Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-26 / 46. szám
Mt 2*42 fv*ru*r 24k, mmm L Politika és „po : \Z) Könnyű volna csulondároekodmi. Hiszen a politikához is pontosan a nagy ért mindenki, mint a filmhez, - zenéhez, színházhoz, a művészet bár- . • nu mely más ágához, a katonai tudo- ü máyokhoz, vagy az újságíráshoz- -: ö 'ffíozzávehetjük még a közigazgatást, ' nem beszélve olyan divatos probié- í.i; mákról, mint a telepítés, a földre- form, a nevelésügy, a nemzetiségi kérdés, vagy éppenséggel és elsősor- • i^Jd ban a külpolitika. De a 'malomalatti H-kioq ^politikusokról, a kávéházi Iionrá- íé'íáob dókról és a politikus csizmadiákról irtunk már eleget, ha ugyan lehet trió-» róluk eleget Írni. Végeredményében űí jámbor férfiak ezek, akik a törzs- ; asztalnál élik ki magukat, miután :v>. azt otthon, vagy hivatalukban nem lehetik meg. Okosnak látszani pe- dig . . . muszáj. így aztán politizálás nak. Szidnak egyeseket és esküszik .i\ • I nek másokra És, ha ők lennének mások helyén, akkor • . . megmutat- 1 ákn nák. Hogy aztán veszélyes időkben veszélyesekké ne válhassanak, arról c-norcra gondoskodik a törvény és gonidos- !-iLo^ ‘kodnak a hatóságok. Ennélfogva flT9o nem is lenne semmi baj velük, ha ■őílé/í ;néha — sarokba dobva a kaptafa! gr o. nem csapnának fel tényleg politiku- f. ÁQ(.. soknak. De néha megindul egy-egy íiufcKi politikai akció és felkapja őket Be- -- >?3-; iesodródnak valamilyen páriha és1 mert változatlanul sokat beszélnek . . = pozícióhoz jutnak. Két hét múlva minden politikai tudományok mesterei és a dunyha alatt arról kezdenek álmodozni, hogy ha majd ők lesznek a pártvezérek . • - akkor . . A Az álmot megálmodjak egyszer, megálmodják másodszor és Tizedszerre maguk is elhiszik. Aztán méltóságteljesek lesznek, hallgatnak, csak olykor „nyilatkoznak“ meg és haladnak a halhatatlanság felé. Persze a képviselői mandátumig se uren jutnak eh de hát úgy szép iäz élet, ha álmodozunk. Eljutnak Azonban minden esetre igazi politi- fkusok közé. Hallatják hangjukat olyan alkalmakkor, amikor senki mondhatja nekik, hegy . . . édes barátom, maga ehhez nem ért.. Tilt- ^ja az udvariasság, vagy tiltják a körülmények. Ilyenkor me emuim orozod nak a saját hangjuktól és ontják a szót, éppen olyan fesztelenül, „lehengerlőén“ és felülről, mint a törzsasztal melletti gurgulázások ideién. Elveik vannak és van meggyőzőcié- eük is, csak éppen váltogatják őket. nem îs annyira számításból, mint 'bizonytalanságból és tudatlanságból Hányszor lehet tanúja az ember ólvan vitatkozásnak, amelynek végén az egyik fél a leghevesebben pont azt támadja, amit az elején mereven állított . . . nem is véve észre hogy mi történt. Tréfálkozni lehetne felettük és mulatni raünk, ha,, ■végül is nem ők jelentenék azt, amit *ugv nevezünk, hogy . . . közvélemény. És ha közvéleményünket vfesg.íi r;íuk, megdöbbenve állapíthatjuk meg, hogy az mennyire iskolázatlan politikailag. Nem a nép széles rétegesre gondolunk itt? amely évezredes bölcsességet hordoz és számos kér dóst világosabban lát és ismer fel, ffimnt akármelyik igazi politikus, ha. nem az úgynevezett városi közvéleményre. Nem egy esetben az ugyne vezett városi elitre is. Elképesztő ki- jelentéseket hall néha ajkukról az ember. Elragadja őket a fantázia magasba repíti az illúzió, gúzsba aöL az ismeretek hiánya, hibás álláspontra vezeti a félismer-et Elsrór- nvédünk arra a gondolatra, hogy •■ilyen, emberek kerülhetnek esetleg politikai felelős helyre, PodKg* korul*" •nek, csak szerencsére kevesen és Azok is eltűritek a poliriimi süíyesz- főben. Mennyi tudás, hit, jellem, erő, ismeret, ész, szív, lemondás, tisztaság, türelem, ideg, áldozat kell a politikához! Gondoljunk csak a mi nagyijainkra. Széchenyire, Kossuthra, .Deákra, AikJráőeyra, Tiszára, Beth11903 . 