Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-25 / 45. szám
n to l. L to N £ H ti s»*! BerekeszíeMék stz. országgyűlés liarmadik ülésszakát A magyar lüff^éíiylssaiás ödUrSzSÍte íapánl 3ö rioals} ' lótj Uliii aadif* iobor4 (fcSilO oLa'd bmoh ißt fc »Cjíííí. lítttaí et ti* sdöij 5 iát • 913JÍ DBiix, ÚS«» cşott )3:Ől ÍB.'Íjí «ísv şâru >T$.. íö&v litíu E?J ti fii Í9V Zßr íbA •gh- §oj III, l fi Ms TW1 IS1 Bit lm in *> ss BUDAPESTt február 25. (MTI.) A felsőház keddi ülésén Széchenyi Bertalan trói elnök kegyeletes szavakkal eiparen lÁlla gróf Tisza Lajost, a felsőház most elhunyt tagjai, majd bejelentette, hogy Fodor Jenő felsőházi tagot meghívták az Országgyűlés képviselőházába és ezért Fodor jetiő lemondott felsőházi tagságáról. A felsőház az elnök bejelentését tudomásul vette. Ezután napirend előtt vitéz Bíró István szólalt fel Szingapúrnak ,1 japán csapatok által történi bevétele alkalmából. Felsorolttá a japán hadi sikereket,'beszélt a japán történelemről és az alj japán katonai Szellemről. Kérte a fel- sőházat, tolmácsolja a felsőház üdvözletét a japán népnek a japán felsőházon keresztül. Inditványá! a fellsőhátz egyhangúan elfogadta és az elnök a felsőház lúgjai ünneplése közben bejelentette, hogy a felsőház a budapesti japán követségen keresztül üdvözölni fogja a japán féfsőházaf, A felsőház ezután elfogadta általánosságban az egyházak nagyjaira, valamint az egyházak elnevezéseire utaló megjegyzéseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében való használatáról szóló törvényjarvaslalot. A felsőház ezután rátéri az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi í. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslathoz vitéz Meskó Zoltán szólt hozzá. Kérte, hogy az önkormányzatban a tagsági kötelezettségen kívül semmiféle más jogot a zsidók ne vindikálhassanak maguknak. Kifogásolta a zsidók működését a kórházakban. A közegészségügyről szólva, hangoztatta, hogy gyakorlati 1udás.u orvosokra vau szükség a perifériákon, a tanyákon s falvakban. Nem helyeselte azokat a tiltakozó rendelkezéseket, amelyek ma ts előfordulnak a közkórházi Segéd orvosi és gyakornoki kinevezésekkel kap- ogtoOátbatt. A torvény javaslatot nem fogadj* el. 4 be'ögvininiszfer at mvoshamLtáfé! . t* ' Vitéz Meskó Zoltán beszédére vitéz Keresztes-Fiacher Ferenc belügyminiszter válaszolt. A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, —- mondotta — hogy az or vosi kamarák megalkotására hozott 1936, évi I. tc.-nek az eddigi tapasztalatok alapján mutatkozó hiányát pótolj«. Helyesli azt a törekvést, hogy az orvosi társad« - lom a kamarán belül a maga autonom életét minél tágabbra akarja kiépitenil Teljes elismeréssel éis szeretettel van aziránt a nemes feladat iránt, amelyet az orvosnak végeznie keik A kamara működésében az orvosi hivatás ál'al követelt és az orvosok anyagi és kulturális szempontjai által megkvánt fontos érdekeket öásze kell egyeztetni. Helyesnek tartja az orvosi kamarák részéről állandóan megnyilvánuló törekvést, hogy autonom szabad mozgásuk a kamara kebelében tá~ g< itassák. Sok kérdés van tárgyalás alatt és mihelyt azok is kellően megérnek, nem fog elzárkózni az elől, hogy az autonómia tágítása érdekében újabb javaslatokkal jöjjön a törvényhozás élé. A zsidókérdésről szólva, kijelentette, bogy a végrehajtás területén a legnagyobb figye- lemmel kíséri azt, hogy a zsidótörvény rendelkezéseit ki ne játszhassák. Ahol ilyen tendenciát lát, ott a legszigorúbban lép közbe. A falusi orvosellátáisró! szóivá. kijelentette, hogy foglalkozik a kérdéssel és minden eszközt megragad arra, hogy itt segítsen; már még is találta azo~ kát a pénzügyi lehetőségeket, amelyek a kérdésnek legalább átmeneti és szükség- szerű megoldását lehetővé teszik. Az or- voshíány, amely ma pillanatnyilag mutatkozik. a viszonyok változásával normális eszközökkel megszüntethető!;:, de addig is átmeneti segítséggé! az orvoshiányt repa- rálni fogja. A miniszter beszéde után a felsőház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután az elnök közölte, hogv a képvisel őház elnöke megküldte a felsőház elnökének az országgyűlés harmadik ülésszakának berekesztéséről és negyedik ülésszakának megnyitásáról szőlő kormányzói kéziratot. A?, elnök bejelentette, hogy ennek alapjait az országgyűlés, harmadik Ülésszaka berekcsztetett és a legközelebbi ülés március 10 én lesz. A felsőház ülése .12 óra ulán ért véget. üüircius flO-é» nyi.i'« meg ia Dcsyedik üsí* BUDAPEST, február 25. (MTI.) A képviiselőház keddi ülésén Tasnadi Nagy András elnök napirend előtt kérte a Ház hozzá j árulás át ahhoz, hogy a japán hadsereg ditjcisoségieis fegyverténye alkalmából a képvisfclőház üdvözölje a baráti és rokon nemzet törvényhozását Az elnök bejelentését a képviselőház felállva, meleg ünnepléssel fogadta. Az elnök közölte, hogy a felsőház elfogadta a miniszterelnök kétrendbeli indítványát. Ezzel a képviseliŐháznak e tárgyb; i hozott határozata országos határozattá j vált. Mint ismeretes, a miniszterelnök e j két indítványa uj képviselőknek meghi- I vás utján történő képviselőházi tagságáról szól. Az elnök bejelentése titán a meghívott képviselők Putncky Móric háznagy vezetésével bevonultak az ülésterembe. A képviselők percekig melegen ünnepelték az újonnan behívott képviselőket. Az elnök bejelentette, hogy a febsö- ház elfogadta az orvosi rendtartásról szóló Í936. évi I. t. Ci egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a nemzet nagyjaira, úgyszintén a szentekre, az egyházak nagyjaira, valamint az egyházak I elnevezésére utaló megnevezéseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység köré" ben való használlaláról szóló törvényjavaslatot. Ezután Bárdossy László miniszterelnök általános figyelem közben bejelentette, hogy legfelsőbb kormányzói kézirat érkezett. Álocsáry Ödön jegyző felolvasta a kormányzói kéziratot, amely igy szól: A magyar országgyűlésnek kormányzói üdvözletemet! , Tiszteit Országgyűlés! A m. hir. miniszterelnök előterjeszted sérc az ákalam 1939. évi junius hó 10-rc összehívót! éft ugyané kő 14. napján megnyitóit országgyűlés harmadik ülésszakát ezennel berekeszteni és egyszersmind a negyedik ülésszakot 1942. március kő 10. napjára összehívót inak nyilvánítom. Kelt Budapesten, 1942. február 23 napján, HORTHY MIKLÓS sk., BÁRDOSSY LÁSZLÓ sk. Á Ház tagjai a magas kormányzói kézirat felolvasását állva hallgatták végig, majd utána éljenzésben és tapsban törtek ki. A magas kormányzói kéziratot a Ház tudom aß ul vette és kihirdetés végett a felsőházhoz tette át. A magas kormányzói kéziratban foglaltaknak megfdelŐen, a Ház legközelebbi ülését nsärems l(Péu, kedden déli 11 órakor tartja. Tizenhat)bakiár földet feapnaf Basszarâbiâban az Kedélyből elmenekült románok BUKAREST, február 25.  Finanţe si Indnstria közli a következőket: A románosHási és telepítési álllamtiikárság megállapította a sza* bályokat a déibesszaráliiai. megyéknek román földművesekkel, iparosokkal és kereskedőkkel való beteiepitésére. Előnyben részesülnek a Dobrudzsából visszatért román telepesek és a Szaímárból, Szilágyságból és Biharból Romániába menekült telepesek, valamint a Magyarországról átmenekült földművesek és a helybeli földművelők. A telepítés észszeriisége érdekében a telepeseknek mezőgazdasági felszereléssel, a kereskedőknek pedig legalább ÍM ezer I«j befektetési tőkével kell rendelkezniük. * A telepesek termelési és értékesítési mezőgazdasági szövetkezetekbe tömörülnek, hogy igy megkönnyítsék az állam támogatását mind a szerszámok, mind a munkaaíapok kiutalásánál. Minden telenes 18 hektár földet és házhelyet kap. Á kereskedők és iparosok üzletet, vagy műhelyt, valamint 5—5 hektár szántóföldet kapnak. A juttatott ingatlan árának visszafizetése 25 év alatt történik. Az ©lse telepes csoportok már március hónap folyamán fognak ej helyükön berendezkedni. „Egyházaink és intézményeink az sif fielyzeAes»** László llezsó elössslás® &z Erdélyi Páti ic®!<$z$yávi t«§&z*siákaií$ KOLOZSVÁR, február 25. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának tegnapi kör- j zetvezétői értekezletén László Dezső ref. I lelkész, országgyűlési képviselő tartott I előadást „Egyházaink és intézményeink az uj helyzet ben“" címen. Értéke» és sok égeíően időszerű kérdésünket éles'okfejtéssel*. megvilágító előadásában az előadó többek közt a következőket mondotta; — Sokan úgy gondolják, hogy egyházaink és intézményeink munkájára csak az idegen megszállás alatt volt szükség. És ma a magyar állam egymagában elvégzi ezeket a feladatokat. Ennek a felfogásnak helytelenségét uiegviláyítandó, vegyük számba az elmúlt két évtized három értékes tapasztalatát. A megszállás alatt elsősorban megláttuk azt, hogy « magyar állam joghatóságának megszűntével egyházaink és intézményeink pótolták számunkra a magyar államot. Másodsorban megláttuk azt, hogy milyen óriási értéke van az egyes magyar embernek. Ugyanis ez alatt az idő alatt az erdélyi magyarság a legkülönfélébb társadalmi rétegekből esyhózi és társadalmi intézményei utján kiváló vezetőket mutathatott fel. A harmadik tapasztalatunk az volt. hogv a magyarság életerős, tét rekéss, fiatal fajta, amely állam nélkül is tudati nemzeti éJe- taf élni. Ezt azonban csak agy érhetünk el — mondotta László Dezső képviselő •—, hogy voltak egyházaink, társadalmi, gazdasági és kulturális intézményeink, amelyeknek a megszállás alatt végzett munkájára az eyész országban soha még nern volt példa, 1 Ezeket a tapasztala'okot, értékeket és ezt a munkát sohasem szabad ki használatúmul hagynunk. Nem kétséges, hogy szervezett magyar életre ma is és a jövőben is mindenkor Szüntelenül szükség lesz. Az összeomlás után Erdélyben egyházaink vették át az államtól az iskolafenn* tartás gondját. Elérték azt. hogy az erdélyi magvar fiatalságnak felét sikerült magyarul isko'áztatniok SŐí a kötött rsko lai nevelés mellet! ennél szélesebbkörii, erkölcsileg és nemzetileg még hatékonyabb munkába is bevonták az ifjúságot. Az ifjúságnak ilyetén módon %>aló tömik' rifésével uj társadalmi és nemzet szemléletet alaki toltak ki. Nem szóivá arról, hogy n megszállás alrttf rejtett nemzeti szimbólumát is minden magyar ember megtalálhatta a maga egyházában. S igv a nemzeti erkölcsi tekintélynek is az egyház volt letéteményese. A mult poF'ikai é.s társadalmi intézményei nők ismertetésére térve, az előadó megemlékezett a Magyar Partról és a M*vgywr NépköarösíégrŐÍ, U ordólyí magytu fiág e titJttiZöíi képviseleteiről. Mindkettő Arik ugyanaz a magyarság volt tagja s a vidéken « vezetősége is ugyanaz volt. Eb ben a két politikai szervezetben élve, a/ erdélyi magyarság igen érett politikai fel fogásnak adta larmjelét. És igy végig «/ egész vonalon a társadalom minden szűk ségietére gazdasági és kulturális tekintet ben is megtudta találni a maga .szerve zetét. H iány ezen a téren mindössze u/ volt, hogy nem tudtuk még megteremte ni összes intézményeink csucsazervezetet, a Magyar Szövetséget. — A felszabadulással - folytatta az előadó — egyházaink és intézményeink visszakapták szabadságukat, sót anyagi támogatást is nyertek. Ez a gyakorlatban «zf jelentette, hogy az áHam bizonyos fel adatok elvégzését átvállalta magéra. Ám nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bizonyos veszélyekre ne mutassunk ra nyíltan. Ugyanúkkor, amikor a szabadsajt visszakaptuk, meglazullak szervezeteink és az azokban kifejezésre jutott tár sadalmi erő. Egyre kevesebb áldozató' kezdtünk hozni és ma már szeretjük az< nézni, intézményeinkben is, hogy mit kaphatnak azok az államtól. Ez a helytelen felfogás igen elharapózott. Pedig mennyivel helyesebb, jobb és célszerűbb ha a társadalom saját céljai szolgálatára közvetlenül áldoz. Hiszen mindenütt azt láthatjuk a világban, hogy az állam o társadalomból é). Ez termetű ki az uj gondolatokat, amelyeket később az állam a maga hatalmi eszközeivel megvalósít Mindezekből pedig azt s tanulságot von hatjuk le, hogy' a nemzetnek két karja: « nemzeti társadalom és az állami szervezet kölcsönösen feltételezi és kiegészíti I egymást. 1918 ban azt láthattuk, hogy ^ í nemzeti társadalom nem támasztotta kei I lóképpen alá az állami szervezetet és e* ért következe« be Trianon. Végső eredményképpen tehát az erüé~ I lyi magyarságnak, mindezen tanulságot birtokában, ma fokozottan kell társa - i doimi, gazdasági és kulturális szervezi íj teif kiépítenie. Amig honvédeink a kűl- j $ő arcvonalat tartják, addig egyházaink * ru és intézményeinkre hárul a belső i front megtartásának feladata I — fejezte be előadását László Dezső } képviselő. I Az értekezlet kezdeléa Botos János ta I gotzati főtitkár bejelentette, hogy vitéz j Horthy Istvánnak kormányzóhelyettessé \ történt inegválasatása alkalmából a ta í gozat hódolatát és üdvözletét kifejező táviratot küldött a kormányzóhelyeíte'- urnák. Ö'ést iaríöU Qdvarbslg* ¥ muţise köiíga ígaiüsi frfzoítsága SZÉKELYUDVARHELY, február 25 Udvarhelyvármegye közigazgatási bizoíl gága Sebessi Ákos dr. főispán elnüklés«- vel ülést tartott. Az elhangzott jelentések bői kitűnt, hogy a vármegyében tanító U jegyzőhiány vau. A vármegye 423.263 kai holdnyi területéből 206.449 rnezőgazdasa gí terület, melyet 29.902 székely család müvek Gazdasági kimutatás szerint vi szent a vármegyében 1451 olyan család van. amelynek sem háza, sem birtoka nincs. A közigazgatási bizottság sürgő- feladatnak mondta ki a Székelyudvarhely —Csíkszereda és Székelyudvarhely—Pa raid közötti vasútvonal építésének meg kezdését, MEZŐGAZDASÁGI ÁLLATOK ÉS GÉPEK ÖSSZEÍRÁSA, A hivatalod lap ban megjelent miniszteri rendelet alap ján Kolozsvár város területén is a me zőgazdaaági állatokat és gépekut összeír jak, Ezst az összeírást az illetékes szervek március hó élején cszközlík, A polgár mesteri hivatal figyel megteli A közön»* get. hogy az összeírd.? teljesen díjtalan «2 ivek kitöltéséért sz összeiró nem kél hét és nem fogadhat el semmiféle dija; a art felajánlani is tilos. MUNKAADÓK AZ IDÉN NEM KÖTI LESEK KIADNI A FIZETÉSES SZÁ BADSÂGOT. Budapestről jelentik: A rendkívüli viszonyokra való tekintettel, a munkaadók az idén nem kötelesek k» adni alkalmazottaiknak a fizetéses szfi badságot. Ebben az esetben azonban tnce. kell fizetniük a törvény szerint járó f zetéses szabadság idejére eső illetménye keit.
