Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-10 / 32. szám
X nr Wflf 1 Í'Íí«ír Ifc BLLBtlZtiti Irni-ohrasni * A ■ttvfc. Sib^v fcXWTß* * .Jits* sImöjí dim fi ümJejr ifolob a ltiv î Ila.J íÍSJÍÍíí fihaó *^Usi >SÍÍ3Cf §10 XX ;3’«8ö ■«He inii .'{ttae ş&liv flanc IIT3JÍ jIaî d§iw ^«5Σ *qón ftâflfe 3025 ÍTOísS Jos* so* !áíÉf :§fi v in iii a&m ifiod its st sg-ol ti®V «0 8ÜÉ (IOV its >f-3"3 LsS !» ft liin ! A 9X f0)5 Í32 '9S *8* BS tei it «n rai aâ BS se b ut m M 13 d s A ms «mtbere,, Vagy ha mean tud írni rilvasni, szeretné megtanulni ©*t a föl- séges, nehéz, borzasztó tudományt. Ha pedig nem akarja, nos, a jelen állami, társadalmi ,, szellemi! rendszere rá igyekszik szorítani. Amióta sarki ügy lett a kötelező népoktatás elve s lassamktnt a műveletlen tömeg és az. úrhatnám értelmiségi egyaránt beletörődött a gon dolatba. hogy iskolákban és iskolán kívül a lehetőség szerint mindenkit meg kell tan tani olvasásra és írásira. Utolsó alkalmat aknázva k>, mikor a férfit legalább katona korában megtanítják a betűvetésre. Ez a politikum Issan, de teljesen áthatotta korunkat. Az analfabetizmus lebirása népszerű, áhított, szorgalmazott mozgalom lett Idővel az sgyes országok és népek értékét az analfabetizmus k’s százalékszáma szerint állapították meg. Érthető a ver :«ny, ez a nemes verseny. Már az első világháború előtt volt nép, amelynél az analfabéták száma 1—2 százalékra csökkent vissza, vagy’s csak ügye fogyottak, elmeháborodottak, irdatlan magasságban élők, nomád idegenek soraiban akadtak írástudatlanok. A skandináv népeké volt a pálma s élükön a finnek álltak. Ezek egyébként s mindenütt a csúcsra kerültek most már: a bűnözés kerülésében, az újkori művészetek szolgálatában, az államadósságok pontos fizetésében, az egészségügy szolga^ Hátában, a népi szorgalom és nemzeti vagyon fejlesztésében. Büszkék lehetünk erre a rokonságra. De még egy másikra is. Erire m felénk ugyanis a bolgárok jutottak a legkedvezőbb helyzetbe. A katonai szolgálatra bevonult legénység között alig 4—5 százalék volt csak analfabéta, ínár 10 év előtt gyűjtött adatok szerint. Minthogy az általános százalékszám v szont 20 fölött volt, megállapították: e?t a rosszabb arányt a betegeik, öregek, havasi emberek, főleg a beözönlő makedónok szolgáltatják. Ezért irtóhábartsf is kezdtek a „szégyen“ ellen és csakugyan sike rült jóval a 20 százalék alá kerülniük.  bolgárok voltak az elsők, ak k a béke megkötése után megalapították a kötelező munkaszolgálatot és ezt ösz- szakapcsolíák az irás-olvasás terjesztésével. Népi tanfolyamok segítségét is igényelték. Most azonban, m után az európai háború folyamán visszaszerez tok volt bolgár területeket és meghódítottak makedón és albán vidékeket, melyekről ismét nagytömegű ’rástudat- tan terheli meg művelődési öntudatukat, uj föladat elé kerültek. Ezt a bolgárok szilárdan vállalják. Elhatározták az irtőhadjáratot az uj analfabetizmus ellen fs. Több mint 1 és félmillió írás tudatlant fognak a művelődési lelemény minden lehető eszközével tanh- ísnű Talán eszükbe jut Nagy Károly császár, a germán egyesítés első nagy hőse, aki felnőtt korában tanulta meg a betűvetést és ez megacélozza hős* szándékukat. Mindez azonban távol esik tőlünk. A magunk nagy és közeli ügyére kell figyelmünket vetni. Nekünk is van lehr» ni való analfabetizmusunk, bár a tria nőni vész előtt már jó !rányha terelődött a magyar csökkentési mozgalom. Az aránylag magas, féSszáz körül inga. do?ó százalékszámunkat főleg a nem* zetiségek okozták. Trianon után a szin« te tömény magyarság a művelődött né metségge! és á jói skolázott nagyalföldi tótsággal magára mairadtan az Írni-olvasni tudók legjobb európai arány» számlálói közé kieriilt. K leibe Isb er g „művelődési fölény“ politikája rendkívül nagy érdemeket szerzett e téren. A százalékszám egyre apadt. Most azonban, hogy a dinamikussá lett világtörténelem kezdte a letépett magyar területeket visszajuttatni, ismét íáztáb» íaszerüen emelkedett a magyarországi Jü iskolásat lan, főleg rosszul iskolázott embereink száma. Érthető a dolog. Ismét nemzetiségekben bő állam vagyunk s bár a trianoni utódállamok sokat elkövettek a magyar művelődési fölény túlszárnyalására, „testvértömegeik“ ja vajrésze nem birt megfelelni a rengeteg sok -— leginkább magyar pénzen a!a.. pitott iskola célk tűzéseinek: tudatlan maradt.- De, sajnos, a magyar előzőleg irnUolvasni tudó tömegek ivadéka'1 nslntén analfabethrnrasba tnüyedt&k. «sy-egy helyt, főleg a Székelyföldön, «hol az államnyelvü tániltó az iskolában az éneklés, katonai gyakorlat, sszimllá- I lás, lustaság orvén és névelemzést űzve, j az idegen államnyelven való îmi olvas- [ n' tudást nem bírta megtanítani, az i anyanyclven alapulót pedig nem is tud ta, nem is akarta közvetiteni. Szám- I szerű adataink még nincsenek az anál- i fabet zmus megnőtt százalékszámáról, ; de kétségtelerasége bizonyos. Az iskolakerülés kényszere, de hösisége is, hozzájárult a magyarságra nézve kedvezőtlen arány kiaíak íásához. Most a* uj magyar fáhatalom dics- reies bőkezűséggel, lángoló szorgalommal és szigorú eréllyel halmozza fCí az analfabetizmus leküzdésére szükség*^, eszközöket, valamint sereget, A. nagy föladathoz és a nemes célhoz Ülő ered ménnyel — máris. De a társadalomnak , pl. az HMKE-nek, a hasonló üítézmé' nyéknek szintén részvételt kelj kérm ebben a küzdelemben. Mert a LoUárok, lelkesedését, akaratát és eredményei»: is felül kell múlnia nagy törekvésünk- nek. Pályázni kell a dicsőségre, jmeíy u kevés ’rástudatannaf terhelt államok; büszke tulajdona. vche ellen erősségei Angi áruik. Azóta Hongkong erődromjain a felkelő nap lobogója leng és valószínűleg rövidesen Szingapúr felett is megáll majd a nap csodát látni. Hogy Port Darwin meddig fogja tartani magát, Jut megindul ellene is a japán támadás, a két előbbi példa Iái- ián nem is kétséges. A harctéri események közül kétségki vül a japánoknak Szingapúr szigetén tör térit bravúros partraszállása emelkedik k’ Ezzel ă fegyverténnyel ugyanis a japán csupa ok erősen megingatták Szingapúr védhetöségéröl az angol pénzzel fizetett propaganda nyomán elterjesztett híreket, amely szerint a csendesóceáni háromszög: Hongkong—Szingapúr—Port Darwin beMegindul «as általános támadás Szingapúr ellen SANGHAJ, február 10, (DNB.) A Sz^gapur-sZsgetéí ostromló japán h*dU setreg tüzérsége az elmúlt 48 órában valóságos bombazáport zúdított a sziget összes védelmi berendezéseire, tüzérségi állásaira. Rzenkívül a japán repülök, zuhanóbombázók szünet nélkül támadták az erőd berendezései, csapat összevonásait és azok hadmoizdulatait. A heves tüzérségi tűz leple alatt azután a* éjszakai órákban a japán előőrsöknek sikerült partraszáHni a Szingapur-szJ- getétö! mintegy háromnegyed kilométernyire fekvő Pailaii Ubiss szigetén, suajd később hídfőt alkotva Szingapur-szigetéaí is. (MTI.) Hogyan szálltak partra a Japánok TOKIÓ, február 10. (DNB.) Mint s Döméi távirati iroda Johore Bahruból jelenti, a japán tüzérség állal a sziget ellen intézett zárótűz teljesen szabadda tette az utat a partraszállási hadműveletek számára. A japán csapaíok patraszál- lásáról az első híradás 0 óra 16 perckor érkezett. Zöld röppentyű szállt fel a szi- | getről, jelezve, hogy a japán csapatok elérték a szigetet. Négy perccel később vörös röppentyű már a pariraszáUási műveletek végét jelezte. 1 A japán előőrsök megjelenésével egyidejűleg a brit csapatok megkezdték a szingapúri sziget külső erődítéseinek kiürítését és a sziget főútvonalai mentén 8 déli részek felé menekülnek. Később érkezett jelentések ezerint az első partraszálít csapat a sziget magaslatai felé nyomult előre, miközben a japán ütegek továbbfolytatták tüzelésüket, anélkül, hogy a brit ütegek viszonozták volna a tüzet. 0 óra 25 perckor jelentéle érkezett arról, hogy egy másik japán egység, az utászokkal ■ szoros egyiiftmüködésben, & sziget egy másik helyén szintén partraszálít.  partraszállott első japán bullám után tüzérségi fedezet alatt nyomban harckocsik keltek át a csatornán és az élénk ellenséges tűz ellenére, rnegíisziitoilák os elhódított területeket. Az erős japán üzérségi tűz következtében a szingapúri tengerészeti támaszpont elpusztult A kőoílaj- és hadianyagraktá- rakat szétrombolták. A nagy úszó hajójavító miihelyt, amely 35.000 tonnás páncélos hajó befogadására is alkalmas volt, elsiilye3ztették és jelenleg; több-méternyire a víz ■ aíUlt vau. foglalták el a japánok a maláji féiszíge tét, a saját hősies viselkedésével muta tott példát. A japán katonák szájról 'Száj ra adják a paracsnckoló altábornagy vr selkedésének hírét. Szemtanuk elbeszélé se szer nt az altábornagy, midőn a csa~ patszállitő bajók Szingapúr szigetének ij partja közelébe érkeztek, türelmetlenisó 1 gében a tengerbe ugrott és úszva tetta ! meg az utat, hogy elsőnek érkezzék me%. I «1 szigetre, 1 Japán sikerek HaUaad-Beme©fe&&. I TOKIÓ, február 10, (NST.) Á naaeaa sai szorosban a japán csapatok njebb I stratégiailag fontos pontot foglaltak et, I Brit Borneo fővárosán kívül jípán kés' í re kerüli a Holland Borneo déli részér* I fekvő Tanáh Grog is Á DomeidrodÄ ; közli, hogy a japán légi haderő vasár nap a Bangka és Billiton szigetek közti tengerszorosban, Batáviától északra, eSsí*-* lyesztettek egy nagy tekergőzött; Mself déli irányba haladt. BangüOttt légi támaáís nem lehet tréáeisi sím Újabb részletek a szingapúri partraszéiiásréi RÓMA, február 10. (MTI.) A déli olasz lapok vastagbetüs címek alatt jelentik, hogy a japán csapatok partraszálltak Szingapúr sz getén. A Piccolo távolkeleti különszolgálata a köxetkező jelentésben számol be a partraszállásról: A japánok a johorei csatorna legkeskenyebb pontján keltek út, ahol a csatorna szélessége alig egy kilométer. Itt a japán csapatok elfoglalták a széles országutat, Ez az országút vezet Szingapúr belsejébe. A partraszállás az országút két oldalán történt és a japánok most szélesítik ki az igy biztositoit hídfőállásaikat. Az angol tüzérség Tengah Behar szigetéről lövi a japánok által létesített h dfőt. Közbeu a japán páncélos egységek már megindultak Szingapür íráhvába. Magát a partraszállást úszó alakulatok készítették elő, amelyek megtisztították az aknáktól a tengert. Hatalmas zárótüz következett ezután, amelynek védelme alatt a japán csapatok partraszálltak. A Tribuna jelentése szerint maga e partraszállás halászbárkákon történi. A repülőgépekről is nagyobbszámu ejtőernyős szállt le a szigetre. Egy csoport japán katona ugyanakkor megtévesztő partraszállást hajtott végre Gualau Líbia: szigetéről, amelyet a japánok szombaton foglaltak el. Az angolok igy erre a ki sérletre fordították minden tűzerejűket, mig közben megtörtént a másik, az igazi á!kelés. Az angolok különben is meg voltak győződve arról, hogy a partraszáUas a sziget keleti, partján fog megtörténni. A jápánok ezzel szemben a nyugati olda Son szálltak partra, A Szingapúrt ostromló japán főparancsnok példás magatartása TOKIÓ, február 10. (NST.) Jamashita üliáborpagy, akinwak # arac «latit ■AMSZTERDAM, február 10. (DNB/JH Az angol hírszolgálat szériát Bangocsr. kormányzója köziHte, hogy a várost légi* támadás alien aehé» megvédem. A vár rost tartani fogják ugyan, de a védelem; aél felesleges lakosságot & városból eltávolítják. Az áruházak, amelyek Rangos* 1 ao-s kívül is folytathatják az árusítási;, I szintén elhagyják a városB. (MTI.) ¥őiesau kiaai kikötő & Japánoké î SA1GNON, február 10. (Ştefani.) A' f csungkingi rádió szerint s japánok vies I szafoglalták a k:nai csapatoktól Veicsau I kikötőt« A váré#, körül her«? borcoi ] fo-lytak,. AMSZTERDAM, február 10. (DNB.;; í Az angol hírszolgálat jelentése szerint s- I brit téngernogvi hiva'al a csungkingi kor mánvnak ajándékozott három romboló ágvunaszádoí. Ezeket a Japánnal való hs ború kitörésekor hagyták Kinában. (MTI.) Schweitzer István vezérezredes titkos tanácsos BUDAPEST, február 10. (MTI.) A. kormányzó Schweitzer István vezérezredesnek, a haza és a honvédség: szolgálatában szerzett kiváló érdemei elismeréséül a m. kir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta Amerikai katonai bizottság utazik Szor’jetoroszorszáoba LISSZABON, február 10. (NST.) Greeny vezérőrnagy vezetésével Teheránba érkezett egy északamerikaí kato na: bizottság, amely a Szovjetunióba ké szül. "kbiélésre SZORULNAK AZ ERDCLVí ERDŐK. A Magyar Tudósító jelenti: Erdély nek és n Székelyföldnek azok a vidékei, amelyeknek gazdasági élete teljesen « faki termelésre és a fűrészüzemekre támaszkodik, még mindig erősen érzi a rmi’t meggondolás lan gazdálkodását. Az Összes kitermelésre a!- kain! s erdőket kihasznállak úgy,. Hogy » válWaitok mos.í kénytelenek csökkentet- üzemmel do gozni. Ezek az erdőterületek «ébám; e«zJ«Bideig »lapu* kímélésre «soívdIosü. A japán harclkocsik megkezdték Szingapúr estromát Mégy pere alatt keltek át a japánok; a Johore csatornán Öt vörös ezredet tártak leörül a német csapatok,
