Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-12 / 34. szám

Jts' K í. u A' 1 '£ X i % 4 •) t ♦ )U v «. •# r 1 2 VÁRAD! Ax rcjjfalftkydU nagyvárad* frgyh..u-kü .K cy, prmlulétiuiua cilőtt tartolt,* k.-'“kfoţ?l.i!0pi dr .Soó.s István polgárai:- 'C3. k-iuoiulott dr Thury Kálmán he %ére megválasztott fögonduok. A rend- kívül tarlalina> tv» érdekes beszed íogia!- ko/.otl az irflrrCM'k. kerde>'évt*l is •> ide- vouuíkozólag a kő\eíke/öket moiidoliu: A*, at 1 érések tv kitérések problémája függ .t politikai helyzettől, u gazdaság érdekektől és sokszor a lelki befolyás.<V1 is. öntudatos református ember semmifé- «e szempontból és semmiféle érdekből »sem hagyja él egyházát és nem tesz olyan:, amit egy jó református nem té­liét meg. Anu az áttéréseket Hleti, nu’g- moudvm őszintén, hogy nagyarányú át­téréseknek egyáltalán nem vagyok leírd'- ja é< nem őr vénnel, sem a zsidó vallás- •röl, sem a görögkeleti vallásról való átté­réseknek, meri ezek az áttérések legtöbb esetheti nem őszinték és csak az illetők z*gyéni érdekeik védelmére szolgálnak, .akik gv az egyház védő pajzsa alá haj­nak. gondolván, hogy ezáltal anyagilag jobban megóvhatják érdekeiket. Feltétle­nül szükségesnek tartom ezek részére egy .megfelelő próbaidőt megállapítani és ezt az egész kérdést szabályrendeletileg sza­bályozni. amire az. egyház törvény jogot ad. Különben a Zsinat is foglalkozik most az iiv természetű rendezéssel és reméi- herőleg megtalálja a helyep utat. hogy ezekkel szemben az egyház érdekeit meg- -óvhjsaank. * NOTESZ 1 nak legrrtckesebb teljesülsjaé.sjy«- * Csaj­kot'szkí hegedűverseny eljatszuaa volt, amelyben a művész ragyogó kvalitásai minden irányban nu'gkapóan érvényesül­lek. A nagy ízléssel egybeállilolt műsor többi száma.t s lenyűgöző halassal eve k.tiiáltál és az. elragadtatott közönség mind- ! végig ünnepelte őt s a telszésliő'l kijü- í tolt a kitűnő kísérőnek. Luurisin Miklós- | ‘ vak is. ★ A főbatalornváilto/ás óta igen sok vá : i ladi családnál helye/kedilek el székely • I háztartási alkalmazottak. Fzekuek a de- j j rék, ügyes Ir ányoknak a felkarolását ha- ! tározta el a Nővédő FJgyesület, amikor • megalak totla a székely lányok körét és I minden vasárnap oktató és szórakoztató j délutánokat rendez részükre. Már megtűr- • totlák az első táncosdélutánt is, amelyen hatvan székely leány jöit össze és töltőt- i te el kellemesen a Növédő Figyesület fel- , ügyeleté alatt a szabadidejét. A székely lánvok messt Ambrus Monda vezetésével Reinényik-estélyre készülnek é.s az első | nyilvános szereplésük iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. * Panasz van a középiskolás d ákok cl- j len. í gy a fiuk. mint a lányok élénk, j hangos, mozgékony, sőt szabados visel- j I kedésükkel zavarják az utca közönségét. I Nem - gvs/,er ,tz iskolába nienée. vagy ou- »ia:i jo>«is özheo. •« villamoson, a vt drl ol bejárók ;t Vtt>« 1» varó terembe», vagy a vasúti kocákban YÁoolkednek így íly járt helyen rudeTon vuKükedéeikiiií ! még azzal is aulyoabitják, hogy ring'/ h*x»- J gon letárgyalják az í: kólái elet rscrai" i uyeit, oly modorban, amely < gy általán nem tanúsít illő t sztéléiét tanáraik iránt. 1 Emiatt a tankerületi kir. főigazgató, aki ' váradi iskolalátogatásai során győződött i meg ezekről az anomal ókról. most rendé- , lelet intézett minden iskola igazgatója- I hoz, melyben kifogásolja ezeket a tanú- ! lókhoz nem méltó illetlenségekéit A rerr j delet folytán az iskolaigazgatók közös 1 megbeszélésre jöttek össze és ezen meg- állapították a szükséges intézkedéseket, j Így ezután a diákok esete csak szülői felügyelet mellett járhatnak az utcákou, 1 színházba, moziba, tánciskolába csak eseti engedély mellett mehetnek, kötele­ző a diáksapka viselése, milden tanuló ellenőrzési könyvecskét kap, amelyet kí­vánságra előmutatni köteles. Diószeghy I.ászló igazgató a közös bizottság nevé- l>en nyilvános felit vast intézett a szü­lőkhöz. amelyben részletesen megindokol­ja a tett intézkedések szükségességét. A felhívás záró sorai így hangzanak: A ezü- * lői háznak drága kincse a gyermek, de nekünk is az. nevelőknek, ak k.ro bízat­tok. ís még inkább a Hazának! Köteles­ségünk rájuk vigyázni s nemcsak tudást adni nekik, hanem ennél fontosabb hiva­tásunk és célunk is van: erkölcsös, fe- evelmozett. jellernes nemzedéket adni bennök utóda nkként a Hazának, ők a KJ I ■!!!■■——MBB—BM———————— • Nagy részvét mellett helyezték nyuga­lomra az elhunyt Beke Boldizsár pre­montrei kanonokot, a várad nevezetes fe- !hér papok gimnáziumának közel húsz even át volt tanárát, mely idő alatt in- Jraazigens nemzeti széliemben tan főtt .nemzedékeket. Rajongója volt a magyar •irodalomtör!éneinek, mert ebben a tan­tárgyban látta a legjobb és legszebb eoz- jAört. Gyönyörű, szép süál férfi volt. Fa­nyar székely humor és jó szív lakózolt benne. A diákok azt is mondogatlak róla, úgy maguk közt. hogy Beke Boldizsár ’fiatalabb korában Erdélyben egy láreaság- ba került, ahol a töhbeég a magyarságtól elhúzó nemzetség voll és olt diffamáló -nyilatkozatok hangzottak el a magyi rság- ra nézve. Beke Boldizsár — a legenda szer ni — széket ragadott s egymaga verte ki az egész társaságot. Szigorú, fe­efemtarló tanár volt, amit nem tényle- .geseu gyakorolt keménysége, hanem in­kább imponáló megjelenése révén éri el. .’A megszállás éveinek nagyrészét a peee- szentmártoni rendházban töltörte, a ter­mészetben taáália magat elemében ez az igazi példás székei/ ember, aki 74 érvet megélt és akinek elmúlása a! a mag) ar- ■*ágaruk egyik igen kemény oszlopa dőlt arba. * ’• Nagyvá rád egyetlen szépirodalmi és közművelődési egyesülete^ a S~ gligeli *Társaság, ez idén tölti L: megalakulásá- ?pak félévszázados fordulóját. A társa­ság 1.892 október 2-án aiakuli és első .elaöke Rádl Ödön volt. A szervezés min- 'kajában élénken részívett Endrodi Sán­dor, a neves magyar költő is, aki akkori­éban a nagyváradi állami förcál «kola ma- ígyar irodalmi professzora volt, de mire a társaság megalakult, őt már az ország- gyűlési napló szerkesztőjévé nevezték ki [és Budapestre költözött, igy a társaság csak disztagjává választotta meg. A több- Mísztagok voltak dr. Schlauch Lőrinc és iNogáU János püspökök, Kitoók 2«gmond dábíai elnök, Bvnyi'ay Vince kanonok és ‘iDobsa Lajos iró. A Sagligeti Társaság •;azóta Várad történelmével együtt élte ?zép és nehéz napjait. Uj élete Nagyvá­rad felszabadulása után kezdődőt.. Az öt­venedik évfordulót a táreaság az őesz"« erszágos keretek kört kívánja megimne.- ■peird. * Zathnreczky Ede ha ng versen yenek örült Nagyvárad művészi érzékű, előkelő kö- vönsége. Az európai v szonylaában is elol- dló nagyszerű magyar hegedűművész, aki mint pedagógus is méltó utóda a nagy Hubay Jenőnek, eddig csak a rádióbeli szereplései révén volt ismeretes a vára- diak előtt, annál értékesebb volt őt köz- vetlöniU a pád,marói hallani- Programjá* így leli Japán nagyhatalom «ia** S ZQ V3F r " & V. ‘V^ / V MONGOUA re* TOKIO JA PA ’v 1895 exo^v trT ^ iám'. \ v cg'1* IV s&gs tNrt PORCOSAI,A KÍNAIAK ENOf.OrLK AT. Dfi A A CD A UNT CPCSZOP iSZAG íNC t DT£ATiyo£~8£At * s M',!t.AKA / Mr ej7 V ' 0- ■HvX' rtNOR KOREAI KÍNA EN'Cf DIE AT i91o BEN. tCA/A N TUN607 Ni NA V£ttí\ \ő/fí$£ 99 / 'í9tS-ő£N. MáNűSU/K-AO 7QEÍ -Bí V , dl PA TTOT MINT JAPAN, RUSE , R:-ALLAH 'CIAE k’INATJAPÁN FŐ6Í ÁLCA n 1957~B£?í\ i kőxér ■ Ntá/Át japán f FOBIA:'E U !938/m-££Nú Közép-h ou-Kínát | ja PA N fOűLA L 7A fi i9¥ ~ ߣAJ ÉSZAK-IV DÚ Ki .'JA JAPAN. 'AD MŰVELET HEP 19KO óta ... • - - -/ • fS A japán hadsereg meg’epő sikeréi annái fi­gyelemreméltóbbak, ha megvon do Íjuk, hogy ez az ország csak mintegy 60 esztendővel ez­előtt kezdett a világpolitikában szerepel ját- szauii. Évszázadokon keresztül a világtól leb jeser. elzárkózva élt a japán nép ősi szokásai és berendezései mellett híven kitartva s csak az angolszász hatalniakn-ik a kinai és japán kikötőkben való megjelenése kényszerűébe életmódjának és politikai felfogásának alap­vető megváltoztatására. Me-iji császár uri'lko- vlása alatt kezdődött az egész japán újjászer­vezése, a japán hadsereg cs flotta újjáépítése Ezt a flottát még a nyolcvanas években egy maroknyi amerikai fltíttilla sakkban tudta tarlasrí. A japán terjeszkedés első állomása Formosa, majd Szádjáéin volt Ezután az ázsiai szárazföld került orra. A cári hadse­reg felett aratott győzelem után Korea Japán birtoka lett. A világháborúban elért nagy területgyarapodá« után jött u visszahatás a Vc-asbingtoa» értekezleten. Anglia és Amerika kényszeritették Japánt flottaépüési prograna- jának kor'átozására Az Európában végbement bafaJmi elioíó- dások és í.i gazdasági világválság szabad kezet engedtek Japánnak Mandzsúria. Belső Mnngó- lit és a kínai partvidék megszabására. A jelenlegi háború után Japán kihaiSzna'lta a kiná koző kedvező aflk^lmat arra. hogy FranciaTndokináb&n támaszpontokat biztosít­son magának a burmai ut éllen. A Spartley- szigetek megszállásával pedig ui-H nyitott ma­gának a Délkinai Tengerhez. Csak így voit stratégiai'ag lehetséges a Maláp-fólszigei és Holand-Inda ellen meginditett villámgyors hadművelet Hiszen ezek o Icriüetek több­ezer ki'ométerre fekszenek a Japán szigetek­től. A japán nagyhatalom el van iökélve arra, hogy a nagyázsiai életteret bt.talmi körébe vonja * az ellenséges esalaílofiák megsemmi­sítése után céljának elérése nem lehej két- séges.. yővő! (A t) jövőt netn vrahad inéj ipry szer kruut'/tdmiKtua k eu^ednu kjcucuN ko M 9» Az Erdélyi Fí< tíjsc' '.mţţrxa’Sr. , éraezett jelente.- tr/xtinX Nagyfiúra lout áu r. ui<‘gálákuit j párt női tagozata Hadad Imréné polgárin<*úe>mé veaífctése nlalt. A/. ulakuló gyüléMm hatvan < zaloritai hölgy vett résart ót nagy Lellu»e<létV/el vállalták a munkát. Pétery Lajos párleluök meg­győző heozédlren mutatott rá arra, hogy m ly nagy szükség van az Fárdélyi Párt ra, mert a 22 év alatt anyagilag, si/ó\r xuileg, kulturális tekintetl>en Leszegény« <lett feLsz^tbaduit magyarságnak gazdasa gi és kulturális talpraállitA-sáért dolgozik ez a párt. A munkában szükség van a női táborra i«, hogy e tekintetben mik a leendők, erre a női szív és lélek meg­adja a válaazt. * A hirtelen ránk tőrt hideghullárn m3i meghozta az ekő halálos áldozatát. Várad határában holtan találták a legelőn Ando Sándor 42 éve*> földmüveet. A hatósági orvos megállapította, hogy a halált fa­gyás következtében beállott szNbéuulás okoztaj '• Ä nagyszjebeni görögkeleti román met ropolita annakidején megbízta dr. Babe- budapesti ügyvédet, hogy a karlócai szerb pátriárka ellen a Magyarországon maradt egyházi épületek tulajdonjoga tárgyában nditott perben a nagyszebenieket képvi­selje. A per megegyezéssel végződött, de dr. Babes nem kapta meg az ügyvédi ho­noráriumot, igy per utján 400 ezer pen­gőt követelt a nagyszebeni metropolilától és a Kúria 75 ezer pengőt meg is ítélt. Hr. Babes meghalt, örököse, Jenei Lász­lómé. v szont nem tudta érvényesíteni a meg;télt követeléséi, mert Nagyszebeni a bécsi döntés Romániához ítélte. Ezért a budapesti törvényszéken pert inditoit a 75 ezer poneő erejéig a nagyváradi görög­kelet püspökség, mint a nagyszebeni metropolis hatásköre alá tartozó intéz­mény ellen. A 75 ezer pengős végrehaj fáét a nagyváradi järasbirö^g foganatost tóttá is a nagyváradi püspökség ellen. Ez ellen a püspökség felcbbewett. azza'. hogy mint önálló jogi személy, semmi felelos- séggrJ nem tartozik a nagyszebeni meí- ropolita ügyleteiért. Várad jogászi körté­ben nagy érdeklődéc<eeí várják ennek az érdekes pernek további foylománváf. ír: n.) A Damtzl hashajtói ütése» zák. Ügyelj»«, mert mindé» tabtaitán a „DARMOL* szónak és T alakú bevágás« nak kell lenni. Kimondctta»’ (Maüeti csomagban kéri« äTiadea előkészület megtörtént ülarostordamegyében az árvizveszélf elhárítására M AR OS VÁSÁRHELY, február 12. A nagy hidegekre és hóesésekre egész Marostordavármegyében Iiir- telen beköszöntött az olvadás. A ha­tóságok mindent megtettek az eset­leges árvizveszedelem kiküszöbölé­sére. Számbavették az árvíztől ve­szélyeztetett területeket és kijelöl­ték azokat is, akiket esetleges árviz- veszedelesm idején ki fognak lakol- tatni. Ugyancsak kijelölték azokat a községeket is, amelyekbe a kijeiöl- teket árvíz idején elszállítják. A megye és a város átiratot intézett a honvédséghez és árvíz idejére segít­ségét kérte, amit a honvédség veze­tői készséggel meg is Ígértek. NEGYVEN IPARTESTÜLET LESZ A DÉLVIDÉKEN. A feiszabaduit Délvidé­ken az erre a célra alakult bizottság a helyszinen tárgyai az iparosokkal és ha­tóságokkal az iparié*tüíieíi hálózat meg szervezése érdekében. A bizottság 78 ípartestületeí talált, ezeknek jőrésze azonban nem életképes, ezért azt a ja­vaslatot terjesztette a kereskedelem- és iparügyi min sztérium elé, hogy a kisebb ipartesítüíeteket kapcsolják összeg Így nuntegv negyven ipartestük!te lész » Dój- i % 1 v * 1 % 4* í JÖ A A A i V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents