Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-09 / 31. szám
X î W3! í’ydb. p. ft t, L ft n t 'M K i&mm ' M ma&g&t mu.lt Márnánkénak shqIIemébeu 2D •ma ?s«q»« * ai&S tavood *3 03^ ® öJajf' jnisar, ad 3 A Siăay f 3 ODt»}. íwnöí ®biii £, eahS i* Urf s $ ss óin 4! l^-soţ. »teessr ilöXOV &>\B. xhsH teáit? O&Ü ofrţtr f^í>9T! Kaoq isaéí iUUfi lS8»d T SE qega 3fl«tí I f9d rÓ#SO tise» som §3ÍC löís .1111roas asT ®Í& !ífi> dk) líOx iq* *á isi ! t S*2 te? ov ros bs 8® 8Í Î* :S λ )f q J Megalakult a Vitézi Rsbű Zrínyi csoportjának kolozsvári ktrendelísége KOLOZSVÁR, február 9. «Az Ellenzék .•Munkatársától.) Lélekemelő, bensőséges ünnepség keretében, litéz tó jő dálnoki Miklós Béla altábornagy, hadtestparancsnok és a ÍX. honvéd haduest egész törzskarának jelenlétéiben tartotta kolozsvári kirendeltségének a a- kuló ülését a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja vSüsámalp delelő ti 3 városháza dísztermében As ünnepi ülésen elhangzotiu beszédekből e végig az egész ülés során, Zrínyi Mik ős szelleme hallotta át a nagyszámú és előkelő közönséget » mindnyájan éreztük, hogy három küzdexnes magyar évszázad távolából üzen Zrínyi Miklós gróf: „ ,.. ha az Isten ej Hazámhoz való éze■reketet rám teile, imé kiáltok, imé üvö’tok; hallj meg engem élő magyar, ihol a veszedelem, ihol a senyveszttő tűz!1, Budapestről is díszes küldöttség utazott le j 32 alkalomból a Zrinyi-csoport kolozsvári a let- j kutlő ülésére. A küldő litségben vitéz Pózsás j József alezredes, a Zrinyi-csopori központi | vezetőjének élén részivettek Kozár F,lemér j vezérkari őrnagy, a Zrínyi-csoport tudományos szakosztályának központi vezetője és Berbóly László, a Zrínyi-csoport vitkára Az ülést lelkes, meleg szavakkal vitéz B’-nk5 Béla ezredes, a Vitézi Sz^k ‘örzskapitánya nyitotta meg, majd vitéz Rózsás József a’ez' redes a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának köz- poníti kiküldöttje mondta el nagyhatású. tör* ténelmi távlatokba, visszatekintő beszédét, amelyből! éppen úgy, máat a többi elhangzott besaédekbő’' is, mrndeinekelőtt az csendüli ki, sz vi ági ott ki, hosry mit is akar a Zrínyi- csoport? Nem hirdet kii önle get uj eszméket, hanem az ősi. az örök magyar hivatást Rjlti be, hősi multonk hagyományainak ujjáélesz- j (lésével és korszerű alkalmazásával A katona- | eszményt ál Híj a előtérbe, amihez nem kell más, mint hit hazaszeretet és harckészség És , ;caég egy gondolat domborodott ki mindenek* elő,*, az igazi Zrinyi-gondoat: ,,Csah a magunk összefogott erejével érhetjük el a célt!“ 1 Zrlngf-jonclolaf Jeggébee... — Az építéshez kövekre van szükség — söoudotita vitás Rózsás József alezredes — s vannak kövek, amelyek az épülettel kivü rőí díszítik és olyanok is, ame’yek kívülről nem látszanak, de mégis fontosak, mert az alapot ídkotják Mi a magyar katonaeszraény szolgásaiéban állunk és a Zrínyi-eszme hatalmas épületéhez keressük az a apkövekeí Tudatában vagyunk anm1 ik, hogy Erdélyben egészen "sül önleges helyzettel állunk szemben. Ezeket a szempontokat figyelembe vesszük és azok szerint építjük feli épületünket Ezért valasz* “oituk Kolozsvárt központunknak. Eszmény nélkül nincs magasabbrendii emberi élet. A Zrí nyr csoport központi vezetője ezután visszapillantást vetett « magyar történelmi maliira, a nemzet szel1 emi fej édesére, amely sok változáson ment áll. de most. az uj világégés közepette eljutott mégis a Zrínyi-gondo* lathoz. A nemzet íeilbnierfte. hogy idegen, kártékony befolyások érvényesülitek életében és ezért nem tudott kialakulni a sajátos tna- gyyf embertípus. A magyarság egy és erők életeazménye a katona. És nemcsak az a katona, aki egyenruhát hord, hanem az is, aki polgári ruhában jár, sőt u. nők is kalonák, ha hősi lelkületteí védik a hont A katonaeszményben három e’eniet ismerhetünk íe3: vallásos, nemzeti és katonai e’emét. Ezek nélkül nem lehet valaki jő katona, mint* ahogy hit nélkül nem lehet győzni A Zrinv:-gcn- do’fctţ a katonaeszményt akarja szolgálni szellemi eszközökkel és társadalmi utón 4 Zrínyi-csoport néhai Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt, eze’őtt hat esztendővel: alakult meg és azóta maradéktalanul ezeknek az eszményeknek a szolgálatában áíffl. Ugyanazzal zárom szavaimat fejezte be beszédét vitéz Rózsás József «("ezredes —- amivel kezdtem: Kolozsváron ősi múltról beszéltek a kövek. Ilyen köveket keresünk. Alapköveket, amelveken át épül meg az trí a magyar jövő falé, a magyarabb Nagy ina- gyarország felé. A hatalmas lelkesedéssel és megértébe1 fo" gadoftt, jelentőségében mély ítészét! után Kosár Elemér vezérkari őrnagy s magyarság őst iküldetéaérSl szólt. Zteiszamm i „ön&ésif €s őnzefleai. I6® =— őseink kije’öMék már ezer évvel ezelőtt az udat amelyen járnunk kell — mondotta. —- A magyarságnak el kellőit döntenie, elővédje marad-e a keletnek, vagy bekapcsolódik ß nyugt-ti kultúrkörbe és paliként ad a keleti népek áradata elé .A magyarsás: ezt ez utóbbi választotta Történeim« feladat;* így ezer éve nem változott és a jövőben sem fog változna Tisztában kell lennünk azzal is. hogy a magyarsás magatartásához belső újjászületésre van szükség. A továbbiakban Kozár Elemér vezérkari * fswsta&k vjlágjMÜboira^ követő iUeljI r.etet tárta, fel, Mindenekelőtt azokat az óriási lehetőségeket fejletté ki amelyek a magyarságra várnak. Adatokkal mutatta ki. hogy milyen óriási fellendül«'« vár Magyarországra bJ háború után úgy ipari, mint kcreskcde’m» téren. De azzal js Számot kell vetnünk, bogy a mostam háború utáni béke felkészülten találjon bennünket. A nőket is a katonaeszmény szolgálatából kel! állítanunk, hiszen csak ilyen »nyák tudnak igazi katonákat nevelni a nemzetnek. Erre, hívja fel a Zrínyi-csoport Kolozsvárt és rajta keresztül egész Erdélyi, elevenítsük meg Zrínyi szel emét és mi leszünk Î szí a nemzedék, timely mint a második évezred magyarságának honalapító nemzedéke fog Levonulni a magyar történelembe. Jelszavunk ez legyen; „Önként és önzetle- • null“ 4 nagyszámúi közönség meleg lelkesedéssel tfuţaditei as; értéke» é* bmadiíó bíiréáeS, *«»e?y ***** yítéz Benkő Béla ezredes hat»r®aa*ilag kimondóKta a Vitésj Rend Zrínyi Csoportja hö'yi kirendeltségének a»eg*l«kudá»áh Veico~ tő je túféz Benkő Béla ezredes leit, heti fettest báró Áízél Ede., A kolozsvári csoportnak bárom tisaslelcitbeli munktltáraa is van: Horváth i erenc vezérkari ezredea, Kásás Andor szét- zado8 és Háry Etelka,, 4 lidyi csoport vezotőségének a névsora még nem végleges, s egyelőre csak azok ue- ^ eit közöljük, akik felajánlották szolgálatai- t a Zrinyi-cSoporlujtk ..önként és önzotle- üül“. Ezek a következők; titéz Borcsiczky Imre százados, vitéz Huszár Fad e alezredes, tábori főesperes, Vidn Géznt di, Gerencsér István, vitéz dr Öze Gyula századom, vitéz Bíró Gyűl,a Szósz István, vitéz Kun Iván őrnagy, tábori esperes, Biró János, Hankó János, Tirsche- Miklós, dr. Boga Alajos kanonok, pápai prelátus Almay Béla vk. őrnagy, Veticzel József, vitéz dr Paál Gábor egyete- l mi tanár, Botár István országgyűlési képvi" ; Se’ő. Tóth István festőművész, Domokos Pál ţ Péter, Nagy István, Kásás Andor vk. százados, Szathmáry Lajos, r« EMKE ügyvezető alelnoke Bary Olga és óvári Os? József ü;V- lapiró, az Ellenzék-Estilap munkatárs», 0h§. 33# SOSßORSZESZ m iisiäi élv ^ És si* häng Va VSQvéSí ZJJ CVÁCA "&&&<$% vÁsÁftHgj# Emii az emlékplcbett filrdsf,. Az ünnepi alhíkuló ülés sorain & Zrinvixso- port központja értékes bronz emi’ékplakettel jj ajándékozóit« a most megalakult kolozsvári kirendeltségnek. amelyet vitéz JBenkő Bé'a ez* redes és üécfalvi Sipos Bé’a, a. Vitézi Rend széktartója vettek át köszönő szavak kíséretében. Az emlék plaketten az alábbi felírás: „...és a Magyarok ís’ene segítsen meg min* két! Ámen!“ A bronzplakett ébenfa foglalatának másik oldal'án pedig ez a felirat áll: ,.Sugárzó melege felénk arad e küzdel* raes magyar múlt ködéből s megihleti led— künkéit, hogy dolgozzunk, áldozzunk, harcoljunk önként és önzetilemü’ Hazánk ért, Nemzetünkért! Az ő szelleme lohbantoUa lángra a legnagyobb magyar hadiüzem, a Weiss Manfréd munkásainak szivében a cselekvő magyar nemzeti gondo!aío% Egyszerű, kérges munkáskezek megmintazlák és érebe öntötték Zrínyi Miklós gróf költő és hadvezér dicső alakját. 4 Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, mini a magva« katonaesz* meny szimbólumát ajándékul adja a megalakult kolozsvári csoportnak és kéri, hogy valahányszor szemük rajta pihen, jusson eszükbe mindig a Zrínyi-fohász!“ Az alakuló ülés ünnepélyes hangulatát gyönyörűen festette alá a regősök szereplése, akik szavalatul és a tárogató hangjaival idéz* ■lék fe’ Zrínyi szellemét és a «ég; regős-da- lokkefl ezekkel az édes hús dallamokkal az egész hallgatóságnak a szivébe vésték a asgy magyar- költő és hadvezér soha «1 nem múló emlékét . (g o.) «ffiUgg.-..:.V2gSIB35«aUlE^UnS/»ira^.tfiH,T,f7PS^da»^;MHaa^^ Féltékenységok&zSs a rákospalotai véres tragédiái j Rákospalota, íeforuár 9. Rákospa- ■ lota lakossága még ma is a Kassa- ■j utca 128. számú házban, pénteken I lejátszódott véres esemény hatása ! alatt áll. Részletes jelentések beszámolnak Kövics József 22 éves gépszerelő pletykától tüzelt féltékenységből fakadt rémtettéről, amelynek három halottja van, három súlyos sebesültje pedig kórházban fekszik. Kövics, aki hónapokig tartó távolléte alatt különféle mende-mondá- kat hallott feleségéről, pénteken este, éjjeli szállást kérve, bekopogott régi ismerősének, Németh Zsigmond 68 éves, nyugalmazott MÁV rak tárnok házába, ahol felesége hosszú időn keresztül vendégeskedett. Veszekedést kezdett László nevű, MÁV tisztviselő fiával, amelynek alapja a pletyka volt, A szóváltás dulakodássá fajult s Kövics zsebkést rántva, összeszurkálta Németh Lászlót, majd ennek sógorára, Udvárhelyi Ferenc dr, postatakarékpénztára tisztviselőre támadt, aki a lármára szaladt le emeleti lakásából, hogy közbe- vesse magát. A merénylő őt ts súlyosan megsebesítette, maid pisztolyt rántva, berontott az öreg Németh-házaspár lakásába és nyolc pisztolylövéssel menőit© «t í 85 éves Németh Zsigmondnét, ! Udvarhelyi né közben segítségül hiv- [ ta Pálinkás Albert rend őrtörzsőrmestert, akit a házban már eszeveszett lövöldözés fogadott. A rendőr- törzsőrmester felhúzott záváru pisztollyal közelítette meg Németh ék lakásának ajtaját és bekiáltott: o,Aöd meg magad, te gyilkos!“ Kövics igy felelt: „Majd, It a olvad a hók* Nyomban utána tüzelt s a gö» lyő a törzsőrmester hasába fura* ilott« Kövics súlyosan sebesült áldozata teste fölött ismét Németh László lakásába ment és itt eltoriaszolta magát, hogy felvegye a harcot a ria- dő-gépkocsival érkező rendőrsza= kassza!. Fedezék© mögül szüntelenül tüzelt a házat körülzáró rendőrökre, akik csak lépésröl-lépésie tudták megközelíteni a lakást. A lövöldözés folyamán tragikus dolog történt. Áz egvik karabélyom rendőr a Kövics fedezéke mellett látta, hogy valaki a nyitott ajtón á félhomályos szobába ugrik. Azt hitte, a merénylő és tüzelt. Ebben a pillanatban a szobában is lövés dördült és nyomban utána két test zuhanása hallatszott. Berohant, megdöbbenve látta, hegy a sötétben Tekáes VII. József próbarendőrt találta @1. Bajtársa elhaló hangon mondta: „A szoba másik sarkában ... ott van a gyilkos ... fogiátok meg!“ Aztán meghalt. Kövics, aki látva, hogy nem menekülhet, agyonlőtte magát, akkor már szinte utolsókat hörsőtt. Mellette feküdt pisztolya s körülötte 90 üres töltényhüvely. «——a Bt— Istenem. Nálunk egy pár faj! a bonbonon Ui*\ vül még hírmondó sincs belőle Olyan rosszul esik, mikor hazamegyek s elémszaJad a kéV\ csöppség; Mit hoztál maminnaf S rvfimJmcx keze olyan üres „ , 1— S a cukrászsütemények? — Semmi. Semmi süteményféle, 'semmi', nyalánkság. Mi felnőttek megértjük s igazát? nem jelent á dozatot. Szomorú "enne De ®h gyerekek kicsik, nekik hiányzik, A kisfia®« oktató hangon szokta mondani a kislányom’' nak: Háború van, uem tudod? Mostan astaj gyón jónak kell lenni . , Olaszországban 11.0& a tánc I Milyen otthon Rómában az élet1«5 —=*»> ; kérdezem később, mikor két doboz kskis*«8' * gazdag bban az utcára lépünk ' ; — Csöndes és komoly, A jelszó: mindentta I megtenni ® győzelemért Vállalni minden ko<e-j ! kázaitot, fsa kell, szen^’edést. Tudja, úgy I nem, most felitámadt l>ennünk. oki szókba*^ I mindaz a koraölysáe, ss«n«rő’l yidámabb Id Skr! 'jj ben megf^edkezai látsaunk. Biítosas tosiájm I például, hogy t ; nálunk tánedilaiom fan. Be h& nem ttclnoi,! akkor sem jutna eszébe senlünek iánrolsdiá Nemrégen cgv társaságban voít«m. Széli rádió, sok. fiatal vdt a teremben. N®sa akar--; tok táncolni? — kérdezte a háziasszony. Fia^ tál leány felelt mindnyájuk acvébesu Mosllj táncoljunk, amikor u lapok naponta köfliídj hősi halottaink nevét? Táncoljunk, saikss’ ők:.; aaeghaäfeak értünk?.,» Ránézek komoly arcára. Lányosán yekeray/fi alakján egyszerű, csuklyás, sóiét prénmélkülpi téikabát. Lábán régidivaío, rövidszária bár-; cipő. Csöpp fessék §incs az aícá$^ Kültejéí vei igazolja miadazt. amit mon«!, — Lajja •— mondja & aregáH S3 efyik ls«r; ■lozsvári mulató falragasz» előtt ■—* ennek s»> plakátnak szövegét íefordittatíam magamnak tegnap S oly furcsának tűnik nekem nairal* egy anakronizmus „A? úri közönség hajnali háromig táncolj —- Nálunk az uriközőnséft nem táncol hajnali háromig. Este tíz gután, nincs is a városban élet, a hajdani bárokban italokrq vagy szülsres-zaboig ételadagokat ftr-i gyassf © vendég*-—Van azért szórakozás? — Hogyne. Nappal As opera előadás») délután háromkor kozdőtdik, de gyakran sá déieiotíi műsort is. Rengeteg a hangverseny.. Színházi és mozselőadások iö vamiak De ír- bár, a tánc egész korszerűtlen. És senki sem vágyik utána. A zene után annál inkább.  rádió halkan szól Rómri otthonaiban és vk gasztalja az embereket. Este azián teijeá^11- sötétítés van Jól esik fényeket "atni itt Ko íoz8váron. meg Budapesten. Mintha laeaa h-?. volna háború ... — Meglepett — mondja azo ára — '«egy itt & hangversenyeken nagy estélyi ruháLban jelennek meg az asszonyok. Ná'ank «uitfor’ misszerű ®z egyszerű ruha hangversenyeken., színházban egyaránt. Nem kötelező. De ez eg; egyszerűség sok mindent küefez ,. Ne gonm dől>"a, hogy kritizálni akarok. Ü!yan gyönyörű emlékeim vannak Maevarerszágról, ahol e ő*; szőr járok, hogy ez hálátlftaság lenne. Végeredményben senkinek sem ártanak az asszonyok. ha parádéba vágják magukat, mikor zenét hallgaínríik Csak a hazai é'et s az itten, külsőségiek közötti különbségekről besse-er, mindössze. Később ezt mondja:-— Milyen o'csó itt minden Kétszáz hráfc vásároltam el és mennyi mindent kaptam » gyerekeknek. Otthon ha kétszáz iiráv:>fl kt- megyek a csarnokba. jófcrmáQ uem Vnszek: haza semmit. A szálló elé érünk. Kezet ad. mosolyog, — Köszönösn. —- mondja — ha vége Wa a háborúnak s könnyebben lebet utazó«, iő?- jön el Rőmábu és keressen fel. — Most nehéz volt az ütjük? A vá’asz meglepő. — Rómától Budapestig nagver- kény€?í«e>.s volt. Hanem Budapesttő' Kolozsvárig égéséi utón állottunk, Viszonálátásra. Meg egyszer köszönöm! Köszönöm én is, signora., a< sétát és a &rélgeté«k Nßgyora tíjaialeü^c« ▼©&! Beszélgetés a háborús Rómárő^ a tánctíialomró! s as o!asz é«etr»ö? s?gnora Previtalivaä«, a rőmas rádió fözeneigazgatóiának feleségévé! j KOLOZSVÁR, február 9 (Az Ellenzék ín* dósitóiától.-) Érdekes ez a délniár. atnii sig- : nora PrevitoCival töltök Megyünk a havas j kolozsvári utcákon s hal’gatoin a karcsú, Ins* ‘ I tál római asszonyt. Az rrca olyan mint régi, j i nö'gy festők madonnáié. Moso’ya szelíd, hang* j I ja puha, olyan igazi asszonv s igazi f.fi'fd j l anya, hogv csak keveset ismerek hozzá ha* j : son ófc. E kisérte a férjét, ahopv mindig eb . kiséri európai vendégszereplései városéiba, j De gondolatai nem a siker, az egyre géz da* , I gabbá váló hírnév s a művészi körutak meg- J í szokott dicsősége körül forogn 'k AinCyen , komoly, keskeny, lányos, fi nőm von ah« area, j ‘ 9Í%m komái? tsaé&z kic*í *kr> testesíti most szamomra ixomat b ®a uj oiaai. asszonygeuerácíót. háborús Róma Mondataiból elemtárul Róma 1942 háborús (telén. Az ottani élet ée hangulat. Két kicsi gyermeke van signora Prevîtalî- aak s minden gondolata, hogy örömeit «skez* lion nekik. — Menjünk valahova —■ mondja, mikor 2 megbeszélés szerint érte megyek s szállodába —, ahol teasüteményt és édességeit lehet kopni . Legszívesebben minden pénzemmel édes- ségef vásárolnék o kicsiknek Láttam itt « kirakatokéit, Mermyi cmkwrka, mmmk keksz,
