Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-07 / 30. szám

X vi Ü 'Mr m i« M & ir ar «r & MM» MttfejgiitifM,i & Hadigazdálkodás és Illetikas feaiy nyilatkozata a ms&wat közellátás kérdéseitől ki Ä ^í>QÍ' aríTOjí s»*şsnt CiK)lß* *tevÖal IsÜSGg xü)U.ai IQ SS-4Í9£ »V59Í3Í *' 8ÖÍÍ f ónixa * J95 kn'sb 'M A anüí í» löt ddeí T?ßß aaod löse« 3ÎX§3 ?Í Sfi ra? A !?SS ÎESfii» odßrf »zöi A ífejí 3SBS tdS SkK Í«i ÍÍÜT 319'' ,80 séo* H92 Jót ősi ; VI ÎS* ÍÜé 9fí HE XC tb ad iff *d >d i SS üzeme, a Dermata müvbk január 15-ikí határiílőre múnká.s(uinak felmondotta a löbb, mint kél éviized óta folytatólago­san érvényben levő egyetemleges bérszer- ződését. A kollektivezerződéa lényegesebb »ontjäß sh „krhadex^-rendayer képcaí'«* üelyaek alapján a mankabér&k ti mf'r lerakón piaci árakhoz igazodtak. Á maakúol «zonaaü Lmrgyaiâ®»: keaír *ck a 87 ár vezetóségévei a szeTződé* ítteg- sjitása érdekében. A gyárigazgatóságnaW uz „áridnex“ kérdésében tanu*iloU álláz- bglalása azonban a m-egegyezéeí meghív iitoita. Az érdekelt felek erre az iparügyi mi- liszlériuinhoz fordultak, ahol a mun- *.ások szakmai kép vitelei ében a Nemzeti Vlunkaközponí országos vezetősége éa Vértezel Antal tagozati liíkár vezetésével a Derrnata-gyári munkások héttagú kül­döttsége is megjeleni. A munkásküldötlstg megkísérelte át- hiidaló javaslattal biztosítani az árindex fenntartását. E szerint a jelenlegi index­szám növelését 18 százalékra korlátozták volna a jövőben. A gyár Budapesten tar­tózkodó igazgató’: dr. G'dl Zsigmondi és Zudor János azonban a módosító javasiaí elfogadását g az illetékes minisztérium állásfoglalásától tették függővé. A javaslat igy dr. Kádas Kálmán ipac- iigyi államikkal’ elé került. Az államtit­kárnál a munkások életbevágó kérdésé­ben az Erdélyi Párt vezető képviselői, Albrecht Dezső alelnök. Ember Géza és dr. MU;ó Imre is megjelentek a Nemzeti Munkaközpont országos elnöksége és a kolozsvár műnk átküldőt’aég kíséretében. Kádas államtitkár kijelentette, hogy a kormány szándékaival ellenkezik az ár­index-rendszer s igy a módosító javasla­tot sem fogadhatja el. Hasonló álláspoe- tót foglalt ©1 dir. Varga József iparügyi} miniszter :’s. A teíjesszámu küldöttség ezután aa Erdélyi Párt elnökének, gróf Teleld Hé- Iának vezetésével a miniszterelnökségbe® fordult. A küldöttséget fogadó Zsindely Ferenc államtitkár kifejtette, hogy a kér­déssel már minisztertanács foglakozott és a kormány elv álláspontja szerint nem vehető tudomásul olyan munkaszabály- szerződés, mely az árak változása-ól teszi függővé a munkabér nagyságát. EUenbem semmi kifogása sínes az ellen, bogy a gyár bizonyos bérrendezést hajtson végre: a megszűnő árindex pótlására. A kormány álláspontjának értelmébe!» dr. Mikó Imre képviselő és Morsáry Ödön a Nemzed Munkaközpont nevében az Erdélyi Párt helyiségébe kéretlek dr. Gáli Zs gmond és Zudor János D^rtnMa- gyári igazgatókat, hogy lehetőséget talál­janak az üzem munkásságát ért anyagi veszteségei pótló bérrendezésre. Á tár- gyalás végeredményeként a pyárígnzgafóság február lS-ihi határ' idöt'ol Ó százalékos általános fizetés- emelésre tét? Ígéretet. Az Erdélvi Párt sikeres közbenjárása alapván a megszakadt Dermata gvár! bér­tárgyalásokat hétfőn délután újra meg­kezdik. Foltos kérdésekről ta^áesk@^lT, m Isol&áes'vé&í magyar újságírók vasál1* napi gyűlés© A'7 Erdélyi Magyar Újságíró Egyesü­let kolozsvári csoportjának vezetőség« közli: I Vasárnap, február 8-án délután fél 4! óra" kezdettel az Erdélyi Magyar Uj® I ságiró Egyesület kolozsvári csoportja taggyűlést tart, amelven nagy fontossá^ gu szakmabeli kérdéseket tárgyalunk. Kerítik öss7es tagjaink pontos megieíc^ nését az Ellenzék Jókai-uíca 16. szán? alatti szerkesztőségében. Tárgysorozat: 1. Beszámoló a isyiígáijkérdés véglet ges rendezéséről. 2. Hogyan kell f zetni a nyugdíjiníém zeti ilietményeket és a kereseti adót? 3. Indítvány a Magyar Hírlapíród Egyesülete alosztályának megalakítás sara. _ I 4. A tusnád' villa ügyének rendezése^ 5. A kolozsvári újságírók jóléti sző» vetkezet étiek megalakítása. 6. Újságíró 'kulturestélyek miisoráiMfc megállapítása. 7. indítványok., VÉGH JÓZSEF WALTER GYULAI elnök, I ügyv. síelnök, Kommunista üzelmek megtorlás® Franciaországban, A MTI közli as OFI párisi jelentés-ét: A fellebbvitell törvényszéknek a kommunista üzel­mek megtorlásával foglalkozó kü­lön osztálya szerdán különféle el­ítéltek re 6 évi fegyházat és 1—5 évig tededő foörtöAküAí^.és& aa&íx, :%> n BsSöomk mindig óriási gaiacsagi «Bieyraií- kádtatásokkal járnak Az egymással viszályba keveredett államok gazdasági kapcso atai megszakadnak, a nagy kereskedelmi utak el­járódnak és a termelésben óriási változások következnek be A békcgazdálkodást hadi- gazdálkodásra kell átállítani «melynek első fe.tädaia a hadsereg maradéktalan ‘eíllátása és sz ország közeli állásának biztosítása Az 1914—18-as világháború pusztításai utáp is hosszú esztendőkre volt szükség, amig a gaz­dasági ó’et Európában annyira, amennyire kiegyensúlyozódott. A munkanélküliek milk iiós tömegei cs k lassan szivódiak fel de mindvégig érezhetőek voflllsk pulyos különbsé­gek az egyes országok és a kü önböző társa­dalmi rétegek gazdasági színvonallá közöli. 4 jelenlegi háború, amelyet iné Ián nevezhe­tünk az első „igazi“ világháborúnak magá­iéi értetődően gazdasági téren még fokozol- :abb megrázkódtatással jár, mint az előző aagy háború. Németország és Olaszország hosszú esztendők óta késziUt feli! a háború gazdasági kérdéseinek rendezésére, de iey *s igyfei'ó! fokozott iitemü termelésre, másfelől íz igények erőteljes csökkentéséi e kényszerük k íengerentuli kereskeddlem és ezzel a beho- rat I úgyszólván teljesen szünetel, óriási gaz­dasági területeket pusztított el a fegvveres láboru és számos ország gazdasági rendje iseiít át olyan mértékű változásokon, tíime'yek tövetkezlében a termelés a békebeli tenne- ésnek csak töredékét jelenítheti és egy külső diétásra .szórni. Á hadműveleteket vezető vezérkarok raeb ott e) legsu’yosabb feladat ezert azokra a razdasági szakemberekre hárul', akik ma íurópaszerte irányítják a gazdasági é’eteu, Magyarországon is, — bár minden vonaiko- :ásban rendkívül előnyös helyzetben vagyunk — magától értődőén súlyos problémák ínf­űitek fe1 a háborúval kancsolaibau aazdasági éren. Nemcsak a honvédség naggyászervezé- se, a vissasicsatólt részek su’yos anvagi tér- nészerü problémáinak megoldása vont el engeteg erőt és anyagot a békega-zdálkodás- ői, hanem az Európaszerte folyó háború és is engö'yhatalmakhoz való szövetségünk olyan Vadatokat hárított reánk, amelyek el végző­iére megfeszített munkára volt szükség Az utóbbi esztendők kedvezotleu időjárási vi­szonyai ás hozzáiáruítak a helyze* sulyosbitá- iáhez és igy kormányzatunknak ugyancsak iehéz feladatokkal'' kfftlett és keli megküzdé­ssé, A gazdaságpo’itika azonban sohasem irá“ jynihat csupán ti. pillanatnyi helyzet megöl- fására, hanem mindig úgy kell számolnia, iogy megtarthassa háborús időkbesn is koidi- suii'ásál a békegazdáIikodással, és naár s há- íorn akiit megtegve az előkészületeket arra, jogy a béfcegazdálkodásra vsiő átmenet zök° cenés nélkül és s,z áltaílános nemzetközi hely« rőtnek megfeVDően lörténhesseu meg. Óriási problémák ezek, ame'yek nagysága* egfeljebb érezhelliiik de felfoeni őket csak I képzeti gazd^'&ágpolitikus tudjál Ez a ma» ivarázata annak hogy a kormányzat Számos :ökeletesen helytálló intézkedését a közönség sern tudja kel1 5 megértesse1 fogadni és hibáiB izimntoî ott, ahol e nagy szempontoknak tö- céleiesen megfelelő intézkedés "őrtént, csak azért mert tiuGsánssk hiányos volta miatt cépteien felismerni a nrogy összefüggéseket és iaíikségíeteket. Örömmé1 fogadtuk ezért Ple'ékes helynek syilatkozaíát a magystr közellátási kérdések­kel kapcsolatban.  nyilrtifcozat ameivnek ényegét az alábbiakban ismertetjük: a követ­kezőket mondja: M k&zmiiMás éfszirvezésc A magyar királyi közellátási minisztériuns, iifetve az ennek szerepét betökő na. kir köz­ellátási hivatal tulajdonképpen csak az év elején aí> ku’í meg, amikor Györffy Ben gyed Sándor közeíílátási miniszternek rendelkezé­sére állott erre a célra a, megfejelő pénzügyi fedezet. Mint most i'fetéke3 helyen közük, a közellátási ügyek átszervezése megtörtént, A központi igazgatás belső szervezetének kiépí­tése után a vidéki szervezet újjáalakítását, is végrehajtották. A szervezet két feladatkört tölt he. Az egyik a közHlá'tás irányítása és ellenőrzése, ami a törvényhatóságok főispán­jának, mint közellátási kormányhiztosioak, a hatáskörébe tartozik, e' másik pedig a közelié» tássail kapcsolatos feladatok végrehailása. ami a törvényhaitóság első tisztviselőjére, te­hát sí varmegye alispánjára, ifi let ve a város po’gármeverére hám’. Az Uf szervezetben ® végrehajtási teendők igy teljesen külön van­nak választva az irányítási és ellenőrzési teendőktől. Az átszervezés következtében minden jogos remim megvan arra, hogy si­kerül az eddigi kisebb hibákat és akadályo­kat teljesen kiküszöbölni, úgy hogy a köz- «'fátás 8serresete nu»án ®« gyorsa® íeladaftat öl m 0 s&átk&aásfoan /Az országnak természetesen ätegnagyohfe Az eljövendő bekegazdáilxodas szempont jár­nák figyelembevétele arra kényszeríti a kor­mányt, hogv a legnogyobb gondot fordítsa állataink törzsállományának fenntartására és ugyanakkor elérje a lehelő legnagyobb meny- nyiségü zsír és 'tejtermedés biztosítását Ma­gyarországra nézve felbecsis' hetetíen jelentő­sége van annak, hogy a háború után a gazda­ságilag elpusztult területeket saját álla’ál'or monyával láthassa él. Elsősorban ezért az anyaállatok, a tehenek és üszők, az Anyaju­hok és tenyészkocák állományának fenntar­tását kell biztosítani, a takarmánygazdá kodás terén ezért szemest akar mányt cs"h a legszük­ségesebb mennyiségben bocsátják rendelke­zésre és ezzel párhuzamosan kihasználnak minden lehetőséget, amit az áüaüiok tovább- lartása szempontjából a szálastaksirinányok etetése és majd a ’egölteíés nyujt. A legszo­rosabban kapcsolódik ehhez ? tejtermelés fenni'aritásának a kérdése, «melynek egyfelől a népéletmezés szempontjából van rendkívüli jelentősége, másfelől pedig hozzájárul lehén- áliományunk fenntartásához. A %Ea?waímorha-hlzl8lá$ m®'3~süMl@íég,® Tekintettel1 arra. hogy szarvasmarha hizla­lásunk úgyszólván kizárólag kivi'dltj és luxus- 1 céokéit szőlgál, a közellátási kormányzat el- i határozása szerint ebben oz esztendőben szó i sem ^ebet annak folytatásáról. 4 szar vasmar­ha hizlalás leépítéséi a kormányzat természe­fel. Mini az illetékes bolyén megáffls.pifják, az elminít esztendő felaijánlási rendszere nem vált be. A gazdák kevesebbet ajánlottak fcb mint amennyivel rendelkeztek éi> ezért volt szükség se gazdaságok utólagos elszámoltatá­sára és a talált feleslegek igénybevételére. Szélmos helyen a rendeletek hiányos ismerete következtében merü'tek fej akadályok Min­denesetre meg lehet állapítani, hogy a kor­mányzatnak ö' szervezetek kioktatására fordí­tott munkája meghozla gyümö eset és a siker ben nagyrésze volt annak a támogaltásoak is, amelyben a kormánybiztosok és a helvi ható­ságok a beszerző osztagok munkáját részesí­tették. Az emli'Uelit nehézségek elleniére meg- á lapítható, hogy a rendelkezésre álló gabo­namennyiséget a sziikség’etekekel Összevetve, a kenyérmaggazdálkodás terén megnyugtató ß helyzet. Az uj termésig az egész ország lakos­ságának kenyérgabona, illetve hsziszük*églete biztosítva van, ha szigorúan megtartják a ta­karékossági rendszabályokat. Tekingette! arra, hogy a kormány a jövő gazdasági évben már j a most érvényben tevő takarékossági r«mü- ; szabályokká! indul, a kenyérellátás tekinteté­ben lényegesen jobb helyzetre j>z ámíthat unit np.háiSé&elnGte böltíSG A takarmánygazdálkodás terén lényegeser nehezebb a hellyzet. A fe’t jánbdi mennyin f. kicsniy vo't és igénybevétel utján sem, leheteti megfe'elö készletek birtokába jutni, kiilöno sen a gyenge téngenterméts miatt. A takar mányelátás pedig tudvalévőén » legszoro sabb összefüggésben áll az ország zsír ée hús ellátásával. A kormány ezért elsősorban u ser téstésliizlaláshoz szükséges takarmány kiuta lásáról gondoskodik, hogy ezzé* biztosítsa i zsirellátáft zavartaiklnságát. Meglehetős mér lékben hozzájárul a zsireMátási nehézségek I hez az a körű1 meny, hogy a közönség a z*ir ral nem bánik olyan takarékosan, mint ami. j iyen takarékosságra az adott körülményei között feltétlenül szükség lenne. Meg kell tartanunk tesen fokozatoson hajtja végre hogy « hizla­lásra berendezett gazdaságokat túlságosan nagy károsodás ne érje Az igy meetakaritott takarmánymennyiséget azután fonliosabb cé­lokra lehet fgzhasználni. A xslrellátás blsg&sltäa« A zsíréi1 átie szempoustjából olyan rendkí­vüli mértékben fontos sertéshizlalási is a t*~ karmányszükéhez kell alkalmazni. Mim köztudomású takarmányki használás u hízó sertéseknél a magasabb súlykategóriákban far kozatosan romlik, azaz minél súlyosabb a hiz­lalt sertés, aranátl kevesebb élfogyssötott takar­mányt énekesit a szervezete zsírrá. A med viszonyok között a 15ö kilónál nehezebb ser­tés előállítása már takarmány pazarlással jár, amit a kormányzat fe'tétl’euiii meggátol első­sorban árpolitikai eszközök igénybevételével. A zsireHátást a kormányzat & iakarmány- kiutalások révén 3® álltai szolgálj^“, hogv első­sorban a már beâ litoţî ég a közellátás cél­jára lekötött sertések takarmánvazükség’et^t biznie-silja. Bizonyos fokú megkönnyítést fog hozni a zsirellá’tás terén a kormányzatnak fi® az intézkedése, hogy a vajat is bevonja a zsir gazdálkodásbn. A jobbmóduak ellátásában ez állttal bizonyos csökkenés fog bekövetkezni, de az országnak az az érdeke, hogy olyan tar­talékokkal rendelkezzék, amelyekkel a nehéz testi munkásság zsír és szalîounaeUMâiât oaia» dea köiülmények között biztosübaijs» A sovány állat árának biztosítása A felsorolt közellátási és grkdálkodási szempontok következtében előfordulTat, bogy egy bizonyos időben a sovány állattok kínálata megnövekszik és ezáltal oly mértékű huski- nálat keletkezik, amire közszempontból pil­lanatnyi ag pincsen szükség Marhán a kor­mányzatnak ciz a célja. hogy állatállomá­nyunkat a jövő esztendőre átmentsük, gátest fog vetni annak, hogy a gazdaságok kényszer- helyzetének kihasználása következtében a so­vány állatok ára zuhanjon. A kormány ezért! gondoskodni fog arról, hogy a gazdaságok so­vány á l'atálíománvukat ne legyenek kényte­lenek elvesztegetni. A gondoskodás olymódon történik, hogy az állatokat a kurményzat to- vábbtartás céljaira kiosztja, vagy pedig levá­gásra a normális árakon vásárolja fel Az eset’eg mutatkozó vágási többel eredményén a kormány a konzervipar és a hütőházak be­kapcsolásával tárolni fogj« olvan ídőkreo »n»i_ kor arra a közólilátábuak szüksége lesz. A kozell'diasi kormányzatnak stu ismerteteti: programja a Hegte’jesebb mértékben megfelel mindazoknak a szempontoknak, amelyeket sa ország gazdasági helyzete megkövetel. Mutiba- tatlanuJ szükséges azönban. hogy a közönség is maradéktaktiul tegye magáévá ezeket ® szempontokat és helyességüket fe'ismerre, }á~ eu'ion hozzá ahhoz, hogy azt ké-nyszerrendsza- bolyok vágy büntető szankciók alkalmazása nélkül is végre lehessen hajtani. Kilencszázalékos béremelést kapnak a Dermata munkásai •Î KOLOZSVÁR, február 7, (Az Ellen­zék munkatársától.) Néhány héttel ez­előtt majdnem válságot dézett elő Er­dély gyáripari munkásságának soraiban, hogy az országrész egyik legjelentősebb

Next

/
Thumbnails
Contents