Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-07 / 30. szám

t. i i é X /, • A í ■> I j i . n , ,, Bud&fiC&ti mu&siUci ÚfitiuUú?, ♦ I k \iitTiy Of»-mho - rJtoiti! 'kinti-’ ncps.erii mit ti' zet. ( hit öt kő: «1 p//ín mór eltilt azért i,s trie t on, iwcrt ■c inhoz nuir a nih'mmj élt jen bérletben- •írusttuta fl: <"•**?•" ;--.'yck:t. heten­riw/ ír estire, erekre ft hé" eset ónk én ó '<ti: ij harmadik emeleti erkélyen kúp •‘‘■a-•’ J«< r-vfi<iny ,Y;ty. /;,> « he tus hér- - len h- yiilt ti *ndá.*ra (^kozott heron"* ezör-u-f,: 4: 2 s'írére. SZ'VIJ jtíS, d< (»őrlet »éh :'i.f s-i>k-’k\'h.iii közönség. Különöse», •■■ymi'.fir nbthvr ■ s' net e-' külföld/, rendig íép ft\ min l Möller Mária. 1 •«: .;yszerH német U tt :ner ének- snö, tv«ţ* "HÓamelyik külföldre szerződött • tfOgnv kira'dság. például Rétin Eszter, ■ih.'t/eh ez '-ine' - és itdé'kirui részé te egyre ^Zi/oiféteyőhb. 1 srinhéz jéJclcrmdje tíz utóid* dir "ten m!'■■ nt Uéih fi’úrjitással. sőt uhlon­Hozott -!bűvölő re-ni érája, ,j „Co-d fon tutié". nagyold-riszt f tátid, tehetséges 7íj zereplőkhei. hétszernél fogadta a közör '.=* Massen, ét édes e-< könnyiizetiéjü „Mu *on"-fának Hívekül sikerült felupiiásnt m; főszerepeiben a Ugnagyobf» oiasz te- , or i-i ókkal vetekedő Puttihy Kálmán in n t ncmhengit Osi'áth Julia aratott zajos keit. í - s-mcsal: éehh fiatal, uj szerep* ’övei atkák az. évek óta pihenő ..0rfeo'"-t3 . } éséii reaaiSsunct zenei genic jenek. Monte-, ijdcji.e.k ez* a négyéviéiL év műire ? tiiMŰmlt ható operáját. I nemrégen Inmulatott uj dalmű, it .Cseresznyevirág", magyar szerző. Dé- jfmrc első nylvánosságm terült. ■ lköi<L.a. 4 szövegíró nevét a színi a p .- iük ben : curia; éhre it o szerzőségé’ \ wheat óh gosun n zonesserzu vállalja, f Tárgya a muttszázodbeli érzelmes leány" j egén vek kcdiudf ko m plex unt#: a gazdug j ■ leéri vetélkedése ■* * leányért, akinek zsarnok Szülői termesze • . ;*sm ős rabbit szeretik, a lány -viszont. <1 bórák regény-recept szerint, áa hiú ok edia szivét. Ssinh«:y egy -iát-olke- le ti ország, amelynek egyik agg hetesé próbára ■-szí a leér it jut. .1 próbát a sse gén y, do becsületes lovag tili ja nveg: happy enid! ( Imii — operáról (evén zni.) Dévényi Imre ,erf'.'-arája hasonlít hő 'éhez; nem gezday. de bces&eies. Mnjd- ncm mindvégig énekbeszéd, amelyet n zenekar okkeré ikusan kisér. Csak a hős raflomásáhan • dallammá, .melybea. a szerző lmv.nfiújának kissé bátortalan, de hétségtdériül megtevő !:ö oi maegsége. kap hányái. A „Cseresznyevirág ' szerepdfii: Réskai- ’dzeila, ésagypál László, Lmuisin Lajos ér, Jámbor László, valamint karnagya: K e- nessey Jenő és rendezője; Rékai Andráv. rnmderd. megtette); a siker érdekében. tíú*i--2 VJZţ&ttCfik. i M oncer l iermehber.. is igen élénk a élet, cáfolata az isitwrá latin száll •9,ének; ..inter arms?, r-ilent muscue“. Zent- itarok, kamarazeneegyiU-teséh és önálló .nüvészek nap-nap után adják & húngver“ menyeket, amelyeknek mindig van kő- z Őnségc. íz utóbbiak közül persze eJso- ■serban a régi, ismert és nagyrabecsült, hogy úgy mondjam: „márkás“ -nevek Mindenkit érdekeli SrsÉÉíy yJiffSFHiPfcMBUi I Utilei i'îsirg^ MüSíöfilíÉt (891i_1S40ţ-h líyüjtőfejczetek cinjei; 1. A poli« tikai passzivitástól a Magyar Szövet­ségig.“' 1938—1922, 2, A Magyar Part és a politikai p"kturr.ok. 3922— 1928. 8.  Megvár Párt a függefen- ség uij'n. 1928—1933. 4. Erdély magyarsága a revíziós harc keresztiü- zében, 5933—1938.5. A rendi Romá­nia és a Magvar Népközössée-. 1938— 1940- Mellékjetek. — Forrásmunkák Âp& W Kapható az 11 ®RE#|S ^&ri|V6»!j,?isj lípiozzvá:, a'iátyáa király tér 9. Vidékre eiéá.vyjé.C ;? a^onşio] szájIjtiviK, Tel, 1199 vonzzdl. n Indi-oohm. Dohuóuyi Ernő, c zongoráiéit ék »agy pné-tújja; Jladlid-’* i lm in. <ikim I: éneke, luirmcimyit hall­juk is, mindig u\}sz>rit élmény! jelent; ■ I fiául Kiírod Gyula, éknél; különösen n fonó, pofin, sokszínű Cho/án-játéka va- r irz-solj'S (Ilii é' K z-ongomt s a meg fiotcdabb \Séhne>- Tibor: nemrég odúi első önálló angoraestji | k eh. It 'Iromdyobh tagja a magyar mu‘ zeiktisok c’ők' lö gárdéijéixuik. i . I koncertező zent énről; közül termé­szet esen mos! és a put inév l'i! harm óidat Tó/saséigé a,vczitö-'zer ’p. De igen jó e ;- . ti é-n e. u jjé^szer rezeit Szt-kes fő városi Ze­nekar is. Viszont, a Budapesti Hatigvcr* •enyzenekar, unu iy néhány ért'cl ezeíőll -innvi tehetséggel <-s további fejlődni le­hetőségekkel indult neki egy rémért szép karriernek - egyre fájdaltiiasobb csalée láscktu o leolt u zene értő közönségnek. Gyönge, hizr.ii) ialan, nehcz-n fegyelmez­hető; még Eailané mester karruigyt péJ- , éij-j. i< kevéssé boldogul t Ac. Minden d>~ cséréire rászolgál viszont n Sói Kt.vnAir.i- ,en.kér, amely tgg-cgy stUus herei élte foglalt miisorokfoü ’peri szépén, kidől so’ zc-lt hangversenyein'* rendez. Kainarazenéltcn n nemes tléuuloniüvé- N.ct négy hivatott képviselője: a \\uld- bauer-Kcrprly vonósnégyes bérleti Csté.i jelentik u legrangosabb szín von (dal. Dp homely közönsége i on a A öt A onós~ négyesnek is, amelynek a jeles pálmán Maria Oz első heged ii-e s a finoman mu- : ' ikéiiéi Szer? rgyÖrgy'-qiiartef Inek is. 1 külföldi művészek közül mostanában - természetesen — kevesebben jönnek ţfk JuitíjhMlA /J-W c*m*rtújmn lithe J)%Li- orn A \ ■ -\ „* árát. meri llll^bţ I <fir hozzunk, m nt a háború ciulii étiekben. Az évadban az elsőit egyike vek a nyolc- ran éves Sauer Emil; zongorajóié^ku még ::iindi r upă fiatalos lobogóz, forró fai. luzia és iné gkapó, ö szint < románt iksz. Több dalesí. / adott Sack Ima-, n szedi- töm rnagoshnnyu kotorni űrén- kcsnö. Az olasz Poltronieri.-vonósnégyes estje egé­szen elsőrangú kamarazeuc-cgyiiltesset is­mertetett meg. A bpétuzn Utbu \égiö fA jegyzem még a /one művészeti Főiskola r-peraszokos növendékeinek n frh ri v zfgaelöadáfán feltűnt három te­hetség áriét: IaíszIó Margit üde, tisz'a^ rnt ö g szoprán, muzikális és jót isi Ja­zott ; Topp Juha értékes drámai szoprán, étlén); szinésztampcranvcntum; katona Lei­las kellemes Urai tenor, mar s ereit éne­kes -,-zinpadi készséggel. Meni lehetetlen, hogy - - ho utolsó vizsgájukat is sikerrel leteszi/: majd — a kolozsvári Opera kö­zönsége is megismerked k velük. 1 OTT UK PALMA. tv1. T évi Jáno nrv<. . !\srzí.i • /ökoit fe'i • crtA. ok; !i dó}.'! »fi* lul i • <'i . II;fsr-r Jf *t'-n *•))' n?i :« !• :•>Vf'i it lé­teiéi. iborai/a ái>a De Vi.n.'i d.yü;, Lot’s.'akok uöri#5i.MiuiiidEl>e» úrikor j magyar éa tuágyar a-;.-aiÍK.-kerüji«:l j • j'yr. ás>;a‘i. Ezek a nutgysr mait ic^^omnrubb mert DOmseái fTőiiik sztítfüigácsclod ui-’i és 3 ueiuzet Lr-l-V. *’ion'k.teit eie­mek arra baí.zns!ták 91, hi*pv ^Utotináiijcs ’■;-nink rü^'il^ti-égét "yen^álsék. Rendki vili; 1 időkbe a tuisái^ vissza kc',l aondn!.,»:<k a tői .^ae'icni iríő pén(iáira. Tudar.uk koll azt, hogy teljes nemzeti «gv-sépre és öessefojsásra van rzükségünlc, ha bivaH&suuket az uj euró* jvai éjeiben be akarjuk tölteni. \ magyar ea; be? jelJegzcte? tniajdemác.i közé tartozik, j hegy pzive'-an fogaikozik 3 muiiial és ancak i hagyotuányaivail. 1 örtéuei'.mi regények, kor- \ raiztík c’vasáaa körben elror-reagiiok 3 múlt - (íjérén vagy tévedésein! keicrüöégeiit Si* j ralyuk a drága magyar vért, amely onaşaseor < hiaóa hallott. ítádöbbenünk arra, hogy aaa» gyár nemzet vagyona milyen toadorialok uí- já-a kerül: idegen kezek.be. Ko a tanulsággal is száiiio’uoL: -oka többé ívna ssabad megen- ’ gedsi. bogy u történeitm megi^nxéielje mer Í grát. Fel'to gcndos^óggal kell őrködnénk a «* mzeíí egységen. Kerülnüdik keli a beli* I eóesntéteket, hogy az egység öatadaioe ere jé- 1 ve-.l szánhassunk szerűbe minden veszedelcm- I el. A mai időkben különösen ezükség vaa I uaeggyczSerejÄ történelmi regényekre. Oiyan I irásokía. amelyek beszédes erővel elevenítik í íneg a múltat és egyrbea erra is s^kaümat ad­I nak, hogy magukkal vigy^enek a hi,eles törté­nelmi adatok meiiestt a bölctö’kedés rilácába. hlyen történelmi regények megírásához nem­csak szakismeretek keltnek, haneroi az író ezines képzelőereje. csnely a tauiiás mellett ^ondc-lko-Utni és gyönyörködtetni tud. * I Ezeket a szempoaiídcat r.zükségesoaek tar- 1 íottam bevezetőül öeszefcgialni. mkiott Esz- ierkás Jstiőn háromkötetes uj történelmi re­gényéről, n .,Mu6ztafa, Ív arafa és nz akaszto- fa“-ról beszámo’nék. Ez a történelmi regény mindazoknak a ■ követeiményeknek megfeic!. j amelyeket 3 mai időkben joggal <?Jvárhatunk, j Eeztcrhás István, akinek nevét eddig is jól ismerték a magyar könyvpiacon, ebben 3 re­gényben bebizonyitotte, hogi- az e’sŐ írói arcvonalban van a helye Regénye H. Rakó r.zi Ferenc kuruc sz.abadságliarcánek legesen morobb korszakát idézi fel. A szatmári béke I előt/íj napokat. a:»ikor t: ,.nagyságos fcje.de- 1 lem1" szercn*sec.?äL;aga már Máidozott. Rákó­czi és legbensőbb hívei icé.Tiyiclcnck voTak ! idegen honba menekülni a vesztett szabadság I harc után. A kuruc hadsCrog Károlyi Sándor ■ vezérletével Szatmáron táborozik, de sorait I ufi'pról-napra 'tizedeli az éhség és „döghaláV’. 1 Szemben velük Nagykárolyban a császári hadsereg is magyar ember vezér’ete alatt áll. Páiffy J&wş gróf a c*áaaái *el,jhat#f^gm ®®S* bizoiíj- alkudozik a> szatroári békéiöl Karc- ;yn-ai A. ő had«<.’egében is bőven akadnat. magyarok v . labancok“ \rrói folyik az bí- ko. bogy mi lesz n magyar birtokokká1 Ká­rolyi Sándor menteni akarja a nemzeti va­gyont CdyOn békét akar kötni, hogy azoknak birtoka*, akik behódolnak a császárnak, ma­gyar kézen maradjanak. Páffynak is ez az 0 boită a V császárhü hadvezér lát ja, hogy be- coiil Us katenaszándékait mindenképpen ke­resztül okarják hazad r po-iíikai cselszövé­1 yel.. József csészór íjtkos tanácsosai, a he'i- itruzn <>mbc' fé tik a koncot. Mindeakoppen foivtatni ezeiclnék a háborút. Pálify leváttd’ sat sürgetik, mielőtt mOgkötbetaé ».• í.ékft Az sikudezások alatt azün<?telnek z? ellenié- ^eskedések Azt czonban cyiltaa beszé’iK, bc*T 3 békefelrtételek szerint azok megtart­hat jak a csárzár aiial nekik adományozott vagyont, akik már bennülnek a kuruc szabad’ ágtiarc résztvevőinek birtokaibw* ie Kszay Péter, a legény főszereplője egysao rö huszáihadnagy a nagyhatalmú Fálfty eró; ser, gében. Mégia belekeveredik a fc-ndorlstoS’ politikába. Fey azép asszony kedvéért vállal­kozik arra. hogy átlapozik a kuruc vonala- íi«in és egy kis fegyvere® csapat elén birtokba bcőyezi Rákóczi hülfen főstrázs'(mesterének. Le Riguudiere tiizérornagynak bugát. A hu­szár csíny sikerrel jár. Sikerül észrevétlenig árjutniul; a kuruc vona'akon Turzókeszibe és itt elfoglalják a Thurzó grófok ősi birto­kát. Kazsy Péter « cselleA megszerzett kss- télyl^m rádöbben arra. hogy az áruló francia tüzérnek és a vagyenra vágvó ísépaszzonynak csak játékszere vök í okéle Ke sen művészi és fejejthelc-lleu részei a regénynek, amikor Ka- zay Péterben u’őször támad fel ű magyar nem- zeiiî érzés Borgőzös és a győzelem mámorától megittasuR éjszakában szólal meg s magyar Gz-iv a labanc uniformis aktit. 1 is^zaérkeyik a kastélyba Thurzó Pl ária grófnő, a jogoo 4u- üajdcaos, akit egy kálvinista prédikátor kísér. A labanc hadn’’"y egy ideig kétkedve figyeli zz nj helyzetben a’ francia őrnagy rögtönzött fondorlatait. Lelkében meggyőződik arról, hogy 3 kastélyra; és m vagyonira egyediül annak a fiatal lánynak van joga aki büszke öró adat­ta! szál: szembe □ bitorlókkal Es érzi. hogy hiába vise1* a császár uniformisát, mégis oda tartozik Tuhrzó Máriához és 3 prédikátorhoz. Mert ők hárman ;ua>” írok. Mert szeretik ezt a földet, annak népét és aggódnak jövendőjé- érrt. Kazay Péter megmenti Thurzó Maráit a francia tüzérornagy és az osztrák dragonvo-tok kezei közül. E’íkiséri Szaitmárra a Károlyi tá’ borba, ahova e gr más után özönlauek vissza az ország kütönhözó részeiből a kurur sere­gek. itt találkozik először Lázi Andrással, a jobbágyból Mtl kuruc brigedéíroíSEj, é? bajdu.v Azután visszatér Pá'ffy ein az a r: epgyőzödéí/.-s c-ászárhü 1< '.om* aki Torzók's/ibe iuduft. íc szivében ivi rt • zépséges grófkiaasszrmy arcát, meri a rnagy.v crzéoeel együtt a szerelem i- {..gvulladl bor;ac „Musztajc Karofés az aha&ztófa. mind’ ezen három fa, mirul a három /ossz /«'‘ Sok­szor őszébe * j I 0 labanc huszárnak a:- . •’ katonanóta, thai alatt felenie k lí a tur/ókf * zu • ér feiert PáAffy grófnak u bellicum fon-lorlalairk' t vállalja hogy egyaiagábsn vi-*r?hoş<-/i jugos birtokába 1 hurzf Máriák ha e. dregonyosekat visszahivják. Ez 0 vakmerőség is fikerü . Thur­zó Mária a huszár segítségé vei .isszák apia az ősi birtokot. Eszic-ríiái* István it: íjra íwivéicle- írói művészettel szövi bei'© a ezercímc i. a tösté- nalmi események vibarzúába. Kazay Péter ős Thurzó Mária egymásba szeretnek, de mégsem ".ehetnek botdogok. Mert a turzokeszii aromei törvényesen már unokatestvérének. Thurzó Mihá y grófnak, Rákóczi lestórkapilánvának fele gége, akihez titokban ment férjhez cde-=- apja kívánságára. Kazay szivében ekkor már kuruccá lett .1" lentkezik Lázi András seregebe \ kuruc hri- gadéros nem hajiaudó hozzájárn'ni Károlyi Sándor békéjéhez,. Tudják ezt a beilicum em­berei is. akik á'rúnában Cáz.itíui akarna!-: kö­zöttük, hogy Károlyi ellen fordítsák őket é* me^kadáiyczzák a békekötés ö ómig Púi ff y íeváitási megtörténik, Kazay fc'ismeri az ár­mánykodást. Rájön erre Lázi András is aki inkább visszamegy parasztnak, csakhogy i ma­gyar föld magyar kezekben m-rndjon, * Megszólalnak a kürtök a nagy majtény. sí­kon. Pátffy jáno- és Károlyi iândor megko tőitek a szatmári békét. A kuruc zászlókat utoljára lengöíi 2 szél. Fel sorakoznak a kü ön- böző fegyvernemek, A daliás Rákóczi-Luszc.- 10k, s hajdúk és a magyar szabadság 'öchi katonái. Kazoy ott lovagol Pálffy János mel­leit. Végtelen a^gy szivében a fájdalom, mert helyette a kuruc táborban történi íetíei miatt akas-zrtófára ment Tsétsi János, orvos, akit ön- veTomásaival sem tadott megmenieni. Szerel­mét, Thurzó Máriát is elvesztette Thurzó Mi­hály grófot megvakiloíta az áru.ó francia őr* nagy golyója és a grófnő ebben a nyomorult állapotban nem hagyja e3 törvényes férjét. Lázi András ős Lajtíus ajánlatát kapnalc, hogy lépjenek be 3 császári hadseregbe De 2 kuruc brigádéról! inkább váralja 2 jobbágyi sorsot, mnit a császár óbester! egyenruháját. A császár nem ie kaput: uj katonákat o nagy raajtényi siicon. Egyet azonban örökre elvesz- tett. Kazay Péter szivében, leikében, kumccs lett akkor, amikor Rákóczi szabad»acharcá?.aE: végleg leáldozott. Negyronoffia és megkapó Lszierhás István történelmi regénye A magyar sorsnak mioden fájdalma, a magyar ember esess te’kivi ágn benne él. Eigondoflkoztat. Árra int hogy óva­kodjunk a széthúzástól. Ugyanekkor azonban, mint írás is érdekes, izgalmas é« szép. Nyelve e sokszor alka’mazkcdík a korszerűséghez, mégsem esik oiyan archaizmiisokba, arnolvck a moS kor emberének idegenek ’ehetnének Olvan olvasmány ez a íöríérKtoEi regény, amely hármas célt szolgai: idézi a múltot, nemzetaevo'ő hatása van és gyönvörködteti az olvasót. Eszterhás István atíata> mel’ett a 'őr- léne’emkutatás legújabb eredményein alapul­nak. Érdemes, hegy a magyar olvasóközönség minél szélesebb körökben ismerje meg 3 lm- dapesti Stádium könyvkiadóvái’slot szép kiéi- diíásában mecjeleni történelmi regényt amely az utóbbi időben könyvpiacra került legjobb magyar írásművek közé tartozik Végit József Ne fíltse az utcai ? S^rslicsseri WIN »FIX íégzárói! -= Ajtóra is szerei hét 3 í I Boskovics Testvérek, Deák F.-ju. 15. sz. [ Telefon 2,3—59. Kdrdin üz «kaizióiii EssievEiás UlftóBcIaií ***•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents