Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-20 / 65. szám

1 § 4 2 «i u 4 (: I u s 2 4 e Kt f N Z ÉK. kormány fiszaherilt'tv tdsimféré >i* uf(í;i unióul! be a visszatéri <«':«/* ;<uzJas<’,gi felemelésé es *i csőn hu ország htJ -.\ak> ^v!MpcsoláSM érdekében. EgyenC" • 's\ a háborús rJewoinok parancsolják v\v*M < .tokf'U földi y MulháhV;ilt mielőbb 'virpítvsot. I.rdól\ v.>/dwH;ie;i kincs* hu i. okorott.ibb k'iakiiúiiását, a mezőgazdaság uegsogitósét, az űpáro'sitáat és u beroske- ■iekiu magyar ké/.r<-. való juttatását. 1 birtokok igény kereteiéről megnyílik ■2 lehetőség (r belső telepítésre, ez a kor lés azonban csak akkor nyerhet gyökeres megoldást. hir ft twmnisrţQ román agrár­lejutni j oly tán a magyarságot éri Lmok szociális szellemben orvosol tatnolt és a fftsízibuslült területek a mogyurság nvígp- erősítésére használtatnak fel. A Miékety iiépfeledogct, véleményünk «»érint, Er­dély magyar: agubau megfogyatkozott ti rületcin kell {üli ásznál ni ér, ennek u jó) átgondolt tervszerű akciónak u lehunyó li fásához i mar most hozzá kell kezdeni, nehogy addig is a népfölösleg proletari* zálódvti kallódjék el az országban, vagy hül földi munkásként Mindent el kell követni a délerdélyi magyarság tűrhetetlen helyzetének enyhítésére Elengedhetetlennek torija az Erdő­éi Párt, hogy « kormány mindent köves- s ti cl d déleidéi}: magyarság súlyos és Hihetetlen helyzetének enyhítésére. Tudjuk, hogy sok kérdés van, sut .. legsúlyosabbak azok, amelyeket u ha >oru fog megoldani; másoknak a meg­oldása pedig csak a háború után válik időszerűvé. Ezeknek a kérdéseknek az i kikészítését azonban már most meg kell kezdenünk, hogy előre kidolgozott ter­vekkel és ránevelt emberekkel legyenek majd alkalmas pillanatban megrázkódta­tás nélkül megvalósíthatók. — Amennyire hisszük, hogs a világhá­ború rncg fogja hozni nemzeti keretem!: !,■ teljesedését, éppen oh au határozottan i. őszülünk arra, hogy e kenlek között i-Aépitsiik az uj népi cs szociális ^Uigyur- országot. Az Erdélyi Pari elnökének beszédét minduntalan élénk helyeslés szakította fél* b“ a* Erdélyi Part, a Magyar Elet Páit­ja és egyes szavainál meg a Magyar Meg­újulás Pártjának képviselői részéről 'Ls. Gróf Teleki Béla többször utalt Kál- lay Miklód miniszterelnök beszédének egyes kitételeire, majd felszólalását a kő* vetkező szavakkal fejezte be: — A miniszterelnök ur kifejtett prog­ramjában külpolitikai vonalon elődei be- vált vonalán kíván haladni és ebben az egész ország konstruktiv közvéleményét maga mögött tudhatja. A belpolitikai kérdésekben célkitűzései között sok olyan szempontot említett, ami egybeesik pár­tunk programjával. Mi bizalommal vár* juk ezen célkitűzések megvalósítását. Amit többször hangoztattunk, mi pártunk egész erejét az országépités szolgálatába kitétn juk édUtani és a mai nehéz időkben ji kozottabben érezzük annak szükségét, hogy minden személyi kérdési félretéve, a nemzet erejet a külső és belső fronton egyaránt a végső győzelem érdekében vélhessük latba latin, hogy nem akarjuk rx nem/eti- épvkrl elnyomni, de lel ultiéi nil el­várjuk, hogy a magyar állametszmé- hez illeszkedjenek. Ezután a limai németségről mondat- délelőtti klje leütéseit ismétolte meg. Hanflfui ivozta, hogy n nemzetiségi kérdést, a magyar jövő egyik legfontosabb feladaténak tekinti. A háborús feladatokról szólva, ki­emelte, hogy háborúban vagyunk, háborúba indulunk és a kabinet ki­fejezetten háborús kabinet Itt arra kell gondolni, hogy a magyar nép áklioziata egyetemes és egyforma le gyen, mert különben még a győzte« háborúban sem fakad abból jó, ha az áldozat nem egyformán rakódik minden rétegre. A magyar hadsereg megindult és az orosz harctereken, ezer kilométerekre a magyar hazá­tól küzd, de tudja meg mindenki, hogy a magyarságért, nem idegen, j hanem magyar érdekekért, a tna- j gyár ügyért, a magyar élet rnegmen- j léséért küzd. Ebben a küzdelembein I gyengit mindenki, aki nem hiszi, I hogy igy kell tenni és más érdek j vitt erre, mint saját egocentrikus j érdekünk és aki nem hiszi, hogy a j háború csak győzelmes lehet, an- j nak nincs mit keresnie ebben az or- I szagban. A miniszterelnök hangoz- i íatta, hogy a háborúban a mezőgaz- j dasági termelést, az ipart, a keres- j kedelmet, a tisztviselőket, az ország j gazdaságát, szóval mindenkinek mindent latba kell vetnie. Mindez honvédelmi kötelesség és a nemzet imrédht Béla ialla$ rendsz^ változást sürget Vitéz Imrédy Béla, a Nagyar Megúju­lás Nemzeti Szocialista Pártszövetség <z.ónoka hangoztatta, tintában vaunak az- ,al, hogy a közellátás nehézségeit a bá­bom okozza és leik'ismeretlenség volna szokat a kormány számára írni. A kor­mánynak kötelessége, hogy a lehető leg- igazságo*abb elosztást biztoatsa. A ten­gelyhatalmak mellett van a helyünk, azonban felfogása szerint nagyobb telje- sitményeket kell felmutatnunk az ország határain kívül és belül is. Vitéz Imrédy ! Béla ezntán éles támadást intézett a szo* 1 ciál demtokraták, továbbá a népfrontról álmodozó nyugatom irók ellen. A pert fel­fogása, hogy ősi magyar földön magyar életet kell biztosítani s éltben a felfogás­ban teljesen azonos a kormánnyal. Ki kell küszöbölni viszont a kétértelműsé­get ée a baloldali olcsó spekulációkat ki kell irtani. A továbbiakban hangoztatta, hogy gyökeres változásra, teljes rendszer- változásra van szükség, az egész- magyar élet tervszerű átalakítására. M ml lm fsán m Ház feloszlatását követeli Maróihy Karoly, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka ugyancsak a teljem rendszer­változást sürgette és hangoztatta, hogy a képviselőház nem hű tükrözője az or­szág közvéleményének, a Házat fel kell oszlatni. A zsidó földbirtokok kisajátítá­sát helyeslik, azonban a földreform kér­déséről nem hallottak megnyugtatót. A földkérdés feszültségét a zsidó birtokok Igénybevételének villámhárítóján nem le­het levezetni. Ezután Xáczy György előadó tett be­jelentést több országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. A Ház iegközelebbi ülését ma. pénteken délelőtt 10 órakor I tartja és ezen az egyes pártok szónokai í folytatják hozzászólásukat a kormány ; programjához, majd a Ház a továbbiakról j fog határozni. Az ülést vitéz Tors Tiu'5 ’ elnök pontosan két órakor zárta be. honvédelmi kötele«.népét telje-.o---, M lógjuk. Az criM/.ug jelene! mo ,.on féri Lai határozzák meg, jövőjét pe dig a jfiataJwág. A fi»'a):« vfr. feiMÖ »ek vagyiunfc Közve U*-/j« ; n h.'ihor iil/tn, ami):r-r a D&f alsót* vie,,.zaiot• C rutin réxze-u 11 ahhan a nemzetneve I lésben, amelyben része-ülnie koHcli I volna, do meg van győződve arról. 1 hogy KlebeLsborgnek és Ilóman Rá I Untnak, e két knlliiszmini-sztmiek I a kezélxjl kikemlö ifjúság másként, I megfelelően nevelődött. Iiérizúgyi I politikánkat kitünően vezettü!., az I állami költségvetés kiegyerisulyn-1 zott, az áLlami adósságok pedig nem ] túlméretezettek. Egyetért abban a I pézügyminiszterrel, hogy most 1 ujajib erőpróba előtt állunk, mert I háborús ;iIJapotba tulajdonképpen I csak most kerültünk. Mosd kezdőd- I nek a megpróbó-ltatá^sok. Minden erőforráshoz hozzá kell tehát nyúlni. Ezután az adózások bevezetéséről | szólott, hangsúlyozva a háborús j nyereségek megadóztatásának szűk- I ségességét. Az örökösödési illeték felemelését fs a pénzügyminiszterrel teljes egyetértésben viszi keresztül- A miniszterelnök hangoztatta, tud­ja, hogy azt mondják róla., hogy < védi a nagybirtokot. De abban a pil­lanatban, amikor lesz olyan kisgaz­da, aki annyit termel, mim a mos­tani termelés, akkor ő habozás nél­kül tesz majd javaslatot az ország­gyűlésnek, hogy ezeket a kisgazdá­kat ültessék a nagy latifundiu­mokba. fa fénybe veszik a zsidó kézben lévé erdőbirtokokat Ä miniszterelnök bemutatkozása m íehőházban A felsőház csütörtök délutáni ülé se iránt, amelyen Ká-llay...Miklós miniszterelnök mutatkozott be kor­mánya élén, rendkívül nagy érdek­lődés nyilvánult meg. Az ülésen ágén sok felsőházi tag jelent meg és v, karzatokon is sok érdeklődő tar- i őz kódúik Az ülést Széchenyi Bertalan gróf ■’elnök 5 órakor nyitotta meg. Minde­nekelőtt felolvasták a japán főren­diház elnökiének a magyar felsőház üdvözlő táviratára' küldött vála­szát. A válássá a felsőház tagjai me­legen megéljenezték, Ezután felol­vasták a legfelsőbb kéziratot Káílay Miklós miinászt erein ö k k é történt ki­nevezéséről. Az elnök ezután felkér­te Sz&páry Lajos gróf háznagyot, hogy vezesse be a kormány tagjait az ülésterembe. A belépő miniszterelnököt a felső- ház tagjai helyükről felállva, reüd- hmü hosszas ünnepléssel köszön- •'ötték. Kállay Miklós miniszterei- nők ezután srülásra emelkedett. Vündenekelőtt hangoztatta, hogy a felsőházban történő bemutatko- zá^a nemcsak köteles megjelenés és köteles programadás, hanem szívből vállalt kötél ezeátség azok iránt, akikkel együtt a törvényhozásban közös munkatárs volt eddig. A mi­niszterelnök ezután leszögezte, hogy változatlan kabinettel jött, tehát változatlan a programja is. A kabi­net tagjai közül, sajnos, hiányzik Bárdossy László betegsége miatt, de reméli, csak ideiglenesen. Bizsunk m mattét \ A miniszterelnök ezután az ország I 'külpolitikái vezetéséről beszélt és megismételte az ebben a kérdésben a képviselőház előtt-tett kijelenté- [ seit. Az ország hűséges és változat­ja lan külpolitikájáról mondott szavai után a miniszterelnök rámutatott arra, legnagyobb fontossága van an­nak, hogy megtartottuk lelkierőn­ket és bíztunk a feltámadásban. Nem csüggednünk el, nem vesztet­tük el kitartásunkat és ma a nagy magyar élettérenk egy részét újra kitölthetjük. Újra nagy feladatok előtt állunk, újra nemzetiségi kér­dés és kisebbségi probléma adódott. A nemzetiségekről szólva hangoz­Áttérve a zsidó birtokok kisajátí­tására, kiemelte azt az újítást, hogy a zsidó tulajdonban lévő erdőbirto­kokat is késedelem nélkül igénybe­veszik. Ezek az ertíöbirtokok, ame­lyek főként Erdélyben és Kárpátal­ján tannak, mintegy ötszázezer hol­dat tesznek ki s ezután be lesznek vonva a nemzet szolgálatába. A me­zőgazdasági kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a visszatért terü­leteken az ellenünk végrehajtott földbirtok politika korrekciója is be­következik. Ezen a téren komoly lé­pésre szánja el magát. Az ipari kér­désekkel kapcsolatban megemléke­zett uj gyárak alapításáról, uj