Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-09 / 31. szám

X î W3! í’ydb. p. ft t, L ft n t 'M K i&mm ' M ma&g&t mu.lt Márnánkénak shqIIemébeu 2D •ma ?s«q»« * ai&S tavood *3 03^ ® öJajf' jnisar, ad 3 A Siăay f 3 ODt»}. íwnöí ®biii £, eahS i* Urf s $ ss óin 4! l^-soţ. »teessr ilöXOV &>\B. xhsH teáit? O&Ü ofrţtr f^í>9T! Kaoq isaéí iUUfi lS8»d T SE qega 3fl«tí I f9d rÓ#SO tise» som §3ÍC löís .1111­roas asT ®Í& !ífi> dk) líOx iq* *á isi ! t S*2 te? ov ros bs 8® 8Í Î* :S λ )f q J Megalakult a Vitézi Rsbű Zrínyi csoportjának kolozsvári ktrendelísége KOLOZSVÁR, február 9. «Az Ellenzék .•Munkatársától.) Lélekemelő, bensőséges ün­nepség keretében, litéz tó jő dálnoki Miklós Béla altábornagy, hadtestparancsnok és a ÍX. honvéd haduest egész törzskarának jelenlété­iben tartotta kolozsvári kirendeltségének a a- kuló ülését a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja vSüsámalp delelő ti 3 városháza dísztermében As ünnepi ülésen elhangzotiu beszédekből e végig az egész ülés során, Zrínyi Mik ős szel­leme hallotta át a nagyszámú és előkelő kö­zönséget » mindnyájan éreztük, hogy három küzdexnes magyar évszázad távolából üzen Zrínyi Miklós gróf: „ ,.. ha az Isten ej Hazámhoz való éze­■reketet rám teile, imé kiáltok, imé üvö’tok; hallj meg engem élő magyar, ihol a vesze­delem, ihol a senyveszttő tűz!1, Budapestről is díszes küldöttség utazott le j 32 alkalomból a Zrinyi-csoport kolozsvári a let- j kutlő ülésére. A küldő litségben vitéz Pózsás j József alezredes, a Zrinyi-csopori központi | vezetőjének élén részivettek Kozár F,lemér j vezérkari őrnagy, a Zrínyi-csoport tudomá­nyos szakosztályának központi vezetője és Berbóly László, a Zrínyi-csoport vitkára Az ülést lelkes, meleg szavakkal vitéz B’-nk5 Béla ezredes, a Vitézi Sz^k ‘örzskapitánya nyitotta meg, majd vitéz Rózsás József a’ez' redes a Vitézi Rend Zrínyi-csoportjának köz- poníti kiküldöttje mondta el nagyhatású. tör* ténelmi távlatokba, visszatekintő beszédét, amelyből! éppen úgy, máat a többi elhangzott besaédekbő’' is, mrndeinekelőtt az csendüli ki, sz vi ági ott ki, hosry mit is akar a Zrínyi- csoport? Nem hirdet kii önle get uj eszméket, hanem az ősi. az örök magyar hivatást Rjlti be, hősi multonk hagyományainak ujjáélesz- j (lésével és korszerű alkalmazásával A katona- | eszményt ál Híj a előtérbe, amihez nem kell más, mint hit hazaszeretet és harckészség És , ;caég egy gondolat domborodott ki mindenek* elő,*, az igazi Zrinyi-gondoat: ,,Csah a ma­gunk összefogott erejével érhetjük el a célt!“ 1 Zrlngf-jonclolaf Jeggébee... — Az építéshez kövekre van szükség — söoudotita vitás Rózsás József alezredes — s vannak kövek, amelyek az épülettel kivü rőí díszítik és olyanok is, ame’yek kívülről nem látszanak, de mégis fontosak, mert az alapot ídkotják Mi a magyar katonaeszraény szolgá­saiéban állunk és a Zrínyi-eszme hatalmas épületéhez keressük az a apkövekeí Tudatá­ban vagyunk anm1 ik, hogy Erdélyben egészen "sül önleges helyzettel állunk szemben. Ezeket a szempontokat figyelembe vesszük és azok szerint építjük feli épületünket Ezért valasz* “oituk Kolozsvárt központunknak. Eszmény nélkül nincs magasabbrendii emberi élet. A Zrí nyr csoport központi vezetője ezután visszapillantást vetett « magyar történelmi maliira, a nemzet szel1 emi fej édesére, amely sok változáson ment áll. de most. az uj világ­égés közepette eljutott mégis a Zrínyi-gondo* lathoz. A nemzet íeilbnierfte. hogy idegen, kártékony befolyások érvényesülitek életében és ezért nem tudott kialakulni a sajátos tna- gyyf embertípus. A magyarság egy és erők életeazménye a katona. És nemcsak az a ka­tona, aki egyenruhát hord, hanem az is, aki polgári ruhában jár, sőt u. nők is kalonák, ha hősi lelkületteí védik a hont A katona­eszményben három e’eniet ismerhetünk íe3: vallásos, nemzeti és katonai e’emét. Ezek nél­kül nem lehet valaki jő katona, mint* ahogy hit nélkül nem lehet győzni A Zrinv:-gcn- do’fctţ a katonaeszményt akarja szolgálni szel­lemi eszközökkel és társadalmi utón 4 Zrí­nyi-csoport néhai Gömbös Gyula miniszterel­nöksége alatt, eze’őtt hat esztendővel: alakult meg és azóta maradéktalanul ezeknek az esz­ményeknek a szolgálatában áíffl. Ugyanazzal zárom szavaimat fejezte be beszédét vitéz Rózsás József «("ezredes —- amivel kezdtem: Kolozsváron ősi múltról be­széltek a kövek. Ilyen köveket keresünk. Alapköveket, amelveken át épül meg az trí a magyar jövő falé, a magyarabb Nagy ina- gyarország felé. A hatalmas lelkesedéssel és megértébe1 fo" gadoftt, jelentőségében mély ítészét! után Ko­sár Elemér vezérkari őrnagy s magyarság őst iküldetéaérSl szólt. Zteiszamm i „ön&ésif €s őnzefleai. I6® =— őseink kije’öMék már ezer évvel ezelőtt az udat amelyen járnunk kell — mondotta. —- A magyarságnak el kellőit döntenie, elő­védje marad-e a keletnek, vagy bekapcsoló­dik ß nyugt-ti kultúrkörbe és paliként ad a keleti népek áradata elé .A magyarsás: ezt ez utóbbi választotta Történeim« feladat;* így ezer éve nem változott és a jövőben sem fog változna Tisztában kell lennünk azzal is. hogy a magyarsás magatartásához belső újjászüle­tésre van szükség. A továbbiakban Kozár Elemér vezérkari * fswsta&k vjlágjMÜboira^ követő iUelj­I r.etet tárta, fel, Mindenekelőtt azokat az óriási lehetőségeket fejletté ki amelyek a magyar­ságra várnak. Adatokkal mutatta ki. hogy mi­lyen óriási fellendül«'« vár Magyarországra bJ háború után úgy ipari, mint kcreskcde’m» té­ren. De azzal js Számot kell vetnünk, bogy a mostam háború utáni béke felkészülten talál­jon bennünket. A nőket is a katonaeszmény szolgálatából kel! állítanunk, hiszen csak ilyen »nyák tudnak igazi katonákat nevelni a nem­zetnek. Erre, hívja fel a Zrínyi-csoport Ko­lozsvárt és rajta keresztül egész Erdélyi, ele­venítsük meg Zrínyi szel emét és mi leszünk Î szí a nemzedék, timely mint a második évez­red magyarságának honalapító nemzedéke fog Levonulni a magyar történelembe. Jelszavunk ez legyen; „Önként és önzetle- • null“ 4 nagyszámúi közönség meleg lelkesedéssel tfuţaditei as; értéke» é* bmadiíó bíiréáeS, *«»e?y ***** yítéz Benkő Béla ezredes hat»r®aa*ilag kimondóKta a Vitésj Rend Zrínyi Csoportja hö'yi kirendeltségének a»eg*l«kudá»áh Veico~ tő je túféz Benkő Béla ezredes leit, heti fettest báró Áízél Ede., A kolozsvári csoportnak bá­rom tisaslelcitbeli munktltáraa is van: Horváth i erenc vezérkari ezredea, Kásás Andor szét- zado8 és Háry Etelka,, 4 lidyi csoport vezotőségének a névsora még nem végleges, s egyelőre csak azok ue- ^ eit közöljük, akik felajánlották szolgálatai- t a Zrinyi-cSoporlujtk ..önként és önzotle- üül“. Ezek a következők; titéz Borcsiczky Imre százados, vitéz Huszár Fad e alezredes, tábori főesperes, Vidn Géznt di, Gerencsér István, vitéz dr Öze Gyula századom, vitéz Bíró Gyűl,a Szósz István, vitéz Kun Iván őrnagy, tábori esperes, Biró János, Hankó Já­nos, Tirsche- Miklós, dr. Boga Alajos kano­nok, pápai prelátus Almay Béla vk. őrnagy, Veticzel József, vitéz dr Paál Gábor egyete- l mi tanár, Botár István országgyűlési képvi" ; Se’ő. Tóth István festőművész, Domokos Pál ţ Péter, Nagy István, Kásás Andor vk. száza­dos, Szathmáry Lajos, r« EMKE ügyvezető alelnoke Bary Olga és óvári Os? József ü;V- lapiró, az Ellenzék-Estilap munkatárs», 0h§. 33# SOSßORSZESZ m iisiäi élv ^ És si* häng Va VSQvéSí ZJJ CVÁCA "&&&<$% vÁsÁftHgj# Emii az emlékplcbett filrdsf,. Az ünnepi alhíkuló ülés sorain & Zrinvixso- port központja értékes bronz emi’ékplakettel jj ajándékozóit« a most megalakult kolozsvári ki­rendeltségnek. amelyet vitéz JBenkő Bé'a ez* redes és üécfalvi Sipos Bé’a, a. Vitézi Rend széktartója vettek át köszönő szavak kísére­tében. Az emlék plaketten az alábbi felírás: „...és a Magyarok ís’ene segítsen meg min* két! Ámen!“ A bronzplakett ébenfa foglala­tának másik oldal'án pedig ez a felirat áll: ,.Sugárzó melege felénk arad e küzdel* raes magyar múlt ködéből s megihleti led— künkéit, hogy dolgozzunk, áldozzunk, har­coljunk önként és önzetilemü’ Hazánk ért, Nemzetünkért! Az ő szelleme lohbantoUa lángra a legnagyobb magyar hadiüzem, a Weiss Manfréd munkásainak szivében a cselekvő magyar nemzeti gondo!aío% Egy­szerű, kérges munkáskezek megmintazlák és érebe öntötték Zrínyi Miklós gróf költő és hadvezér dicső alakját. 4 Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, mini a magva« katonaesz* meny szimbólumát ajándékul adja a meg­alakult kolozsvári csoportnak és kéri, hogy valahányszor szemük rajta pihen, jusson eszükbe mindig a Zrínyi-fohász!“ Az alakuló ülés ünnepélyes hangulatát gyö­nyörűen festette alá a regősök szereplése, akik szavalatul és a tárogató hangjaival idéz* ■lék fe’ Zrínyi szellemét és a «ég; regős-da- lokkefl ezekkel az édes hús dallamokkal az egész hallgatóságnak a szivébe vésték a asgy magyar- költő és hadvezér soha «1 nem múló emlékét . (g o.) «ffiUgg.-..:.V2gSIB35«aUlE^UnS/»ira^.tfiH,T,f7PS^da»^;MHaa^^ Féltékenységok&zSs a rákospalotai véres tragédiái j Rákospalota, íeforuár 9. Rákospa- ■ lota lakossága még ma is a Kassa- ■j utca 128. számú házban, pénteken I lejátszódott véres esemény hatása ! alatt áll. Részletes jelentések beszá­molnak Kövics József 22 éves gép­szerelő pletykától tüzelt féltékeny­ségből fakadt rémtettéről, amelynek három halottja van, három súlyos sebesültje pedig kórházban fekszik. Kövics, aki hónapokig tartó távol­léte alatt különféle mende-mondá- kat hallott feleségéről, pénteken es­te, éjjeli szállást kérve, bekopogott régi ismerősének, Németh Zsigmond 68 éves, nyugalmazott MÁV rak tár­nok házába, ahol felesége hosszú időn keresztül vendégeskedett. Ve­szekedést kezdett László nevű, MÁV tisztviselő fiával, amelynek alapja a pletyka volt, A szóváltás dulako­dássá fajult s Kövics zsebkést rántva, összeszur­kálta Németh Lászlót, majd en­nek sógorára, Udvárhelyi Ferenc dr, postatakarékpénztára tisztvise­lőre támadt, aki a lármára szaladt le emeleti lakásából, hogy közbe- vesse magát. A merénylő őt ts súlyosan megsebe­sítette, maid pisztolyt rántva, be­rontott az öreg Németh-házaspár la­kásába és nyolc pisztolylövéssel menőit© «t í 85 éves Németh Zsigmondnét, ! Udvarhelyi né közben segítségül hiv- [ ta Pálinkás Albert rend őrtörzsőr­mestert, akit a házban már eszeve­szett lövöldözés fogadott. A rendőr- törzsőrmester felhúzott záváru pisz­tollyal közelítette meg Németh ék lakásának ajtaját és bekiáltott: o,Aöd meg magad, te gyilkos!“ Kö­vics igy felelt: „Majd, It a olvad a hók* Nyomban utána tüzelt s a gö» lyő a törzsőrmester hasába fura* ilott« Kövics súlyosan sebesült áldo­zata teste fölött ismét Németh Lász­ló lakásába ment és itt eltoriaszolta magát, hogy felvegye a harcot a ria- dő-gépkocsival érkező rendőrsza= kassza!. Fedezék© mögül szüntelenül tü­zelt a házat körülzáró rendőrök­re, akik csak lépésröl-lépésie tud­ták megközelíteni a lakást. A lövöldözés folyamán tragikus do­log történt. Áz egvik karabélyom rendőr a Kövics fedezéke mellett látta, hogy valaki a nyitott ajtón á félhomályos szobába ugrik. Azt hit­te, a merénylő és tüzelt. Ebben a pil­lanatban a szobában is lövés dördült és nyomban utána két test zuhanása hallatszott. Berohant, megdöbbenve látta, hegy a sötét­ben Tekáes VII. József próbarend­őrt találta @1. Bajtársa elhaló hangon mondta: „A szoba másik sarkában ... ott van a gyilkos ... fogiátok meg!“ Aztán meghalt. Kövics, aki látva, hogy nem menekülhet, agyonlőtte magát, akkor már szinte utolsókat hörsőtt. Mellette feküdt pisztolya s körülöt­te 90 üres töltényhüvely. «——a Bt— Istenem. Nálunk egy pár faj! a bonbonon Ui*\ vül még hírmondó sincs belőle Olyan rosszul esik, mikor hazamegyek s elémszaJad a kéV\ csöppség; Mit hoztál maminnaf S rvfimJmcx keze olyan üres „ , 1— S a cukrászsütemények? — Semmi. Semmi süteményféle, 'semmi', nyalánkság. Mi felnőttek megértjük s igazát? nem jelent á dozatot. Szomorú "enne De ®h gyerekek kicsik, nekik hiányzik, A kisfia®« oktató hangon szokta mondani a kislányom’' nak: Háború van, uem tudod? Mostan astaj gyón jónak kell lenni . , Olaszországban 11.0& a tánc I Milyen otthon Rómában az élet1«5 —=*»> ; kérdezem később, mikor két doboz kskis*«8' * gazdag bban az utcára lépünk ' ; — Csöndes és komoly, A jelszó: mindentta I megtenni ® győzelemért Vállalni minden ko<e-j ! kázaitot, fsa kell, szen^’edést. Tudja, úgy I nem, most felitámadt l>ennünk. oki szókba*^ I mindaz a koraölysáe, ss«n«rő’l yidámabb Id Skr! 'jj ben megf^edkezai látsaunk. Biítosas tosiájm I például, hogy t ; nálunk tánedilaiom fan. Be h& nem ttclnoi,! akkor sem jutna eszébe senlünek iánrolsdiá Nemrégen cgv társaságban voít«m. Széli rádió, sok. fiatal vdt a teremben. N®sa akar--; tok táncolni? — kérdezte a háziasszony. Fia^ tál leány felelt mindnyájuk acvébesu Mosllj táncoljunk, amikor u lapok naponta köfliídj hősi halottaink nevét? Táncoljunk, saikss’ ők:.; aaeghaäfeak értünk?.,» Ránézek komoly arcára. Lányosán yekeray/fi alakján egyszerű, csuklyás, sóiét prénmélkülpi téikabát. Lábán régidivaío, rövidszária bár-; cipő. Csöpp fessék §incs az aícá$^ Kültejéí vei igazolja miadazt. amit mon«!, — Lajja •— mondja & aregáH S3 efyik ls«r; ■lozsvári mulató falragasz» előtt ■—* ennek s»> plakátnak szövegét íefordittatíam magamnak tegnap S oly furcsának tűnik nekem nairal* egy anakronizmus „A? úri közönség hajnali háromig táncolj —- Nálunk az uriközőnséft nem táncol hajnali háromig. Este tíz gután, nincs is a városban élet, a hajdani bárokban italokrq vagy szülsres-zaboig ételadagokat ftr-i gyassf © vendég*-—Van azért szórakozás? — Hogyne. Nappal As opera előadás») délután háromkor kozdőtdik, de gyakran sá déieiotíi műsort is. Rengeteg a hangverseny.. Színházi és mozselőadások iö vamiak De ír- bár, a tánc egész korszerűtlen. És senki sem vágyik utána. A zene után annál inkább.  rádió halkan szól Rómri otthonaiban és vk gasztalja az embereket. Este azián teijeá^11- sötétítés van Jól esik fényeket "atni itt Ko íoz8váron. meg Budapesten. Mintha laeaa h-?. volna háború ... — Meglepett — mondja azo ára — '«egy itt & hangversenyeken nagy estélyi ruháLban jelennek meg az asszonyok. Ná'ank «uitfor’ misszerű ®z egyszerű ruha hangversenyeken., színházban egyaránt. Nem kötelező. De ez eg; egyszerűség sok mindent küefez ,. Ne gonm dől>"a, hogy kritizálni akarok. Ü!yan gyönyörű emlékeim vannak Maevarerszágról, ahol e ő*; szőr járok, hogy ez hálátlftaság lenne. Vég­eredményben senkinek sem ártanak az asszo­nyok. ha parádéba vágják magukat, mikor zenét hallgaínríik Csak a hazai é'et s az itten, külsőségiek közötti különbségekről besse-er, mindössze. Később ezt mondja:-— Milyen o'csó itt minden Kétszáz hráfc vásároltam el és mennyi mindent kaptam » gyerekeknek. Otthon ha kétszáz iiráv:>fl kt- megyek a csarnokba. jófcrmáQ uem Vnszek: haza semmit. A szálló elé érünk. Kezet ad. mosolyog, — Köszönösn. —- mondja — ha vége Wa a háborúnak s könnyebben lebet utazó«, iő?- jön el Rőmábu és keressen fel. — Most nehéz volt az ütjük? A vá’asz meglepő. — Rómától Budapestig nagver- kény€?í«e>.s volt. Hanem Budapesttő' Kolozsvárig égéséi utón állottunk, Viszonálátásra. Meg egyszer köszönöm! Köszönöm én is, signora., a< sétát és a &rélgeté«k Nßgyora tíjaialeü^c« ▼©&! Beszélgetés a háborús Rómárő^ a tánctíialomró! s as o!asz é«etr»ö? s?gnora Previtalivaä«, a rőmas rádió fözeneigazgatóiának feleségévé! j KOLOZSVÁR, február 9 (Az Ellenzék ín* dósitóiától.-) Érdekes ez a délniár. atnii sig- : nora PrevitoCival töltök Megyünk a havas j kolozsvári utcákon s hal’gatoin a karcsú, Ins* ‘ I tál római asszonyt. Az rrca olyan mint régi, j i nö'gy festők madonnáié. Moso’ya szelíd, hang* j I ja puha, olyan igazi asszonv s igazi f.fi'fd j l anya, hogv csak keveset ismerek hozzá ha* j : son ófc. E kisérte a férjét, ahopv mindig eb . kiséri európai vendégszereplései városéiba, j De gondolatai nem a siker, az egyre géz da* , I gabbá váló hírnév s a művészi körutak meg- J í szokott dicsősége körül forogn 'k AinCyen , komoly, keskeny, lányos, fi nőm von ah« area, j ‘ 9Í%m komái? tsaé&z kic*í *kr> testesíti most szamomra ixomat b ®a uj oiaai. asszonygeuerácíót. háborús Róma Mondataiból elemtárul Róma 1942 hábo­rús (telén. Az ottani élet ée hangulat. Két kicsi gyermeke van signora Prevîtalî- aak s minden gondolata, hogy örömeit «skez* lion nekik. — Menjünk valahova —■ mondja, mikor 2 megbeszélés szerint érte megyek s szállodába —, ahol teasüteményt és édességeit lehet kop­ni . Legszívesebben minden pénzemmel édes- ségef vásárolnék o kicsiknek Láttam itt « kirakatokéit, Mermyi cmkwrka, mmmk keksz,

Next

/
Thumbnails
Contents