Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-26 / 46. szám

Mt 2*42 fv*ru*r 24k, mmm L Politika és „po : \Z) Könnyű volna csulondároekodmi. Hiszen a politikához is pontosan a nagy ért mindenki, mint a filmhez, - zenéhez, színházhoz, a művészet bár- . • nu mely más ágához, a katonai tudo- ü máyokhoz, vagy az újságíráshoz- -: ö 'ffíozzávehetjük még a közigazgatást, ' nem beszélve olyan divatos probié- í.i; mákról, mint a telepítés, a földre- form, a nevelésügy, a nemzetiségi kérdés, vagy éppenséggel és elsősor- • i^Jd ban a külpolitika. De a 'malomalatti H-kioq ^politikusokról, a kávéházi Iionrá- íé'íáob dókról és a politikus csizmadiákról irtunk már eleget, ha ugyan lehet trió-» róluk eleget Írni. Végeredményében űí jámbor férfiak ezek, akik a törzs- ; asztalnál élik ki magukat, miután :v>. azt otthon, vagy hivatalukban nem lehetik meg. Okosnak látszani pe- dig . . . muszáj. így aztán politizál­ás nak. Szidnak egyeseket és esküsz­ik .i\ • I nek másokra És, ha ők lennének mások helyén, akkor • . . megmutat- 1 ákn nák. Hogy aztán veszélyes időkben veszélyesekké ne válhassanak, arról c-norcra gondoskodik a törvény és gonidos- !-iLo^ ‘kodnak a hatóságok. Ennélfogva flT9o nem is lenne semmi baj velük, ha ■őílé/í ;néha — sarokba dobva a kaptafa! gr o. nem csapnának fel tényleg politiku- f. ÁQ(.. soknak. De néha megindul egy-egy íiufcKi politikai akció és felkapja őket Be- -- >?3-; iesodródnak valamilyen páriha és1 mert változatlanul sokat beszél­nek . . = pozícióhoz jutnak. Két hét múlva minden politikai tudomá­nyok mesterei és a dunyha alatt ar­ról kezdenek álmodozni, hogy ha majd ők lesznek a pártvezérek . • - akkor . . A Az álmot megálmodjak egyszer, megálmodják másodszor és Tizedszerre maguk is elhiszik. Aztán méltóságteljesek lesznek, hallgat­nak, csak olykor „nyilatkoznak“ meg és haladnak a halhatatlanság felé. Persze a képviselői mandátumig se uren jutnak eh de hát úgy szép iäz élet, ha álmodozunk. Eljutnak Azonban minden esetre igazi politi- fkusok közé. Hallatják hangjukat olyan alkalmakkor, amikor senki mondhatja nekik, hegy . . . édes barátom, maga ehhez nem ért.. Tilt- ^ja az udvariasság, vagy tiltják a kö­rülmények. Ilyenkor me emuim oro­zod nak a saját hangjuktól és ontják a szót, éppen olyan fesztelenül, „le­hengerlőén“ és felülről, mint a törzs­asztal melletti gurgulázások ideién. Elveik vannak és van meggyőzőcié- eük is, csak éppen váltogatják őket. nem îs annyira számításból, mint 'bizonytalanságból és tudatlanság­ból Hányszor lehet tanúja az ember ólvan vitatkozásnak, amelynek vé­gén az egyik fél a leghevesebben pont azt támadja, amit az elején me­reven állított . . . nem is véve észre hogy mi történt. Tréfálkozni lehet­ne felettük és mulatni raünk, ha,, ■végül is nem ők jelentenék azt, amit *ugv nevezünk, hogy . . . közvéle­mény. És ha közvéleményünket vfesg.íi r;íuk, megdöbbenve állapíthatjuk meg, hogy az mennyire iskolázatlan politikailag. Nem a nép széles réte­gesre gondolunk itt? amely évezredes bölcsességet hordoz és számos kér dóst világosabban lát és ismer fel, ffimnt akármelyik igazi politikus, ha. nem az úgynevezett városi közvéle­ményre. Nem egy esetben az ugyne vezett városi elitre is. Elképesztő ki- jelentéseket hall néha ajkukról az ember. Elragadja őket a fantázia magasba repíti az illúzió, gúzsba aöL az ismeretek hiánya, hibás ál­láspontra vezeti a félismer-et Elsrór- nvédünk arra a gondolatra, hogy •■ilyen, emberek kerülhetnek esetleg politikai felelős helyre, PodKg* korul*" •nek, csak szerencsére kevesen és Azok is eltűritek a poliriimi süíyesz- főben. Mennyi tudás, hit, jellem, erő, is­meret, ész, szív, lemondás, tisztaság, türelem, ideg, áldozat kell a politi­kához! Gondoljunk csak a mi nagy­ijainkra. Széchenyire, Kossuthra, .Deákra, AikJráőeyra, Tiszára, Beth­11903 . 2Í9ft Irina* ÍOVít. íí fö*r bteai roil/íü •besí.n: üíámr­t3Ífin gem' f bist *9í 96* V S® coye Ofif/jjH lÄVlO rnseC ßTßöC iß «g ml In: rröo-ä 'S3 fi, 2fl9íf ltS8ß 9vf3 " jföaf erén osrrf foci rriö íToq )79T TXJfí I 9/1 rşrr réfict' í iu$ íoq; föd •eb ran 9Ö jH? 97 íet j, no íU VÁ Pl rr ■ . j <r a i lenre, Gömbösre, Csákyra, Telekire, j Apponyira... csak azokra, akik lé­lekben, vagy testben is itt éltek kü- ! zöttünk és formálták életünket, j Vagy a szellem hőseire: Zrínyire, I Apáczai Csere Jánosra, Kiss Miklós- I ra, Berzsenyire, Kazimczyra, PetŐfi- j re, Aranyra, Eötvösre, Jósikára, í Adyra, Szabó Dezsőre, Móricz Zsig- mondra, a három Nómethre, Rémé- j nyikre és minid-mind a többiekre. 1 Micsoda egész, kiteljesedett emberek ! valamennyien. Milyen mélységes i valamennyijükben a magyarság, j Mint emberek is, milyen remek pél- I dányai nemzetünknek, j Hol van ezektől a közvélemény!? ; A maga ferde kis riadt nézeteivel, ■ bizonytalanságaival, kapkodásaival, ; önzéseivel és érzelmi tukiengéseivel. ! Nem különösképpen, vagy éppen ki- j zárólag a magyar közvéleményre i gondolunk itten. Ilyen ez a kerek i világon mindenütt. Néhol fegyelme- ! zettebb, néhol terror alatt hallgat, ! néhol a „szabad“ sajtó győzi le. De j alapjában véve ilyen. Nem tuldi fel- > emelkedni a valódi igazságukhoz, , nem tud lemenni az igazi valósá- i gokhoz. Quantité negligable? Elba-- í nyagolható tömeg? Aiigha! Része a I politikának. Egyik eleme. Sokszor ; döntő tényezője. Különösen sorsieí- I jes időkben. Csimálhat forradalmat ! és megakadályozhat összeomlást. : Ha 1918-ban más a „közvélemé- í nyűnk“, nem következik be Kun Bé- láék uralma, nem jön Trianon. Ha j később nem olyan mégis, mint ami- ; íven, nem jöhet a két bécsi döntés. I Átok és hála érte. ! De mast még nagyobb próbák I előtt állunk. Mert az összeomlásból fel kellett emelkednünk. Trianont. ! össze kellett törnünk. Most országot j kell építenünk. Négy évszázad rom- ; jaiból kell újat építenünk. Felmőr- j hetetlen feladat. És csak akkor tud- ! juk végrehajtani, ha elsősorban ön- j magunkhoz vagyunk hűségesek. ; Azokhoz az élet elvekhez, amelyek i mindenek ellenére megtartottak bennünket eddig. Amelyek mindig felemeltek elesettségünkből. Ame­lyek újból és újból erőt adtak a fel­emelkedéshez. Ehhez kell szabni a. politikánkat. Nemcsak a kormányét. Nemcsak a felelősekét. Mindenkiét. A közvéleményét! Ám nézzük mi az, ami megtartott bennünket? Egyetlen szóval vála­szolhatunk reá: a magyarságunk! És. mit jelent a magyarság? Jogren­det, igazmondást, megbízhatóságot, méltóságot, igazságot, bátorságot, hűséget, hűvös megítélést és gyors cselekvésit, európaiságot, műveltsé­get, megvesztegethetetlenséget, be­csületet. Főleg és elsősorban becsü­letet. A gavallér, a lovag becsületét. Olyan érték ez, amit csak mi ma­gunk vehetünk el magunktól. Olyan erő, amely meghalad minden szám- szerűséget. Amelyet néha talán si­kerül megcsufolni, de elbuktam! so­ha. Megadja a lélek nyugalmát. Az erkölcs szilárdságát. A bátorságot a cselekvésre. Tisztedet et parancsod. Elismerést vív ki. Előbb-utóbb meg­hajlik előtte mindenki. Azt mondják, hogy a politika a hazudozás művészete. Nem igaz. Hazug politika a történelem során csak pillanatnyi sikereket érhet el. Századokra nem épít eszközeivel. De legyőzni csak százados eszközökkel lehet, nem saját eszközeivel. Minden ellenfelet tisztelni kell. Minden jo­got, ha igazságos, el kell ismerni. Akkor is, ha pillanatnyilag előnyte­len reánk nézve. Mit vámon vesz­tünk, réven nyerjük el. Vihar meg­verhet, szél megtépázhat, de amit kaptunk örökségképpen, tovább kell adjuk. És ez a becsület. Drágább ) minden földi kincsnél. Erősebb min- I den hatalomnál. Eredmény thozóbb minden „politikumnál“. Ezért nem j buktunk el véglegesen soha, Lehet j tek hibáink, bűneink, tévedéseink, i gyengeségeink. De mindig makulát j lan maradi a becsületünk. Sértetlen i az igazságszeretetünk. Folt nem i esett lovagiasságunkon, i Ezt ne feledjék azok, akik a törzs- ! asztal mellett, a malom alatt, vagy kényelmes karosszékekben politi I zálnak. Tudjuk, nehezek az idők ! Idegőrlők a pillanatok iis. Nyugta ! lanság remeg a lelkekben. Vágyaké- j zás a jóra. A megoldásokra. A hatá­rozott, nagy cselekedetekre. Tudjuk, , hogy bal most a világ. Kevés az, j öröm. Kevés a pihenés. Egy óriási», i széditő forgatag, amelyben oly , könnyű irányt és mértéket veszte j ni. Tudjuk, hogy ingerültek va I gyünk. Türelmetlenek. Hogy mások I minden kis, ellibbemő sikerét irí i gyeijük. Hogy szeretnék kipróbálni j az ők eszközüket, mert úgy érezzük. ; a mieink kicsorbultak az évezredes I használatban. Megszédülünk a gyors j célba jut ásóktól. Könnyen készpénz- j nek veszünk mindent és szívesen el i túlozzuk mindennek a jelentőségét j De mindez megbocsáthatatlan hiba { a politikában. Mert politikát folytat i ni minden nemzpt csak egyfélekép- I pen tud: saját jellemének, saját le j betőségeinek, saját erejének megíe i 1 élőén. , i És végül még egyet. Egy nemzet. j amelynek hivatása van a földön, év : századokban gondolkozik. Báré Banff? BánHí ilairiielîif? éves mlnisz» térségé a lkai mállói az Érdéi?! Párt képeiéi í BUDAPEST, február 26. (Saját tudó­sítónk jelentése.) A képviselőház harma­dik ülésszakának bezárása után az Er­délyi Párt képviselői baráti összejövete­len jelentek meg a Kárpátia-ét teremben. Előzőén a képviselők az Erdélyi Férfiak Egyesületében hallgatták meg dr. Rónay András egyelemi tanár előadását, aki er­délyi vonatkozású kérdésekről beszélt. A vacsorán gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke, báró Bánffy Dáruel földművelésügyi miniszter, dr. vitéz Bon~ ezos Miklós belügyi áffilaml'itkár, Zilahi Sebes Jenő, a külügyminisztérium sajtó­osztályának helyettes vezetője, vitéz Bíró István felsőházi tag, báró Jósika János és Mihó László főispánok, továbbá a kép­viselők közül Ember Géza, dr. Mihó Im­re, báró Braunecker Aritól, Beke Ödön, Fejérváry Károly, Nyirö József, dr. Gaál Alajos, dr. Csipák Lajos, dr. gróf Bethlen László, Árvay Árpád, Szabó János, Ven- czel Antal, Szilágyi Ferenc, dr. Polonkay Tivadar, Domahidy István, Korcsmáros László, fío ár István, dr. Váró György és Tóth Balázs vettek részt. A vacsora alkalmává! gróf Teleki Béla országos elnök meleg szavakkal köszön­tötte a párt újonnan behívott képviselőit és őszinte sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy Sziits Kálmán országgyűlési képvi­selő, szatmári iparos betegsége miatt még nem foglalhatta el a törvényhozásban helyét. Ezután meleg szavakkal emléke­zett meg arról, hogy báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter egy évvel ez* j előtt vette át tárcáját és azóta is tudása ^ legjavával és minden ereiével szolgálta az \ ország gaze!atársadahnának érdekeit. Bá- * ró Bánffy Dániel emellett minden érdé- i kji kérdésnek igaz szószólója és ta*moga tója volt, akit nemcsak a párt, hanem minden erdélyi gazda nevében a Kş" melegebben üdvözölt. Báró Bánffy Dá­niel földművelésügyi miniszter köszönte meg ezután Teleki Béla gróf testvéri együttmüködésbő1! fakadó őszinte szavait és kijelentette, hogy mint a múltban, a jövőben is mindenkor szívvel, lélekkel áll Erdély ügye mellett. Az újonnan behívott képviselők közül Csipalc Lajos, majd Szabó János rriun- kásképviselő biztosították hűségükről az Erdélyi Pártot és bizalmukról a párt ve­zetőjét, gróf Teleki Bélát. Szabó Jâno? rámutatott arra, hogy az Erdélyi Párt magatartására nemcsak a visszatért or­szágrész munkássága figyelt fel, hanem a/ országos visszhangot keltett, amit bizo. nyit az a tény. hogy a napokban megkí vót kapott kézhez, amelyben a volt csonkaország egyik ipari vidéké­nek 15 ezer magyar munkása főniük hozzá azzal a kéréssel, hogy vasárnap az Erdélyi Párf mitnkásképviselői szó­laljanak fel gyűlésükön. A vacsorán, amely mindvégig a icg melegebb hangulatban folyt le. Bánffv Dániel báró földművelésügyi miniszter és Bonczos Miklós államtitkár hosszasan el­beszélgettek a párt képviselőivel az idő szerű kérdésekről. I ráűid feladatairól öcszéll sziftíoglalóia alhat manó! wif€i Nóraa Antal BUDAPEST, február 26. A Budapesti Ér* j telemben vett szórakoztatás és a céltudatos. tesito jelenti: A magyar rádió ujonnflqa tmeg- választoü? elnöke, vitéz Náray Antal ny. ve zérkari ezredes, ma foglalta el hivatalát és ez alk«)'oinmaí a rádió vezető tisztviselőinek é’én dr. Frigyesy János vezelő-igazgató üd­vözölte Vitéz Náray Antal válaszában utalt a rádiónak mai hármas fehda'Kára. A nemzet nyugalmához méltó hírszolgálat, a nemes ér­dé sohasem fárasztó nevelés a feladatai Hangsúlyozta, hogy tisztelője minden neme* művészetnek, de a rádió műsora legyen ru gaönas és alkalmazkodjék a mai időkhöz Sugározzon e. magyarság le’kéhez méltó ön érzetiett és jövőjébe vetett törhetetlen bí/ske* dási, de szolgálja * szórakozást Ui bizonyítási vende tek el Végé Pál volt képviselő büttperében BtTDAPEST, február 26. A budapesti ítélőtábla tegnap tárgyalta Vágó Pál volt nyilaspárts országgyűlési képviselő bűnügyé!, akit az ügyészség dr. Ecsedy Bálint terhére elkövetett szándékos em­berölés bűntettével vádolt. A büntető* törvénvszék annakidején Vágó Pált erős felindulásában elkövetett haláltokozó sú­lyos testi sértés büntette óimén 10 hó- najH börtönre ítélik As ítélőtábla m&\ tárgyalásán az íratok ée az elsőfokú bi róság ítéletének ismertetése után zári tárgyaláson elfogadta a foügyésa helyet tesének és a védőnek a bizonyítás ki egészritésére előterjesztett indítványát é>* az újabb tanuk kihallgatásával a buda pesti büntefrőtörvényszéket hízta meg A tábla a törvényszéki eljárás befejezte vei hozza meg ítéletéit

Next

/
Thumbnails
Contents