Ellenzék, 1942. március (63. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-03 / 50. szám

) titrmwv&im * rnmm « & JL & A & & % témám nmtomm iz ej Eiiripáí matatja M a német birodalmi sálé- és vizíüliáilitás Budapesten a saner tifáíis iarfpa Másaiik aaiy 'unmmM s6epaafia • 1 / a t*î 1 i é ^ 1 i * * e 7 • a » T T-'_ rr-» ••«. " BUDAPEST, március 3. (Az Ellenzék te bontójától.) A magyar főváros már mo^t so kát beszél a Műcsarnokban nem régiben megnyílt német birodalmi autó- és viziut- kiáSIjítasról A német utak birodalma fómz- tesa és a német viaierőgazdálkodá« birodalmi főbiztosa a magyar királyi földművelésügyi miniaatérium, as Országos Öntözésügyi Hi­vatal, Budapest székesfőváros uit- és csaitor- uaépiíési ügyosztálya, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. s végiül1 a Nemzeti bza- ibadkikötő és Tengerhajózási Vá'Toíai segít­ségével rendezte meg ezt az áttekinthetetle­nül gazdáig anyagú kiállítást. Tájékoztatásul az is elég llesz, hogy — ismerve a kiállítási helyiség batalrnC's befogadóképességet —- a faiakon köröskörül, állványokon, üvegszekré­nyekben zsúfolva elhelyezett anyag, tizenhá* rom csarnokot foafla.ií el. A kiálitás mégsem mérhetetlen anyagával nyűgözi le a Szemlélőt. Valójában nemcsak a nemeit és magyar múzeumok anyaga, nem csupán a német és m3igyar mérnök» tudo­mány sokszáz épitőremeke és utolérhetetlen képzeteire valló gyakorlati terve mutatkozik meg, nemcsak két nép évezredes művelődési törekvése tárul fel, hanem ennél sokkal több: az ember ősi vágya lép elénk leplezetlenül, «smei'y a nyers területet kulíurtájja akarja alakítaná, e> természetet megszelídítem s az emberi étet szolgálatába kényszeríteni. Már dr. Todt, a német birodalom lángeszű mér­nöké, meg akarta rendezni a magyar fővá­rosban ezt a méreteiben mindent felülmúló kiállítást. Szándékában az vezette, hogy meg­mutassa a német nép táyalakitó munkálatait a magyaroknak; sokat tartott a magyarokról •ebben ei tekintetben. mert; mérnökszenie tudita értékelni a magyarok küzdelmet a tér" mészeltel: szikkel. futóhomokkal. belvízzel, áradással, begy csuszám! ássa!, becsülte a ma­gyarok viaskodását a földnek megzaboTázasá- ért, emberibb életforma kialakításáért: fásí­tásért, belterjes gazdálkodásért, országutak és csatornarendszerek, öntözőmüvek és hajózsi­lipek, vizi erőmű telepek, folyamszabályozás és az országépitésben kifejtett egyéb etőtV ázitéséért. Dr. Todt nem rendezhette meg ezt a lel­kében szépen megálmodott kiállítást; & hir­telen, orvul támadó halál megakad cíHyozla ebben. De a gondolat mégis megvalósult; mert — bár tő3« származott — a német nép azonosította mtjgát vele, magáénak fogadta 0 tervet s kérésziül is vitte érdek — egy egész földrész kiszolgáltatása- val — igy érvényesült Európa népei rovásá­ra. Az uj Európa a szárazföldi közlekedés elvén épüli fel, hiszen legnagyobb politikai tényezői: a német birodalom és szövetségeset tengeri szállítóképességük melletlf is kißzokit- hatatlanul be vannak íagcdva a világrész l*S" tébe. A német birodalom — középponti fek­vésénél fogva — kiválóan edkaímas az egész európai forgalom megszervezésére. Az uj Európa térképe mutatja a szárazföldi forga* lom útvonalait s a belvízi hajózás mérhetet­len fontossggá'j. Az útvonalak három hatal­mas gócpontba futnak össze. Az első, terihé- szetiesen, a német birodalom. Minden nívónál innen sz-J'ad szerte sugarasan, minden irány­ban: keletre, a nagy szarmata síkság felé, délkeletre, délre, nyugatra, északra, A má­sodik hatalmié csomópont Budapest, itt lát­szik, mennyire fontos szerepe, van ennek a városunk a vámháboruktól és áruforgalmi torzsalkodásoktól1 megszabadított, egyetlen nagy térgazdálkodásba' szervezett Európában. Csatornarendszerrel bővített viziutak, egész földrészen átszaladó vasútvonalak, megter­helt forgalmú országutak hurkolódnuk itt egymásba A német birodalom majdnem ki­zárólag Magyarországon á} érintkezik a Bal­kánnal, Kis’Ázsiával, Köze’kelettel és Éssruk- IteleW-jAfrikjával, viszont Egyipíocn, Arábia, irák, Irán, Törökország ős a BJlkán'féiözigíí minden országa a Kárpát-medence száraz­földi és viziutjaim juttatja eű áruid Nyugatra Egy másik u/tvonaíi Magyarországról kiindulva átcsap a Keleti Kárpátokon és a déloross puszták: az ukrán mezők és a Volga) táj« fel« kanyarodik. É3zak*déli áttló irányában hál'adó közüekedeää v«maiak sa Magyarorbzá’ gon futnék csomóba; a Patti térség: a test­vér finnek, észtek, továbbá a leit, litván, len­gyel területek, Karjain és Északnyugat* Oroszország egyes sávjai a magyarlakta Kár- pátmedencén keresztüli érik el a* Balkán álla* niait, Olaszországot, E'ő-.Azeiát és. Északkelet- Afrikait. Az uj Európa harmadik közlekedési kö­zéppontija Olaszországban lesz: a Pó síksá­gán Délnyugat és Délkel eí-Európa utvonítöaf miét szik az észak-déli irányban Németország- bójl Olaszországba intő utakat, lent pedig DéTGlaszországban a Fö'dközi-tenger lihljó- forgailma' a Ba'kán és aiz Ibér félsziget, vala­mint a franci« térség szárazföldi útijaival kapcsolódik össze Ugyancsak 3 disz csarnokban egy ősgermán dorongul, mellette pedig a Nibélungok kora­beli közlekedés látható. Még egy egész faléit’ bei ölt 5 rajz egésziíi ki a csarnok berende­zését: a német birodalmat mutatja vázlato­san, előtte e német sással. •ERftáLYKSZI-MAMMM vecváíssTi ©«út*-masă* a Isiig a stagy összekötő ,fasset au ii A Műcsarnok ©löt!; kétoldali hatalmas anagyar és német birodalmi lobogók csap­kodnak a szélben a Hősök tere felé. Bent állandóa® nötgy tömeg tolong. A disz csarnok - ban egy egész falat elfog!álló fénykép Hitler vezért ábrázolja, amint 1933 ban, munkások es kotornák közöiit elmondja hires szavait: ..Fanget an!“ — Fogjatok hozzá! Ez 3 két szó akkor csak parancs volt. Azóta az em­beri kitartás és 3 hittel valló alkotóképesség varázsigéjévé változott.. Fölötte éíetigazgágokat tartalmazó pársoros vensikék vannak el mun­ka megbecsüléséről, a hit mindent tegvőző erejéről, tovább a Duna népeket összekötő szerepéről, az építés emberi hivatásáról .,. A Hib’er-kép előtt* egy kis emelvényen dr, .Todt mellszobra áll, örökzöld koszorúkkal és virágíüzérekkei körülvéve. A kép és szobor Lét oldalán a Todf-SESrvezet két egyenruháé tagjai terpesz«!Iákban, aoosdnlatlaem! őrt áifi. Két szemben levő falon a második világ­háborúval megsemmisített Versailles! Europa & 3 keresztény győzelem utón kialakítandó uj Európa néz farkas8se.net egymással. A népek széfforgáceolásárói s a természetes tényezők kerékbetöréséről nem is beszélve, a régi Európa a terv nélküli, ötletszerű, rövidlátó gazdálkodás korszakát jelenített«. A földrész politikai szerkezetének páriskörnyéki elkép­zelései gúzsba kötötték a gazdasági életet: volt némi szándékosság abban, hogy a száraz­földi forgalom pangásra, sőt teljes csődbe ju­tott, a tengeri forgalom pedig az Uj-Világból kiindulva, az angol kereskedelmi hajóraj közvetítésével előtérbe nyomult. A2 sajgói A második számú csarnok a Dunának vas szenté vé. Ennek és a harmadik számú terem­nek az anyagát a rendezésben segítségeit adó magyd; intézmények bocsátották a német rendezők rendelkezésére. Ez a terem a ki» állítás középpontja: a Duna döntő fontossá­gát mutálja meg az európai térségben. Tér­képek és rajzok bizonyítják, hogy a Dune mindig népek összekötője voit, csupán s római korban, átmenetileg volt határ, amíg a dunai népek nem voltak eteg súlyosak saját államiság alakítására. De amióta államalkotó népek élnek hosszanta a Duna mentén s köztük a Duna mindkét partját megszálló magyarság, azóta ez a fo’yfiiin legfontosabb tényezőije lett s legkorszerűbb tudománynak, a geopolitikának; ahogy a Kárpátok égre törő oromsora megmásithatatblnuí kiszabja Közép-Eurőpa alappilléréül szolgáló állam­nak, Magyarországnak természetes isten* alkotta határait s a belső, tökéletes víz­rajzi egység alátámasztja ezt ei kizárólagosam egymagában is történeSmet alakitó körül­ményt. úgy a Duna, mini a magasabb rendel­tetés kék szalagja, önként* íelkiná'kozik a dolgozó népek legtermészetesebb összekötő utjáui. Mint Közép és Délkelet-Európa egyet­len kelet-nyugati irányú folyamai, különösen nagy forgalmat hivatott lebonyolítani. Hogy feladatát teljesíthesse, a magyarok már eddig is rengeteg munkát ildozrtrik rá, amint a kiül itás anyagából is könnyű szer­rel megállapítható. Gondoljunk csak a Vas­kapu szabályozására, a tiszai hojozás meg­teremtésére, a Ferenc- és Ferenc József- cáatornára, a KőrÖ3 szabályozására és viz- duzzasztóira, hajózsilipjeire, gj Sárvízre. Ugyanakkor szemünk előtt ke1! tartanunk a nemsokára megvalósuló nagy terveket i&: a Budapest—Szchaok-esaítorna, n Tiszia uj csö^ tornarendszere. a Balaton bekapcsolása a l dunai hajózásba, a Pozsony és Fiume* közi ( tervbe vett négy csatorna. Eudapest nagy- kikötő terve, dunai vizi és vizslatta erőmű- í te’epek építése valóban egy nagyszabású étetberendezés körvonalai} mutaitja. A Dunai bajorországi, ostmarki és magyar- országi szakaszának, valamint atsófolváRinak. j különösen az úgynevezett zuhatagos résznek közüekedéstechnikaí kérdéseit feltüntető ké­pek. mellett ott látjuk ai XII századi.an épült hires regenishurgiv Dnna-hldaft1; az u j Ri jna— Majna—Duna-csatcrna ennek a közelében torkol mojd a Dunába. Látható a Pazssu melletti ka ebi éti duzzasztógát, a Linzben és Bécsben tervezett’ két nagy méretű kikötő és áfrakodó. A tervezett Odera—-Duna'csa­torna egyik ágai Becsnél, a Hsé-rik Pozsony közelében torkol a Dunába s czábai a bécsi medence forgalma, de az egész Duna közle­kedése az Északi* és Keleti-tenger áruforgal­mába is bekapcsolódik. kodás 'tervén belül a jŐTŐbeB cuég szoro­sabbra) fűzi s parti népeket egymáshoz. Az ötödik terem a német vizi építkezése/’ két mutatja be. Itt ’átjuk az épiÜő Rajna- - Majna—Duna-csatomo és az Odera—Dura - csatorna munkálatait. A háború késlelteti ugyan a befejezésit, de meg sem aktulályoz- hatja Terv szerint ez a hálózat később méz;: egy Duna—Weser-csatornávzl bővül s ezzel olyan he talmas zárt csatornarendszer és viz:”' úthálózat keletkezik szárazföldünkön, aaie'tt eszményi módon megoldja majd a aagytor- ségj gazdálkodásban szükségéé íÖHQéfitele^?’ forgalom lebonvoiütását is. i Ebben cj tereml*en van egy kajóesnelőmfe kismiffiűtája. Mellette egy hajózási eáaíorca é-i* egy folyam kereszteződésének; műszaki meg • oldása. Ugyancsak itt látható egy viziemelG kismintája is, ejnely a hajókat vízzel együfes 3 zsilipek fölötti szakasz csatornájába etae:G’ Egy hoeszmeC&zeíben raj/olt kép a Duna magyarországi szakaszából Pozsonytól a Tisza terkcóaláíg terjedő részen megmutatja a ma­gyarok ált»] végstett áldozatos munkalatokai a dunai hisijőzás viszonyainak javítása érde­kében. De íei'iinteti a tervbe vett munkála­tokat is, amelyek révén a magyar kormány­zatok a nemzetközi hajózás érdekét szolgál­ják msţjd Képek és gipszből öntött minták muílatják a Vaskapuban véglett magyar mun- káfaltokat, a csatornát s a teljes áteískitis terveit 13. fe'riáiísí mübuIí A dunai hajózás történe/Í'iaére vönstko-ző, értékes okmányok zárt üvegezekréayekbea vannak közszCmüéite téve. Szép rendben, a fejlődés menetét mutatyn. dunai hajőininták sorakoznak fel. A gyűjtemény a legkorsze­rűbb hajók mintáival, sőt a hajóépités szűk- I séges áralakításának feitUníetéséve! zárul. Magyar munka és magyar ürvik Sajtó alatt van Végb főzsel riportsorozata: 1 él IBS mz mééhs nsggyaf láfsaJaÍ@s»f Előjegyzéseket elfogad az Ellenzék könyvesboltja. . A harana'dik tóraaa anyaga ,,Viai építkezés I és hajózás Magyarországon“ cím alatt vaa j ö&szeáíliíva; ez is telj’esca s magyar intézuné- j nyék közreműködésévé keriilt kiállításra. A I h«józá8 és vizi építkezés magas fokának fce- : mutatása sntel'ett tervbe vett uj hajózási ut- ; vonalakat tünteti fel. A Tisza feübecaülhetet*- j lenül értéke* 3 magyar viziutbáitózat kiépi" 1 te&e szempontjából'. Két eaa tornatér v iá Iái ­Í ható a Duna és Tbza összekötésére: egyik mély bevágása, másik magaa vezetésű. A te­rem közepén Széchenyi Istvároi mpllszobra ] ysn, a „legnagyobb magyűrré“, aki egy férfi- életeí. fordított a magyar köslekedésügy szolgálatára: utak, vasuttk, hidak, csatornák építésére, a hajózás fej’észt ésér©, a Dun* kotrására. Egy nagy fénykép asfi au piílsEStot örökíti meg, amikor Horthy Miklós kor- raányzó ö>z 1928-ban megkezdett nagy buda­pesti kikötőéprUcesetnél as els© kaparágást megteszi. A mi.'gyar hajózás ebben a terembeia ké­pekben, kimutatási »dstokban, kikötői beire®’ djczései: kismintáiban, gabonatárolók es rakó- dókéftzülékc’kbssn mutatkozik be. Külömtoges technikai megoldásokra vonatkozó szabadalmak egész Sorozata bizonyítja a gya.V vízi építkezés rendkiviiűi fefettségét Egy összeha8onlitő rajz megmutatja, hogy az európai államok közüf Magyarországod vejeatek a lepnasfobfe #r®esite8Í8)esj nsBnká­j laiokpt; nem kevesebb, mint 37 és félezer i íiétgv^*' j'tooaéiternvi termőföldet menteitek meg az árvíz veszed dómétól. Ez as elsőség, természetesen, nem azt jelenti, feogy Euró­pában Magyarország volna a leginkább kité­ve az árvíz veszélyének, hsecm egyszerűen csak ennyit, hoey valamennyi nép közül a- magyar szállt szembe legnagyobb fe'készü- léssdl ezzel az elemi csapással. Másutt még nagyobb árterületek is vannak, de azok a népek védőgáí helye'!I (ladikot építenek. Képek és grafikonok tüntetik fel a Magyar Folyam- és Tengerhajózási, valamint a Duna- Tengerhajózási Rt. •részvételét a világ árufor* gjciassinak Oebonyolitásában. Á negyedik terem a Duna történelmi és müvedődé*i szerepéről tess tiírjaísgagot. 4 Duma térképe ősidőktől kezdw gazdasági egységet alkotott. A folyam nagy egységbe bajtó ereje mindaddig zavartalanul érvénye­sülhetett, sasáig o bosszú révén az alacso­nyabb rendis szempontok nesa nyomultak előtérbe a nemzetközi életben. Amig az em­beriség önmfHgához m«Mó eszközökkel küz- döfit hivffitáaának betöltéséért, a Duna folyása egyúttal ea emberi művelődés terjedési srs- siyáii is jelentette. Az öreg folyam parti né" p*ei két kézzel nyúltak a nagy viz gazdasági és közlekedési erejének a kőzöe jő érdeké­ben való felhasználása után. A népek egyijfctoaüködése g nagytér gazdál­A hatodik terem a birodalmi aoiőmtak os/ •láiyába tartozik. Fényképek, rajzok, minták? mutatják: hogyan fúrtak át saiklátömbóket/ bideltnk át szakadékok»’, sneesarakat, ho ■ gyan egyengették el a terepet a b«tonü*ak} céljaira'. Gépek és emberek kismintái vannskí belehaiyesve a tájba, gépek zúzzák a köveit, góp-ik hengerclsek. gépek kavarják a habar ­csot, gépek készítik az ntburkolslol, sz earj bér esek arra való, hogy szabályozza, L?ß« nyitsa, meginditea és megáilitsa őket. Külö» asztalokon látják a földmunkák elvégzésért szolgáló gépek mintáit. A falon -pedig acél • hidak, 'iöbhpillérü terRiesKohidak, völgyhi­dak. atol járók, a kétirányú utsz&iagok csat - lakozási megoldása fényképeke® megörö­kítve, A hetedik számú terem a birodalmi sutó • utak nreM ékbe rendezéseit mntaftja be. Ui • menti vendégfogadók, mondani sem keli; fi* legkorszerűbb építészeti megoldásban, kocsi­parkkal, tenzinkuftal, üzcmaayagr*ktárrai, javiíómüheMyel, kertészet tel és minden egyéb hozzátartozó berendezéssel, uem fekedkézvo meg az u Ságok kényül in érő! sem, Ahol lehet martíürdők vannak, pih£*nőlielvek. A föfatóa a nemrégiben elhunyt münehen' festőművésznek, Zietsráuak óriási faliképé látható: a német birodalom teljes «íuiőaihá lózrtót ábrázolja, a yellegasäfcs tâjăkka2, em­berekkel és terményekkel, A nyolcadik teremben is a birodalmi utak segédberendezései foiyfcaS ódnak: a hirte) Chi&msee-i antóutis.«n!5 vendégfogadó kismir ;iája, a Münehes—Salzburg—Bécs útvonalon, Még több ilyen nagy személygépkocs-iforga- lom igényeinek mogfeJelő vendégfogadó kií saintája megtekintjük a frankfurti Der­nsnisn H&rzsssk 1941-ben a birodslffiii utakról ké6zül4 színes féavképeát. Ez már átmenet a kilencedik terem anya­gához; birodalmi autóutak a művészetben. ÁJ terem közepén J. Thorak snüseheai szobrász 17 méteres onüai’kotásiánuk, ..Az a4, szobrá­nak“ kicsinyített masa áll: három aekifeszü- lő férfioíak egy hatalmas ezikladarabot gör fiit tovább. Az eredeti szobor a birodalmi út­hálózat egyik je’üegzefces pontján áll majd, hirdeíve az utépilés emberfölötti nehézsége if s az épiíők diadalát a természeti akadályók relett. A teremben olajfestmények vázhitok, vizlestmények müvéstzí eszközökkel egyegy mozzanatöí ragadnak ki a szorgalmas műn * kából. a? uie» *0 fiiiistessss festfíe s fűd! s?er;w*t Emberileg az egészben talán a tizetlik te­rem anyaga a }egjM‘CKíZóbb eaeu a Liáliita • Bon: a birodalmi útépítő munkások társadal­mi gondozása látható itt. A birodalmi utéps* í feb esi foglalkoztatott nagy ember tömegek évekig távol vannak e városi élet rendjétől clszállágoíásban, ellátásban, s3Órakozáíbau. snüv^slődési fefvetőségek nvnjíásávs] pótoln* kel!, smsí a munkás a távozásával, ni lakó­helyétől való elszakadásával elveszített. Amint a kiálliiás nagyszerű auyogábói i- láühaitó, könyvek, újságok, filmek, vándor színházak goudoekoduak a német é« külföldi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents