Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-21 / 42. szám
.............................................................................HmwmaBgaammamnmm!WMmw*9mM*w......... iimiiiiimmi1 £mr?sztftség és kiadóhivatal: telmvér, Jäkai-otca ÎS.. 1. emelet. Telefon: 11—89. i'vomda: IsietED-ntca 8. szám. Telefen sz.: 29—23 RlRPlTOTTR; BIRTHI MIKLÓS aiatf*«Blatd0n«8s P S l M $ Ü 1 lelezsvár. flftíHei&sl árak: hamis 2.5r. iHfadhn 8» tűim 16, mu fevrs 3í pessL Magyar egység (Z) Készülődik az ország. A törté' Kelem nagy fordulatai lassan befutják pályájukat. Egyre világa rabban bontakozik ki a jövendő képe: a megnagyobbodott és megujhó- dott Európa. A világ még hangos a íegyverzajtól, de a lélek már a jövőt kutatja, a békés újraépítés időszakát. Gigantikusán nagyok a feladatok és szinte mérhetetlenek a lehetőségek. A kialakulás mikéntjét csak sejthetjük ma. de tisztán látjuk már az irányt, amerre haladnunk kell és Ismerjük az alapvető elveket, ame- ívek kormányozni fogják az életei A nagy „hallgatag*4, az öreg Moltk© mondotta egyszer egy csata előtt ag- sjedalmaskodó császárjának: „A háborúban minden veszélyes, Felség“. &§ amennyi lehetőség nyílik Európa számára, hogy boldog és erős népek hazája legyen, tigyanannyi a veszély is. Alapos és kemény munka vár mindenkire. Ezernyi megfontolás az újjáépítés körül. Áldozat és mérséklet. De főleg, elsősorban és mindenekelőtt ... erő! A békét esak erős népek nyerhetik meg. A munkában kicsiny szerepet játszik a forgandó szerencse. Építeni csak alulról lehet, pontosan követve a tervet és szorosan egybefogva az erőket. Felkészül* ve jóra-rosszia egyaránt. Vértezve minden ellen. Ezt érezzük ma az országban îs. Nőnek. egyre nőnek a feladatok. Semmit sem szabad e1 mulasztani, semmi elől nem szabad kitém\ Hosszú, igen hosszú időre dől el most az ország sorsa. A lehetőségek szinte beiáthatatlanok. Nem illúzió* nem vétkes illúzió hinni abban, hogy Magyarország ismét nagy iahet. Hogy visszatérhet a fénylő mult, amelyet Mohácsnál temettünk el századokra. Magyarország ismét betöltheti azt a szerepet Európában, «melyet minden időkben hivatott volt betölteni: rendező tényezője lehet a Kárpátok medencéjének. Mert a másik nagy hivatás: Európa védőbástyája lenni kelet felé, megszűnt. Európa határai messze kitolódnak, túl a szarmata síkságon. Azokon az óriási területeken, amelyeket a szövetséges fegyverek győzelme ad vissza az emberi életnek, a civilizációnak, Európának, az építés elképzelhetetlen méretű munkája kell m^ig* Induljon, A szovjet-kolosszus összeroppanása után nem kell tartani tovább a „keleti veszedelemtől*4. Koszosra időre kikapcsolódik a szlárság problémája is. De megmaradnak a ángy európai kérdések. Miként rendezkedjünk b© az uf Európában? Az irányvonalak itt is kezdenek fr’b&n- lakozni. Míg Európát évszázadokon keresztül belső elleniétek gyengítették, amelyek állandó háborúkat ©koztak, az irányitó hatalom természetellenesen a perifériára: Angliára tolódott át. A szerencsétlen párís- környéki rendezés és A Népszövetség megszilárdítani akarta a brit hatalmat a kontinensen és teljesen gúzsba kötötte a zeurópaí erőket. A reakció magától értetődően bekővet- kezHt és megalakult a Berlin—Roma-tengely, mint az uj európai rend alapító tényezője. A mostani világháború legmélyebb értelme az, hogy végre Europe maga intézze ügyei! A tengelyhatalmak, mint az európai élet irányító hatalmai, a megfelelő mértékletességgel és bölcsességgel kezdenek az építés munkájához. Szabad és független népek közösségét akarják kialakítani, mint ahogy azt Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár a legutóbb is kijelentette. A szabadság és függetlenség azonban belső erőt követel és megköveteli a megértést a nagyobb közösséggel szemben. Egymás mellé rendelt erők alkothatják meg a közösséget és biztosíthatják az egyesek függetlenségét. Az ujjárendezésben meg kell hajolni a történelmi és geográfiai törvények parancsai előtt. Ki kell alakuljanak az életterek és természetes gócok közé kell csoportosuljanak a különböző népek. Magyarország szerepe Középeurópában ilyen megfontolások után félreért betétien és megszabott. Hogy azonban Magyarország szerepét betölthesse, elengedhetetlen feltétel, hegy erre a szerepre már ma részleteiben is fokozottan felkészüljünk. óriási belső problémákat kell megoldanunk, amelyek megoldása nélkül nem jelenthetjük azt az erőt, amelyet jelentenünk kell. Az ország újjáépítésének munkája, több, mint húsz esztendővel ezelőtt indult meg Szegeden és a ránknehezedő szörnyű nyomás ellenére is eredményről eredményre jutott. A nemzet ereje a most folyó háborúban fokozottabban ven igénybevéve és ezernyi olyan feladatot kell elvégeznie, amelyek a háborúból adódnak. Szemünket azonban mindig a jövendőbe keli függeszteni, hogy úgy cselekedjünk* ma, hogy a cselekedet érték maradjon a jövendőben is. Nincsen helye és ideje a politikai ellentétek kiélezésének. Nincsen különösen azért, mert ezek az ellentétek legnagyobbrészt csak az eszközök megválogat á- sában nyilvánulnak meg, hiszen nem lehet olyan magyar ember, akinek végső célja ne lenne azonos minden magyaréval. A legsúlyosabb bűnnek tartjuk, ha a mai időkben bárki és bármely oknál fogva bontja a nemzet egységét. Különösen át* érezzük ezt a kötelességet Erdélyben, ahol huszonkét esztendőn keresztül egységben tudtunk maradni, még akkor is, ha nézetek, vagy elvek választottak el egymástól. Ez az egység adott erőt a küzdelmek megvívására, méltóságot a csapások viselésére és hitet a jövendőre. Magyar és magyar ember között nem ismerünk különbséget és boldog öröm mel mondhatjuk el, hogy nemcsak érzelmekben, hanem éleielvekben is teljes mértékben azonosulni tudtunk az országgal, amelynek kebelére visszatértünk. Az elmúlt másfél esztendő elegendő volt arra, hogy ha- zatéive, ismét teljesen otthon le gyünk. Ismerjük azonban a régiók törvényeit és tudjuk, hogy azoknak is eleget kell tenni. Erdély Magyar- országnak, a magyar életnek, a magyar szellemnek bonthatatlan része, de mégis sajátos rész, amelynek megvan a maga külön színezete és ize, A visszatérés első pillanatában helyesen fogtuk fel kötelességünket, amikor nem embereket és csoporté kai, hanem Erdélyt magát igyekeztünk bekapcsolni minden értékevei és egységben a magyar életbe. Nem *á?tozotts hanem megnőtt ez a fel* adat!. A mostani sorsdöntő időkben különállásnak sem szabad lenni, hanem kifelé és befelé egyaránt törhetetlen egységre kell hogy lépjen a magyar. El kell ásni a harci bárdo kát a politikai életben is és vállvetve kell munkálkodni a jövendőért, mert minden attól függ, hogy milyen egységben, milyen erővel és milyen méltósággal jelentkezhetünk európai küldetésünk újbóli betöltésére. A kormányzóhelyettes munkaköre mâr a legközelebbi iövöben kialakul (Az Ellenzék munkatársa távbeszélőn jelenti.) A magyar közvélemény változatlan érdeklődéssel fogtálhoz k a lior mányzóhely eites választásának korúmé- nyelvel, latolgatja annak természetes é* várha ó következményeit a magyar életben. J ólért esiilt pol ti kai körökben már tudják, hogy a kormányzóhelyettesnek nem lesz külön kabinetirodája, hamm a kormányzó kabinetirodáját annyira labor ii A, hogy a személyzet tudja kiszolgálni a kormányzóhelyettest is. Ez a tény a kormáyzóhehjetlesi méltóság közjogi h elyzetéhől következik. A kormányzó helyett es jogállása ugyanis feltételes jellegű. A jogköre csupán egy joggal, az utódnevezés jogával szüli ebb, mint a kormányzói, de csak azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyeket az ország kormányzója kifejezetten ráruhír zott. Meghízható helyről származó hírek szerint a kormányzóhelyettes munkokö' re már a legközelebbi jövőben kialakul. Ez egyúttal gyakorlatbim válasz is lesz mindenféle korai találgatásra. As ***°"ür-s-.$>,<> *> ««■ ■*» •<! /-» ^ W/#>< ^— w* «• faf** lejlA■ rfi * Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a körülménynek, hogy a kormányzó- helyettes katonai egyenruhában jeleni meg eskütételére. A honvédség irán i megkülönböztetett érdeklődésének bizonysága egyfelől kiviláglik abból a fényből, hogy a kormányzóhelyettes mind több figyelmet széniéit a haderőnek. A kormány zóhelyettes egyénként szenvedélyes repülő és el lehe mondani, hogy eleme a re' piilés. A közeljövőben azonban m.ég tevékenyebb részt akar venni a honvédség munkájában. Mikor katonai szolgálatra jelentkezett, a vezérkarnak az voh az álláspontja. hogy a MÁV elnöksége tulaj dónk éppen katonai beosztás° ha meg tudja oldani n közlekedési feladatokat, el t olja hár tani a szállítási akadályokat, az nagyobb szolgálatot tesz az országnak, min ha valahol a honvédség gépezetében tölt be helyet. Most, mint az ország kormányzóhelyettese, rötidesen szorosabbra fűzi a kapcsolatokat maga és a honvédség között, hogy nagyobb részt vállalhasson a magijarság uj katonai erőkifejtései ben. * Vitéz nagybanki Horthy István kor mányzóhelvettesse választásával n MÁV elnöki széke megüresedett. A Magyar A) Inmvasu'ah vezető állását rövidesen betöltik. Már s uj nevek kerültek forgalomba ezzel kapcsolatban és úgy hírlik, hogy a vezetésben még több személycsere is következik be. Az egész magyar sajtó mind írásban, mind kép szolgálatában olyan szép felvonulásban mutatta meg ragaszkodása1 a kormányzói család iránt, hogy a legmagasabb körök előtt sem. maradt hatástalanul. 1 A belpolitika’ élet érdekességei közé tar’ozik az is. hogy' a nyilaskeresztes párt bejelentett távolmaradása ellenére, a Matolcsy-féle képviselőcsoport megjelent a kormányzóhelyettest válaszd országgyűlésen. Tekintve a párt vezetőségének az Andrá.ssyut 60-ban adott értelmezését, ez & résztvétel ellentétekre vezet a nyilasnártban. fftfiatfaafáson jelentek men m - mámtzóhelyetSegnél a kormány taglal w BUDAPEST, február 21. (MTI.) A Főnréltőságu Kormánvzőlielyettes Ur pen" íekeo * déli órákba* látogatást teil Bár dossy László miniSztere/lnöknéí. A kormány tagja' péntek délelőtt fo- Iy*«*2áo íi&stdlgő kihallgat áisw© jelentek meg a Főniélíősagu Kormányz-óheÍyetíeü Ur előtt. áfafy tikkelben foffaf- k&zott a választással az oiasx saltó RÓMA, február 21. (MTI.) Az olas/. sajtó igen nagy figyelmei szentel vitéz Horthy István kormányzóhelvettessé tör tént megválasztásának. Az olasz lapok hasábos cikkekben számolnak be az or szággyülés együttes ülésének lefolyásáról. A kormánypárt üsmepéiygs ériekmslaie BUDAPEST, február 21. (MOT.) A Magyar Élet Parija csütörtökön este vr léz Lukács Béla országos elnök elnökié sével ünnepélyes párt értekezletre iih össze. Az értekezletet a kormányzóheflyettes választás alkalmából arra szánták, bogy a nagyjelentőségű közjogi esemény után « pórt hódolatát fejezze ki a Kormányzó Urnák és helyettesének. Vitéz Lukács Béla ünnepi beszéddel ny lattá meg *. párléríekezletet. Megnyitójában melegen köszöntötte Bárdo-ssy László miniszterei nököt, a párt vezérét, akit az értekezlet lelkes ünneplésben részeltet! — A mai történelmi napon — mon dotta az elnök — kötelességünk, hogy hódolattal, (iszelettel és szeretettel tekintsünk a budai cár felé, ahonnan Fo méltóságú Urunk immár 22 év ófa kor mányozza a nemzetet, A pártértekezÜet tagja? helyükről fel állva lelkesen éltették a Kormányzó Urat ■—- Indítványozom — folytatta az eb nők —, hogv Főméltóságu Urunknak küldőik el a következő táviratot; 4,FÖméltósága Urunk! A mai történtl mi napon a Magyar Éle■ Pártja a hála. szeretet és tisztelet érzésével hódol Fő- méltóságú Urunk előtt. Hálás szír vei emlékezünk meg arról a bölcsességéről, gon doskodásérólf aiycá jóságáról, -smelly?-