Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

li* îi 2 2'S. t '€ "C 'ns M SS IS iC 0» Hogyan történik Németországban ijuság pályaválasztásának irányítása Röviden beszámoltunk raár lapunk hasábjain Löbner Walter lipcsei faiskolai tanár Kolozs­váron tartott előadásáról. Az érdekes előadást bővebben az alábbiakban ismertetjük: A Kolozsvári Kerületi Kereskedelmi és Ipar­kamara, valamint a Német-Magyar Kereske­delmi Kamara rendezésében az elmúlt szom­baton tartotta meg Löbner Waiter dr., a lipcsei kereskedelmi főiskola tanára nagy érdeklődés­sel várt előadását a német iíjuság pályává* riasztásának irányításáról s a hivatásra való ne­velésről. Rövid elnöki megnyitó után a hallgatóság nagy tapsa közben I.öbner dr. emelkedett szó­lásra. Tisétt&s imrw szabályozz® as iiimég pályaválasztását ~~ Tízéves terv gondoskodik arról — mondja egyebek között — hogy a német gazdasági élet körforgásába í952-ig bekerülő ifjúság a meg­felelő helyeket töltse be és hivatásának, fel­adatának mindenben eleget tegyen. A kérdés megoldása életbevágóan fontos, de rendkívül nagy nehézségeket rejt magában. Németország­ban évente körülbelül egymillió Siu és leány áll utánpótlásként a gazdasági élet rendelke­zésére. Ezeket kell irányítani. Már ez a szám is mutatja, milyen óriási munkával kell meg­birkózni. 1934-ben sok fiatalember volt, elhe­lyezkedési lehetőség azonban nagyon kevés. Ma megfordult a helyzet. A feladatokkal és munkával tulhalmozott német gazdasági élet­ben hiányzik a munkaerők utánpótlása. Elke­rülhetetlenné teszi ez a körülmény, hogy a pá­lyaválasztás, az elhelyezkedés megválasztása terén magasabb érdekeket tartsunk szem előtt. ,.Nekem ehhez van kedvem, én erre érzek haj­landóságot, itt kereshetek legtöbbet" — igy látja a fiatalember a pályaválasztást a maga kis szemszögéből. Németországban — folytaiig Löbner proíeszor — megtanultuk. hogy_ so­hasem szabad csak az egyén szempontját fi­gyelembe venni a foglalkozás megválasztásnál. A foglalkozás elsősorban szolgálat, mégpedig szolgálat a népközösség iránt. Meg kell mu­tatnunk a fiatalembereknek, hogy nem szabad a választásnál csak a saját személyére tekinte­nie, hanem elsősorban a népközösség iránti kö­telességeire. — Tizenkétezer fő- és mellékfoglalkozás! ág között kell a fiatal munkaerőket megfelelően .elosztani. A feladatot megnehezíti, hogy a fiatalság 60, 70, egyes vidékeken még több százaléka az úgynevezett felkapott, divatos foglalkozási ágakba tódul. Németországban most a fémipari, technikai és általában a had­sereggel összefüggő foglalkozási ágak, ír.otor- szerelés, repülőgéptechnikusság stb. van leg­inkább divatban, a lányok pedig szinte kivétel nélkül irodai elfoglaltságot akarnak. Egy nép gazdaságának tönkre kellene mennie, ha eze­ket a dolgokat liberálisan szabadjukra enged­nék. A józan ész megköveteli a közbelépést. Nem durva kényszer és állami utón gyakorolt erőszak, ha kijelentjük, hogy nem lehet min­denki gépkocsiszerelő, mert bányászokra, me­zőgazdasági munkaerőkre kézművesekre is szükség van. Az államnak közbe kellett lépnie irányitólag és a, már világossá vált helyzetet bizóny-os rendeietekkel és törvényekkel kellett orvosol­nia. 1938-ban — ebbő' is látható, hógy nem csak-líaborus intézkedésekről van szó — elren­delték, hogy 25 éves koráig minden lánynak, aki nem mezőgazdasági vagy háztartási fog­lalkozásban akar elhelyezkedni, báraiilyan pályára készül is, egy évet mezőgazdasági Yagy háztartási munkával köteles eltölteni. —• Németországnak — folytatta Löbner pro­fesszor — ma minden erejét meg kell feszí­tenie. A fokozott munkakereslettei szemben a munkaerő csökkent. A gazdásági életbe most vonul be a világháború idején és az ast kö­vető depressziós időkben született ifjúság és a statis tika megállapitása szerint a születések száma akkor oly mértékben csökkent, hogy most az 1935. évi állapottal szemben kereken negyedrésznyivel kevesebb fiatalember bo­csátja nrnnkaxendjét a gazdasági élei rendelke­zésére. Ez a helyzet 1947-ig nem változik. Egyik, oldalon íehái óriási munkakövetelmények ál­lanak, másikon az eddiginél lényegesen keve­sebb a fiatalság munkába lépése. Ez volt az utolsó indiíélr., amely bizonyos irányitó törvé­nyek kibocsátását szükségessé tette. Az irányítás a gyakorlatban Löbner tanár ezután az irányítás rendszerét ismertette. A munkavállaló fiuknak és leá­nyoknak jeleiiitkezniök kell az állami munkabi- vatalnál. Bármilyen vállalat, iparos, gazda, csak a hivatal hozzájárulásával alkalmazhat mun­kaerőket. A hivatal nem jelöl ki a jelentkező munkaerőnek egy-egy gyárat, vagy bányát az­zal, hogy ,,te ide mész, te meg ott jelentkezel". Nem kényszerit bele senkit egy bizonyos vál­lalatba, hanem gondos vizsgálat, megfontolás, megbeszélés, az iskolai bizonyítvány, a?, ok­tató véleménye, az ifjúsági vezető és az orvos bizonyítványa és vizsgálata alapján a hivatal lehetőleg képességeinek legjobban' megfelelő foglalkozási csoportba irányitja az ifjút; ter­mészetesen a nemzetgazdaság érdekeinek szem előtt tartásával. — Az eredmények igazolják ezt az eljárást. .Nem fog előfordulni, hogy mint 1933-ban, négy millió ember képességeinek és képesítésének, egyáltalán meg nem felelő foglalkozást üz. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az irá- nyitás azonban nem minden. A legnagyobb súlyt fektetik az iíjuság képzésére. Külön tör­vény gondoskodik például arról, hogy a t<s- nc.nckérdésnek ugyanúgy kell történni misst békeviszonyok között. — Az irányítás — hangsúlyozta előadása vé­gén Löbner dr. — nem kényszer. Aki az erre vonatkozó törvényeket és rendeleteket tisztán csak jogi szempontokból nézi, nem értheti meg jelentőségüket. Mindezt csak akkor lóghatjuk fel teljesen, ha a munkái, a foglalkozást a nép­közösség iránti szolgálatnak, hazafias köteles­ségnek tekintjük, — Csak durva vázlatot adtam — mondta vé- kgül — de célom az volt, hogy hallgatóimmal megismertesse az összefüggéseket, hogy lén­iák, mik az indító okai bizonyos intézkedések­nek, rendeleteknek, amelyekkel időnként a sajtóban találkoznak anélkül, hogy a mozgató erőket, a magasabb célokat ismernék. BOQ® kilométer egy hónap a latit A rendkívül érdekes és tanulságos elő­adást Fritsche Hans, a Német—Magyar Keres­kedelmi Kamara igazgatója zárószavával ért vé get. Este a Kolozsvári Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara a Központi Szálóban adott vacso­rát Löbner Walter dr. tiszteletére, amelyen megjelent többek között von Dammerau német konzul és Pritsche igazgatói is. Löbner dr. örömmel látta, nogy ra ,yon nagy ^érdeklődés nyilvánult, meg előadása írárt. El­mondta, hogy Bulgáriába utazik, Szófiába és Várnában tart előadást. Bulgáriából visszatérő­ben Debrecenbe utazik és ott is előad, a deb­receni Kereskedelmi és Ipariammá meghívó- sara. — Egy hónapon belül 8000 kilométert íes/ek és 12 előadás szerepel útitervemben. Az­után visszatérek Lipcsébe és folytatom munká­mat a főiskolán. Mint mondja, heti 14 órát ad elő a főiskolán, c-hhez járulna:! a rektori: elyet- fesi teendők. Háborús szolgálat — mondja mo- sul'yogva. Sajnálja, hogy nem Időzaet tovább -Kolozsváron, da ősszel vaiószinüleg megint ellátogat majd. <tmm y naponta 2 MowauxicrsKUr1 awtMawftWB» * Megmérgezte magát az életunt fiafa! Imám KOLOZSVÁR március 21. (Az Ellen­zék munkatársától.) Tragikus módon akart réget vetni életének N. Jolán Györgyialvi-utcában lakó fiatal leány. Tegnap az esti órákban nagyobbra ennyi; ségii ismeretlen mérget vett be s mire hozzátartozói tettét felfedezték, már elve­sz: ette eszméletét. Szülei kétségbeeset­ten telefonáltak a mentőkhöz, akik ki" szállottak a helyszínre és első segélyben részesítették az öngyilkos fiatal leányt, de az orvosi vizsgálat sem tudta ponto san megállapítani, hogy N. Jolán mivel mérgezte még magát. A jelekből arra le­het következtetni, hogy marószóda oldal- tál akart végetvemi életének. A gyorsan és idejében alkalmazott első segélynyuj“ tás után az életunt fiatal leányt a mentő* orvosok beszállították (a belgyógyászati klinikára. Állapota súlyos, lettének oka ismeretlen. I fárssliii tssiásstermében farija közgyűlését az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület Az Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület március hó 29*ikén. vasárnap tari ja évi közgyűlését, amelyen a mi.«*.*?, terel nők -ég hajlóosztályának. az Országos Magyar Sajiókamarának és az Országos Magyar Újságíró Efirvesíilétnek kiküldöttei is megjelennek. A miniszterelnökség sajtó o&zlályát dr. Rathó László miniszteri osz­tálytanácsos képviseli a közgyűlésen, aki az erdélyi magyar újságírók nyugdíjügyé­nek előadója volt. Az Országos Sajtó- kamara részéről vitéz dr. KolosvárV Borosa Mihály elnök, Gáspár Jenő igaz­gató-főtitkár és dr. Dániel Áron sajtóka­marai főügyész érkeznek Kolozsvárra a közgyűlésre. Az Országos Magyar Újság* író Egyesület két kiküldöttel képviselteti magát. A közgyűlést vasárnap délelőtt 1] órai kezdettel tartják még a kolozsvári városháza tanácstermébe®. Az egyesület tagjain kívül a különböző hatóságok és társadalmi intézmények vezetői is megje­lennek az ünnepélyes tanácskozásokon, A? Erdélyi Magyar Újságíró Egyesület összes tagozatai kiküldöttek vtján képvi­seltetik magukat a közgyűlésen. A köz­gyűlés után az Országos Magyar Újságíró Egyesület erdélyrészi tagozata tartja alakuló és tisztikart választó gyűlését. A kiküldöíek szombaton érkeznek Ko­lozsvárra. Szombaton délután a közgyűlés előkészítő bizottsága tanácskozik, Este iársasvacsora lesz, majd Kolozsvár vá­ros vezetősége feketekávén látja vendé­gül a közgyűlés tagjait. A vasárnap délelőtti közgyűlés részle­tes tárgysorozata a következő; 1. Megnyitót rnond és a vendégeket üdvözli Nyirő József, az Egyesület disz elnöke. 2. Walter Gyula ü. v. aleinok ismer­teti az egyesület huszonkét esztendős mű­ködésén ek tőrt énét él. 3. Végh József elnök beszámol a fel* szabadulás óta eltelt idő egyesületi életé- ről és előterjeszti az egyesület felszámo­lásáról szóló javaslatot, 4. Árvay Árpád, a nagyváradi tagozat elnöke a nyugdijkérdés elintézéséről szá­mol he. 5. Esetleges indítványok. Az országos Magyar Újságíró Egyesü* let erdélyrészi tagozatának alakuló gyű­lésén a tárgysorozat egyetlen pontja a tisztikar megválás ztása. **4 ckosirt 4Z anyát &C.\/S 4 CS test HŐI A HwjSb-Vrr... Ü tist tartanak m kipvisslőliáz bizottságai BUDAPEST, március 2T. (MTI.) A képviselőház földművelésügyi bizottsága március p3-án ülést tart ős tárgyalás aiu veszi az 1940., illetőleg az 1940—41. 6vi_ termelési idényre engedélyezett rendki-, vüli fahasználatok mértékéről szóló m. j kir. földművelésügyi miniszteri jelentési, A képviselőház külügyi, igazságügyi, va­lamint közgazdaság.'. éa közlekedésiig' í bizottsága március 24-én tárgyalás alyj veszi a Berlinben 1940 juUus 20 lkáni kelt magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak kedden tart ülést a képviselő- ház pénzügyi bizottsága és letárgyalja t rendkívüli ideiglenes házadómentesség ről szóló jelentést. Március 24*ikén a képviselőház koz jogi bizottsága tárgyalás alá ve^á a/ izraelita vallásfelekezet jogállásainak sza­bályozásáról a zóló törvény javaslatot, IFfífefegiíg a ftffltéses tífusz ellen Sajtó aíut vaa ¥é§li főzsef ripcitsorozata: fiagyaß él Raa sz erdfciţî isiîşyaî íápsadiíílöHBi f Előjegyzésekéi elfogad az L’-.líenzék könyvesboltja.  polgármesteri hivatal közíh lir* Sólyom Sándor városi tiszti főorvos a lakosság tájékoztatására az aláb­bi közleményt adta ki: Olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint több kiütéses iifnszin.&gbete- gedés xorduli ele a városban Tájé- közt at áské p p ei?. szükségesnek tart­juk annak megállapítását, hogy a városban Összesen hat megbetegedés történi. Azáltal, hogy a fosteg kör­nyezetéhez tai'íozükat megfigyelés alá helyeztük, a fertőzőbetegség to­vábbterjedéséi megakadályoztuk. Járványról tehát nem lehet beszél­ni és minden bizonnyal további megbetegedések nem fognak előfor­dulni. Ehhez azonban szükséges a lakosság közreműködése az által, hogy mindenütt fokozottabb Kiér lékben gondoskodik a legnagyobb tisztaság eléréséről. A kiütéses tífusz súlyosabb termé­szetű fertőző megbetegedés.  be­tegség kórokozóját a tetü viszi át ©mberrőT-embei re- Az, ellene való védekezés abbéi áll, hogy a testi tisztaságra, a fehérnemű és ruha tisztaságára nagy gondot keü fordí­tani. Minden szülőnek kötelesség© gyermeke tisztaságáról gondoskod aL Minden felnőtt kötelessége, hogy lakását, ruházatát tisztán tartsa és rendszeresen tisztálkodjék. Minden betegség terjedésének megakadályo­zására legfontosabb a fokozott tisz­taság fenntartása. Á tetü 60 C. fok hőmérsékleten hamar elpusztul. A tetvesség megakadályozására igen fontos a rendszeres hajmosás és für­dő A hossz« hajat melegvizes mo­sás után sűrű fésűvel ki kell fésül­ni. Az alsóruhát váltani kéül. Ha istü előfordulására van gyanú, a fe­hérneműt azonnal forró vízben ki keli mosni, A felsőruhát naponta alaposan ki kell rázni, verni a sza­badban. Ilyen egyszerű eljárásokkal biztosan e! lehel hárítani a tetvessé­get és el lehel pusztítani a tetvet, ha véletlenül valahol az reánk ju­tott. Safesif a pdígaatívaron KOLOZSVÁR, március 21. ( íz Ellen­zék munkatársától.) Súlyos baleset tör lent pentek délelőtt a kolozsvári pálya­udvaron. A baleset áldozata Tokács Sán­dor vasúti munkás, aki a fütőház köze­iében az egyik szerelvényen dolgozott. Később tolatás közben Takács Sándor 2 mozdony lépcsőjén állva, megcsúszol1 és a magasból egy vascsőre eseti. Az esés következtében ?i szerencsétlen ember jobbkarját törte s azonkívül fején, arcán és lábán kisebh-nagyobb húzódásokat szenvedett. A helyszínre kihívott mentők első segélyben részesítették, majd be szállították a sebészen klmukara, Álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. * A kolozsvári kir. járásbíróság, mint te­lekkönyvi hatóság. 2756—1941 ik. szám, —* ÁRVERÉSI HÍRDETMÉNYKIYONAT. Gaz­dák Takarékpénztára Rí. kolozsvári pénzín íézet végrehajtatómik Gyöngyösi József és neje, Bodó Mária kolozsvári végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverési 180 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végeit a Kolozsvár városában. Verőfény-utca 19. sz. alatt fekvő és a kolozsvári 9158 telek’ jegyzőkönyvben irt A-4-1 sorsz. 20613 hr*/.. alatt felvett téglából cpiiilt és cseréppel fe­dett ház egy lakószoba, udvar és kert és vég­rehajtást szenvedettek B 2—3 a'att a 223 négyszögből ingatlan háromnegyed része 2500 pengő kikiáltási árban elrendelte. Az árve­rést 1942. évi április hó 14. napján délelőtt 9 órakor a telekkönyvi hatóság helyiségébe;). (Honvéd-utca 2. szám 61. ah > fogják meg tartani Az árverésre kerii'ő ingatlan a ki­kiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem ad­ható el. Bánatpénz a kikiáltási ár 10 száza­léka. amelyet a magasabb igéiéi ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Kolozsvár, 1941 december hó 17 napján. A kiadmány hite­iéül kiadó: Olvasbalallsn reáirás. Dr Nemes Nagy József sk. kir. jhiró 1 i Parkettedéisl munkálatokat mtinvosan ?áÜ8> Lőrlmzi Á Co. Zápolya-utca 6 szám é* Szentegyaii» ntca 1, szám. (Sebők-cnkrásidsk

Next

/
Thumbnails
Contents