Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-21 / 66. szám

SZOMBAT. 1M2 március 21. iW^nt LXm. évfolyam .$«, Ars is mm 1» ü 5Í3S áoe nöá Î [iva f§B8 rgü isis hT fór J«7 11» lh £ £ >9 >h „Ág erdélyi kérdéseket a legapróbb réiz-* letekben 1$ hajlandó vagyok letárgyalni Részletesen válaszon a mfnfsztsre'cSft a púitok felszólalására BUDAPEST, március 21. (MTI.) A képvi­selőház' pénteki ülésén ez egyes pártok szó­nokai nyilatkoztak a miniszterelnök csütörtö­kön etlínondoíl beszédéről,, Tasnádi-Nagy András e’uök 10 óra irtán nyitotta meg az ülést. Radocsay László igaz* ságügyminiszter beterjesztette az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjpénztár fedezeti alapjának növeléséről szóló javaslatát, majd TBdy Zoltán, a független kisgazda part ne vében mondotta el beszédét. áldozatra készek vagyunk a h&st kádakért™ \ — A honvédelmi kérdésben — mondotta - a pártok mindig egyetértenek és minden magyar minden áldozatra kész a honvédség- ! ért. Ezutáaj a nemzetiségi kérdésről és a köz' j ellátásról beszélt. Örömmel! vette tudomásul 1 a miniszterelnök véleményét és kijelentéseit { s népképviseleti rendezésről. S Mátéffy Viktor az Erdélyi Párt nemes példáját említette meg. A magyarság min- ; dent megtesz a magyar becsületért itthon és a határon túl. Kérte hogy a közellátásban á lakosság érdekeit megfelelően részesítsék j figyelemben. •*Ä magyat és a magyar- orosz nép wetsáiuséga megegyezik™ Bródy András (Kárpátalja) hangsúlyozta j (hogy a másajku népek közt ugyanolyan visszhangra talált a miniszterelnök beszéde, mint amilyenre » magyarság körében, így a magyar-orosz nép gens fidelissima lakosságá­ban is. Ez a nép a múltban is összekötötte =sorsát a magyarságéval. A miniszterelnök sza"- vait Kárpátalja és az egész magyar-orosz nép nevében örömmel és lelkesedéssel veszi tudo­másul. Á magyar-orosz nép teljes egészében elfo­gadja a miniszterelnök elgondolását. A magyrar és magyar-orosz nép Sncélusága megegyezik. A Kárpátok medencéjében a vezető mindig a magyarság volt és ezt az állását meg kell tartania az uj Európá­ban is. Örömmel veszi tudomásul, hogy időszerű « vizierő kihasiná'gsának ügye. Reméli, hogy a kárpátaljai nép érdekeit kelőképpen figye­lembe veszik. A kárpátaljai nép nevében kéri a kormány megértéséit. A magyar-orosz nép képviselete nevében kijelenti, hogy hisz a kormány terveinek megvalósításában és így a kormányt szívvel-:flekkel támogatja. Ezután Rassay Károly szólal fel. Rassay Káro'y részletesen foglalkozott a háborúban vaó részvételünk, valamint a be’ső front biztonságának kérdéseivel. A szélső jobbóldail képviselői áPandóan közbeszóltak, úgy, hogy sz elnök többjüket rendeTeutasi- totta. Páriámba wiha? a .«zecfál- dataokraták szén&kaiitmk feeszűda miatt Ugyancsak viharos jelenetek között mon­dotta el beszédét Peyer Károly, a Szociál­demokrata Párt szónoka. E'őbb belső értéke­sítési kérdésekkel foglalkozott, majd belpoü- tik ai kérdésekről beszélt. A szélsőjobboldali képviselők részéről olyan viharos ellentmondások, közbekiáltá­sok hangzottak el, hogy nz elnök kénytelen volt vihar csengővel helyreállítani a rendet. & m7ai$zter®rnök válaszbaszédm Ezután Kél lay Miklós miniszterelnök emel­kedett szólásra és kérte a pártokat, hogy ilyeiţ, readkivüli időkben ne segxék <r­I parlamentet provokációk színterévé. j A Szociáldemokrata Párt szónokának előadá­sával ne n ért mindenben egyet, ami nem je- I lenti azt, hogy azt a derék magyar munkás- I tömeget, amelyről Peyer Károly sz>t hiszi, I hogy az ő vezetése alatt dolgozik, a nagyra­becsülés kifejezésével ue ítélné. (A Ház minden oldalán lelkesen megél jenzik a ma­gyar munkást.) Rassay Károlyuak válaszolva, í hangoztatta a miniszterelnök, hogy abból a tényből, hogy kormányát háborús kormány­nak deklarálta, nem következik, hogy a ma­gyar éVtnek mindes vonalán rajta ne tar­taná kezét. Ez o’yan természetes dolog, hogy felesle­ges külön is hangsúlyozni. Minden erőnket a háborúra kell koncentrálni, nem a háború szükségességét és annak borzalmait említette, hanem azt, hogy minden erőnkkel össze keit fognunk, hogy a nemzet naegáSlhassa helyét. „Hajlandó vagyok a lag- apyubb részíefel&en Is megtárgyalni az erdélyi kérdéseket“ A miniszterelnök ezután köszönetét fejezte * ki vitéz Lukács Bélának, a Magyar Éleb 1 Pártja részéről elhangzott hüségnyilatkooat- j ért. _ I Az Erdélyi Párt szónokának válaszolva, I rámutatott arra, hogy Erdély speciális tö­rekvéseit is a legnagyobb megértéssel és igyekezettel óhajtja támogatni és szándé- | kában van a legapróbb részleteiben is m?g- | tárgyalni az erdélyi kérdéseket és megol­dásukat elősegíteni. „Ne akarlak egymás! klpusztlfani** ember pusztítás — Vitéz Imi'édy Béla — folytatta a írj* tninisztertelnök — beszédében világnézeti sí­kon mozgott. Világnézetek kialakulása ide­jén lehetnek világnézeteknek apostolai, szó­szólói. de egy nemzetre csak akkor lesz kö­telező, egy miniszterin ökre és törvényhozás számára csak abban a pillanatban válik érde­kessé, ha e világnézet mögött a nemzet töme­gei állnak. Ahogy nem döüit; el a mi vilá­gunk, amikor a szociáldemokrácia harsogta a maga vélt és régen ebnal't igazságot, épp úgy ez az igazság sem dőlt még el Magyarorszá­gon, ezt a magyar nép fogja eldönteni. Ép­pen ezért kéri ímrédy Bélát és pártját, hogy ha ezen az állásponton van, akkor ne köve­telje a maga igazga mézeit erőszakos eszkö­zök érvényesítését, ne kívánja a kizárólagos­ság jogát. ímrédy Béla1 sürgette bizonyos sajtó, személyek és párt kiküszöb ölesét. Ez tü reímetlenség. Vívjuk est a harcot az elméleti vagy prak­tikus politika síkjain, de ne akarjuk egy­mást ki pusztítani. Elég folyt ebben az országban. A magyar közéletnek, hadd mondjam meg nyíltan — folytatta Káüay miniszterelnök — nagy vesztesége, hogy ímrédy Béla nincsen benn az ország munkájában. Ez nem kedves­kedés akar lenni az ő személye felé. ez egy elvi álláspontnak egy néphez való alkalma­zása. A türelmetlenség tiltakozik nem az el­len, hogy mindenki a maga meggyőződését vallja. A türelmetlenség és az elvi ellentétek ne állítsanak egymással szembe embereket. M°róthy Károly — folytatta a miniszterelnök -— a 95 ponttal foglalkozott és azt bizonyí­totta, hogy annak a programnak egyes ré­szei elavultak. Természetes, hogy a mai idők­ben túlhaladott álláspontokhoz nem ragasz­kodik. Tddy Zoltánnak válaszolva, rámuta­tott a miniszterelnök arrai, hogy a kisemberek ellátásának problémájáról mondottakat különösen helyesnek, meg­szivlelendőnek és a lehetőség szerint meg- j valósi that ónak tartja, csakhogy hozzá kell tenni még azt a jelszót, hogy „szűkös ön ellátás['<‘. A keresztény párt szónoka arra hívta fet hogy ne ígérjen sokat. Ami azt i éti, hogy a zsidó birtokok elvételének jelentősége van a latifundiumok szempontjából senki sem ta­gadhatja, Nyíltan val om és vadítottam ak kor is. amikor nem politikai okok miatt vol' célszerű, ezt az álláspontot. Megmondotta®, a íe'sőházban is, hogy abban a pi ianaíban ha értékes termelő egyedet állítanak a nagy­birtok heilyére, nem is lehet gondolkodni a nagybirtokrendszer megtartásán. A telepítés lényege is az, hogy értékes fö dbirtokos egye deket kell nevelni. A miniszterelnök beszédét helyeslésnek tapssa1 fogadták. Ezután a vitában még fel iratkozott két szónok mondotta el beszédét Mesltó Zoltán a családvédelemmel iogla ko zott részletesen. Kérte a sokgyermekes szülők mentesítését a neveltetési költségektől oly módon, hogy a harmadik, negyedik gyermek már ingyen tanulhasson. Nagyobb adókedvez ményt kér a sokgyermekes családok részére Kérte a földreform nagyobb mérvű vé^-e hajtását. „Mindig a magsat ss épről beszélek™ C.soór Lajos hiányolta, hogy a minissterel nők neu? beszót a magyar parasztságról Kálay Miklós miniszterelnök erre azoans1 válaszolt. Hangoztatta, hogy amikor a magyar népről beszélt, e’sosor ban magyar földműves testvéreiről szólt Tiltakozott az ellen, hogy ő nem emléke zett meg a magyar népről. Mindig a magja- népről beszéli, ezért veszi el a zsidó bir­tokot, ezért akar emberibb, jobb közigaz­gatást és a harcbavottult katonák család tagjainak legméhányosnbb kezelést, vala­mint az átmentő gazdálkodós előterében ben ezért akarja helyezni minden ember elhelyezését. Ezután köszönetét mondott a kárpáta'jas képviselők vezérszónokának. Ha minden nemzetiség igv gondolkozik, akkor ebben a nyugodt kollaborációban itt fogjuk látni az összes másajku nemzetiségek képviselőit is. A miniszterelnök beszédét a Ház tagjai lek kés tapssal fogadták és hosszasan ünnepeltél, Kállay Miklós miniszterelnököt. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett amely szerint a Ház bizonytalan időre eina po'ja üléseit. Az ülés fél 2 óra tájban ért véget. Súlyos ellentétek Anglia és Ausztrália között Magjai» alakralátols sikeres tán?stűé&a a keleti fronton — Argentina nem változtatott külpolitikáján STOCKHOLM, március 21. (NST.) Londonban Casey követnek a brit kor­mány közelkeleti képviselőjévé történt ki­nevezését Churchill ellenlépésének tekin tik Mac-Arthur tábornok ausztráliai fő parancsnokká történt kinevezésére. As Aftonbladet londoni tudósitója, aki ezt a birt leadta, egyben újabb részletekről ad hirt Casey kinevezésével kapcsolat­ban. A tudósítás szerint Caséy San-Fran- ciskóban tartózkodott és éjjel három óra­kor álmából riasztották fel, hogy London­ból telefonhoz hívják. A korai telefonáló Churchill volt, aki felajánlotta az auszt­ráliai követnek a miniszteri megbízatást Casey elfogadta a megbízatást és Chur­chill még aznap bejelentette az alsóház- ban Casey kinevezését. Mint később ki­derült, a kinevezés Ausztráliát és Ame­rikát egyaránt meglepetésszerűen érte. A londoni sajtó mélyen sajnálkozik az Ang­lia es Ausztrália közötti feszültség miatt és azt írja, hogy Casev kinevezését in­kább rövid iá! ni kell, mintsem megr ömöl­ték a két állam kapcsolat*. LONDON, március 21. (NST.) Cam- bérrai félhivatalos jelentés szerint Chur­chill és Curtin elnököknek Casey kinevezé­sével kapcsolatos táviratváltását fehér könyvben kiadják és szerdán az angliai parlament elé terjesztik. Churchill első kérdésére, hogy Curlin óhajtja-e Casey kinevezését, az ausztráliai miniszterelnök azt felelte, hogy Ca&eynek először érint­kezés be kell lépnie az ausztráliai külügy miniszterrel, akit különleges megbízatás­sal az Egyesült-Államokba küldtek. Miután az ausztráliai miniszterelnök válaszát Londonban csütörtökön nyilvá­nosságra hozták, Churchill azt íaviratoz- ta Curtinnak, hogy nyilatkozatának sete hangját, sem tartalmát nem érti és ezért kénytelen táviratilag magyarázatot kém A tengely Brazíliát biztosította barátságáréi RÓMA, március 21. (NST.) Németország és Olaszország megkérte a svájci e* spanyol kormányt, hogy állapítsa meg pontosan a tényállást a braziliui német é- olasz állampolgárok üldöztetésével kapcsolatban — írja Haydn a GiornaJe d'Italia hasábjain. — Az olasz kormány nem mulasztotta el, hogy fel ne hívja a brazil kormány figyrehnét orra, hogy milyen jelentőségét tulajdonit az olasz kormány ezeknek az eseményeknek. Olaszország sohasem tanúsított ellenséges magatartást Brazilia iránt és még kevésbé lépett fel támadólag — írja Gayda. — Brazilia magatartásából nem akar clycm követhez tetőseket levonni, amelyek megtorló Méz kedésekre vezetnek. Olaszország, Németország és Japán semmit sem kivan Brazí­liától és mem tervez semmijébe támadást a teU érdekek éll&r* I Kállay Miklós mimssierelnök:

Next

/
Thumbnails
Contents