Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-24 / 44. szám

2 ßLLH N ZW K „Zattéíi'i jövője a etgi magyar népdaikuitarán alapszik“ — mondotta Kóréh Endre, a nagy fiikaly éneket KOLOZSVÁR február 24. A Dtvâu- Î kedvet és meghitt magyar mi hajlékban, rokoni körben, pompás vacsora utáni boro*- t;»to lurugulatban ktrtssiik fel Kóréh Endre', t'it »V isr.ig-vérig kitűnő, uagy magyar mii- vewrt. Sigmond Luktól a Kolozsvári Fil­harmóniai Társaság uiüvészrajongő és ügv- hutgo vezetőjétől már előzetesen megtudtuk, hogy rengeteg t toglah.'-ága ellenére is mi­lyen s/.iwsen e* lelkesen fogadta Koreb End* <e u Társság meghívását, hogy hangverseny keretében Kolozsváron fellépjen. ßudhücs • lát iával együtt tegnap érkezett Kolozsvári . Kóréh Endre kedves és leköte'eaő korvet* ínséggé’ fogad és rokoni kőre borral kínál­hat minket. — Mit is mondhatnék én nektek? — kér (k'zi mosolyogva, mintegy öumrgjtó!. Kóréh. — Mindent — feleljük szinte kórush n — mindent ami', életéről és művészi pályafutá­sról elmondhat! hogy megdicsérjem Körösi Dudttsl, akitől i tgyizben erdélyi tuétóakodásom u kaiuiával, annyi eredeti és sobo nem kallóin régi szé­kely dali tanultam, hogy luinakidejéu ebből j szép és értékes zenei anyagból egy egész esti rádióműsort állítottam össze. A cigány zent-korokra nagy (ch'ditt t.úrha óz igazi, régi magyar dal népszerüsitae terén ., Sajnos, lapzárta közeleg és el kell hagy­nunk ezt a kedve« és meghitt családi kört, uhui mindenki lénylö - zeniekkel néz Kóréh Endrére A bucau/.kodá# pillunutuibun — mi minden derüO ki egy-rgy nugy művészről — ne-gludjuk, hogy Kóréh Vi*kt jáno&oJ, a k<r lozsvári Zeuekoii7crvatóriuni tevékeny, tij igazgatójával együtt tulajdimképpm és egy­szemé yben okleveles mezőgazda n. EgydH végezték ugyanis annakidején a moaostori G« adasági Akadémiát. Hát ezt lenzi az u bizonyos sokszor elcsé­pelt és mégis mindig igaz: isteni szikra!... Basilides Máriával, a magyar hangverseny- dobogók ünnepeltjéved, nem sikerült beszél­getnünk, i-z ulazÚB fáradalmait piheni ki éa készül a ma ev;ti Basilides—Koréh hiiigver* senyre ... ( «• * l ) Ma £o«j!a!ják el Heíytikeí a kcpviselö- Eiázban az új erdélyi képviselők L^gsieib emlékeim tiíme * Kziszív. rfooz — Hát legelőbb is azt keli mondaoom, hogy tősgyökeres székely vagyok, SepsiBzent györgyön születtem és negyedik gimnazista koromban kerültem Ke ozsvarra. ui reformá­tus kotlégiuuiba. Tehát diákemlékeiui ide fűznek, a kincses városhoz Mindeneseire arra felettébb büszke vagyok, hogy barátaim is már régen elfogadtak torzsökos k -iozsvá ricMk. Itt az ódon Fsrkas-utcai kollégiumban jósolta meg eőször Tárcza Bertalan taná­rom, hogy énekes leszek b ugyancsak tit a tornateremben leplem fel először — emlék­szem — egy Petcifi üunepélyea. — A fe.szahadulás ótu» járt é már Kolozs­váron? — kérdezzük — Sajnos, csak átutazóban — fejeli Kó* , réh — Valójában most vagyok először Ko* I lűzsváron és ez, mondhatom, de értbe ó is, ; nagy örömmel toil el és szinte elfogulttá i tesz. Megérkezésen? után eső utoim mind.árt ä kol égiumhoz vezetett . . — No, de térjünk talán a művészi pálya- j futásodra kedves bátyám — nógatja í-ig- j mond Lajos s közben 5 maga mondja el, í hogy Kóréh Endre ofe egyetlen férfi énekes, j aki programszerűen műveli a hangverseny* éneklést. Élénken ecse'eli a hangversenv- enek esnek az operaének'ésse! szembeni rendkívüli nehézségeit Az operaéneklés szá­mos segédeszközével szembe.n ugvanis ebben az esetben tisz án <z énekművészeinek kell érvényesülnie, hatnia és hódítania. — Megvallom — folytatja Kóréh Endre — hogy én va óban programszerűen miivé* ™ ál hangversenvéneklést és ezt nehézségei ellenére is. nagyon szeretem Ugyannyira. hogy operai szerepeimet is először hanrver- senvteehníkailag fogom fej és dolgozom ki. j Az operaáriából előszói hangverseny áriái esi* ! nái ok, azuán viszem árt a színpadra így énekmüvészetileg, tapasztaltom szerint, de hat eez nem is kétsége®, sokkal jobban sike­rül a dolog. Budapest, február 2í. (A Budapes­ti Értesítő jelenti: A képviselőhöz keddi ülésén fog- j lalja el helyét a keleti és erdélyi or- I szagrészekbol behívott 13 képviselő. : Velük együtt a képviselők száma 3?3-ra emelkedik. ; Az 1940. évi XXVI. t. c. a keleti és i erdélyi országrészekből 03 képviselő ; behívására adott felhatalmazást. I 1940 október 10-én -46 képviselőt hiv- i tak be, 44 magyart és 2 németet. Időközben, különböző okok folytan I 8 — 7 magyar és egy német — kép­viselő lemondott m and n-f mm áról. I Régebben kilépett az Erdélyi PA rí - I ból Székely Ágost, aki a Magyar ! Élet Pártjának tagja lett, továbbá Bethlen György gróf, Hinléder-Fels j Ákos, Kövér Gusztáv és Datál Gábor. Mult héten bejelentette kilépését To- dál Gábor és Angi István is. A most behívott képviselők közül 12 ma­gyar és -egy német, jelenleg tehát be van töltve 51 hely. A törvény éltei­mében Erdélyből még 12 képviselő hívható be. A keleti és erdélyi or­szágrészekből behívott 51 képviselő közül 42 az Erdélyi Párt tagja, egy a MÉP tagia és 2 némettel együtt 8 pártonkivüli. A képviselőhöz tagjainak pártpo­litikai megoszlása most a követke­ző: MÉP 200. Erdélyi Párt 42, Ma gyár Megújulás Pártja 24, Magyar Nemzeti Szocialista Párt (Nyilaske- resztes Pártból disszidáltak) 9, Nyi- laskeresztes Párt 80, Független Kis­gazdapárt 12, Passay-féle Polgári Szabadság Párt 5, Szociáldemokrata Párt 5, Magyar Nemzeti Szocialista Párt (Meek ó-félé) 2, Népakarat Párt ja K'.soór I^aios) 1, kárpáttal iái képviselők 18. összegen tehát 373 képviselője van az országgyűlésnek. „Ä bűn me fsre terchfßnl. arm MMmt# Or néinoRffo Károly elöatiása a HözElazgntás radcnaüzáidsáról K0L07.S\ AR, február 24. (Az Ellenzék munkatársától.) A Szabad Elvetem hé'főes'.i eőadá*>áu dr Mártonffy Károly egyetemi iiy. r. tanár c kudthiszm miséért um egyeheini ügyosztályának főnöke, aki a belügymiui?z- tériuniban a köziga/irrvl í-rraciona izáU*i *»• ro*tság vezetője. „Közigazgatásunk rnc'Ona- li~á’áfáról" tartod előadást Dr Szent pót sí y Zsigmond e. i. rektor magnifikus, az Egye­tem Barátai Egyesületiének ügyvezető a’e.lnö- ke bevezető szavaiban m nagy eredményi két elért közigazgatási racionalizálási törekvések egyik uítörCjeként üdvözölte az előadót Dr. Mártonffy Károly a bürokrácia egész sor „kS ísszikus“ példáiát hozta fel a kü ön* itöző nemzetek közigazgatásának történeté­ből. annak bizonyítékául, hogy ezek a kinö­vések majd minden államban megialá'hatók. Az elemik v ló védekezés és megszüli te'.é* síik a legrégibb idők óta foglalkoztatja az ál amok érdekelt szerveit. z Ez buzdította rz angol költségvetés* át­vizsgáló egyik lobivatci'nokot arra hogy egy tisztáz r,lar. rendeltetésű 200.009 fontos ösz- szeg hovafordisásának utána járjon. Az ered­mény bámulatos volt. Kiderült, hogy az an­gol birodalom külügyi és gyarmfltügyi mi- nisvítériuma formálisan hadban á’Üanak egy mással. A jelzett összeggel ugyanis © minisz­tériumok két különböző arab törzset Léiül- íek fel a egymás eleni hadviselésre. Terroésze'estn Magyarország sem vo't mentes a bürokratizmus kinövéseitől, ame­lyeknek egyrészét éppen a tőle va ó mentke­dés idézi élő. így 1868-ban rz azidőtájt túl­ságosan gyakori hivatalos távirat ozások csök­kentésére a be'iigyminisz^ériti>n külöo ezer’ vet ál itott fel, medvnek feladatát a taviroti szövegek szaporításának mérséklése képezte A hivatalhoz azonban hivata’evezető, költség- vetéséhez számvevő és egyéb alantas és met !é rendelt személyek vá’tak szükségessé Több. mint egv évtizedig működött mégis ez a nejgyfelkészüliségii „apparátus", mindad­Hetvenhat zzerap — Hány Szerepet énekelt eddigi pályafu­tása £uatt ? — vetjük fel a kérdést. — Eddig 76 szerepet énekeltem Mast ké­Szü’ök a Füle io Rocco szerepére, ez ugyanis az egyetlen basszuss/.erep. amit még nem énekeltem, A jövőben pedig a Rózsalovaggal «serednek foglalkozni. Hangversenyen eddig nyolcszázhatvonszor léptem fel. És Gzcny ©'mondhatom. hogy a hangversanyénekes he yhezkötöttsége meglehetősen nagy eiő­próba a művész számára. Külöbeu már csak t e^ert nehéz általában is az énekesi pálya, j mert hiszen a legtöbb áldozatot és lemon- j dást kös^teli az emberről. Megkérjük Kóréh Endrét, hogy mondjon ; valami? a modern magyar zenéro . — Csak annyit mondhatok. de emellett j h'Aet is teszek, hogy a modern magyar zene < jövője a magyar népdalon alapszik. És itu ( jut eszembe, talán kedvező aikalom ez arrei, ! Most jelent meg: Mikő Imre: Huszonkét év 19Í8—494Ö Huszonkét év 1918—1940. Az erdélyi ina- | gyarság politikai története 1918 dec. 1-től I Î940 aug. 30-ig 326 oldal Fűzve 8— pengő j Az egyes fejezetek: I. A po,li!ikai passzivitás- { ?c! a Magyar Szövetségig 1918—1922. fi. A Magyar Párt és poh ikai paktumok. 1922— í 1933. Hl. A M?gvar Párt a függetlenség ut= Ián. 1922—1928. IV. Erdélv magyariaga a í jeviziós bare kereszttüzében. 1933—1938 V. | A rendi Románia és a Magyar Népszövetség, jj .1938—1940. 11 dar 1» melléklet Kapható az j ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozs* j vár, Mátyás király-tér 9. Ökv. 6a) us Vidoni hali A !\ugy árle ti kolo-‘megyei <íy<uu nagyközség mug yu/ Iá/ p nla 'mái. HoOUtA betvg^skedés után v'^árn'/p ítélet On meghalt 74 éve» korában ő*t;. itrmssenbursi Cuhu» Vihl/irné, született disznajói Vita Fjei hu. Az elhunyt uriai*sonyt nemcsak Gyalulna ó környékén, de Kolozsváron n és Erdély szene számoson ismerték. Az elnyomatás 22 * síden de je al'nt nem voh cAytin magyar társadalmi és jótékonysági mozgalom, amelyből ó-v. Gullu-3 Viktor né ne telte volna ki részét. Az általános köztiszteletben és közbecs ül ét ben állott uriusszony halála iránt épperi ezéit mélységes és a legöstinlébb részvét nyíllá* nul meg nemcsak szőkébb pátriájában (, \ a luinn és Kolozsváron, de egész Erdélyben. Az utóbbi években hosszabb ideig állandóan betegeskedett de megérte még Gyalu c% hu lozivúr felszabadulását. Az örömJrdjes s<, s. fordulás után azonban előrehaladott honi é- huzamosan tartó bel/geskedése miatt kényte­len volt visszavonulni élete utó1 só ulosz-a kát otthonában, szereteti családi körében töl­tötte. Karácsony óta egyre súlyosbodott a betegsége, mig most vasárnap nemes szive megszán' dobogni. Jz elhitfiyt uriasszonyban Gallus Viktor az Erdélyi Párt kolozsmegyci elnöke, édesanyját, özv. herei Hartha Mik lo- né, szül. Gallus Rózsika, az Ellenzék ala­pító főszer Ijesztőiének oz özvegye a sógornő­jét, Vita Sándor országgyűlési képviselő, ez Ellenzék és F.*tilop felelős igazgatója nagy­néniéi gyászolft-X K ü erője dl, előkelő rokon­ságot borított gyászba a gydui nagyasszony haló a amely iránt Erdélvszeite igaz részvét nyPt'ánul m©g ()zv. GaHus Viktornét nrP, kedden délei Un temetik el A gyalul rínia di háznál tartandó ref. szertartás után holttes­tét Kolozsvárra szállítják és ilf déli fél J órakor a családi Sírboltban helyezik örök nyugalomra. Gyalu és környékének népe igaz fájdn'ómmal áll virágkoszorukkal bontott koporsója körii1. Az 5 halott >uk özv. Gállás Viktomé elsősorban, mert közöttük élt. A falu halottja, amelynek népét jóságával nem­zeti kü'önbsóg nélkül szivébe zárta, meit a falu minden gyermekének gondoskodó ig^z negyass-onya volt. Ezért fog emléke örökké élni Gyalu népének szírében I—/ A ..DÉLI HÍRLAP“ IRODALMI PA­LA AZATA. A Temesváron megjelenő „Déli Hírlap“ 1941 júliusában regény­re. elbeszélésre és költeményre irodai” mi pályáza’ot hirdetett. A pályázatnak az volt a célja, hogy fellendítse a Dél- erdélyben maradt magyarság irodalmi életéi. A nemrég lejár! határidőig a három műfajra kiirt pályázatra 129 pá­lyázótól 297 pályamű érkezett, a leg­több a verspályázatra. NEGYVENEZER PENGŐT KERES­TEK A SZÉKELYEK A TOLLGYEJTÉS­SEL. Megírtuk, hogy az eddig csupán ide­genek vadászterületét jelentő tolikereske­delmet a székely gazdák kézbe vették s maguk gondoskodnak a loll értékesítésé­ről. Alig négy hónapja mdult meg ez a munka az Erdélyrészi Hangya Központ ir évnyi fa* árai és szervezésével, a székely- földi tall máris negyvenezer pengőt jő’ védelmezett a legszegényebb folvak lakos­ságának. Az eredmény további fokozásé. I érdekében most fajUbálrat osztanak szé az erdélyi szövetkezetek a gazdák között, az eddig tenyésztett cirka libák tenyész­tését pedig fokozatosan megszüntet k. így rövid idő alatt a legjobb minőségű fehér p'he gyűl majd a falusi házaknál s a szőve kezetek ezt fogják összegyűjteni és külföldön értékesíteni. A NETTÓKULCSOS ÁRSZABÁLYO­ZÁS ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTŐIPAR­BAN.. A kis’pari úgynevezett netiókuícsos árszabályozási rendelkezések során az ér­dekeitek körében felmerül} a kérdés, váj­jon az épitőiparra vonatkozóan hogyan értelmezendők ezek az uj rendelkezések? A budapesti ép tőipari érdekeltségek eb­ben az ügyben értekezletet tartottak az Ipartestület Országos Központjában és a felszólalok íöbb oldalról világították meg a kérdést. Dr. Szeghalmy László tájékoz­tató ismertetése szer at a nettókulcs ár szabályozás a 40.000 pengős munkák ke­retéig vonatkozik csak az építőiparra, Führer László szerint feltétlenül tisztázni keli azt, hogy a 40.000 pengős munkává! alás értékhatár kizáróan az építkezési munkálatokra vonatkozik-e, vagy pedig ízenfcivül külön kalkulációk tárgyát ké­pezik-e a meiiékmunkálatok? Nosy Antal Felszólalása szerint az uj rendelkezés is nodot nyújt az építőiparban a bizonyos »•emelkedések áiháritására. amennyiben íz esetleges áremelkedéseket külön k cötbetj a kisiparos a munkavállalásnál 3 :zerz5dési»€-2v mg ami? valakinek fe# nem tunlt, hogy a szabályszerű ügyosztálya kinőtt Kivata’noki kar ö'Sazehasonü'ln italianul tőkbe kerül a fe­leslegesnek tálát’1 hivatalos távirati «tavakon megtakarított összegeknél. Az elő dó derültségei keltő példáidra után meremb'key.e>‘ a világháború e’őtti ma­gyar reformokról, majd a háború utáni to- ricnalizólás, törekvéseket me'tafta, amely a hibc(orráSok tudatni felfedésében és kikü­szöbölésében nyilvánít’. Ennek köszönhető, hogy ma már a régebbi 1162 kaszeföjta he­lyet* 80 311 ásóféle helyet 11 91 vil'afaita helyett csupán kétféléd gyártanak hf tankban. A közigazgatási reformok hatalmas ered­ményeket értek e1 a koztlszíviselők és a kö­zönség nevelése terén is. X továbbképzés melleit különösen a ..főnök“ személyének van igen nagy jelentősége. Már Széchenyi István ’áttol ezt, okit tavaly ünnepeltünk. Közel évszázados kije-Vnlése ma is teljesen időszerű: A lehető fetmagyobb biln vehető akarni lenni, arravalő képesség nélkül A mi nd végig figyelmed kettő előadást nagyszámú érdek’ődő bUgatta meg, Uj javaslat az öskeresyfény szárma zás igazolására BUDAPEST, február 24 (MOT.) A székesfőváros közjogi és illetőségi bi­zottsága elhatározta, hogy javasolni fogta a közgyűlésnek, írjon fel a bel­ügyminiszterbe/, hogy az őskeresztény származás igazolására a német „Ahnen­pass*1 mintájára jelöljön ki esetleg va= Same’v bírói szervet, amely minden ha­tóságira nézve kötelezően igazolja a hozzáforduló őskeresztény származá­sát, > Költséges szanatóriumi késeléssel ér fel as üdülés, arait a Royal, vidám műsora nyújt! — 8 Stan és Pan burlessk és a gyönyörű Matro rajzfilmek két őr2i szakadatlan nevetést és gyönyörködést jelentenek felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt* Prolongálva* Holnap utoljára! Telefon 3705*

Next

/
Thumbnails
Contents