Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-09 / 31. szám

xtylfÄ te&t'insjr ß

!& HC 'S» & N z a fi.

■ffagyan éí mss erdélyi lârs®ilaS®iîa î

os**a *Mrnmmmietam*tTwma*&s?r/<;-cafiss& »x-'.ü«'s»? v pp* «p»wvi«Mww.fliK'‘“w**c

A müil és i©¥«sii«llí leiéieii*é«syese .«I magf«» giorJa

(XXVIII, .köaüemémy)

Erdélyben mindig más voll a •£ö 1 dbir ţoikker des,. mint a-, ország többi részéiben. Nálunk sohasem voltak úgynevezett lat fundiumok, amelyek az agrártársada lomban az aranj talanuí aagv vagyoni cmolódásoka» okozzak, áz aiialános stai szukákhoz viszonyítva, elenyész© volt viszont a földnélküli gazdák eaáma. A birtoké*, osztály középbirtok ©sókból állóit, akik mâr a békévé vekben is szívvel lélekkel szolgálták az özszmá- gyarság kérdéseit. Az impci-sum változás «ian a román állam első intézkedései közé tartozott a földreform Nőm tartozik riportsorozatunk céljai közé, hogy a földreform igazságtalanságait jogi lésaleíességgol kimutassuk. Számtalanszor hangoztatlak ezt a magyarság vezetői, már a román Imperium alatt is, a felszabadulás után pedig részletesen k mutatlak, hogy a magyar földbirtokok javarészét jóformán ellenszolgáltatás nélkül vetlek el. Erdély magyarsága nagyon jól tudta, hogy milyen szempontok vezették a román kormányzatot, amikor fűzzel-vassaa végrehajtotta a foldrefor mot. Abból az elvből indult ki. hogy ..akié a föld, azé az ország.” El akarla tehát venni a magyar földeket, hogy a magyar kisebbség ellenálló erejét minél jobban meggyöngilse.

A földreform utón az erdélyi birtokokból kisbir tokok lettek. Az egykori középbirtokok két háromszáz, maximálisan négyszáz holdra zsugorodjak össze. Föld birtokos osztályunk a múltban is mindig együtt 'érzett a kisgazda társadalommal Gazdaláifak «voltak, akik között társadalmi különbség sohasem éleződött k . A kisebbségi időkben ez a közösségi érzés való ággal test véri egységgé kováesolódott. Erdély össze* gazdái átérteni ék. hogy a nehéz időkben milyen rendkívüli feladatokat kell vállaln uk A gazdákban és birtokosokban olyan egységes magyar tömbbe számíthattunk, amely mindig készen állott nemzeti céljaink megvalósítására A felszabadulás után is a kisgazda áll a mezőgazdasági kérdések tengelyében. A. kisgazda kell gondoskodjék a termelés fokozásáról és folytonosságáról. Komoly szerepe van azonban t • egészséges 'középbirtokoknak •«. KözépL«rtok.©*aink-nak az a feladata, hogy a mezőgazdaság tudományának fejlődése folytán előállót! gyakorlati lehetőségeket miinél szélesebb rétegekben megvalósítsák ét- példái szolgáltassanak a kisgazdának. Alá Érdék ben a mezőgazdaság kérdése két részből áll* 1. a műveltségi (szahiviivel&éri kérdés). A kisgazdákkal meg kell ismertetni a mezőgazdasági fedődé? és a főbb-termelés médiait, amelyeket áz Erdélyi Magyor Gazdasági Egylet- tanfolyamain, szakirodalmi olvasmányok utján és gazdasági iskolákban sajátíthatna?,. el. Nálunk a szakmfivelődési kérdésnek szerencsés .lehetőségei vannak. A leiki’ előle}«ételeket ugyanV már 8 kisebbségi sorsban megteremtette az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a kisgazda'ársadidom öntndatositásá- val. Másodszor; helyes birtokpolitika. Ennek a h rtok- politikának céltedotosnck, magabiztosnak kell lennie A birtokpolitika feladata5 közé tartóz k a .román agrárreform felülvizsgálása. Végső célunk as kell legyen, hogy a magyar kézből kieseit földeket ismét visszaszerezzük a neraz-rti összesség számár.r>

Kisgazda tomfgéinknek különböző v dékek szerint más a helyzete. Más éleMehetőtegei vannak a folyó- menti vidékeken lakó kisgazdának és ismét más életformák közölt ebiek gazdáink az ordővidéken, A Székelyföldön példán! s. gazdaiarsadalom legfőbb megél b.et-ési forrását az erdők és az erdőkkel kapcsolatos fa feldolgozó üzemek képezték A székely nép ma már nem tud tisztán az erdőből megélik. Ezen a vidéken is nagy súlyt ke!! helyezni az állatenyészt és re és a mezőgazdasági iparosítására, ami csak akkor érhető el. ■ha a gazdák mezőgazdsági műveltségére helyezzük a főstilyh itt újra hivatkoznunk keli az Erdélyi Megvár Oazdasátri Fgylei munkájára, amelynek már a kisebbség időkben sikerült tökéletes egységbe szervezni a kisgazdákat. Az EMGE műnk ójának eredményeképpen a székely gazdák előnyösen tapasztalták, hogy a szervezett maţ?var gazdatárs?dab>m milyen erőt képvisel. Szívesen látogatták a különböző gazdasági tanfolyamokat. amelyeknek keretében ■< kori átázó!! kisebbség Se- hetőségek között is fejleszthették szaktudásukat. Jóiéban van érezték az EMCF támogatását a vetőmag és állatakciók utján is, ame'vdc nagyon «ok székely cea • ?ád számára megteremtőtök a léteimet.

Mih 'pn volt o gazdák anyag' helyse?? £ román Imperium alatt? !

Erre a kérdésre válaszolva, vissza kell tekintenünk 8 kisebbségi időknek arra a korszakára, amikor a gaz* dartüri termékek ára jóval olcsóbb volt. mint az ipari cikkeké.. A gazdaság; árolló oívan kedvezőtlen arányt, mutatott amely kÜkerü!heí<rt?eoné totV a gazdák el adósod ásót. Nagyon kevés erdélyi gaza volt abbán a helyze'ben, hogv ne legyen kénytelen megterhelni vagyonát, Hozzsáiámlí ebhez a- helytelen ' bankpolitika A. A pénzintézetek a mezőgazdasági hitelezésekben látták: az egyetlen biztos kihelyezési fonná!, és ezért egyre roásm fo?yősi»o*ták a gzzdahi»eleket. Ezek a htelczé- *ek n»m vétték tekintésbe a gazda teherbíró képességét, Sohasem a birtok jövedelmezőségéit tekintették.

hanem a teljes érlékét vették számításba. Mindezek mellett as egészség feteau btlelezési szempontok. nmei leli olyan magas kamatokat szám toltak, amelyeke! a gaz- datársadaiom képtelen volt megfizetni. A román pénz intézetek rés .Ót érthető volt. hogy szívesen és köny AAyeu hiteleznek magyar gazdáknak. Húszén az ilyen aránytalanabb kihelyezések is egyik latját képezhették annak, hogy a magyar föld végül is idegen kezekbe kerüljön. Sajnos, egyes magyar pénziatézeíeÍEtk követték a román pénzintézetek példáját és ahelyett, hogy helyes pénzügyi politikával megakadályozták volna a magyar gazda eladósodását, éppen olyan nagy összegeket hiteleztek és olyan magas kamatot szedtek, min! a román bankok. Végül is olyan lehetetlen helyzetbe jutott a gazda-társadalom, amely általános gazdasági összeroppanáshoz vezetett volna. A magyarságnak az volt az egyetlen szerencséje., hogy a román gazdaság- potf -ika Libáirak káros következményei?, nemcsak a magyar gazda! ársadaloro érezte. A gazdasági árolló mérheleftlcn eltolódásai következtében a román gazdák is tönkrementek és ezért szükség volt arra, hogy a gazdasági élet egyensúlya1 törvényes rendelkezéssel állítsák helyre. így született sreg az Argetcianu-féle konverziós törvény, amely ’élekze{vételhez juttatta a gazdasaateada 1 rnat. igaz ugyan. hogy a hiteléletet hosszú időre foeüjeisen tönkretette. Gazda s ágbit el szempontjából a konverz ó még most is érezteti hatását, mert a román konverziós intézkedések végleges feüszámoÍá" ?áig nehézségekbe ütköznek a gazdakölesönökL

A földhitel kérdését amúgy is teljesen uj alapokra keik fektetni. Okuíu' keli a mull szomorú példáin, amelyek megmutatták, hogy az esztelen kölcsönzések a gazdatár: tdalom te’jes fönkrejufásához vezetnek. Abból az elvből keli kiindul« . hogy gazdasági, kölcsön folyósításánál a hitelezet! összeg álljon a vagyon jö vedemezőségével arányban. Kölcsönt elsősorban csak földvásárlás és beruházás coljaira szabad folyósítani. Ezt is csak a gazdasági rentabil.-ásnak megfelelően. Ha a barkpol ’ika nem áll általános nemzeti alapokon, nem azt nézi, hogy mi a birtok, jövedelmezősége, akkor segítség helyett tudatosan kárt okoz a kisgazdáknak. A gazda nem tud gondoskodni a kamatok fizetéséről, még kevésbé a tőke törlesztéséről, aminek az a következménye. hogy a birtok végül is 3 bank utján idegen kezeli?? kerül.

Hogyan tortán* ez erdélyi magyar gazdatársadalom megszervezése? Milyen szerepel lökött be kisebbségi életünkben az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet?

Kisebbségi sorsunk egyik leggyönyörűbb fejezeté hez jutottunk el Egyetlen magyar társadalmi osztályunkat sem sikerült olyan erőteljes és öntudatos egységbe szervezn , mini a gazdatársadalmat. Az igazi erdélyi szellem, amelyet most a felszabadult hazában is metr akarunk honod!ani. elsősorban a gazda!ársadalom* ban vaílósult meg. Beh zonynsodott, hogy „magyar és magyar között nincs különbség.64 Lehetetlen úgy foglalkozni a magvar gazdák kérdésével, hogy ne térjünk rá ?z Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet felbecsülhetetlen értékű munkájára. Fz s nagymultu egyesület a kisebbségi sorsban gazán hivatása magaslatán állott. Oly« erőteljes népi szervezetet hívott életre, amely a felszabadulás titán is kivívta ?.z illetékesek legnagyobb elismerését és méltatását Kormányzatunk a kisebbségi időkben végzett munka eE sin éréséül határozta el bog® ay EMGE kereteit minél jobban ki kel! bővíteni és alkalmat kell adni rá. hogy áldásos működését a fel- ■szabadulás u‘áni lehetőségek kihasználásával még fokozottabb mértékben folytathassa.

Érdemes visszapillantás! ve*n; az Erdélyi Magyar Gazdasági Fgy-Îeî múltjára. Közel százesztendős ez as egyesület. 1844-ben alapították és ma körülbelül ngyan- azok a célkitűzésiéi amelyeket megalakításakor irt elő az idő, Tc'rléne’mí intézmény az EMGE- amölvwsk meg?,lak fásakor ?? akkori erdélyi magyar földbirtokuk rétoír íegkívc’őbbjai kim«»ndották. bpgrv ...Célja a gazdasági éle! egyetemének élőin ózdi Asa. egyelőre *ermé" szelesen c«ak a földművelésé és az állattenyésztésé,45

Elhatározták ugyanakkor, „A föildművelés emelése érdekében a hazában- eddig használt tökély télén eszközök helyett az újabb időkben fel talált célszerűbb eszközök isin ért etc.sét és behozatalát és a földmű ve!és*-? legszorosabb kapcsolatban levő állattenyésztés fejléc tésére... áílatkiátfíüáaok rendezését44 Ezeket a fel adatokat köve'kezetes tervszerűt.égge! hajtották végre Már a negyvennyolca? «zabadsághcrc előtti 'dobon pá lyadiiakat tűzlek ki gazdasági szaknmnkálcrú. S-jkszái példányban, terjesztették 3 gazdasági egv-et kidásábíin megjelenő mezei n?p*ári. A Gazdasági Kistükröt fe » seíyem’envésírtéssel foglalkozó könyvecskéket. F.dyc dijai tűztek ki a tagos tás előnyei# és lehetőségi it ki mulató sznkmmtkár3. Kiállításokat rendeltek. Min»-i gazdaságokat létesltebek. A későbbi időben az EGE kezdeményezése folvtán lé-esült az Első Erdéi-yi Gazdasági Gépgyár, az Első Erdélyi Gazdaság: Iskola, *íh. Az EGE szakosztályai erőteljesen beleszóltak mé-zű gazdálv és állatén vés zfé? egvea ágairak fejlődéséi-y As egyesület ira’terves/tő ysllala*a mog-a-lapósba az érdé;-«? magyarság mezőgazdasáp tudományát.

A szabadságharc bukása utáni időké: Ö8*xebz»*.m- T-tbaljttk a ínanoa idők nemwtlá öwszeouuásával Ak kor iv. gyűri bí-o alakult h :/ »-rdiVvi - a.; >■ ■<dí- 5*0. nj cletlKueadezériével együtt -.zulírine \ ui-sgyai »aş iviadalai oda irányultak, hvg;> a cuegrnaradáa f Inéi koroeiék. Á. ssabaáságbarc ©éáv. 1803-b^jz 'mdv.ti rm-cg tdljee erőveH m EGE működése. Akkor Mik© iiroxi- gróf szó! tolta cselekvésre a® erdélyi magyarságot, h mult megismételte önmagát. Talán azzal a különbség gél, hogy a román uralom alatt a magyar nemzeti va gyoo még löbb veszólync-k volt kitéve, mint a vesztet-; szabadvágbarc után. Az Erdélyi Gazdasági Egylet, amely novét később Erdélyi Megjár Gazdasági Eg-I Gé \i! torta'ta át, mar üv ímpó-ríutováltozás első éveiben s őrködött a magyar gazda társadalom egységen. 1936 V» rágvasárnapjáa gróf Bethlen György, az egyesület addigi elnöke, aki, miét a Magyar Párt. elnöke, elsősorban a politikai vezetésre helyezte a fősulyi, v'eszavonult az EGE vezetésétől. Ekkor választottá elnökké dr. Szász Páll az egyesület, aki a közösségi élet uj alap jai! kívánta megvetni. Dr. Szász Pál munkássága utján nemcsak teljes férfienergiával és szélei látókörrel látott feladatának megvalósításához, hanem uj módszereket és uj szemlélete! c hozott a magyar gazdrtársa dalom é’etébe. A bécsi döntés után dr. Szász Pál Ro mániának ítélt területen marad: és ott vezeti továbbra is a politikamentes Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet ügyeit. A felszabadult erdélyi terideten az EMGE! ve zeléséi gróf Telek Béla, az EMGE első aleinöke vette át, aki teljes sikerreí tovább fejlesztette a megkezdett munkát és mindenben a kormányzat segítségére voi. hogy Erdély mezőgazdaságát zökkenő nélkül lehessen beilleszteni az anyaország agráréletébe.

Az EMGE ereje abban áll, hogy megszerezte az erdélyi nm.gvar nép osztatlan bizalmát. Az voh a feladat. hogy eredményesen álljanak a vezetők a falu népe elé. Meg kellett érteni'a nép életázemíélelét, politika' öntudatát, át keile: Î érteni egész lelki adottságát. A nagy tömeg, a fö’draiivesség, jelen'ékeny változásokon eset! £> A gazda társadalom kérdéseit a magárahagya- főtt Ságban csak vele és általa lehetett megoldani. Az EMGE elsősorban kifejlesztette a jól megszervezett gazdahársádalom öntudja*os életét. Beblzorvf oíta & gazdáknak, hogy a k'sebbség' életben mindenkire kötelezettségek hárulnak népi közösségével szemben Intő szóval fígyelmez'ette az erdélyi magyar gazdákat, hogy a nemzeti vagyon nemcsak megtartandó, hanem gyara: pírása és feiíesztése mindenekfölőtí álló érdek. Óva intette a gazdákat at’ól. hogy földjüket, házukat elad ják. Nagyjelentőségű gazdagyülésein <Ir. Szász Pál & munkatársai n^gmutafíák azokat a lehet ősegeket, amelyek a megtartáson tol a gyarapodáshoz, is vezetnek. Végül hivatásukul tűzték ki, hogy a föld tulajdonosa és munkása ismerje meg saját jelentőségét, erejét éí feladatait.

Mindezeknek alapja® a magyar gazdái áthatotta 9£ a tudat, hogy nem harmadrangú alkotó elemé a gy ars ágnak, hanem az élvonalban áll. Átértette jógák és kötelezettségeit és az Önfeláldozás száaitnlan példáját muta'îs meg. Az irányitó réteg viszont megértette az uj keretek között, hogy kötelességei vannak a kis- gazdafársadalommal szemben. Tanította a magyar föld- müvesekel, hogy megsmerjék a gazdasági haladás a°- iai;. anyelyek végeredményben — közösségi létkérdést jelentettek. Az EMGE munkája folytán a magvar faló erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt megerősödött. Aj? anyagi megerősödés következtében a falvuJ ember erősebben, fámngafbattá egyházát, asm? a népi élet leg- fonjtojsabb védőbástyáját. Gondját viselhette g felekezeti iskoláknak és elíerihsita lan Sóját. Kulíurházakac. épithcteAt. Nagş-on sok erdőVi faínban könyvtárak, olvasókörök létesültek. Az EMGE megerősödésével egytif ' egyre .szélesebb körökben terjed «az egvpsület folyó iratának, az „Erdélyi Gazdának44 népszerűsége. Á gróf Teleki Adóm és Demeter Béta szerkesztésében megjelenő folyóirat minden erdélyi faluba eljutott. Oroszán része van abban, hogy a gazdák szakműveltsége a ki* sebbség1’ időkben 1« továbbfejlődő!!. Állandóan ébren tartolta a közösségi szellemet és lendülete? adott a vidéki gazdakörök munkájának.

Az. anyagilag megerősödött magyar fala törődni kezdett a népegészségügy5 kérdésekké* xs Gondoskodóit a maga orvosának eltartásáról, aim által a Romi- niabfm olyan döbbenetes módon felszaporodott népbetegségek és a gyermek halandóság általános arányszámái csökkente te. A magyar g-tzdák igyekeztek egészséges lakőházakaí épiten, inert az EMGE vezetői bebízonyi* tolták, bog-' a fömeglakágok terjesztik a népbetegségeket. Az. EMGE munkájával párluiramosan megerősö döt; a ,,Szövétség*4 aévea működő központi hitelszövetkezetek íerjeszkrdése A gaz,dos% lag erősebb magyar falusi társadalomban a szövetkezeti eszme is termékeny talajra talált. Egymásután létesültek különböző falusi szövetkezetek, Megszervezték a közös beszerzést és értékesítést és *5 megfelelő salivai szól- hatlak bele az érdekeiket, annyira érintő sszdoságpoli tjka ’rányiíásábn is.

Szükség is volt a/ EMGE nélkülözhetetlen közbe- Epésére. 1936-ban a gazdasági jelenségick már az! mu tatták. hogy a gazdaság verseny számos tényezőjét nélkülöző magyar nép tartalékalapja»! kén vielen fogyás»- . tárd. Ezeket a fényeket kitűnően összefofflaílta Demeter Béla é>i dr. Vénczel József ,.Az Erdélyi Magyar Gazd;» sági Egyesület munkája a román »mperiwro dalt4* chnú tanulmánya. Ebben a tanulmányban számszerű adatok kai közölték, hogy a felszabadulást megelőző években y magyar ţszdfck - főleg - székelv vármegyék szarvas