nyers­anyaglelőhelyek feltárásáról, imajd a magyar munkás érdemeit méltat­ta. A magvar munkás kivételes de- rekassággai állta meg helyét a mun­ka frontján. Nem fordult elő, hogy megingás lett volna, ezért köszöne­tét mond a magyar munkásnak és a magyar földművelőknek, akikkel ! e Háznak csaknem minden tagja j úgyszólván együtt él és együtt küzd. ; Mindent elkövet, bogy szociális in- i tézkedésekkel elvegye a lehetőségét i minden megingásnak, de másrészt a magyar államhatalom minden rendelkezésre álló eszközzel odahalt, hegy a munkásságot kötelességében senki meg ne ingathassa ebben az országban. A közélelmezés válságos helyzetben van, de nagyobb baj nincs- Ezzel kapcsolatban megismé­telte a miniszterelnök egyes élelmi- cikkekről tett délelőtti kijelentéseit. Az árvizekről szólva ezt mondotta; Olyan területek kerültek víz alá, ahol eddig áradások nem voltak és így a védelemre kellően nem készül hettünk fel. itt évtizedek mulasztá­sáról van szó. Kijelentette, hogy nem kíván belpolitikai kérdésekkel foglalkozni. Ennek a Háznak a lel­kisége nem is akarja, hogy másod- rangú kérdéssel figyelmét eltereljék a lényegről. A miniszterelnök rámu­tatott arra, hogy a felsőház összeté­telében itt látja- az ország tükrét. Meg van győződve arról, hogy ezek­ben a nehéz pillanatokban, a bolse- vizmus elleni háború nagy pillana­taiban teljes az egység, programját ebben a hitben bocsátja a felsőház bírálata elé. Közigaxs&táti dGcenttailzéeié A miniszterelnök beszédét, amely 40 percig iartott, a felsőház tagjai lelkes éljenzéssel fogadták és többen a minisz­terelnökhöz siettek, hogy gratuláljanak neki. Ezután Szilágyi Lajos hangoztatta, hogy a felsőház tagjai megnyugvással és bizalommal eltelten látják Kállay Mik­lóst a miniszterelnöki székben. A kor­mány megfelelően gondoskodjék a had- bavónul lakról, itthonmaradottaikrói, a hadi rokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról. Báró Báuffy Miklós ki­jelentette. örömmel hallotta a miniszter­elnök beszédéből, hogy a közigazgatás de­centralizációját kereszt ül viszik, ö iá hang­súlyozta. hogy a felsőház teljes bizalom­mal fogadja Kállay Miklós minisztere! nököt és kormányát. Több felszólaló nem jelentkezett, igy az elnök a kormány programja feletti vitát bezárta. Tájékoz­tatásul közölte, hogy a képviselőháztól átérkező ügyek szeríni fog intézkedni a legközelebbi ülés összehívása iránt, amely­nek idejéről és napirendiéről a megszo­kott módon, kellő időben értesíti a felső- ház tagjadf, , Törvény javaslatot sry&jí he os Efééíyi Párt ms kérdések szabátyozásűrői BUDAPEST, március 20. Az El­lenzék munkatársa távbeszélőn je­lenti: Az Erdélyi Párt országgyűlési képviselői csoportja folyó hó 19-én délután 5 órakor a budá-pesti párt- iroda helyiségében Teleki Béla el­nöklete alatt értekezletet tartott. Az értekezlet meg vitali a a miniszter­elnök bemutatkozó beszéde után kialakuló politikai helyzetet és fel­hatalmazást adott az elnökségnek, hogy a miniszterelnökkel részlete­sen tárgyalja le az erdélyi kérdése­ket. Az értekezlet elhatározta, hogy az országgyűlés uj ülésszaka folyamán a parlamenti kezdeményezésből 'tör­vényjavaslatokat fog benyújtani, amelyek a legfontosabb erdélyi kér­dések törvényhozási utón való sza­bályozására. irányulnak. Az értekezlet tudomásul vette Botár István képviselőnek az elnök­höz folyó hő 14-én intézett levelé­ben beielentett kilépését a- pár tiké.

Next

/
Thumbnails
Contents