Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

I P H > 6 k c u mr l > h'M\y (j>pf>n e/t a hiány l.ivnnttik ;n.n> »int, ü.’oui' iu :í uiafvtini utkot ­'ii.mv ) fólió á^aiiak, a nrt:.;var áf • tems/.oinU ü tnek megfelelően, nem poAi;c í.a'i\ szerint a. példák srerint, .Auielv- ' a vvpv;A-ei<> nr, miutna a > ;\e v. ■ kotuiiánybEa, : /érint ?, prmHlens nem találhat », hivatko­zott. Alkot::ná: yos jogrondsze-i iink- bk’ii az államfői Imitálom mindig bi­zonyos mér*éktg < különült a s/.o»h>s ''értelemben veit törvényhozói ős végrehajtói huuőemtol. Ennek oka magyar alkotmánvtorténelmi fej­ődésben rejlik, nevezetesen abban, bogy nálunk a végrehajtói hatalom lágyrészben a inunk ópiumokra volt iftjzva és nem állott elválaszthatat­lan összefüggésben a szoros érte­lemben vett állaim fői jogkörrel vagy ’legalább is nem a. maori teljességé­ben. Via tolnát .a Magyar Megújulás Nemzet iszod ál ist a Párt szövetség ve­zérszónoka a magyar alkotmányban nem talált precedenst arra a megol­dásra amelyet törvényjavaslatunk nyíljt akkor ez azt jelenti, bogy . a felszólaló egyszerűen figyelmen kí­vül hagvta azt a tényt, hogy állem- életiink és alkotmányos rendünk szigorúan kü!ö”bsénet tesz az ál­lamfői funkció es a végrehajtó ha­talom mindenkori fejenek teendői fcözöit. A bizottság tagjai a miniszterel­nök szavait nagy helyesléssel fo- padták. M Marosvásárhelyt Erdély a különb magyarság földje — tartja egy rég: mondás. A sztkcly- íég Erdély jószelleme — mutatják a legújabb események. Erdélyben — éppen lapunkban !nditott mozgalom következtében — egészen másképpen hálóznak és mulatoznak « magyarok, mint azelőtt. A di.iom dánomos dór bézclás a nemzeti erőpróbát jelentő háború aldozata közé tartozik: elesett íx harctéren. A mai magyar szerényen és úri mádon ünnepel, ha kikerülhe­tetlenül ünnepein e kell. A liétors/ág ra sióló táncvigalmck azonban ma már. legalább egy jókora időre, a múltéi. A nevezett társadalmi moz­galom gyakorlati eredményeképpen, az egyik kolozsvári jótékonycélu val­lás© nöegyesület úgynevezett „ron gyos teát“ rendezett, amelyen c meg­jelentek használt fehérneművel, ru- hával és lábbelvel váltották meg a belépési jegyet s a szerény sütemény és tea mellett művészi műsorral szó­rakoztak. Marosvásárhely magyarsága »nég ezen a mértéken is túlhaladt. Most érkezik a hir, hogy a székely főváros lakossága példás módon rendezte meg a „néma bált“. A résztvevőik a megfelelő társadalmi egyesületek székhazában gyülekeztek, egyesületi zászlók alatt és nemzeó lobogókkal egyszerre felvonultak a város főte­rén. Nem bál: ruhákba voltak öltözve s aprólékos gonddal kikészítve, ha­nem egyszerűen, sötét ünneplő ruhá­ba, ahogy a tisztességtudó és istenfé­lő magyar a templomba megy. Merd a marosvásárhelyi néma bál könyör­gő istent sztélét volt hazánkért, nem­zetünk sorsáért, fegyvereink győzel­méért, a magyar egyetértésért. A zászlók alatt felvonuló tömeg vallás­felekezet szerint elment a templom­ba, öntudatos nép komolyságába! tért oda, ahol a két évtized-»" tartó meg­szállás korszakában lelki megnyug­vást és társadalmi menedéket talált. A jövőért való aggodalom meg'nt csak. odahajolta s magyar embert, ahol mindenkinél erősebbnek érzi magát: a templomba, Reményik Sán­dor azt irta egykor hogy utolsó me­nedékünk a templom és az iskola; * hit és a készültség. A néma bál jelentése arról sem fe­ledkezett meg, hogy közben a rende­ző Iparos Egyesület a moltév'nél is •nagyobb bevételt számolt el. Tehát a hölgyek nem készíttettek megfi­zethetetlenül drága estélyi ruhákat, az urak nem kínozták frakkba magu­kat. a fiatalok nem tombollak vad táncok forgatagában, tehát a magyar társadalom nem végzett ingyen ki­adásokat. szükségtelen pénzpaZar fást. A jnt'konvcé’u bevétel még;s nagyobb volt. Nagyobb, mert a ma­gyar öntudat adta össze. A székely főváros polgársága ismét példát mutatott, Fáklyával fut előre, «legvilágitia az utat amelyen a tár­sadalmi igazságra törekvő, jobb ma« jgyar társadalomnak haladnia keSE i 0 L L E A ­MMtCun á X lfctrosftözi érfókszleísi fóliáitok Kolozsvári Ka^syorocJ, îi íuros vásárhely, Szalmür ős Kolozsvár polgármesterei K0L02SX ÁR, február 1/ \ kelrtma^ytir I arv.-.iij.',» <> erdélyi térülőiül: vÍH!,/»rsatoláí j I utón már rep.bhco uznksép rueriM fel aii- 1 nnk, impv a vi‘m/.atért terül* tok négy nagyol,|> váro'-.i: ki.loz.'N n . Nagyvárad. M 'rasvanár­li'- y ók S.'u.iuáriiéiiii-ri vezelói időnként meg- beszélik egymással a négy vároht közölni ér* dekli közigazgatási és közellátási kérdésekéi. Közbejött akadályok miatt azonl/in a terv csak most került kivitelre Tegr .pi lötl dr. WatUy Endre, Biharnn'gye és Nat^yvárad fő­ispánja. Soós István dr. Nagyvárul polgár* mestere, dr. bájay herém- Marosvásárhely és dr. ('suim László Szatiuúriu nn-ii város polgár- mesterei Kolozs-várm* a városházán meglieS/.é. lest folyta'kak dr. Inczéiix Joksman Odini fő­ispánnal, dr. Kcledy Tibor po’gáimesterrel én dr. 5 ó irhelyi l.á i!á polgá|rm<,;.t*-/-helyollrv «e>l. A hiza iiei.; meghe: zéh s* n megvitatták az idős/*rü közigazgatási i a közeJl.'tá-i kérdem- két' H elhatározták, hogy ezután kéthetenként más és man városban városküzi értekezl-tteket tartanak, hogy a négy város között a kapcsc* lat állandóan megj.«*gyen. É > áronkor! értek**/,N.Mős függ. tlenül Kolozs­vár, Nagyvárad és Szamár-németi polgármes­terei megtárgyalták n közös elektromos áram* íz.o gúltntás < 11 ítáeának lehetőségét i- Szó van ugyanis arról, hogy c nagy kajiueitássa ren­delkező egercsi bőerótelep líálja majd el a jövőbem nemcsak Kolozsvár, hanem Nagyvá­rad, Szaftiuárnénieli sűí eset'cg Debrecen árainsztikségletéuck nagy részét n*. Végzefes Mintumi gyó ügye is törvényszék előtt KOLOZSVÁR, február 11. 1940 aujmsz- tus l én. a Kolozsvárt akkor még román vezetés alap működő fogászati ki uikán végzetté« baleset törtéül, mely Ogy ember éleiét követelte áldozatul. Az ügy keddi főtárgyalásán, ahol ápolónő és orvos, mint vádlóit felelt a törvényszék élőit, a vallomások újra felidéztek a .szerencsét­lenség részletéit. 1910 augusztus 1-én a fogászati klini­ka köziás rendelőjében, több más beteg ge] együtt, kezelésre jelentkezett Körösi Ferecnné Stoika Anna. A segédszemély­zet, szokás szer nt. előkéc>zitetto a mun­kát s Molnár Istvánná ápolónő felküldte a melléje, sőt köztdi szabadsága idejére helyettesének rendeb Vlás Máriát a kli­nika gyógyszerszobáiába. hogy kérje el az aznapi é r zés) eleni t és re szánt novocaint. Vlás Mária nehány hónap élőit keriHt a kiin kára. mint — cselédlány. Mindegy­re ürültek meg helyek. régi emberek mentek el s jöltek helyükre újak. így Vlás Mária is. falu imi-olvasn; nem tudó leánya. Cselédlánynak jó volt s az inté zet igiizgatója. Allman János dr. volt ro­mán egyetemi tanár ngv vélte, ápolónő­nek N jó lesz. Kijelölte a szabadságra készülő Molnár Istvánná helyére é9 az ápolónőre bizta. tanítsa be az analfabéta leányt. Vlás Mária a gyógyszeres szobában nem talált senkit. Néhány napos gyakcrbitű- ból azonban annyit már tudott, hogy az akkori rendszer használatában az egyéh- ként színtelen oldat, melynek a vizsgáló­bíró előtt a nevét sem tudta vissza dézni, szalmasárga vzinben játszott. Ép, mini a sósav. Kiválasztotta tehát a helyesnek vélt üveget — ugv látszik, nem zavarta 22 üveg oldalán figyelmez eíő halálfej — s töltött belőle a rendelőből hozott novo* calnos üvegbe. Azután visszatért a ren­delőbe. A mindennap megszokott üvegből az oldat a noivoca no# csészébe került, innen-I, i.i ­....... I------------­a fecskendező tűbe s a tü hegye Körösi Ferencné foghusába szúrt, mélyen a száj­ban. Az asszony jajgatott, de fogászati rendelőben az ilyesmi nem ritkaság. Köz­ben azonban még valami történt: Egy rnáüik székben az rg>ók orvosnő foghúzás előtt egy katonának foghusába szintén ..novocaint“ fecskendezett. Az oldat mart s a fajdalom élői a katona elkapta a fejét éa a tiiből nehány csepp az orvos­nő arcára freccsent. A következő pilla­natban felhangzott :iz orvosnő k állása: „Mit adtatok ide?!” És — már későn — kiderült a végzetes gyógyszere*tre: sósav került a fecskendező tűbe. Körösinél s a ka'onál nyomban gyógy­kezelésbe vették. Kőrö-sinó azonban, aki­nek nyakán a sósav átmarta az ütőeret, két hét múlva, augusztus 15 én elvérzett. A katona, akit a tegnapi törvényszéki J főiárgyalason tanúként szintén kihullgat- ) ,\ik, mint vallotta, ma is s nyH a baáeset* J tét. Az ügyben a román hatóságok azon­nal vizsgálatot indítottak, amelyet még befejezetlenül talált a bécsi döntés- Az ügy több szereplője. így Allman János dr. egyelemi tanár és Vlás Mária eltűnt Ko­lozsvárról. A román orvosnő is elutazott. Maradt Molnár Isivánné ápolónő, a tár­gyaláson elsőrendű vádlott s mellette má­sodrendű vádlott, az orvos. Kőrösiné ke­zelője. Ellenük a vád gondatlanságból okozott emberölés vétsége. A kolozsvári büntető törvényszék Sza- I bó-tanácsa előtt megtartott tárgyaláson, az I iigvész a tárgyalás folyamán felmerült adatok alapján elejtette a vádat az orvos ellen. Viszont fenntartotta az ápolónővel szemben, ak t azonhaj» a törvényszék ele­gendő bizonyítékok hiányában felmen­tett. Az orvos elten raegszümetíc a bűn­vádi eljárást, ugvanakkor elrendelte dr. Alimon János voHt román egyetemi tanár körözését. Az ítélet ellen az ügyész fe- lebbezett. Kőrös: Ferenc, az áldozat fér­je. polgári utón igyekszik érvényesíteni • kártérítési igényét. Pénzbüntetésre váüofíaítlk át n szs^s^debsbamegyel §k árdrágító bSrtSnbüntetését KOLOZSVÁR, február 11. A kolozsvári ítélőtábla* büntető fe'tebbviteli tanácsa, mint másodfokú uzsorabiróság tegnap tárgyalta Szirmai Árpád t-s özv Orbán Sándorné a ezosSrtoktíobokamegyei aiparé’.i, Ilorián János erdővásárhelyi, Muresán Aurél uszkaujíalusi, Kozma János szálila$fafvi, Pop Tivadar anlosi. Márián Sándor bujdosi kerecskedők és Ói ősz László nagymezői községi bíró bűnügyét, kik ellen az ügyészség folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés büntette miaslít emeli vá­dat s akikel' ezért a törvényszék mint í. fokú uzsor&biróság, egyenként 6—6 havi börtönre és hivatta »vesztésre ité’-it el. Az ügyészség azért emelt vádat ellenük, mert Alparét, Vásárhely. Pusztaujfalu. Száí- lasfalva. Autós, Bujdos és Nagymező közsé­gekben a kristálycukor kilóját 1 pengő 20, s i kockacukor kilóját pedig 1 pengő 26 fií’érért ţ árusítoíták, üzletszerűen, gyors cs áll«'indó egymásutánban A vádlottak azzal védekez­tek, hogy a cukornak Désrői a nagykereske­dőktől va’ó kiszáK&tása többe ken®, mint a nagykereskedői és fogyasztói ár közöti kü­lönbözet s ezért a körjegyzők áll api to illák meg I pengő 20 és 1 pengő 26 fillérben az árakat, hogy a fuvardíj, pótlás tub. fedezhető s a kereskedői haszon is biztosítható legyen. Á bíróság az ítélet indokolásában megállapí­totta, hogy bár a désí Hangya magasabb áron adta ki a cukrot, mert a cukoi aráinak meg- állapítására vonatkozó rendelet a kristálycu­kor nagybani árát 101.80, a kockacukorét pedig 106.85 pengőben állapította meg vidék* j re »U i az úi bor *m fuvov 'nn min < iu< n j sem lcliwt felazámíMu«iÍ, a fiaiigva J(>,< r» 11(8 gmugőe .áruikat 8»#fZj«*v*.í « r^rnkiru, fuvtr' im IS» * »é-.ry cxmúitw « »atk bü»teté«i feW'rwvmm < n. ki rvkrt r«'t.'r,^r.-n.y;í-,‘"-'- Hr,-rt■ A bwjeifJBtett fhl ■*>■< ír-, 'ét tr, i-létűiiábla or. I. í.cLu íUV :••/-. uu-gvála./.ui'/,; és a vádlott*•k.at li/ok'-iit 200 pengő, il!<(v<- > uiútóod és uyoicudrendü vádlót'akat ’• 0 pengő péuzliürvtfctébre ítélte el. Honvédek előre (f*-) Különös film prrt% néhány nap óta az fc£.y'k kolozsvári mozi l»an. Ha a művészet törvényeit kutat nánk benne, bizony nem adna ieljé- i »sen kielégítő választ. Hol van a ! klasszikus irodalom hármas exysó^e­; a c.sclekmény, hely és idő azonossá J X«? Méjf's a minden előadásra össze­zsúfolódó közönség — érttlmiségio , hivatalnokok, kispolgárok, munká­sok, katonák és főként a fiatMol egész serege — büszkeségtől és cso- t (Júlaftól csillogó szemmel- merőn fi­j jgyei a vásznat. Nincs szépen ki­agyalt és ügyesen összeállított cse lekménye ennek a filmnek; nem nagyvárosi alvilágról, szenvedélyes j szerelemről, társadalmi botrányról j szól, mégis a magyar ember patta­j násig felajzott elegekkel fogja fel az j ernyőre vetülő képeket, merí ügy i szeretné, hogy magába szívjon min­dent, amiről hirt ad. A filmnek valóban nincs „olyan** ér­telemben vett cselekménye, mert am­ott történik, az nemcsak emberek é& I társadalmak sorsa, nem csupán egy nemzet, vagy egy államcsoport hábo­rúja, hanem az emberi műveltség ön­védelme. Maga az emberiség törté­nelme pereg a vásznon, lélekzetállitó sulival, az acél és tűz csatáinak meg­félemlítő dübörgésével. A filmnek, n ncs főhőse, ez igaz. He nincs »s 6Zükség rá, mert mriden szereplője igazi hős, közösségi szellemű ember, áldozatos, magyar, bátor katona, sző= val: honvéd. Aki nagyon utánajárt, törekedett minden honvédhiradást megnézni, el­olvasni, meghallgatni, még az sern látott, hallott és olvasott annyit a. magyar katonáról, amennvit megér­demel, vagy amennyit más nemzetek fiai könnyeden láthatnak saját kato­nai aik életéből. A katonaszellemet ápoló újságok —- szerénységből, vagy’ egyéb okból __ nem nyúlnak a ter­jesztés hétköznapi eszközeihez; ta­* Ián igazuk »s van: nem volna méltó a magyar honvédhez. Honvédségről írott könyvek is csak az utóbbi idei- ben kezdetiek sűrűbben megjelenni. A magvar rádió !s csak most állott a honvédség és a polgárság közötti : kapcsolat szolgálatába. A képes új­ságok honvédbiradása is 3ránytafg- nul elmarad attól a mértéktől, sine« lyeí a sorsharcunk súlyosságát rtH;g- j értő magyarság elvárna. Ezek a körülmények okoznák az­tán, hogy a honvédség haditányeiről I hírt Síozó hosszabb-röv'debb filmek j példátlan közönségsikert hoznak! mindenki meg akarja nézni. E?t nem j Jeher azzal a régi érvvel megmagya rázni, hogy h:szen a magyarok egy [ része családtagjainak sorsát akarja * látni, mert a? apa, a testvér, a fiú, j vagy a vő ott y'olt vagy most is ott . van. Az sem komoly me gokol ás hogy f a férfiak egy része az első vÜóghá­i borúban ott járt s most a megara= i nyoző múltba tekint vissza a jói is­i mert folyók és városok nevén át. A heiyes magyarázatot valahol ott kel! keresni, amiért a magyar ifjúság tódul a katonafilmek előadására: az- I óta megváltozott a szellem s az uj nemzedék már a harcos magyar vi» í lágnézet csillagzata alatt született, : Rajongással keresi fel az alkalmat, amikor, bár rövid ideég, együtt le­het az uj Európa történelmének í egyik kovácsával, a ni3gyar honvéd­I deí. Büszkén gondol a honvédre, aki 1 előtt nincs terepakadály, ellenséges [ tüzhatás, semmi, csak a kötelesség. ■; A mai magyar ifjúság lélekben és 1 szoiíemben már fel van készülve arra, hogy amikor szükséges, rraga * is a magyar hadak útjára lépjen. EDISOS. M8Z6Ő. Ma szilára: 1 1ÍK MiOiH. Msterlkc^ nsseiátéka i Főszere i® pekben Február 12-től 18-ig; GÚi BABA F“ Szeteczky,Jávm 3811 33n! ánilz Indiában manBBBB Főszerepekben; 9 Myrna Loy és Tyrone Power,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents