Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-11 / 33. szám

­I 0r3z^Sháztş B U D 1 * * * *-< sj i ■•■ *2<‘ZJKídL* A, \§4tZ ttbí aAx 11 1*58 »Ili Smteszlisé* és ftíaSöhíiaíaJ: Kslozsv'r» IS... !„ insist. Tsls'an: tí—33. Kyairfa: ílf*íe«'8ie* 8, szí se. Telefon sz.: 28—23 flLBPliona: BRRIHI MIKLÓS m « ntijar !inaáásalaí(§ait#s: P I L I S 8 S„ ti Kolozsvár. Elöflzstisl árak: balsafa 2JI* mmiém % félévre lls eg ten, t-ttn n zntk> i m vq&sl toá löttb ihhb olato nini irfejíí •A at* [ÜST R 6 ííSfc mJ I *» lafc I Jte; iKSSF. t £C fos SÍI iic qs lóf Rí tő? wf *í 6? S£: fe K£ \í 35 « >í 6 A Ház általánosságban elfogadta a kormángzóhelyettesről szóló törvényjavaslatot BZrdmsw László súlyosan m&ghéíyegezie Smridyék es a NvLasok tíiegá§íaGGd&&etteiriQ$ ms&mzí-ié&áí BUDAPEST, /eöruór 11. (MTI.) A iképviseílőház keddi ülését 12 óra 25 pere­ikor Eyitotta meg Tasnády-Nagy András dbők. Az ülés iráni, rendkívül nagy ér* 4eklődés nyilvánult meg. A képviselők csaknem valamennyien megjelentek. A karzaton is igen sok érdeklődő foglalt helyet, Több felsőházi tag is megjelent. As ©ínak bejelentette, hogy a napiren­den ß kormányzó helyet tűsről szóló tör- Tény javaslat szerepel. Tudomására adta 3 Házaak, hogy a törvényjavaslat tár­gyalására csak a Magyar Megújulás Nem­zeti Szoe-álista Pártszövetség és a Nyilas- keresztes Párt jelentett be vezérszónokot iée pceklg vitéz ísnrédy B^lwt és, Caia Sán­dort. Ezután Putnoky Móric előadó ismer- ieát© a javaslatot Az előadót a Ház kor- n&ánypárti tagjai melegen megéljenezték, «saaksNT az emelvényre lépett. J&z alkotmány ih&x zsák éhliatos lélekkel mxatead nyúlni Putnoky Móric előadó mindenekelőtt hangoztatta, bogy a javaslat a korcnány- sőkeiyettesi intézmény megteremlésével alá akarja támasztani és meg akarja erő- si&e&i a magyar alkotmányosság ezeréves épületét. Ma nyugodt lélekkel állapíthat­juk meg, — mondta — hogy a háború as a forradalmak földrengésében össze­tört államfői hatalom gyakorlására létre­hozott kormányzói intézmény szerencsés ínódon hidalja át az ősi magyar király­ság legfelsőbb vezetésében beállott kény­szerű initerregnumoL Az a személy pe* dg, akit e nehéz és gondterhes hivatal bestöíLtéséré választotta a nemzet, egyene­se® a Gondviselés ajándéka a nemzet szá­mára. A kormányzói intézményt nem az államfői hatalom végleges szervének szán­ta a nemzet, hiszen sohasem adta fel az apostoli királyság eszméjét. Számolva a kormányzói hatalom fennmaradásának előrelátható tartamával, a hatalom bizton­ságos, zavartalan gyakorlását kívánja biz­tos tani olyan esetekre, amikor a körül­mények előre nem látható alakulása foly­tán a hatalom gyakorlásában folytonos- sági. vagy más hiányok állhatnak elő. A kérdés rendezése csakis e törvény javaslat áital tervezett módon külön kormányzó- helyettesi tisztség szervezése utján tör­ténhetik. Az előadó ezulán az alkotmá­nyos nemzeti élet fontosságáról beszélt, amely a magyarság számára egyedül le­hetséges politikai életforma. Az alkot­mány nem üres közjogi kéret a nemzet éleiében, hanem eleven sav a nemzet testében, de csak akkor, ha ez a szellem magyar hagyományainkat, magyar lelkün­ket és magyar életformáinkat tiszteletben tartja. Minden tégladarabjához csak áhr tatos lélekkel szabad hozzányúlni. Az el­mondottak jegyében e törvényeknek mm- ’denben megfelelő törvényjavaslatot elfo­gadásra ajánlom — fejezte he szavait. As előadó beszédét a jobboldalon élénk 'ízdty^slésaffiil m éJjesazées^ei fogadták. Ez­után vitéz Imrédy Béla vezérszónok be* ( széde következett: j Imrédy nem foga dia el ü t&tványjavaj.Mot Vitéz Imrédy Béla rámutatott arra, hogy rendkívüli időkben rendkívüli ja­vaslat kerül a Ház elé. Hangsúlyozta, hogy alkotmányunk jelentős módosításá­ra irányul ez a lépés. Kérdi, hogy miért ez a sürgősség. Állandó intézkedésről van szó, amely megérdemli az alapos megvi­tatást. A törvényjavaslatban az államfői hatalom személyi publici tásának bevezeté­sét kell látni, dacára mindazoknak » kautéláknak, amelyeket a javaslat meg­szabni igyekszik. Lehetséges a javaslat szerint, hogy egyidőben az államfői jo­gok egy részét a kormányzó, másik ' szét a korniányzóhelyettes látja el. De lehet, hogy egy ’deig a kormányzóhelyet­tes gyakorolja, azután ismét a kormányzó kezébe szálljon vissza. Bármilyen töké­letes összhangban lássák: is el tisztségü­két, elkerülhetetlen és óhatatlan, hogy a két személy között felfogásban, a hely­zet megítélésében különbség ne álljon elő. A M a írvar Megújulás Nemzeti Szo­cialista Pártszövetsége nevében a követ­kező deklarációt teszi: A Páriszövetség mélységes aggodalom­mal vette tudomásul a kormánynak azt a kezdeményezését, hogy a kvéíeles ál­lapotok deklarálása idején a kormányzó helyettesi intézményről törvényjavaslatot nyújt be. A törvényjavaslattal bevezetni szándékok intézmény történelmi prece­densekkel és külföldi analógiákkal nem igazolható. Az államfői jogkör gyakorlá­sában személyi kettősséget vezet be, súr­lódások, fennakadások viszályra a gvát rejti magában, nem felel meg a korszerű követelményeknek és az államfő megvá­lasztásában a nemzetre vísszaezálló jogok szabad érvényesítését nehezíti meg. Á Pártszövetség a törvényjavaslatot nem fo­gadja el, részlete» tárgyalásában részt uem vesz. M nyilasok nem tartják Wstéksmek m tömény* Isozámf Csra Sándor, a Nyilaakereaztes Párt vezérszónoka hangoztalta, hogy e Nyilas- keresztes Párt, amely az ezeréves alkot­mány alapján áll, nem helyeselheti, hogy a korrnányzóhelyettesi javaslat benyújtá­sával a kormány a helyett, hogy az állam­fői hatalom gyakorlásának kérdésében a végleges rendezés irányában tenne alkal­mas időben kezdeményezést, a jelenleg fennálló közjogi provizórikus állapotot igyekszik intézményesen továbbfejleszti ni. A Nyilaskcresztes Párt kijelenti, hogy a sorsdöntő törvényjavaslat tárgyalásában a jelenleg magyar képviselőházat, illető­leg felsőházat illetékesnek nem tartja, (Zaj a kormánypárt oldalán.) Tasnády-Nagy András elnök; Figy«J- meztetem a képviselő urat, hogy a törvé nyesett összegyűlt magyar országgyülé* Magyarország minden ügyében illetékei, Â Nyilaskeresztes Párt —- folytat!». Csia Sándor —— a javaslat napirendről le­vételét és az országgyűlés mielőbbi fel­oszlatását s uj választás kiírását: solja, M Méz áiiaíáfí#ssSffte-Sív elfogadta m javaslatot Á képvise-lőház ezután a javaslatot ál talánossághan elfogadta. A javaslat élleír. csupán a Magyar Megújulás Nemzeti Szó- ciálista Pártszövetség és a Nyiiaskeresztefi Párt szavazott. Ezi követőleg az elnök az ülést felfüggesztette és a szünetben «■ közjogi bizottság részleteiben letárgyalt* a javaslatot. Szünet után Pu aoky Mórié előadó felterjesztette a közjogi b zottság jelenteiéi a korrnányzóhelyettesi törvény javaslatról. Az előadó kérte a sürgősség, kimondását. Á Ház a sürgősséget kimond ta. Végül az elnök napirendi inditAranyv telt, amely szerint a képvisélőház legkÖ aciebbí ülését csütörtökön, február 12-én délelőtt 11 órakor tartja és annak napi - rendjén a kormányzóhdyettesről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés szerepeljen, A Ház a napirend, indítványt elfogadta és ezzel az ülés vé­gétért. A képvisélőházkcssmi bizottságának ülése Budapest, február 11. (MTL) A képviselőház közjogi bizottsága Pé- chy László elnöklésével a képviselő- ház ülésének szünetében összeült, Putnoky Móric előadásában részle­teiben tárgyalta a .kormányzóhe­lyettesről szóló törvényjavaslatot. A részletes tárgyaláson Putnoky Mó­ric előadó a második paragrafus uj, negyedik bekezdéseként a követke­ző szöveg felvételét javasolta: „Az együttes ülésen résztvevő ország- gyűlési tagok számát ar. elnök a je­lenlévő országgyűlési tagok által aláirt jelenléti iv alapján állapítja meg“, A bizottság a második parag­rafust az előadó által javasolt ki- egészitésisel fogadta el. A javaslat ujabb szakaszait Mezey Lajos és Bajcsi-ZsiUnszky Endre felszólalá­sa, majd az előadónak a felszólalá­sokra. adót,ţ válasza után a bizottság a javaslatot egyhangúlag elfogadta és kimondta a javaslat tárgyalásá­ra a sürgősséget« Ezután Bárdossy László minisz­terelnök szólalt fel. Bárdossy László beszéde — Már a tegnapi pártiközi értekez­leten azzal a kéréssel fordultam az országgyűlési pártok vezetőihez, — mondotta a miniszterelnök — te­gyék lehetővé a törvényjavaslat tár­gyalásának méltóságteljes, nyugodt lefolyását. Ha netán aggályaik vagy észrevételeik volnának, ezeket tisz­tázzuk a pártközi értekezleten. A tegnap megkezdett pártközi érte­kezletet ma délelőtt folytattuk és ennek eredményeképp arra a meg­állapodásra jutottunk, hogy a kép­viselőház valamennyi pártja, tehát a Magyar Megújulás Nemzotiszociá- 1 ista Pártszövetség és a Nyilaske­resztes Párt is a parlament plénu­mában a törvényjavaslatról nem in­dít vitát, hanem e két párt egv-enry szónoka elvi síkon mozgó, tisztán deklarativ jellegű megállapításokra szorítkozik, a többi párt pedig an­nak dokumentálásaként, hogv a törvényjavaslattal teljesem egyetért. tartózkodik a felszólalástól. iSajná- lattcíl kell megállapítanom, hogy a pártok vezetői között szabad meg­beszélésként létrejött megáliapO" dást a Magyar Megújulás Nemseü- szoeiálisia Pártszövetség nem tar­totta meg. Vezérszónoka, pártjának képviseletében a pártközi értekezle­ten részt vett Jaross Andor kifejezett hozzájárulásával létrejött megálla­podással szöges ellentétben, mcsz- sze tulment azon, amit bármiképpen is deklarativ megállapításnak, vagy fejtegetésnek lehetne nevezni. Éles polémia volt ez olyan kérdésekről, amelyek nyugodt megbeszélésére és tisztázására a pártközi értekezlet keretében lojálisán alkalmat ad­tunk. Elképzelhetetlennek tartot­tam. hogy szabad megbeszélés ered­ményeként létrejött megállapodáso­kat létrejöttüket követően alig egy órával iey félre lehessen vetni. Az ilyen eljáxás semmiesetre sem mé­ltatja azt a szellemet, amely a ayu- goát és méltóságteljes parlamenti, tárgyalás biztosítására alkalmas* — Nagy meglepetéssel hallottuk, hogy a merőben uj életformáik be vezetését sürgető Magyar Megújulás Nemzetiszociálista Pártszövetség ve zérszónoka állandóan arra hivatko­zott és egyik döntő kifogásként az; emlegette, hogy a törvényjavaslattal életrehivni kívánt intézményre al­kotmányjogunkban nincsen prece­dens. Kérdem, hogy a párt, amely egész törekvését eddig a preceden sek tökéletes félrevetésével akarta a magyar állam rendjében megváló sitaní, miért keres éppen ennél a törvényjavaslatnál precedenst. A. felszólaló képviselő ur egyebek kö­zött olyan .megvilágítást iparkodott adni törvényjavaslatunknak, mint­ha a nádori intézményt akarnánk visszaállítani. Erről nines szó. A pártközi értekezleten ás a párto« vezetőinek előzőleg küiön-külön adott tájékoztatások alkalmával le mindig azt hangoztattam, amit a Magyar Megújulás Nemzetiiszociá lista Pártszövetség vezérszónoka be­széde végén szintén megállapított, hogy az adott esetben sui generis intézmény létesítéséről van szó. Na­gyon iól tudom, hogy a külföldi al­kotmányokban nincsen erre példa, de. mint majdnem minden külföldi aM-otmányban, a mi alkotmány rend szerűnli ben is az államfő he lyeftesitésérői a múltban îs történi gondoskodás. Csupán az 1920. évi I. törvénycikkel teremtett szabályé zá,& ■ iüxNtet fal ebbeu * tákjUxtes&Jbftö

Next

/
Thumbnails
Contents