Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-14 / 36. szám

X 6 (S) 0SÎ8. Sííöí 9J5( olé» íéla ßg éa íídSr ßiKt  JoE f A ^gî» lie iot SS8 8Í 89Í m im J50 *1 ÎBÎ’ m M M hf 91 îk î& sr rt tq id îl 19 ° * d \f £ öv w i .1 Ba. U )A o ’■ • ■** ■**'' O RÄ0MBA3L I3£2 íetoruer 14­«stan. 0^ Iii 18 HU& áirmrsztCséB is Ifladőblvalal: Mrlrrsvár, Jfekahotca 16., I. Emelet. Telefon: 11—09. Kţemda: $gveica*vtca So szán:. Telelőn sz.: 29—23 eiíPlTOTTJ: BIRTHS MIKLÓS Sladőlaiaitonos: PALLAS ti. goSozsvár. EISHzeiáSl árait: feamla z$tk segyeöewe 8» léíévra 18b egész érre 32 ggail,. Viribus uuitis ügy maga, amiért az egyesületek megalakultak, közben ebek harui-n- cadjára kerül. Nagy és komoly fel­adatok sikkadnak el. Szép és becsü­letes kezdeményezések törnek meg. Derék és jészándéku emberek mar­ják egymás!. Csak azért, mert tö- méntélén az egyesületek száma. És Istennek hála, aránylag kevés azok­nak a problémáknak a mennyisége, amelyeket társadalmi utón kell és lehet megoldani. Áz egyesületek túliéntjésében lát­juk egyik okát annak is, hogy az ország elbürokratizáládott. Az egész­séges helyzet az volna, hogy a kor­mányzat számos feladatot a társa­(Z) Néhai Ferenc Józsefnek volt a jelmondata. Egyesült erőkkel! Magasztos uralkodói jelmondat. Kü­lönösen, ha a Monarchia uralkodó­jáé volt. Mély és igaz gondolat. Nagy célokat csak egyesült erővel lehet elérni. De az egyesüli erők élén ma­ga az uralkodó állott. Mérhetetlen tekintéllyel. Európának talán utol- > só autokratája. A széthulló Monar­chiának egyetlen összetartó ereíje, SUg élt, egyesíteni tudta az erőket.  ferenejózsefi eszme megmaradt. Hogy úgy mondjuk, közküiccsé vált. A világháborút követő időkben min­denki ennek az eszmének hódolt. €sak, sajnos, nem egyesülni, hanem, (egyesíteni akartak. Apró autokraták születtek. Egyesületi elnököknek hívják őket. Az udvartartásuk is megvan. Az alelnokök, főtitkárok, titkárok, osztályfőnökök. Alig van ■az országban ember, aki valahol ha­sonló állást ne töltene be. Sokuk számára polgári foglalkozásuknál is fontosabb. Az egyéni érvényesü­lés útját látják benne számosam Módot a protekció elérésére. Alkál­imat a hírnév szerzésére. Ezek azen- jfean számot nem tevő emberek. Még­is jelenlétük rendszert jelent. Egy társadalom fölé épitsít álrendszert. Mert egyesületeink javarésze nem a társadalmi erők összefogását jelen­ti Jelent egy elnököt, aki vagy te­kintélyt ad az egyesületnek, vagy tekintélyre tesz szert az egyesület által. így gyök értelének és társa­dalmilag álképlciek egyesületeink ^javarészt, Az egyesületeknek -az a csooortja toluld ónképpen nemzefpoMtikai szem portból lényegtelen és elhanyagol­ható volna. A hiba azonban ott van, hogy tényleg szükséges az erők egyesítése nagy nemzeti feladataink társadalmi utón történő megoldásá­ra. Hlyen nagv nemzeti feladatot — lka nagyon bőven számolunk — öt- Tenct, vagy szazat lehetne számolni. Annyit jelent ez tehát, hogy ötven, vagy száz ecvesüleire volna szük­ség Néhány évvel ezelőtt a trianoni Magyarországon tizenötezer külön­böző egyesület működött. Hogy szá­muk ma mennyi. p’Tlenatnvilag nem tudlak, de végeredményben nem nehéz megállapítani. Ez a hely« 2et természetszerűen vonla maga atán, honv ugyanannak a kérdésnek a m^onldására vagy szolgálatára, számtalan egyesület alakult. Ami más szóval ennyit jelent, h°gy ugyanazt a dolgot külön elnökség­gel, külön hatáskörrel, külön einem» d el ások alantén és külön módsze­rekkel szolgálták az envo5Ü!fl*ek tö­megei. Magától értetődik, hogv ilv- mádon minden iószándék. erőfeszí­tés, m^nka, elképzelés hiábavaló és meddő. Berek és kiváló emberek ke­resztezik egvmás útjait, őriási len- dülfdte! folyik a szervezés és a kü­lönböző egyesületek azzal kérked­nek, h«ov nekik ennyivel és ennyi­vel több tarduk van, mint a másik­nak. Szükségképpen összeütköznek s& hatáskörök és annak envenes ko- vetkezjnénvekénoeün, hajbakapnak a vezetők, „Nem ő végezte el ezt a munkát, hanem mi“. Örökösen vi­sszatérő mondat ez. amelyet (egyesü­leti vezetők szájából haliirak* dalom egyesült erőivel és azok által oldjon meg. A töméntelen egyesület miatt erről szó sem lehet. Igv a kor­mányzat kénytelen volt és kénytelen ma is közigazgatási utón, azaz a bü­rokrácia utján intézni olyan kérdé­sekért, amelyek intézésére részéről csak a legfelsőbb utasítás megadá­sára volna szükség. Felesleges hangsúlyoznunk, — hiszen nálunk illetékesebbek is számtalanszor elmondották már — hogy az egyesületek nagyarányú re­víziójára és egyes kérdéskörök sze­rinti egyesítésére volna szükség. Természetesen itt el kellene tekinte­ni a személyi szempontoktól, ame­lyektől eltekinteni más vonatkozá­sokban nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. De addig is9 amíg kormányzatunknak módja és alkal­ma nyílik arra, hogy végetvetve az egyesületeswinek, megteremtse az erők valódi egyesítését a társada­lomban, kérve kérjük kiváló és jé­szándéku egyesületeink mélyen tisz­telt elnökeit, alelnökeit, főtitkárait, titkárait, pénztárnokait, ellenőreit, íntézebízettsági és íelügyelobizott- sági tagjait, valamint kitűnő közka­tonáit, hogy legelsősorban a célt nézzék, amiért egyesültek és a« azt. j hogy a hasonló céllal alakult más. j egyesületek mennyiben szolgálják ! jobban, vagy rosszabbul a célt. Higy- I fék el, lényegesen jobban szolgái- hatják így a ferenejózsefi kor leg- I szebb hagyatékát: a Viribus uni tist. : amelyre tálán soha nem volt akksi*- I ra szükségünk, mint ma. A LA MANCH® CSATORNÁSAM iE)gw í*omboJ6 és negyvenháPűm repülőgép siisgol yessteségf Bardia felis kdielednek a aérnet-eksss esapatdk Afpikábanj Jk japán légierő megakadályozta a as argói lieiyőFSég md&ekü-ését Szingapúrból BERLIN, február 14. (MTI.) A Führer \ főhadiszállásáról jelentik a Német Táv- i iratí Irodának: A véderő főparancsnoksá­ga közli; Keleten az ellenség az arcvonal I sok hegyén továbbfolytatta támadásait és ] ezek során ismételten súlyos és véres j veszteségeket szenvedett. A Donec-arevo- nalon támadásunk az ellenséges ellenállás dacára tovább bálád előre. A Krim-félszi- < gettói keletre levő vizeken légi haderőnk h >mbákkal megrongált egy ellenséges nagy sapatszállitó hajót. Február 12-én német tengeri harci erők a Csatornában, valamint az Északi­tenger nyugati részén végrehajtott had- I műveleteik során harci érintkezésbe ke­rültek az angol érőkkel. A CHiax al en- gernagy parancsnoksága alatt álló kö­telék, amely a Scharnhorst és a Gnei- senait csatahajókból és a Prinz Eugen cirkálóból ált, eddigi jelentések szerint elsüllyesztett egy angol rombolót., egy másikat pedig f el gyű j ott. Az angol légi hal erő támadásra in did t erős kötelékeit vissznüztük, su.lvos veszteséseket okoz­va. Csak egy német torpedónaszád sé­rült meg könnyebben, bombatalálat ól. Egy őrhajó, miután az öt támadó re- ? pidőgépet' lelőtte., elsülyedt. Tengeri harci erőink műveleteit a Sperie vezér- Î tábornagy poron rsnoksága alatt á'fó erős légi kötelékek támogatták. Az el­lenséges légi haderő veszteségei, az ed- d'gi jelentések szerint. 43 repülőgépet tesznek ki. Ennek javarészét német va­dászok, a többi' pedig a tengrei hârci dászok, a többit vedig n tengeri harci le. A heves légi harcok során hét sa­ját gépünk veszett el. Anglia déli partjainál harci repülőgé­peink mély repülésben k kötőlv'rencl^é- seket és repülőtereket árasztottak el nehéz bombáikkal. Berlin, február 14. (MTI.) A Né­met Távirati iroda a hadi.jelent és kiegészítéseképpen % következőkről A véderőföparanesnokság pénteki jelentésében kiemelkedő helyet fog­lal el az a tengeri és légi ütközet, amely február 12-én a La Manche- csatornában és az Északi-tenger nyugati részén német tengeri és légi haderők, valamint brit tengeré­szeti és repülő kötelékek között le­zajlott. Ez alkalommal kitűnt, hogy a britek még a csatorna körzetében is elvesztették valamikor uralkodó befolyásukat. Várható, hogy a vég­leges brit veszteségek felülmúlják az eddig lelőttneik jelentett 43 repü­lőgépet. Ez a nagy siker szintén vi­lágosan mutatja a légi haderő és ha­ditengerészet erős fölényét, bárhol bocsátkozott az harcba. Nemcsak a Távolkeleten közeledik végéhez a brit uralom. Nagybritanma most már legközvetlenebb befolyási térik létén sem jut többé szóhoz. Elkeseredett angol ellenállás Szingapúrban 1 TOKIÓ, február 14. (MTI.) A Nemet Távirai Iroda közli; Szingapúr ulcá ti péntekén is folytok a harcok. A szívós ellenállás ellenei e *■ javán csapatok a vasúti állomás megszállása, után tovább folyta ták előnyomulá­sukat. A japán, rohamcsapatok pénteken hajnalban igen heves támadásokat intéz­tek a Kins és az Empire dokkok eUén„ A japánoknak az északi irányból sike­rült a városba benyomulniuk. A. legutóbbi Szingapúr' jelentések sze­rint az ellenséges ellenállás a város észak­keleti és keleti részein összpontosult. A japán erők szétzúzták azokat a csopor tokát, amelyek a város keleti részén a Ch ági-erőd tüzérségének védelme alatt kísérelték meg az ellenállást. A város északnyugati övezetében lezajlott ádáz harc során az ellenség, hir szerint, igen véres vereséget szenvedett. A Domei-iroda jelentése szerint az elő­városokban harcoló japán különítmények pénteken hajnalban már csak 3 kilomé­terre voltak a város központjától. Á je­lentés szerint különösen he^es harcok folynak a lovaglótér környékén. A két­ségbeesetten védekező angolok közül egy­re sziikebb lesz a bekerítő gyűrű. TOKIÓ, február 14. (MTI.)  Német Távirati Iroda közli: A császári főhadiszállás jelenti: A japán törpédévéiő-repülögépek tö­megtámadásokat intéztek azok eden sz ellenséges kereskedelmi hajók ellen, ame­lyek a Szingapúr körül tengerrészen a brit csapatok elszállítására készültek. A támadás következtében egy csapafokkar megrakott tízezer tonnás gőzös elsülyedt, egy 300 tonnást pedig felgyújtottak a torpedók. Telitalálat ért még egy 9000 tonnás hajót és igen sok más kisebb vízi jármüvet. A japán légi haderőnek new volt vesztesége. Ä Japán cserpufoh lsét iránybél támadtál« Szingapúrt TOKIÓ: február 14. (MTI.) Az OF! jelen­ti: Szingapurban a városon kiviil két irány­ban bontakoztak ki a haLaüv©I©tek a '«**§€■- »SSftöú (Í^ri&s&sk .. Az ebő Seiet or tengerészeti támtiszponi «tr len irányul. Itt akarnak találkozni a jähe­re—bahrui hídon keresztül érkező és ti jpssrü ffiaásíSíéM AséftrÁis íi »-a \ üegsemmlsltá győzelmet aratolta német tengeri haderő

Next

/
Thumbnails
Contents