2Í9ft Irina* ÍOVít. íí fö*r bteai roil/íü •besí.n: üíámrt3Ífin gem' f bist *9í 96* V S® coye Ofif/jjH lÄVlO rnseC ßTßöC iß «g ml In: rröo-ä 'S3 fi, 2fl9íf ltS8ß 9vf3 " jföaf erén osrrf foci rriö íToq )79T TXJfí I 9/1 rşrr réfict' í iu$ íoq; föd •eb ran 9Ö jH? 97 íet j, no íU VÁ Pl rr ■ . j <r a i lenre, Gömbösre, Csákyra, Telekire, j Apponyira... csak azokra, akik lélekben, vagy testben is itt éltek kü- ! zöttünk és formálták életünket, j Vagy a szellem hőseire: Zrínyire, I Apáczai Csere Jánosra, Kiss Miklós- I ra, Berzsenyire, Kazimczyra, PetŐfi- j re, Aranyra, Eötvösre, Jósikára, í Adyra, Szabó Dezsőre, Móricz Zsig- mondra, a három Nómethre, Rémé- j nyikre és minid-mind a többiekre. 1 Micsoda egész, kiteljesedett emberek ! valamennyien. Milyen mélységes i valamennyijükben a magyarság, j Mint emberek is, milyen remek pél- I dányai nemzetünknek, j Hol van ezektől a közvélemény!? ; A maga ferde kis riadt nézeteivel, ■ bizonytalanságaival, kapkodásaival, ; önzéseivel és érzelmi tukiengéseivel. ! Nem különösképpen, vagy éppen ki- j zárólag a magyar közvéleményre i gondolunk itten. Ilyen ez a kerek i világon mindenütt. Néhol fegyelme- ! zettebb, néhol terror alatt hallgat, ! néhol a „szabad“ sajtó győzi le. De j alapjában véve ilyen. Nem tuldi fel- > emelkedni a valódi igazságukhoz, , nem tud lemenni az igazi valósá- i gokhoz. Quantité negligable? Elba-- í nyagolható tömeg? Aiigha! Része a I politikának. Egyik eleme. Sokszor ; döntő tényezője. Különösen sorsieí- I jes időkben. Csimálhat forradalmat ! és megakadályozhat összeomlást. : Ha 1918-ban más a „közvélemé- í nyűnk“, nem következik be Kun Bé- láék uralma, nem jön Trianon. Ha j később nem olyan mégis, mint ami- ; íven, nem jöhet a két bécsi döntés. I Átok és hála érte. ! De mast még nagyobb próbák I előtt állunk. Mert az összeomlásból fel kellett emelkednünk. Trianont. ! össze kellett törnünk. Most országot j kell építenünk. Négy évszázad rom- ; jaiból kell újat építenünk. Felmőr- j hetetlen feladat. És csak akkor tud- ! juk végrehajtani, ha elsősorban ön- j magunkhoz vagyunk hűségesek. ; Azokhoz az élet elvekhez, amelyek i mindenek ellenére megtartottak bennünket eddig. Amelyek mindig felemeltek elesettségünkből. Amelyek újból és újból erőt adtak a felemelkedéshez. Ehhez kell szabni a. politikánkat. Nemcsak a kormányét. Nemcsak a felelősekét. Mindenkiét. A közvéleményét! Ám nézzük mi az, ami megtartott bennünket? Egyetlen szóval válaszolhatunk reá: a magyarságunk! És. mit jelent a magyarság? Jogrendet, igazmondást, megbízhatóságot, méltóságot, igazságot, bátorságot, hűséget, hűvös megítélést és gyors cselekvésit, európaiságot, műveltséget, megvesztegethetetlenséget, becsületet. Főleg és elsősorban becsületet. A gavallér, a lovag becsületét. Olyan érték ez, amit csak mi magunk vehetünk el magunktól. Olyan erő, amely meghalad minden szám- szerűséget. Amelyet néha talán sikerül megcsufolni, de elbuktam! soha. Megadja a lélek nyugalmát. Az erkölcs szilárdságát. A bátorságot a cselekvésre. Tisztedet et parancsod. Elismerést vív ki. Előbb-utóbb meghajlik előtte mindenki. Azt mondják, hogy a politika a hazudozás művészete. Nem igaz. Hazug politika a történelem során csak pillanatnyi sikereket érhet el. Századokra nem épít eszközeivel. De legyőzni csak százados eszközökkel lehet, nem saját eszközeivel. Minden ellenfelet tisztelni kell. Minden jogot, ha igazságos, el kell ismerni. Akkor is, ha pillanatnyilag előnytelen reánk nézve. Mit vámon vesztünk, réven nyerjük el. Vihar megverhet, szél megtépázhat, de amit kaptunk örökségképpen, tovább kell adjuk. És ez a becsület. Drágább ) minden földi kincsnél. Erősebb min- I den hatalomnál. Eredmény thozóbb minden „politikumnál“. Ezért nem j buktunk el véglegesen soha, Lehet j tek hibáink, bűneink, tévedéseink, i gyengeségeink. De mindig makulát j lan maradi a becsületünk. Sértetlen i az igazságszeretetünk. Folt nem i esett lovagiasságunkon, i Ezt ne feledjék azok, akik a törzs- ! asztal mellett, a malom alatt, vagy kényelmes karosszékekben politi I zálnak. Tudjuk, nehezek az idők ! Idegőrlők a pillanatok iis. Nyugta ! lanság remeg a lelkekben. Vágyaké- j zás a jóra. A megoldásokra. A határozott, nagy cselekedetekre. Tudjuk, , hogy bal most a világ. Kevés az, j öröm. Kevés a pihenés. Egy óriási», i széditő forgatag, amelyben oly , könnyű irányt és mértéket veszte j ni. Tudjuk, hogy ingerültek va I gyünk. Türelmetlenek. Hogy mások I minden kis, ellibbemő sikerét irí i gyeijük. Hogy szeretnék kipróbálni j az ők eszközüket, mert úgy érezzük. ; a mieink kicsorbultak az évezredes I használatban. Megszédülünk a gyors j célba jut ásóktól. Könnyen készpénz- j nek veszünk mindent és szívesen el i túlozzuk mindennek a jelentőségét j De mindez megbocsáthatatlan hiba { a politikában. Mert politikát folytat i ni minden nemzpt csak egyfélekép- I pen tud: saját jellemének, saját le j betőségeinek, saját erejének megíe i 1 élőén. , i És végül még egyet. Egy nemzet. j amelynek hivatása van a földön, év : századokban gondolkozik. Báré Banff? BánHí ilairiielîif? éves mlnisz» térségé a lkai mállói az Érdéi?! Párt képeiéi í BUDAPEST, február 26. (Saját tudósítónk jelentése.) A képviselőház harmadik ülésszakának bezárása után az Erdélyi Párt képviselői baráti összejövetelen jelentek meg a Kárpátia-ét teremben. Előzőén a képviselők az Erdélyi Férfiak Egyesületében hallgatták meg dr. Rónay András egyelemi tanár előadását, aki erdélyi vonatkozású kérdésekről beszélt. A vacsorán gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke, báró Bánffy Dáruel földművelésügyi miniszter, dr. vitéz Bon~ ezos Miklós belügyi áffilaml'itkár, Zilahi Sebes Jenő, a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, vitéz Bíró István felsőházi tag, báró Jósika János és Mihó László főispánok, továbbá a képviselők közül Ember Géza, dr. Mihó Imre, báró Braunecker Aritól, Beke Ödön, Fejérváry Károly, Nyirö József, dr. Gaál Alajos, dr. Csipák Lajos, dr. gróf Bethlen László, Árvay Árpád, Szabó János, Ven- czel Antal, Szilágyi Ferenc, dr. Polonkay Tivadar, Domahidy István, Korcsmáros László, fío ár István, dr. Váró György és Tóth Balázs vettek részt. A vacsora alkalmává! gróf Teleki Béla országos elnök meleg szavakkal köszöntötte a párt újonnan behívott képviselőit és őszinte sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy Sziits Kálmán országgyűlési képviselő, szatmári iparos betegsége miatt még nem foglalhatta el a törvényhozásban helyét. Ezután meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter egy évvel ez* j előtt vette át tárcáját és azóta is tudása ^ legjavával és minden ereiével szolgálta az \ ország gaze!atársadahnának érdekeit. Bá- * ró Bánffy Dániel emellett minden érdé- i kji kérdésnek igaz szószólója és ta*moga tója volt, akit nemcsak a párt, hanem minden erdélyi gazda nevében a Kş" melegebben üdvözölt. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter köszönte meg ezután Teleki Béla gróf testvéri együttmüködésbő1! fakadó őszinte szavait és kijelentette, hogy mint a múltban, a jövőben is mindenkor szívvel, lélekkel áll Erdély ügye mellett. Az újonnan behívott képviselők közül Csipalc Lajos, majd Szabó János rriun- kásképviselő biztosították hűségükről az Erdélyi Pártot és bizalmukról a párt vezetőjét, gróf Teleki Bélát. Szabó Jâno? rámutatott arra, hogy az Erdélyi Párt magatartására nemcsak a visszatért országrész munkássága figyelt fel, hanem a/ országos visszhangot keltett, amit bizo. nyit az a tény. hogy a napokban megkí vót kapott kézhez, amelyben a volt csonkaország egyik ipari vidékének 15 ezer magyar munkása főniük hozzá azzal a kéréssel, hogy vasárnap az Erdélyi Párf mitnkásképviselői szólaljanak fel gyűlésükön. A vacsorán, amely mindvégig a icg melegebb hangulatban folyt le. Bánffv Dániel báró földművelésügyi miniszter és Bonczos Miklós államtitkár hosszasan elbeszélgettek a párt képviselőivel az idő szerű kérdésekről. I ráűid feladatairól öcszéll sziftíoglalóia alhat manó! wif€i Nóraa Antal BUDAPEST, február 26. A Budapesti Ér* j telemben vett szórakoztatás és a céltudatos. tesito jelenti: A magyar rádió ujonnflqa tmeg- választoü? elnöke, vitéz Náray Antal ny. ve zérkari ezredes, ma foglalta el hivatalát és ez alk«)'oinmaí a rádió vezető tisztviselőinek é’én dr. Frigyesy János vezelő-igazgató üdvözölte Vitéz Náray Antal válaszában utalt a rádiónak mai hármas fehda'Kára. A nemzet nyugalmához méltó hírszolgálat, a nemes érdé sohasem fárasztó nevelés a feladatai Hangsúlyozta, hogy tisztelője minden neme* művészetnek, de a rádió műsora legyen ru gaönas és alkalmazkodjék a mai időkhöz Sugározzon e. magyarság le’kéhez méltó ön érzetiett és jövőjébe vetett törhetetlen bí/ske* dási, de szolgálja * szórakozást Ui bizonyítási vende tek el Végé Pál volt képviselő büttperében BtTDAPEST, február 26. A budapesti ítélőtábla tegnap tárgyalta Vágó Pál volt nyilaspárts országgyűlési képviselő bűnügyé!, akit az ügyészség dr. Ecsedy Bálint terhére elkövetett szándékos emberölés bűntettével vádolt. A büntető* törvénvszék annakidején Vágó Pált erős felindulásában elkövetett haláltokozó súlyos testi sértés büntette óimén 10 hó- najH börtönre ítélik As ítélőtábla m&\ tárgyalásán az íratok ée az elsőfokú bi róság ítéletének ismertetése után zári tárgyaláson elfogadta a foügyésa helyet tesének és a védőnek a bizonyítás ki egészritésére előterjesztett indítványát é>* az újabb tanuk kihallgatásával a buda pesti büntefrőtörvényszéket hízta meg A tábla a törvényszéki eljárás befejezte vei hozza meg ítéletéit