Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-06 / 29. szám
X it&MÜ tm/Silt la •■«HWBIimB™. -----■■lllillBIltlll áHoay^m él ma ai er<ié?yi magyar tónadlalom f üi ©leileíiei»ségei keres a magániüszivlse!©, a kereskedelmi alkalmazóéi és a dolgozó nS (XXVII. közlemény) Milyen volt a kereskedehni alkalmazottak helyzete « mull bún és hogyan alakult a felszabadulás után? (— Régi átka a magyar közvéleménynek, hogy egészen napja nkig idegenkedett a kereskedelmi pályátok A világháború elolt a középosztály gyermekei nem tar tolták „úri dolognak“, hogy kereskedőnek menjenek. Egykét patrícius ktereskedócsaíládiól elfiekiit.ve, nem alakulhatott ki egészséges magyar kereskedő osztály. Főleg ennek tulajdonítható, hogy a kereskedelmi élet vezeujve lasean-lassan kicsúszott a keziinkhől. Ez a szellem káros hálását egészen mostanig éreztette. A kisebbségi időkben valamennyire megváltozott a helyzet. Érettségizett fiataljaink közül sokan mentek kereskedelmi pályára, ezeknek legnagyobb része azonban, csak a kisebbségi helyzetből fakadó kényszerű körülmények miatl vállalkozott, arra, hogy a gazdasági élet ben elhelyezkedjék. Most. a gazdasági átállítás korszakában, mindennél nagyobb használ vettük ezeknek a szakképzett fatal kereskedőknek, akiknek önál'Iósitá- sát a kormányzat és az Erdélyi Párt, valamint az Erdélyi Gazdasági Tanács minden erővel elősegítette. A jelenben ismét tapasztalható az a sajnálatos tünet, hogy az érettségizett ifjúság a laíeiner-pályák felé tódul és nem látja azt be. hogy milyen hasznára volna, ha két évre beállana a pult mögé a f xfizetéses állás helyett kereskedelmi szakértelmet szerezni, amivel beláthatatlan lehetőségeket biztosítana magának. Ki keli irtani egyszer s mindenkorra a magyar ifjúságból ázt a h edelmet, hogy csak a „hivatalnok urakat1,4 tekintek úriembernek.  keresztény magyar kereskedelmi alkalmazottak jelenlegi helyzeíe általában kielégítőnek mondható. A szakmájában jártas szakképzett kemske- dősegéd három-négyszáz pengőt keres havonta az eladási százalékon kívül. Kereskedelmi alkalmazottaink tehát aránylagosan jobban vannak fizetve, m nt a már gántisfcviselők. Most ezen a pályán utánpótlási hiány mutatkozik. Szakképzett keresztény kereskedelmi alkalmazónak kitűnő elhelyezkedést taládhatnak úgy Erdélyben, mint az anyaországban. A felszabadulás után ugyanis nagyon sok keresztény kereskedelmi alkalmazóit önállós tóttá magát. Ohanok is voltak, akik a kereskedőpályáról az érettségi bizonyítvány felhasználásával hivatalnoknak mentek el. Nem győzzük eléggé inteni az ifjúságot, hogy ne cserélje fel a kereskedelmi pályái íixfizetéses állásokkal. Magyar tár* lidalmunk- &ak az az érdeke, hogy minél többen menjenek keres- kedéhn1 pályára és igy h:ztosítsák a keresztény magya? kereskedelem jövőjét. A múltbeli példák is bizonyíthatják a mai magyar fiatalságnak. Hogy azok. akik ke retkedének mentek, vagyonos, vagy legalább is jómódú emberek lettek, míg a hivatalnoki pályán n, ncs remény arra, hogy tőkét gyüjthessenek. Legfőbb cél az voilaa, ha a gazdasági á-állitá's folyamán az érettségizett magyar ifjúság vállalná, hogy gondoskodik a kereskedelmi utánpótlásról Mindenki nyugodtan vállalhatná a tanulás két esztendejét s és ebben az esetben olyan szakképzett kereskedőtársadalmunk lenne, amely az egész ország méltó büszkeségére szolgálhatna. Végső eredményként azt is el lehelne érni, hogy a kereskedelmi pályát magasa!»!) képesítéshez kötnék, amely mindenképpen csak előnvül szo’gálhalna. — Közfelfogásunkban némileg javult a kereskedő- pályával szemben tápiáit ősi és indokolatlan elfogultság Sajnos, azonban itt is érezteti hatása t a stroh- mann-rendszer. Nagyon sok konjunktúralovag rohanta meg a kereskedelmet. Különösen a kereskedelmi pálya az. ahol súlyos közeled visszásságok miatt kifogásokat lehet emelni. Erdélyben is feltünitok a „kedvezményezettek44, akik, m ntha a földből nőttek volna ki, gora* bamódra ellepték a gazdasági életet •* m • fÍCKy .'irt-Ó- »*'<,• k a A .íjidl éCtUfl í, ( h — in. g I -Ar1: a. i*» 7 LA1, nrfertőn t Főleg olyan szakmákban észleltük ezt a tünetet, amelyeknél nem kell sok szakértelem. Hanem az irányított gazdálkodás folytán a nagykereskedő szerepe főleg az óraelosztásban merül ki. Kijelölt nagykereskedőnek lenni termé- ezetiesen könnyű, kénvelsnes és nagy jövedelmet jelentő foglalkozás. Ezért nevez’k az íven jogositvánvtulajdo- nosokat ..kedvezményezetteknek64 és a közvélemény ss kereskedelmi alkalmazottakkal együtt sok esetben jo gosan kérdezheti, hngv vaiion miért történtek erek a kedvezményezések. í.eg.öbbször azt a választ halljuk, hogy az illetők kisebbségi időkben tanusitetf törhetetlen magyar magatartásuk jutalmazásaképpen kapták meg jogos» íváuvukat. Ezzel szemben az a helyzet, hogy Eagyon sok „kedvezményezett66 csak a felszabadulás Kstán letí hangos és törhetetlen magyar érzését46 csak azóta ismertük meg. am ót« ezért kéz»e!fogha?ő elismerés*? lehetett remélni. Sajnos, azonban indokoltnak lehet tekinteni azt a panaszt, hogy sok esetben olvan emberek jutottak ilyenformán szerephez a kereskedelmi életben, akik egyrészt nem vetik meg a nem kivá- ssatoo elemektől kölcsönzőt? tőkét, «trohmann-pzcreysre 'vállalkoznak és a kere«kede!ra» pályát csak átmenetnek tek,’ntik arra az időre, amíg az irányított gazdálkodás kövező lehetőségek kiaknázását bízrto&itia számukra. Az ©többi időbe© % hivatalos saervek, valamiaí « kereskedelmi és iparkamarák szigorú ellenőrzés alá vettek az .parjogos lyányokat, mert meg akarják aka- / » a yozni, hogy oda nem való emberek érvényesüljenek a kereskedelmi életben. Ennek a túlzott szigornak is meg vannak azonban a maga hibái. A világháború előtt azoknak az iparengedélyeknek megszerzése, amelyek nem voltak különösebb szakképzettséghez kötve, nagyon könnyen ment. Huszonnégy óra alatt lehetett iparjogosátványí szerezn . Most minden iparengedélyhez szükség van a. Kereskedelmi és Iparkamara véleményére. Helyes dolog, ha hivatalos helyen retortán akarják átszűrni a pályázókat. Sok esetben azonban olyan emberek e'lé gördítenek nehézségeket, akik komoly szándékkal akar fák elhelyezkedni a kereskedelmi pályán. — Hogyan helyezkedik el a gazdasági életben -m magántiszlv seid, vagy kereskedelmi alkalmazott? — Mint fentebb is említettük, a kereskedelmi élet- ben való elhelyezkedés most már nem könnyű dolog. A kereskedelmi és iparkamarák egyre jobban megkövetelik a szakképzettségei, amellyel a kereskedői pálya védettségét szeretnék elérni. Az önállósítás kölcsön segítségével viszont nagyon sok olyan ember akar gazdasági téren elhelyezkedni, akinek eddig nem volt alkalma erre. Nem lehet megfelebbezhetetlen tételként állítani, hogy a kereskedelmi életben jártas tisztvselő nem válik he a gyakorlati kereskedői pályára. Mondjuk például, hogy ne lehessen fiiszernagykereskedo. A>: intelligensebb elem hamarosan megtanulja mindazt, amire a jó keivskedőnek szüksége van. A kereskedői szaktudás hatvanszázalékát a matert ális szakértelem teszi ki. negyvenszázalék át pedig az adminisztrallv szakéneiem A mai idők uj kereskedője legnagyobb réázt a magántisztviselők, vagy kereskedelmi alkalmazottak társadaim osztályából kerül ki. Nagyon sok. kereskedelmi alkalmazóit csak a materiális szakértelmet hozza magával az önállósuláshoz, viszont a legtöbb magántisztviselő adminisz'ratov szakértelemmel rendel- kez:k. Különösen nagykereskedőknél az adra’m sztrativ szakértelem a fontos. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak egyesületének az a véleménye, hogy az uj iizle*alapítások elől el keli hárítani a nehézségeket. Minden komolyszándeku keresztény magyar embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy uj vállalkozást alapítson. Arra ügyelni kell, hogy az önálló vállalkozás mögött ne egyen zsidó tőke, vagv az alapítás ne történjék strr.hmann-rendszer alapján. Vasnak viszont olyan szakmák, ahol elsősorban zsidó emberek a szakértők, mert a régi időben ezekből a szakmákból a keresztények majdnem teljesen ki voltak zárva. Itt arra kell törekedni, hogy a keresztény elem tegye magáévá a lehető legrövidebb idő alatt a szakmához szükséges szakértelmet. Az rányi.tott gazdálkodás ideje ala»t nem dől el azonnal, hogy ki való kereskedelmi pályára. A szabad verseny idején azonban, amikor ismét nyersanyagbőség lesz, amúgy is elhullanak majd azok, akiket csak a konjunktúra vonzott s gazdasági é’etbe. Az Iránvifoft gazdálkodás átáll fasse sem fog könnyen menni, ebhez legalább is két átmeneti esztendő kell. Ezalatt „elhullanak”' a nem kívánatos elemek. Az a husz-harnünc százalék konjunktúralovag. ak’k a mai viszonyokat k használják, valószínűleg önmagáiéi fog fél!reáliánk Akm"k viszont adottsága. voETv szakképzettsége van, továbbra is megmarad a kereskedelmi pályán. ■— Hogy a mai időkben hogy lesz valaki kereskedő, azt a következőkben foglalatjuk össze: vagy saját tőkével rende’kez k, vagy kölcsönt kap a Nemzeti önállóisiíjsi Alapból. Ipar-igazolványt kebl kérelmeznie az illelékes hatóságoktól. Nagykereskedésekhez nagyobb tőke kell, mert az árubeszerzés tetemes kiadásokat igényel Ás önáUósitási kölcsön összege korlátokhoz van kötve. ennél a jogosítványnál tehát a kölcsön nem játszik számottevő szerepet. V gyázní kell arra, hogy a nagykereskedői jogosítványok tulajdonosai feladatuk magaslatán álljanak. { j. *»3f; • *»" o fcó-o A « ..«<6.,,..* i ISí Vl L .«*»*»'• Ma, amikor a kereskedő éle'lehefőségeí elsősorban az anyagbeszerzéstől függnek, különösen fontok az, hogy olyan emberek kezébe kerüljön a nyersanvsg, akik feladatukat becsivetesfen teljesít k. Példákat tudnánk mondani. így íöbbek között elsn-.orban a textilszakmá- ban alapos vizsgálatra és ellenőrzésre volna szükség. Megtörténik, hogv X. „kedvezményezett4” textilnaav- kereskedő megrendeli az árat, megkapja a khPaUsi engedélyt, de a leszállított ára nein is jut a saját kezébe, hanem Y. kereskedőhöz, ak már előre kifizette a bus»ás hasznot a „kedvezményezet!44 nagykereskedő jkp^üe. Az ilyen eseteket nagyon nehéz pontosan meg- állapítani. Ha ugyanis s gvárnál ■» izsfiráhüot tartanak, 1 ott a könywezeíés szempontjából mindent rendben találtak. F>e rendben vannak a nagykereskedő könyvei is, mert a leszállított ára it? rí pontos »é?el szerint szereped. Csak éppen a k!ekove«kedő tömegek panaszkodnak. akik az ..aktasz^nV4 intézés köbben nem jutottak áruhoz. Arra kell trháit törekedni, hegv az áraig«ny- teljes szigorral biráliák e| ét® Ht kérjék k' ffi I»elY»ctl©í isHnerős heiya közegek véleményét. Ezzel a módszerrel rövidesen elérhetjük, hogy aa uj kerwke- ... CZS[k »«ok kapnak árut, »kik relóbyjz iW ®~t*® »«yekwoettel kÍMrtik « ®^MÚs«gi életben r<s).Q elhelyezkedést. Hf lyen volt m dolgozó nő helyzeíe ® nwhhom és Hogyan alakult napjainkban? — Már a kisebbségi időkben is nagv volt a dől gozo nők száma. A volt köztisztviselők leánygyermeke! ^ ra ' o lliaU a arra-> hogy kenyérkeresel ükkei hoz,zajaruljanak a háztartáshoz. Romlottak a férjheame- nexi lehetőségek. Minden magyar csailádban megtanui- jf jHZ e^ve-’ hogy dolgozn nem szégyen és on adó kereset megbecsülést érdémell) A kisebbségi e élben a magyar dolgozó nő a magántisztviselői pályán gyekézett elhelyezkedni. Kereskedőknél, a gyakorlati gazdasági éleiben kevesen helyezkedtek el.’ Azok azonban, akik vállallák a kereskedelmi alkalmazottak v szonylagosan nehezebb és több munkával járó sorsát, nem jártak rosszul Ma már önálló kereskedők lettek és sokkal nagyobb anyagi lehetőségeik vannak, mint azoknak, akik a hivatalokban jutottak álláshoz. A fel- szabadulás után a dolgozó nő eshetoségei megnövekedtek. Az állami állásokban is nagyon sok női munkaerőt altcaimazitak. Újabban raég több nős mimkaerors van szükség a magántisztv síelői pályán is, ahol az után- pótlás hiánya miatt sokkM könnyebben e! hídnak A nők helyezkedni, mint a múltban. 4 magántisztviselőit pályán a kezdő női munkaerők fizetése a jelenben 80-— Î20 pengő között mozog. A terízabadulás utáni időkben óriási kereslet indult meg olyan női munkaerők iránt, akik tökéletesen tudják a gyors- ég gépírást. A dolgozó nők részéről viszont azt lehelet! tapasztalni, hogv szeretnének állami állásban elhelyezkedni. A biztos és zsyugd jjaf kecsegtető állások a női munkaerőket éppen úgy vonzották az állami állások felé, mint a férfiakat. Sok olyan kitűnő gépirónőt és gvorsirónöt tartanak ny?E vár, ak aránylagosan kisebb fizetésért a magántisztviselői pályát állami állással cserélt© fel Most tehát gyukorlaha’í biró gyors- és gépirőnőnek bőséges alkalma van az elhelyezkedésre. —  tárgyilagosság és a tökéletes heíyzeii6meret kedvéért itt ki keli térnünk egy újabb tünetre. A dolgozni akaró nők szerelnék „gyorstalpaló44 módon elsajátítani a gyors- és gépírást. Láthatjuk, hogy erdéíf- szerte gyors- és gépirótaníolyamokat hirdetnek. Ezek a tanfolyamok óriási kereseti lehetőségeket feizto&iía- nak. A tanfolyamok rei.dező: igen helyesen felismerték azt a lélektan, pillanatot, amikor a gyors- és gépírás tanításával Erdélyben komoly összegeket lehet ke' resni. A magánslkalirazottak szakmai képviseletének az leit volna az elgondolása, hogy ezeket a tanfolyamokat ne magánosok rendezzék, hanem az állam vegye a kezébe. Ebben az esetben ugyanis a tanítás a legkisebb városokban :s rendszeresen és a lehető legnagyobb komolysággal történt volna, ami egyben annak is h's- tositékát képezte volna, hogy az ilyen iskolákból csakugyan szakképzett gyors- és gépirónók kerülnek ki. Elvileg minden dolgozni akaró nőnek ajánl.tudjuk, hogy tanulja meg a gyors- és gépírást. Feltétlenül szükségesnek tartjuk azonban, hogy ezeknek a magániskoláknak működését a tanfelügyelet» haloságok kísérjék a lehető legnagyobb figyelemmel, ami egyébként is kötelességük Nem szabad dumping-tékknek tekinteni 9 gyors- és gépírás tanítását. Termésűéi es dotog, hogy egész Erdélyben özönével jelentkeznek a tanfolyamokra az elhelyezkedésre várakozó lányok és asszonyok. Sokan az utolsó fillér jóikét f izeik be a tanfolyamokra,, amelyektől elhelyezkedést remélnek. — A magántisztviselők és kereskedelmî alkalmazottak egyesületének az a terve, hegy ebben a kérdésben emlékiratot kell ;ntézni a kormányhoz. Úgyszintén az Erdélyi Párt figyelmét is fel kei! hívni arra. hogy egész Erdélyben szakszerű gyors- és gépiróiskoiák létesítését kérje. Elsősorban felül kell v zsgálni a tanerők képesítését. Nem lehet megengedni, hogy oKanok legyenek gyors- vagy gépirótanárok, akiknek erre sem milyen különleges képesítése nincs. A legnagyobb lel kiísmeretlenség volna, ha egyes erdélyi városokban hanyagságból vagy elnézésből egyszerűen elvennék s pénzt az önálló kenyérkereset reményében tanúin aks ró nőktől, akik végeredményben mégsem tudnak ku niolyabb ismereteket elsajátítani és elbuknak majd m állami vizsgáztató bizottság előtt. A kormányzat ezer gondja között nem szentelhetett kellő figyelmet ennek a kérdésnek. Annál inkább foglalkozik ezzel a magsa- tisztv selők és kereskedelmi alkalmazottak szakmai testületé, amelynek erkölcsi kötelessége, hogy megvédje azoknak az érdekeit, akik szakmájukban kívánnak elhelyezkedni. Szükséges volna, hogv ezeken a tanfolyamokon a könyvvitelt és az alapve'ó irodai ismereteket is tantsák Rendszeres tervet kell tehát kidolgozni ebben a kérdésben, amelynek alapján a növendékek komoly ismeretekhez és a végbizonyítvány alapján biztos elhelyezkedéshez juthatnak. A növendékek' tudásukban bizva, nyugodtan állhatnak az állami vizsgabizottság elé, a munkaadó pedig biztos lehet abban, hogy kitűnő munkaerőt kap. Magántisztviselőink, kereskedelmi alkalmazottaink és a dolgozó nő kérdései jellegzetesen a mai Idők megoldásra váró feladatai közé tartoznak. Azért foglalkoztunk iíven részletességgel ezekkel a kérdésekkel, mert megoldásukhoz szükség .van az egészséges magyar köz.S73f*Uerűre. Az uj Európa lehetőségei és a megváltozó* t életkörülmények eg varán? az? parancsolják, hogy fokozott fjgyeimé szenteljünk a gazdasági életnek.
