, ideje, hogy lerántsuk végre a leplei erről a múltból ai öröklött ái-leleményességről, bates! uálta-éíetrevalóságról. Mert ami alatta van, az hazaárulás, ocsmány és közönséges. Hazcárulók akadnak minden idő ben. De itél fölöttük a nemzet és Ítélete ellen nincsen Íelebbezés,