Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

X ÉÍ942 t«S»rW'éí J /„ fl tí L L e N Z i& HL 99 A modern IrodB'mi műveltség KézSkörryve ekj írástudatlan lánskereskedölc m szellemi életben 1 1s iIé propajanda u j f m g á ü gs 9 tH Teiekkä f As elmúlt korok írói gyakorta nyájas- raak és kedvesnek nevezték az olvasót. Szinte családiasam bizalmas és még s kc- ’ ma oly előszavakat Írtak hozzád mert caeg~ •becsülték őt.. A gondolkodás, a művelt­ség igazi sáfárjai tudták, hogy, ha igaz 'bittel szólallak, visszhangra találnak ah- ■ban a közösségben, amelyet a földi táj, a nyelv s a szív érzései kovácsoltak egy­be, Ezért váltak az írók a nemzet elöl­járóivá, Ők a közösséget fenyegető ve­szély megérzői, ők hirdetik meg legelőbb a harcot az ellenséges gondolat, érzés és fegyver ellen, A békében ők buzdítanak az építésre és emberszeretetrc. ló idő óta azonban az európai nem’ sefci közösségek tiszta búzáját üszők mé- telyezá. A szellemi élet utjlain azóta csak különleges rostával a kezünkben járha­tunk, mondván; ez vemhes, fás nem vem hes .., Nevek és felvett magatartások álöHiözetóben idegen zsoldosok járnak kö­zöttünk, akik minden szavukkal megté­veszteni, tőrbe csalni és megejtem igyek­szenek alantas céljaik érdekében a nyá­jas és kedves olvasót, A keresztény ol­vasót. Bellát hogyan és máért? Nos. szép sorjában ez is kiderül. & '£ m Kuncogni kezd a „Szellem iá „Csokonai kiadás, Budapest"' jelzéssel nemrégiben jelent meg egy könyv: „A modern irodalmi műveltség kézikönyve, í— Az összes szereplő írók életrajzával és gondolataikkal az élet megnyilvánulásá­ról“. Erre az alcímre feleitébb gyanút fog az olvasó! Mit akar ez az írói élei* rajzokkal megspékelt, nem tudora hány- ezer idézettel megtömött antológiaszen! • ség? A k adó előszava ezeket mondja: „Menj utadra. Könyv, csillogtasd meg ,5 Szellem szivárvány-színeit! Hallom hallt kuncogásodat: „ah, hány félő ember ta­karózik velem? ...szabadságról, szerelem­ről, halálról, szegénységről, gazdagság­ról. boldogságról, boldogtalanságról, né­pekről, országokról sus'orognak lapjaim között... s mind más- és máslzép!... sziré- aahangjuk (sic?) maga atán csábítja a fülelőket, szegény fejük zúg a zűrzavar= bon... hogyan is tudhatnák, merre tart­sanak/“ — így a k'adő, aki mosü meg* kuncogtatja nekünk a szellemet, mármint as övét és a társaiét, bogy mi is tudjuk, snerre tartsunk. E zúgó zűrzavar után igy folytatja abrakadabráját: „E Könyv nem Irányhí. Viasz: felfogja a Kor káoszát, leforgatja minden rendbeliek heszóéko- féi. — A Gondolat nem abszolút. Néha a folytatása már megcáfolhatná — ha s?©lna folytatása. Van. hogy önmagáért ■•sem áll helyt. Be külső mezében mégis önálló megjelenésű. Azért itt van, ha vi­llódzásában sokszor nehezen rÖgzühetően is. Nagy szellemek néha egyszerűbb, ki° sebbek hivalgóbb vértezetben lépnek fel. Í4 nevek megébresztik szuggeszciójukat. A kevésbé erőseket Weit jobban kitámo= ugatni“. ? ! Mi ez, kapja fel s fejét az olvasó. Mi" esoda halandzsa-mester bokázta össze ezeket a monda!okát? Be ne zavarjuk s szellemet, amelyről sokat tart, mert nagy­betűvel szedeti A kiadói előszó még tart, „.., Irodalmon innen vagy túl: mii- részien, befolyásolóan, sőt idötállóam hathatnak a sajtó munkásai, akiknek al­kotásaihoz oly érdemtelenül tapad „ti­szavirág“ hasonlat; övék a nagy nyilvá­nosság, Q napi megbeszélés ju alma (!?), a Történelem élő folyamán eveznek. Az £gyes tudományágak mesteri művelői Számára pedig fenntartva a Jövő, mun­kájuk gyakorlati eredménye! A légár- t>ább a legtehetedenebh, az Emberiség testcől legjobban íávoltartott szépirók ■»— érezzék a Könyvben- a Közösséget, a Hatást“ A issífi talgnitoij ciSck«cakk]ai Szőrókszóra igy és ezekkel köszönt be dolgozószobánk csendjébe „Â modem irodalmi műveltség kézikönyve!64 S aai* üiau álkozottan szomjazunk a műveltség­re, hát feílapozuk. Első fejezet: „Hegyek, 'völgyek hediovagjdLássuk, mit sus- ierognak itt szirénahaagon? Ebbe a fe­dezetbe tartoznak: Hamsun, Maeterlinck, Meschendorf er, Nyíró József és Tamási Áron. A bor tólapról megtudjuk, hogy: egyes életrajzokat Bemsmy Sándor Irta.“ Nos, Hamsunról ezeket irta: ...éle- te hasonlít a Tamási Áronéhoz, 3 is Amea Hkában kezdte,..“ Majd „írói jeillem- ^Fonásai44 alatt ezt olvashatjuk: „a lélek es a föld cJkfvcakkjcdnak párhuzamos 'J&hráztd-ésaz f jardok, vízesések, csúcsok, mélységek térképezése mindkettőben.“ Mértantanárnak vagy térképésznek is tarthatnék Ham sunt, ha „Hitvallása44 cim alatt nes» folytatnál Benainy mester imi­gyen: „Hivatásos lelki turista, aki egy; bottal és egy hátizsák ennivalóval a ma­gasba kapaszkodik, ott megeszi, amije van és lenéz . ..“ Következik Maeter­linck: „ .. . előkelő megjelenésű gráf, mely utóbbi rangot már, mint öreg em­ber kapta a belga, királytól.“ Meschen* dörfer: Tuda os harcosa a szász kisebb­ségnek, a németek egyik messze vetődött telepét látja benne (!), megkeveredve a Délkárpátok sajátos levegőjével.“ Lássuk csak Nyirő Józsefet: ... magas, sovány férfi, kis fekete bajusszal, élénk tekinJeî, derűs kedély, határozottság..“ —■■ „A ko­lozsvári Keleti Újság ezidőtájt novella- pályázatot hirdetei:, amelyet Nyíró, nyer t meg. Egyébként is szerencsés ember, minden pályázatot megnyert még.“ Majd: „Közben megéri a regény­írásra és egymásután aratta sikereit.** Most: ,,Kolozsváron lakik, saját házában, öt szobában.“ (3rdégadta izraelitája! Mi­csoda jólértesiiltség! E sorok írója ti­zenöt lépésnyire lakik a Nyiro „saját liá" zától44 és máiig nem tudta, hogy öt szo­bában lakik. Lám csak mire jó a modern irodalími műveltség kézikönyve!. Lássuk azonban a szintén „ködíovaggá44 ütött Tamási Áront. „Magas, szélesváUu, nagy- heponyáju, a szépnemiől körülrajongott, de barátaitól is hűséges, egyenes jelleme, meleg kedélye folytán (!) nagyon kedvelt ember“, aki „annyira egyéniség, hogy sok agglegény-tünetet hord magán . . írói jellemvonása: „Ha nem is megSze* mély esti etten. de manók, ördögök, bo­szorkányok leheletét érezzük hegycsú­csokon játszódó elbeszéléseiben. E te* k'nieíben Selma Lagerlöf és Ibsen csae Iád jóhoz tartozik . . .“ „Nyüzsög, mozog tolla ólat* a völgykaílan, a szakadék, amelyeket jobban szeret a rétnél, mező­nél . „.«« Az ember belepirul. Hát Sebet ilyen szégyentelenséget büntetlenül elkövetni?! De menjünk tovább! Ast utolsó falasa saatóeeboÍUá alácso­I nyitott „modern irodalomban kcsztő Ábel Olga és Benamy Sándor jó- voliábófl az egyik sublóton ez a címke áll: „Kataklizmák kzrver&i-.“ Itt lelhet­jük fel Kuncz Aladárt, aki „végletekig kulturált jelenség volt“ s akinek édes­apja Kolozsvárt „a pedagógia terén mű­ködött.“ Ady Endréi a „Kérdések boly ga.ói“ cimü skatulyába helyezték az iro­dalmi műveltség önkéntes apostolai. Se­baj, legalább megtudhatjuk róla, hogy: „ A Zen eakad ém, án, Karinthy val, Kosz­tolányival — altkor még barátaival — gyakran adóit estélyt“ s hogy „hitvallá­sa“ ennyi volt: .jiyomor és dilettáns- ellenes.“ Az Ábel Benamy Comp. mű­veltségi égyedáruda idehelyezte Illyés Gyulát is, akinek .irói jellemvonása rói (ez a sematizmus az egész „művön“ vé­gigvonul) igy értekezik: „Leginkább az irói indát: azt fejezi ki, amit altar, de, hogy mir. akar. az (a boncok előttJ, mintha nem volna mindig világos. (Sic!) Magasfeszültségű, de megbízható, szolid vezetőben, szigetelőben szaladó művészi áram. Versei kötötten állanak, mint bár­mely ásvány, de színeződése, mégis mindegyiket kellemessé, felülete (!) si­le omlóvá teszi.“ itt tudjuk meg, hogy Kassák Lajos „felesége szláv proletarii- pus“, hogy Nagy Lc.jos: „Őszinte. Min­dent kimond, a Iricsi épp oly anyag nála, mint a nagy.“ (Enyje, enyjte, irodalmi- müvel'Uségi rituális vágó ur!) Múlta üli, azaz Eduard Douwes Dehher jellemvo­nása: „termelés és statisztika regénnyé gyúrva, gyarmatáru főhősökkelPiran­dello: „Az abszolútból egyszerre csak alábukik a relatívba. Nálunk (?) Molnár csinálta ugyanezt (?) csak romantikusak­ban Reményik Sándort „Kolozsvárott, ahol élt, személyesen alig ismerték“ (?), „míg­nem, hire inkább szóbeszéd utján elter­jedi . .Szabó Dezső „nagyobb kompo­zícióra régó1 a nem tudta koncentrálni magát, a Füzetekben éli ki folytonos mozgásban lévő kr iicizrnusái.'’ Székely Mózes irói jellemvonásai: „sötéten izzó romantikával átfutod reálizmu?. Kutya olyan •közéleti piedesztálra még nem ke­rült, mint nála.“ Veres Péter a világhá­borúban „az olasz frontra került, de már a vége felé. A annyi de je azonban még volt, hogy kifogott (!) egy maláriát.“ „A lélekbúvárok, korfestők, életrajzírók" közt Benedek Marcaliról ezt írja: „fizi­kumán a kultúra élei, mint egy nagyon finoman kidolgozott rész a Műveltség katedrái!sóból.“ Kó$ Károly „erdélyi fal- gelláns és ezermester...“ „Testének és arcának merész éleivel szinte vágja a le­vegőt, nem is ember, hanem közlekedési eszköz, amely folyton utón lévő szelle­mét robogtatja (élő kézikajtány), (sic!) Homlokába csapódó hosszú haja a jelző­zászlója.Harsányi Zsolt „külcsín és bel­becs, minden együtt:, A „nagy" névsor Ezeken os „életrajzokon“ kivül mivel foglalkoz k még ez a 398 oldalas „kö­tet.“ A különféle önkényes és semmit­mondó, dé az izraelitáknál megszokott gondos „külcsín44 miatt római számokkal jelzett cimek alatt a „belbecsre“ való tekintet nélkül egy raklárnyi , könyvből találomra, össze-vissza, azaz, hogy a Be­namy mester „stílusával44 éljünk: kapás­ból k-vágott idézetet közöl. Az ám, de javarészt kiktől? Nune venit Benamy ad fortissimum! Isne a modern irodalom aa említett keresztény írók száma mellett óriási túlsúlyban szereplő „nagy44 nevei: Jakob Wassermann, Maurice Dekobra, Lion Feuchtwangler, H. W. Katz, Cro­nin, Phi gr Uli, Schalom Asch, Arnold Zweig, Hja Ehrenburg, israel ZemgwiU, Vicki Baum■, Joseph Roth, Erich Maria Remarque, Broch Hermann, Erich Eber­mayer, Ehe Jerusalem, sfb. és a magyar nevet viselők közt: Lengyel Menyhért, Zsolt Béla, Földes Jolán, Szomory De* zső, Bródy Lili, Erdős René, Salgó Ernő, Markoviig Rodion, Ligeti Ernő, Lakatos László, Ignotus, Raffy Adóm, Bíró La­jos, Molnár Ferenc ég „e földiekére ki­bukkant“' (egy kerefíztény magyar Író születését jelzi ezzel az iróisággal!) ki­mondhatatlan nevű képződménynek szer­zője, Benamy Sándor!!! Persze e jellemvonások és hitvallások dzsungeljébe a „Külötiös izek érzékelte“ tői“ címke alatt saját magát is becsem­pészi a me^er a modern irodalomba. El­végre 5 különös izek érzékeltefője. Ki II Késne! Akadémia néma! nyelvtanfolyamai Beíratás ° hétköznaponként da u. 4-=7 óráig Deák Feretlc-tu L sz. (német üzlethelyiségben») Bővebb felvüágositás ugyanott venné ezt el tőle? Mi nem, a® bizonyos De nem ő mondatja magáról az alóbi következő válogatott gyönyörűségeket Ó dehogy. Van a bócherckraek eszük! A Sátlszat kedvéért elmondhatja sajját be­vallását, Ábel Olgával, a cégtársával Ezek szerint Benamy olyan olvasókra törekedett, „akiknél a magától értődó legjobb esetben mástól értődik.“ Rabu lisztika ez vagy közönséges idiotizmus?: íróv „jellemvonása44 pedig: „expressiv kifejezésmód, embereknek. városoknak de még a legszebb tájaknak is a telek könyvön keresztül való szendele'. e“U A mőve!fsÉg~t@rjeszté&> zműű eilja; nevet- sÉpessé tsmni e keresi tyén Irakat, Síirtietm m isidá fölényt Méltán, meglepetve kiált fél az olvasó; micsoda botrány!? Hogyan lehet 1942- ben Magyarországon ilyesmit elkövetni? Miféle arcátlanság ebbe a feneketlen ju dai fertőbe behurcolni iiyén neveket, rn'ni Szabó Dezső, Mekkái Sándor. Bánjfy Miklós, Móricz Zsigmond, Kós Károly, Kemény János, Tamási Áron, Nyiro József, gtb.? Ezek a keresztén»? magyar irók nem szorultak rá, hogy megvédjük őket a zsidó lánckereskedői; garázdálkodásából, de hiszén nem is ró­luk van sző. Mert ugyanakkor, sas kor ezek az Írástudatlan és szégyentelen jíd disiil dadogok keresztény magyar írók­ról „írnak1”, azon a szándékukon kivül, hogy nevetségessé tegyék őket, felhasz­nálják neveiket szemfényvesztő mutat­ványukhoz fátyol gyanániü A főcél a zsidó propaganda, a zsidó szellemi fe'- líőbbségköriiii hirverés! Van ennek a könyvnek nevezett fér főző esiratelepnek egy fejlezete: „A faj a modern irodalomban.“ A sokszáz vagy talán ezer idézet között itt egy Schalere, /ísc/i-fejezefet olvashatunk, amely azt akarja bizonyítani s a köztudatba vinni, hogy a zsidók erkölcstelenségéről szóié, mondjuk: mende-mondát valami „hulo* nős sajátosságból“ ők terjeszt k sajá” magukról, olyankor, ha „jól akarnak mulatni.“ Hát megtehetik ezt ők egymás közt. De Isten őrizz, egy szó sem igaz belőle. Oly ártatlanok ezek az izraeli­ták, hogy még a „vicceik4* is saját ms. gukról szólnak! Ilyenformán szól egy Arnold Zweig-idézet is! Tehát ez a Scha­lom Asch-ék köré szedett illatos virág­csokorról írja az elősző, hogy „az Em­beriség testétől távoltartott szépirók " Ezek azok a „kevésbé erősek44, azok a gyengéd és harmatos liliomok, akiket „illett jobban k támogatni!44 Hát persze mert Lássuk csak ismét azt az előszó'- Azt mondja: „A nevek megébresztík szuggeszciójukat.44 Nekünk is a nevek ébresztették meg a szuggeszelónkaf? Most közel hozzák e szépirókat s a naa gyár királyi ügyészség türelméből a jó érzésű kereszréuy világ undorára elénk tariják, hadd olvasson a „goj44 is modern irodaimat! Majd be’átja, hogy a szélie­méi csakis a zsidó képviselheti! Foglalkozzunk talán azzal, hogy a mc* dern irodaimi műveltség kézikönyvének milyennek kellene lennie, vagy, hogy egyáltalán mi az irodalom és mi a mi? veltség? Felesleges. Hisz ez nem is ér dekli Benamy Sándort és Ábel Olgát’ Őket a telekkönyvi szemlélet vezettef Innen tudják oly csalhatatlanul a Nyirő házában az öt szobát! Â szirént ugyan összetévesz-ik a szirénával, de mit szó mit ily csekélység a zsidó propagam? . nagy tétjei mellett?! í Csendben csak annyit kérdezünk meg 1 meg, hogy hol van ilyenkor az Ország l irodalmi és Művészeti Tanács? SZABÓ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents