Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-24 / 68. szám

h *9<2 Battr^itk# IÄ. Mi OIlBl u«»l onsí dda« ahl1' sasiy im ■gánr SHBq Wsb n^i 1ÍT9V Ásstf \o« iwő WQ£ onnj; ^Oíf aad qfiß 2Í£íí km Húré Kemény Junes a színház feladatairól tént az is, hogy a nagy ünnepeken ugyan­az a társulat húron?felé is szakadt, hogy károm különféle helyen tartson egyidő- ben előadásokat. A cenzura akadékosko­dásai miatt pedig arra kényszerültünk, hogy a kimondott szavak helyett a já' ték fokozott bensoségére fektessük a fő- súlyt — mondotta Kemény János. — Valósággal regénybeillo küzdelmet kellett ennek a színháznak folytatnia a különféle városok rendőri és katonai ha­tóságaival, mégis e nehézségek ellenére elmondhatjuk, hogy a felszabadulás pil­lanatában a kolozsvári színház teljes vi­rágjában működött. Olyan játékrenddel, amely az eleven színpadi irodalommal szoros kapcsolatot tartott g ugyanakkor visszanyúlt a magyar és az egyetemes, szinmüirás klasszikusaihoz is„ Báró Kemény János főigazgató ä ki- .g^í l^V^.l szín jó! te zás korszakából, nagy­szabású előadásában a következő tanul­ságokat vonta le: A foaiyomsnw&k smmml&m­véSefe,,, •— Előny, de ugyanakkor veszély is rejlik abban, ha égy színház nem csu­pán a saját, illetve a közönség anyagi erejére támaszkodik. Jó példa arra a volt kolozsvári román színház, hogy a színház vezetőinek felelősségérzetét semmiféle támogatás nem pótolhatja. A másik tanul* sága az, hogy a hagyományok semmibe* vétele egyet jeleni a közönségtől való sza- leadással. A közönséget ugyanis nem ne­velni kell, hanem úgy kell vezetni, hogy vele megy az ember. A* kolozsvári szín­ház a kiseblvségi sorsban legnagyobb anyagi sikereit az Ember tragédiája, a Hamlet, Háry János és más hasonló ér­tékű darabok előadásával érte el A ko­lozsvári Magyar Színház ezenkívül önálló iátékrendet is tudott teremteni a ki&ebb­& % t V H 8 W Sí ®égi időkben. Ezért 9 m&gujhádotf für©- lozsvári Nemzeti Színház anyagi lehetősé­gei arra utalnak, hogy a 5zinház ne csak kapni akarjon az egyetemes magyar sziiv- játszástól, hanem adjon is annak. Tehát termeljen önálló értékeket. E tanulságok tükrében pedig másjk feladata az, hogy I viasza a djá régi csengését a hitcUvesztett névnek: Thalia papja. A nagy igény teljesítés® * Olyan jót és olyan jól játszunk, mint­ha egyedil a közönség filléreire volnánk utalva és ugyanakkor olyan függetlennek tudjuk magunkat a tömegigénytől, mint­ha csak a saját erőinkből élhetnénk meg. Ne akarjuk pótolni se az iskolát, se a templomot. IJei játsszunk úgy, hogy az iskola és a templom igazi hívője otthon érezhesse magát nézőtei ünkön, A nagy magyar szellemi szolgálatba kí­vánom belekapcsolni Kolozsvár színmű- vészeiét — mondotta Kemény János fő­igazgató —, minden vonalon a legmaga­sabb igényeket kívánom képviselni és ez­zel bitem szerint azon az uion járok, amelyről a szellemi magyarság szolgála­tában álló embernek nem szabad és nem lehet letérnie. A kisebbségi idők folya­mán a magyar színészet sohasem csaló­dott a város társadalmában és a most fo­lyó idényre lekötött nagyszámú bérlet, azt bizonyítja, hogy a különféle magyar művelődési központokból kiegészült rnai kolozsvári társadalom lelkesen áll a szín­játszás ügye mellett. Hiszek tehát abban, hogy a kolozsvári társadalom, az egyelem mi városhoz méltó elhatározással, szintén magáénak vallja ezt a legmagasabb Igényt és támogatja azokat a törekvéseket, ame­lyek arra irányulnak, hogy a magyar szeUem szolgáját óban a színházat döntő jelentőségűi tényezővé tégláik fejezte be előadását báró Kemény Iáno#. A Mátyás Király Diákházban lezajlott szabadegyetemi előadást, amelyet nagy­számú közönség hallgatott végig és ki­sért lelkes tapsokkal, Szentpstery Zsig- mond dr. egyetemi rektor vezette be és zárfa be a Tudományegyetem Barátainak Egyesülete nevében. , mmsmm a-ţrj/síae SOS 30ftS2&$& MOttVRÉ8ZI*MANOYA veti vés? £T1 CVÁOA NAfcOSVÁSíÁlumf KOLOZSVÁR, március 24. A szabad- egyetem tegnapi előadásán báró Kemény $énos, a Nemzeti Siíinház főigazgatója tartóit előadást „A kisebbségi színészet tanulságai és a kolozsvári színjátszás fel­adatai“ cimen. — Mindenekelőtt azt kel! megállapí­tanom -— mondotta —, hogy úgy a ki­sebbségi, mint a felszabadult kolozsvári '’jjrinjátszást a százötven éves múltra visszatekintő kolozsvári színházi élet gzc^vés részének kell1 tekinteni!, Most mégis csak a kisebbségi színjátszás ta­pasztal: iáiról beszélek, mert ez volt a azittház_cíná!ás legigazibb iskolája, amely igen sok példát és útmutatást ad a jö­vendő számára. Kisebbségi színjátszás<• nah, az első évektől elteknitve, saját erői­ből kellett gondoskodnia még a szin- nészutánpótlásrál is és szerény épületé­ben meghúzódva, csupán a magyar kö­zönség szűkös anyagi teljesítőképességére támaszkodhatott. Ezzel magyarázható, hogy a kisebbségi színjátszás utolsó évei­ben a Magyar Színházban egyetlen hó­nap alatt annyi néző fordult meg. mint a hatalmas állami támogatással működő ro- aaá színházban egy egész évben. mA gyislaiabérwárlhatár®* matek1* korszaka Ä kisebbségi lét első tizesztendejé- ben, amely a „gyulafehérvári határoza­tok“ korszakának tekintendő, még vala­mennyire lélekzetbez juthatott a magyar színészet. Tiz-tizénkét társulat is műkö­dött az elcsatolt magyar részeken, hasz­nálhatta a vidéki színházépületeket és működhetett egy nagyméreíü színész* egyesület is. A későbben bevezetett köz­pontosító politika már megváltozott ma­gatartást tanúsított a kisebbségi színját­szással szemben. Á színházépületeket ki" veszik a színtársulatok kezéből és a má­sodik évtizedben a magyar színigazgatók már csak hatalmas bérösszegért és korlá­tolt időre kaphatják meg a színházat. Ez­zel megkezdődik a vidéki színházak szo­morú versenyfutása, különösen 1930 kö­rül, amikor megszüntették a kerületi írendszert. Ugyanakkor egy általános gaz­dasági válság kezdődött, mely fokozottab­ban érintette a magyarságot. Ugyancsak ebben az időben rendelettel tiltották meg |a magyarországi színészek szerzodetését Sajnos, amíg lehetett volna, senkinek sem jutott eszébe Erdélyben magyar szini- ískolát teremteni. Most pedig már nem volt szabad. Úgy látszott, hogy a magyar Színészet Erdélyben menthetetlenül el­pusztul, ha nem történik sürgős beavat- kosát. A „nemtstkőm&ssá^i axinhám*“ •— Á Helikon már a válságot megelő­ző években azt kívánta, hogy uj alapok­ra helyezzek a magyar színészetet, kap­csolják össze az irodalmi élettel és az extensiv szinházpolitika helyett uj és in­tenzív szinházpolitikát vezessenek be. Ezeknek a kivánalmaknak hatása alatt alakult ki az az uj szinházíipus, amely nem magánszínház és nem állami szín­ház, hanem legtalálóbban nemzetközös­ségi színháznak volna nevezhető. Ez a színház, amely a Szinpártoló Egyesület keretei között működött, bevonta mun­kájába az erdélyi magyar művelődési életnek jelentős személyiségeit és meg­erősítette kapcsolatait Csonka-Magyaror- szág színházi és irodalmi világával. Cso­dálatos módon sikerült a színház együt­tesét is előzetes tanulmányokat nem vég" xett, de tehetséges uj erőkkel megerősí­teni. A nehézségek úgy látszik ebben az $§'íéVakban szinte hasznára váltak a színház cselekvő és alkotó készségének. A bevétel 33 százalékáig menő rendkí­vüli adóterhek miatt az előadások szá­mát a normális évi 350—400 előadás he­lyett 800 előadásig is fel kellett fokoz­ni. Ugyanakkor teljesíteni kellett egy má­sik feladatot is, nevezetesen a vidéki szí­nészet módszeres tönkretétele után, a kolozsvári magyar színházra hárult az a feladat, hogy működési körébe bevonja a nagyobb erdélyi központokat is«. Megtör­Bulajtetl és Pa**©ny viszonya BERLIN, március 24. (TP.) A félhi­vatalos jelegű Transkonlinent Press rfp loniáciai szerkesztöje írja a következket — Anunţ, a közelmúlt napokban je­lentették, néhány héten belül Budapest- re várják a szlovák propagandaminísz' Bernek, Gáspár Tidonak látogatását, aki Ul ein Reviczky Magyar külügyminiszteri sSajttíóíőnők, rendkívüli követnek nueghé vására lálogat el a magyar fővárosba Mint ismerete*, ézt a meghívást a magyar sajtófőnök szlovákiai útja előzte mee, amely ugyan magántermészetű volt, még­is alkalmat nyújtott arra, hogy a két or­szágot érdeklő eajtó- és propaganda kér­désekben tanác.skozást folytassanak. Két­ségtelenül a propaganda fontos területén kezdődő emez együttműködésben a ma gyar-szlovák viszony jelentős bensősége sebbé tételét lehet megállapítani. Tekin. tettel úgy arra a közös küzdelemre, me­lyet a két ország a német haderővé; együtt folytat a keleti fronton, de arra való tekintettel is, hogy Magyarország, és Szlovákia között annak ellenére, hogy 1919-től 1939-ig, az akkori Csehszlovák állam fennállása miatt sok érdekellentét merült fel, a valóságban jelentős közös érdekek állanak fenn, amiket az egvüí tes munka és a kapcsolatok művelése még inkább előmozdíthat, ezt az együtt működést örömmel lehet üdvözölni. Úgy látszik, hogy Budapest és Pozsony ke zötf a kölcsönös megértés éppen a lég utóbbi idő folyamán kedvezőén alakúk és es a sajtóban is kifejeződésre jutott minrt néhány nappal ezelőtt a Pester Lloyönak a szlovák állami ünnep alkal ’mából írott cikkében. Ezek minden esetre a kapcsolatok megszilárdulásának olyan előzményed, amik a két érdekelt, félnek egyaránt javára válhatnak. (B„ 4. dr. V. R.) A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­sége Vasutak Szakosztályának kolozsvári csoportja vitéz nagybányai Horthy 1st“ vánné Őröm éltósága tiszteletére és jelen­létében 1942 március hó 24‘én este 8 órai kezdettel a Mátyás Király Diákház­ban b angversenyt rendez. A hangversenyen Budapest és Kolozs­vár legjobb nevű művésznői és művészei szerepelnek, mint Bordy Bella, a mi. kir. Operabáz első ballerina ja, eok magyar film (András, Tokaji aszú, Két lány az utcán, stb.) főszereplője; Déry Sári a Vadrózsa, Mindenki mást szeret, Szer­vusz Péter, síb. filmekből közismert, bá­jos operettprimadonna; Faragó ibolya, az igen jónevii, fiatal zongoraművésznő; SziiágykSzabó Eszter, az egyik legna­gyobb s’kcrü magyar film (Mária két éj­szakája) főhősnője; Takáts Paula, a ko­lozsvári Nemzeti Színház opera társula­tának kedvence; Albert Ferenc, a genfi hegedű világverseny győztes hegedűmű­vésze; Angyal Nagy Gyula, a kolozsvári Nemzeti Szinház ünnepelt hőstenórja; Fodor János, a m. kir. Operaház uj nagy csillaga, az egy:k legjobb hassz-hariton, Kánlor Béla, a rádióból közismert elő­adóművész, a Move, szépmivesek elnöke; Szántó Gyula, a rádió népszerű ma­gyarnóta énekese; végül pedig Budapest kedvencei, a „Péc&i öregdiákok“ és ve­zetőjük, dr. Legényei József, a legszelle­mesebb konferanszier, a rádió bemondója A zene- és énekszámokat a MÁV szin- fónikus zenekara, Kenessey Jenő opera­házi karnagy vezénylésével, továbbá dr. Lackovích János zongoraművész és Pus­kás Béla cigányzenekara kisérk. A hang­verseny sikerét Kolozsvár nagy énekka­ra, a tanító- és tanítóképzők Nagy István, kiváló, fiatal ének- és zenetanár által ve" zényelt 120 tagpu egyesített vegyeskara fogja egy számmal elősegíteni Á magas vendégekre való tekintettel, a hangversenyt pontosan 8 órakor meg­kezdik. . A ballonkabátok árkiszámitása A közellá­tási miniszter a férfi és női ballonkabát.ok árá­nak kiszámitísnnál a 130.000—1941. A. K. az. rendelet' mellékletének 7—2 csoportjában R. I. ! R. II. V. N. kivitelezési minőségi osztí’■ mák jnegfelelő bruttó haszonszázalék felszámítását i engedélyezte. Ez a rendelkezés március 16-áo i j lépett életbe és ezzel egyidejűleg az előbbi j rendelkezés hatályát veszti Ilii a BaUhfánY*«*cábíi! KOLOZSVÁR, március 24. (Az Ellenzék munkatársától.) A szombati nagyarányú tűz után hétfőn újabb tüzeset volt Kolozsvá­ron. Rózsa Ferenc Bathyány-utca 51. szám alatt lévő házában, a kora reggeii órákban ki gyulladt a fáskamra s mire a házbeliek észre vették a tüzet, a lángok már annyira elhara pództak, hogy az épület is veszélyben forgott Telefonértesítésre a tűzoltóság azonnal kivo nult a helyszínre vitéz Zsomborv A. Józse^ tüzoltóíőparancsnok és Tarr Ernő tűzoltó fel­ügyelő vezetésével és félórai munka után s: került a tüzet, eloltani s megmenteni az épüle tét, a fáskamra azonban teljesen leégett. Ar anyagi kár több, mint 300 pengő. Az azonne' megindult tüzvizsgálat megállapította, hogy a íáskamrában elhelyezett fonott kosárba! tü­zes hamut szórtak bele és attól meggyulladt .5 kosár és ez okozta a tüzet. A tüzoltóparancsnokság ezúton is felhívja a város közönségének figyelmét arra, hogy e vonatkozó belügyminiszteri rendelkezés ér tehnében a hamut és parazsat csakis tüzbiz íos anyagból készült vas- vagy kőedénybe, esetleg bádogtartályba szabad elhelvezni. Az' is tűzbiztos, éghetetlen fedővel le. kell takarn; majd minden éghető anyagtól távol kell el helyezni. Mindazok a gondatlanul eljáró ház tulajdonosok, akik ezt a rendelkezést nem. tartják be akiknek a házában, kiöntött hamu ból tűz keletkezik és a hatóságok tudomására jut, a jövőben szigorú büntetésben részésül nek. NEMES aroma - kitűnő zamat KÓRUS LIKŐR!! Vitéz nagybányai Hoarthy Istvánjáé öfőmélíősága lcol@zsvái*i látogatása Ä MANSz nagy hangversenye Î942. március 24-én I A polgármesteri hivatal közli? Vitéz nagybányai Horthy Istvánná, Magyarország kormányzóhelye! tesének hitvese rövid tartózkodásra Kolozsvárra érkezik. A Főméltóságu Asszonyt szemé­lyének kijáró tisztelettel fogadja a város vezetősége és közönsége. A Főméltóságu Asszony kolozsvári tartózkodása során, megtekinti a MÁV-kórbázat, résztfvesz dr. Ínczédy-Joksman Ödön, Kolozsvár sz. kip. város és Kolozs vármegye főis­pánjának teáján, majd megjelenik azon a hangversenyén, amelyet a Magyar Asszonyok nemzeti Szövetségének vas­utas szakosztálya rendez a Mátyás Király Diákliázban a budapesti m. kir. Opera- ház. a kolozsvári Nemzeti Színház miivé Kzei, pécsi öregdiákok, MÁV budapesti szimfonikus zenekara és a kolozsvári ta­nítónő és tanítóképző egyesített énekka­rának közreműködésé vek  Főméltóságu Asszony résztve*® &z erdélyi Nőszövetségek és a kolozsvári vasutas MANSZ-csoport együttes diszkes gyűlésén.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents