Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-13 / 35. szám
w £ r, » n t a r helyedét és taps a jobboldalon n WiíjH'nJ Ívt >t (vli szolgállak. juegbó »wrlcsfink ,u I g g.tlv ok.;« I tápláló ••Iliit «■Vi pártok ve ..elő v t*l us ez a t ui vuit* frtt akkor, sutikor a képviselőhúz elnö lét arra krrîetu, hogy partköz: értekezletet hívjon ö'-szr. Ott u^i a kérést intéz 'fsai u megjelent képi illőkhöz. tegyek kbtMövé t>tiltok i javaslatnak ümiepolyés, xuvit os.tgl cl jeti megszavazását és lm vala linók ttggalyaí, észrevételei, kifogásai vjiCtak. amelyeket teljes mórt ókhon tiszteletben tartok, v tasuk inog ezeket az aggályokat, kifogásokat és észrevételek;1 a pártközi értekezés keretében és 1m meg ezután is marad elvi fenntartás, még nmrad elmondani való, akkor a Ház ph- muuabuu csuk ezek az dn fenntartások hangozztmak el. Az első napon, február 9-én tartott pártközi értekezletről azzal a megegyezéssel oszlottunk szét, hogy másnap újra megkíséreljük egymás között tisztázni az aggályokat, kifogásokat és félreérléseket. Sajnálattal áflhipitoin ineg. hogy a Magyar Megújulás Nemzeti Szue álista Pártszövetség vezetője jobbnak látta, hogy erre a pártközi értekezletre ne jöjjön el. Senk; sem kivántu őt erre kénys.a*, iteui -a rialatito azonban b ’- V 1 pát .tak •' par' képviseletiben megjelent másik tagja, Vuma-zui illeg ,el jes jóhiszeműséggel rét**\lvett egy megállapodás léte-tté*éh<-u, amely bennünket olyun helyzet elé állitott, amelynek résr- létéit kénytelen leszek most ÍMiiertetni, Ezen a pártköz.i érteke/Joteu a képi solö házi elnök intézte azt a kérést a résztvevő képviselő urakhoz, hogy tegyék lehetővé a törvény javaslat ünnepélyes, méltóságtelje megszavazását. A l.épvisetőliáz elnöki-nek n pártközi ér ekezk t részivel ölhez intézett erre u 1 fel szol. tásura azt a 7 ál ászt kupiul,, hogy a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség a maga részéröl egy szónokot áPit, de ez a szónok csak elvi ki jelentésekre szorítkozik. lin nagyon hálás vagyok azért, hogy vi óz Jaross Andor országgyűlési képviselő ebben a kérdésben nyilatkozatot tett közzé, amely nyilatkozatban — ezt hangsúlyoz nőm kell lóját San perdöntő bizonyítékot szolgáltat önmaga ellen. A MagyarMesuiulás Pârtia és a pártközi megállapodás / Ennek a nyilatkozatnak szövege szériái a2t ajánlotta, hogy amennyiben a javaslat tárgya ása közben olyan megnyilatkozás nem történik, amelyre a párt- szövetségnek reflektálnia kell, úgy to vábbi szónok szereplésétől a pártszövetség eltekint. Nem tudom elképzelni, igen tisztelt Ház, hogy vitéz Jaross Andor a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Párt szőve ség képviseletében a maga pártja részére olyasvalamit követelt, kívánt t?olna, amit az országgyűlés többi pártjától meg akart tagadni. Elképzel- hete len, hogy a képviselő ur azt fci- vánta, hog-y azonfelül, hogy a Magyar Megújulás Pártja leszögezheti a maga álláspontját, ezt olyan polémikus formában és módon tehesse, amelyre a Ház többi pártja ne válaszolhasson. Nyilvánvaló ebből a megállap tásbó-k hogy megállapodásunknak az volt a szelleme, hogy a Magyar Megújulás Pártjának szónoka csak deklarativ megállapítást fog *11 a Házban tenni és a körül vita nem támad. Bátor vagyok emlékeztetni arra, hogy o pártközi értekezleten egymásután kétszer hangsúlyoz am, hogy ha megállapodás nem jön létre, természetesen mindenki szelődön fog állást foglelni ezzel a förvény iavaslattaj kapcsold ban. Ha nem jött volna létre megállapodás, ez azt jelenteste válna, hogy a Magyar Megújulás Nemzeti Szcór.ál i«$ta Pártszövetség tagjai akár relies számmal sorompóba állhatták volna és még ma is folynék ennek a kérdésnek a megvitatása. De akkor erre az országgyűlésben képviselt többi pártnak joga és alkalma lett volna. (Helyeslés és taps jobboldalon és középen.) Mi ezt a megállapodást abban a meggyőződésben létesítettük, hogy az országgyűlés két pártja részéről tisztán deklarativ jellegű megállapítások fognak elhangzani, hogy v fát nem fog provokálni senki. Csak sajnálatosnak tartom, hogy ezen az értekezleten a Magyar Megújulás Nemzet' Szocialista Pártszövetség vezetője nem vett részt és ennek tulajdonítom azt a félreértést, hogv erről a megállapodásról ő talán nem is szerezhetett tudomást és felállva, itt, a Ház plénumában beszédet tartott, amely beszéd, sajnálattal kell megáT!aptfanom. valószínűleg az ő hibáján kívül, messze tulment azon. a mat megállapodásiunk magában foglalt. (Úgy run! Úgy van! jobboldalon és középen.) Nem kutatom, mi lehetett az oka annak, hogy a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség képviselőjének részéről elfogadott megállapodás nem jutott érvényre. Az én feladatom egyszerűen annaLí megállapítása, hogy a magyar kormányt ebben nem ellentétek felidézésének, hanem ellenié, ek elsimításának szá/idé- ka vezette. ! Az a szándék vezette, hogy ne fojtsuk cl a belső meggyőződében alapuló és általunk mindig tiszteletben tartott ollen- vélcményt, de az ellenvélemény hangoztatásának adjunk olyan helyet és módot, amely törvényjavaslatunk ünnepélyes és méllóíágteljes megszavazását ne zavarja meg, (Úgy van! a jobboldalon és középen) annak tárgyalásába disszonáns hangot nem vegyit bele. A Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség vezetője a maga felszólalásában olyan érvekre, meggondolásokra, szempontokra reflektált, amelyek a vede folytatott bizalmas megbeszélés keretében, valamint a pártközi értekeidet keretébeu már szó- bakeriihek, tehát olyan érvek ellenében hangzottak el itt ellenérvek, amelyek a m részünkről nem jutottak kifejezésre a Ház plénumában. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon és középen). Felszólalásában a magyar történelemből merített számos példával azt kívánta igazolni, hogy & nádori inlézménv visszaállítására semmi szükség nem mutatkozik. De kérdem, vájjon ki akarta a nádori intézményt bárra lyen formában vagy név alatt viasza- állitani. Az igen tisztelt képviselő ur beszédének további során hivatkozott az ifjabb király intézményére, ha ennek nevezhetném ezt a történelmünkben átmenetileg mu»atkozot' jelenséget, amely az állami főliataloin territoriális megoszlásának egy formája. De erről adott eset ben szó kincsen (Úgy van! jobb felöl), közülünk erre senki sem gondolt. Az igen észtéi* képviselő ur beszéde elején különös hangsúllyal hivatkozott a rendkívüli időkre Sajnáló ral állapilom meg. hogy a rendkívüli idők konzekvenciáit levonni bizonyosan belső meggyőződés sugallta < indokok alapján nem. h vánta. Valóban rendkívüli időket élünk, de nem csak az idők rendkívüliek, hanem ez a 22 év is, amely mögöttünk áll. kori kormányzó mellé mindig helyettest .•■ll I obi f a ni. hatn ia ant'd, liog\ hu » f/áiidc kor: la/nnanyzó íruign nadle helye lest k‘ ván és ha az urszuggyülés úgy találja, hogy ennek helye ét időszerűsége adva van, akkor ennek a kérdésnek teljesítéséi ne tagadjuk• meg tőle. (Helyeslés a jobboldalon.) fűt azt hiszem, hogy ez az eset ma fennáll «V* hogy fennáll, altban .1 mai rendkívüli időknek uagy részük, nagy szerepük van. A mai rendid vilii időkben megtnged- hctetlen az, hogy az állami főhotaloin gyakorlásában, akár csuk rőv d időre is, megszakadna álljon be. A kormányzat és az országgvülés nemzett Icii el ess ege, 1 hogy ind okolt előrelátással előre gon- d os kosi jele orréit, hogy ilyen megszakadás, ilyen feunakatláa ne álljon be es ha az államfő az államfői' hatolom gyakorlásában bármely okból alcadá- lyoztatnék, ne akkor kelljen valamilyen expedienshez nyúlni', (helyeslés n jobboldalon) hanem az államfői hatalom gyakorlásának zökkenőmentesem azonnal rendelkezésünkre álljon az a módja, amely az államfői hatalom gyakorlása folytonosságának érdekeit biztosi ani hivatott. I Erről gondoskodik ez a törvényjavaslat. (Helyeslés jobboldalon és középen.) Kor- mányzó Urunk magas életkort ért el. Ereje, egészsége friss és töretlen. De a közelmúltban abból a betegségből, amelyen átesett, komoly figyelmeztetést kaptunk. Betegség és fárudiság emberi do log, amelytől senki sem lehet ment, ennek mindenki ki van téve. A nemzetet azonban nem tehetjük ki annak, hogy megbetcgi-dós esetén váratlan helyzet előtt találja magát, (Úgy van! Taps jobboldalon és középen) amelyben akkor kell határoznia a felett, hogy hogyan töltse he azt a hiányt, amely az államfő megbetegedése folytán a hatalom gyakorlásában beállhat vagy heáll. Nem vitatom azt. hogv ennek a kérdésnek a megoldására többféle rnód adódik. De amikor a meg oldás módját kerestük, előttünk a mxI y*2 t*+ru 1/ I J gyár ál!.rm alkotmányfejlődécéorl. müc HM* és u magyar áiUmsninlélel felfogása lebegett. A magyar alkotmány állandóan \ kLrlönbftéget tett a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom é-, királyi halj lom, a kormányzói hatalom között, am» ivet röviden államfői hatuilornjjak nov• ziink. Azi hiszitn, hogy ez a legaji-gnyri'/ tatőhb megoldás, mert minden rnás me« oldáa összekeveri« volna a végrehajtó hatalom szerepét az államfői haladom hzk repével. (Úgy tan! jobboldalim és középen), orrot alkotmányunk eddig mindig elkerült és a jövőben is el akarunk kerülni. (Helyeslés.) A Magyar Megújulás Nemzeti Szociálisa Pártszövetség vezetője aggodalommal mutatott arra, hogy a mellett a megoldás mellett, amelyet ez a törvényjavaslat nyújt, a súrlódások, nézeteltérések, sőt összeütközések lehetősége adódik a kormányzó és a kormány zóhelyrltee között az állami hatalmak megosztásának rendszerében, amely ríud- szer ma az egész világon általános a kit lönhüző állami hatalmi szervek között, a súrlódás, nézeteltérés, összeütközés lehetősége elv leg csakugyan adva van. Örömmel állapilom még azonban azt, hogy a magyar alkotmányos fejlődésnek csalt a legutóbbi 22 esztendeje alatt, hogy másról ne beszéljek, az ál- lamhaialmak szervezeti megoszlása mellett a különböző tényezők között soha fédreértés, súrlódás vagy néze'eltérés nem merült fel, (Úgy van! jobbfelöl) államfő és törvényhozás, törvényhozás ' és végrehajtó hatalom, végrehajtó hatalom és államfő a legharmónikusahb egységben végezte a nemzet érdekében a maga feladatát. (Úgy van! Úgy van! jobbfelől és középen.) E címen teoretikusan ilyen súrlódások lehetősége megvan. Bizznk ezt arra a jóakaratra, arra a jószándékra, arra a ha- zafiságra, amely e súrlódások és összeütközések lehetőségét el fogja azt hárítani tudni a jövőben is. (Úgy vem! jobbfelől.) f Beszéde után a Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. HŐS ul képviselői hívlak be Erdélyből Ezután Búrdossy László miniszterelnök indítványt terjesz'ett be a keleti- és er délyi orsrágrészek képviselői létszámának meghívás utján való kiegészítéséről. In- ditványábann rámatatott arra, hogy a tör vényben engedélyezett 63-as létszám ez- idöszernt nincs betöltve, ezért javasolja, hogy az országgyűlés a következő személyeket hivja meg a magyar országgyűlés képviselőházi tagjaiul: Domahidy István, Fejérváry Károly, Kortsmáros László, dr. Polonkay Tivadar, Sehönbom József, Szabó János, Tóth Balázs. Az elnök közölte, hogy a miniszterelnök indítványának napirendre tűzésére később intéz- ked k. Ezután a Ház az elnök napirendi indít ványára úgy határozott, hogy a most elfogadott törvényjavasla’ felsőházi tárgyalásának tartamára üléseit elhalasztja. Közben a Magyar Megújulás Nemzeti- szoeiáligta Pár^zövetség. valamint a Nyilaskeresztes Párt tagjai, ak k a kormány zóhelvettesrő! szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés idejére kivonul tak a Házból, visszatértek az ülésterembe. Jaross Andor é$ Béla felszólalása A napirendi indítvány megállapilása ntán vitéz Jccross Andor személyes meg- támadtatás e mén szólalt fel. Rámutatott arra, hogy örömmel hallotta, hogy a miniszterelnök is lojálisnak ismerte el a napilapokban közreadott nyilatkozatát. Ál litása szerint, a kormány intézkedése folytán ez a nyila'kozat kizárólag a nemzeti szoc aÜsta lapokban üiíhatott napvilágot. Nem tudja megérteni, miért volt szükség erre az intézkedésre. Vitéz Imrédy Béla ugyanosak személyes megfámadtatás címén szólalt fel. — Vitéz Jaross Andor rámutatott a kérdés lényegére —- mondotta Imrédy I Béla —, amikor hangoztatta, hogy a párt- , közi értekezleten sem időbeli, sem tárgy- I beli korlátozásra az én beszédemmel kap- I csolatban kö'elezettséget nem vállalt. A 1 páríközi értekezletről kiadott közlemény szer nt is részünkről nem csupán dekla rációról, hanem beszédről volt szó. Ebben a beszédben nem csupán egyéni álláspontomat fejeztem ki, hanem a pártszövetség képviselőinek egyiiitea állásfoglalását. Közben felolvastam egy formai deklarációt, amelyben négy pontban foglaltam össze véleményünket. Ha valamilyen párt egy ilyen javaslattal szemben állást foglal, nemcsak joga, de kötelessége is azt érthetően megindokolni. Rendkívüli n^hézség^sk egy férfi állI Bz állam A miniszterelnök válasza Rendkívüli nehézségeket rejtett magában és \ e rendkívüli nehézségek között egy férfi állt az állam élén, ak; fáradságo', áldozatot nem ismerve, egyetlen napi pihenőt önmagának nem engedve, vé gézt0 államfői teendőül és vállalta a súlyos elhatározások, terhét. Ha a tisztelt túloldal, amiben egy pillanatig sem kételkedem olyan lojális tanúságot tesz az államfő iránt érzett hódolatáról, hűségéről és Észleletéről, akkor kérdem, vájjon e hódolatnak, hűségnek és tiszteletnek nem logikus konzekvenciája-e az, amit egyébként vitéz imrédy Béla képviselő ur maga is levont, hogy megkönnyítsük e 22 év óla nehéz és felelősségteljes állásban állt államfő felada’ai- j nak teljesi ésél. (Helyeslés jobbolddon és a szélső baloldalon.) Valóban ez a lényeg, vnlóbann ez a hág súly. (Fgv hang a .szélső baloldalon: Egyetértünk!) Mert abban a törvényjavaslatban, amelyen a kormánv a Ház elé terjesztett, egy fakultativ jellegű kiseg:tő in ézmény létesítéséről van szó. FakrJtofiv jellegű intézményről, mert hiszen e törvényjavaslat orról nem rendelkezik, hogy a mindenEzután Bárdossy László minszterelnök szólalt fel. — Jaross Andor országgyűlési képviselő ur azt panaszolta — mondotta a miniszterelnök —. hogy az ő nyilatkoza ta csak egy lapban jelent meg. Ugyanezt a kérdést érintette Imrédy Béla országgyűlési képviselő ur is. Felelősségem teljes tudatában jelentem '' ki, hogy a nyilatkozat megjelenését a cenzura egyetlen lapban sem akadályozta meg. A magyar kormány nem kényszer the'i a lapokat, de nem is kívánhatja meg tőlük, hogy valamelyes nyilatkozatot is közzétegyenek. A kormánynak nem feladnia, nem kötelessége, hogy egy nyilatkozat közzétételéről gondoskodjék. (Úgy van! Úgy van! Elénk helyeslés a jobboldalon és középen.) Nem hé'elkedem abban, loigy a magyar Sajóban megvann a meggyőződésnek az az ereje, hogy olyan nyi- ' latkozafoknak helyt adjanak, amelyeknek fontosságot tulajdonítanak. Ezt a megállapítást meg kellett tennem. A másik megállapítás az. hogy vitéz .Tarosa Andor képviselő ur is foglalkozott a pártközi értekezlet lefolyásával és semne olyat mondani nem tudott, ami meggyőzött volna engem abban a tekintetben, hogy ott olyan értelemben szólalt volna fel, és a létesített megállapításhoz való fenntartás nélküli hozzájárulást abban a hitben adta volna meg, hogy az ország-,
