Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

.............................................................................HmwmaBgaammamnmm!WMmw*9mM*w......... iimiiiiimmi1 £mr?sztftség és kiadóhivatal: telmvér, Jäkai-otca ÎS.. 1. emelet. Telefon: 11—89. i'vomda: IsietED-ntca 8. szám. Telefen sz.: 29—23 RlRPlTOTTR; BIRTHI MIKLÓS aiatf*«Blatd0n«8s P S l M $ Ü 1 lelezsvár. flftíHei&sl árak: hamis 2.5r. iHfadhn 8» tűim 16, mu fevrs 3í pessL Magyar egység (Z) Készülődik az ország. A törté' Kelem nagy fordulatai lassan befutják pályájukat. Egyre világa rabban bontakozik ki a jövendő ké­pe: a megnagyobbodott és megujhó- dott Európa. A világ még hangos a íegyverzajtól, de a lélek már a jövőt kutatja, a békés újraépítés idősza­kát. Gigantikusán nagyok a felada­tok és szinte mérhetetlenek a lehe­tőségek. A kialakulás mikéntjét csak sejthetjük ma. de tisztán látjuk már az irányt, amerre haladnunk kell és Ismerjük az alapvető elveket, ame- ívek kormányozni fogják az életei A nagy „hallgatag*4, az öreg Moltk© mondotta egyszer egy csata előtt ag- sjedalmaskodó császárjának: „A há­borúban minden veszélyes, Felség“. &§ amennyi lehetőség nyílik Európa számára, hogy boldog és erős népek hazája legyen, tigyanannyi a veszély is. Alapos és kemény munka vár mindenkire. Ezernyi megfontolás az újjáépítés körül. Áldozat és mérsék­let. De főleg, elsősorban és minde­nekelőtt ... erő! A békét esak erős népek nyerhetik meg. A munkában kicsiny szerepet játszik a forgandó szerencse. Építeni csak alulról lehet, pontosan követve a tervet és szoro­san egybefogva az erőket. Felkészül* ve jóra-rosszia egyaránt. Vértezve minden ellen. Ezt érezzük ma az országban îs. Nőnek. egyre nőnek a feladatok. Semmit sem szabad e1 mulasztani, semmi elől nem szabad kitém\ Hosszú, igen hosszú időre dől el most az ország sorsa. A lehetőségek szinte beiáthatatlanok. Nem illúzió* nem vétkes illúzió hinni abban, hogy Magyarország ismét nagy ia­het. Hogy visszatérhet a fénylő mult, amelyet Mohácsnál temettünk el századokra. Magyarország ismét betöltheti azt a szerepet Európában, «melyet minden időkben hivatott volt betölteni: rendező tényezője le­het a Kárpátok medencéjének. Mert a másik nagy hivatás: Európa védő­bástyája lenni kelet felé, megszűnt. Európa határai messze kitolódnak, túl a szarmata síkságon. Azokon az óriási területeken, amelyeket a szö­vetséges fegyverek győzelme ad vissza az emberi életnek, a civilizá­ciónak, Európának, az építés elkép­zelhetetlen méretű munkája kell m^ig* Induljon, A szovjet-kolosszus össze­roppanása után nem kell tartani to­vább a „keleti veszedelemtől*4. Kosz­osra időre kikapcsolódik a szlárság problémája is. De megmaradnak a ángy európai kérdések. Miként ren­dezkedjünk b© az uf Európában? Az irányvonalak itt is kezdenek fr’b&n- lakozni. Míg Európát évszázadokon keresztül belső elleniétek gyengítet­ték, amelyek állandó háborúkat ©koztak, az irányitó hatalom termé­szetellenesen a perifériára: Angliá­ra tolódott át. A szerencsétlen párís- környéki rendezés és A Népszövet­ség megszilárdítani akarta a brit hatalmat a kontinensen és teljesen gúzsba kötötte a zeurópaí erőket. A reakció magától értetődően bekővet- kezHt és megalakult a Berlin—Ro­ma-tengely, mint az uj európai rend alapító tényezője. A mostani világ­háború legmélyebb értelme az, hogy végre Europe maga intézze ügyei! A tengelyhatalmak, mint az európai élet irányító hatalmai, a megfelelő mértékletességgel és bölcsességgel kezdenek az építés munkájához. Szabad és független népek közössé­gét akarják kialakítani, mint ahogy azt Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár a legutóbb is kijelentette. A szabadság és függetlenség azon­ban belső erőt követel és megköve­teli a megértést a nagyobb közösség­gel szemben. Egymás mellé rendelt erők alkothatják meg a közösséget és biztosíthatják az egyesek függet­lenségét. Az ujjárendezésben meg kell hajolni a történelmi és geográ­fiai törvények parancsai előtt. Ki kell alakuljanak az életterek és ter­mészetes gócok közé kell csoporto­suljanak a különböző népek. Ma­gyarország szerepe Középeurópában ilyen megfontolások után félreért betétien és megszabott. Hogy azonban Magyarország sze­repét betölthesse, elengedhetetlen feltétel, hegy erre a szerepre már ma részleteiben is fokozottan felkészül­jünk. óriási belső problémákat kell megoldanunk, amelyek megoldása nélkül nem jelenthetjük azt az erőt, amelyet jelentenünk kell. Az ország újjáépítésének munkája, több, mint húsz esztendővel ezelőtt indult meg Szegeden és a ránknehezedő szörnyű nyomás ellenére is eredményről eredményre jutott. A nemzet ereje a most folyó háborúban fokozottabban ven igénybevéve és ezernyi olyan feladatot kell elvégeznie, amelyek a háborúból adódnak. Szemünket azonban mindig a jövendőbe keli függeszteni, hogy úgy cselekedjünk* ma, hogy a cselekedet érték marad­jon a jövendőben is. Nincsen helye és ideje a politikai ellentétek kiéle­zésének. Nincsen különösen azért, mert ezek az ellentétek legnagyobb­részt csak az eszközök megválogat á- sában nyilvánulnak meg, hiszen nem lehet olyan magyar ember, aki­nek végső célja ne lenne azonos minden magyaréval. A legsúlyosabb bűnnek tartjuk, ha a mai időkben bárki és bármely oknál fogva bont­ja a nemzet egységét. Különösen át* érezzük ezt a kötelességet Erdély­ben, ahol huszonkét esztendőn ke­resztül egységben tudtunk maradni, még akkor is, ha nézetek, vagy elvek választottak el egymástól. Ez az egység adott erőt a küzdelmek meg­vívására, méltóságot a csapások vi­selésére és hitet a jövendőre. Magyar és magyar ember között nem isme­rünk különbséget és boldog öröm mel mondhatjuk el, hogy nemcsak érzelmekben, hanem éleielvekben is teljes mértékben azonosulni tudtunk az országgal, amelynek kebelére visszatértünk. Az elmúlt másfél esz­tendő elegendő volt arra, hogy ha- zatéive, ismét teljesen otthon le gyünk. Ismerjük azonban a régiók törvényeit és tudjuk, hogy azoknak is eleget kell tenni. Erdély Magyar- országnak, a magyar életnek, a ma­gyar szellemnek bonthatatlan része, de mégis sajátos rész, amelynek megvan a maga külön színezete és ize, A visszatérés első pillanatában helyesen fogtuk fel kötelességünket, amikor nem embereket és csoporté kai, hanem Erdélyt magát igyekez­tünk bekapcsolni minden értékevei és egységben a magyar életbe. Nem *á?tozotts hanem megnőtt ez a fel* adat!. A mostani sorsdöntő időkben különállásnak sem szabad lenni, hanem kifelé és befelé egyaránt tör­hetetlen egységre kell hogy lépjen a magyar. El kell ásni a harci bárdo kát a politikai életben is és vállvet­ve kell munkálkodni a jövendőért, mert minden attól függ, hogy mi­lyen egységben, milyen erővel és milyen méltósággal jelentkezhetünk európai küldetésünk újbóli betölté­sére. A kormányzóhelyettes munkaköre mâr a legközelebbi iövöben kialakul (Az Ellenzék munkatársa távbeszélőn jelenti.) A magyar közvélemény vál­tozatlan érdeklődéssel fogtálhoz k a lior mányzóhely eites választásának korúmé- nyelvel, latolgatja annak természetes é* várha ó következményeit a magyar élet­ben. J ólért esiilt pol ti kai körökben már tudják, hogy a kormányzóhelyettesnek nem lesz külön kabinetirodája, hamm a kormányzó kabinetirodáját annyira la­bor ii A, hogy a személyzet tudja kiszolgálni a kormányzóhelyettest is. Ez a tény a kormáyzóhehjetlesi méltóság közjogi h elyzetéhől következik. A kormányzó helyett es jogállása ugyanis feltételes jellegű. A jogköre csupán egy joggal, az utódnevezés jogával szüli ebb, mint a kormányzói, de csak azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyeket az ország kormányzója kifejezetten ráruhír zott. Meghízható helyről származó hírek szerint a kormányzóhelyettes munkokö' re már a legközelebbi jövőben kialakul. Ez egyúttal gyakorlatbim válasz is lesz mindenféle korai találgatásra. As ***°"ür-s-.$>,<> *> ««■ ■*» •<! /-» ^ W/#>< ^— w* «• faf** lejlA■ rfi * Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a körülménynek, hogy a kormányzó- helyettes katonai egyenruhában jeleni meg eskütételére. A honvédség irán i megkülönböztetett érdeklődésének bizonysága egyfelől kiviláglik abból a fényből, hogy a kormányzóhelyettes mind több figyelmet széniéit a haderőnek. A kormány zóhelyettes egyénként szenvedélyes repülő és el lehe mondani, hogy eleme a re' piilés. A közeljövőben azonban m.ég tevékenyebb részt akar venni a honvédség munkájában. Mikor katonai szolgálatra jelentkezett, a vezérkarnak az voh az ál­láspontja. hogy a MÁV elnöksége tulaj dónk éppen katonai beosztás° ha meg tud­ja oldani n közlekedési feladatokat, el t olja hár tani a szállítási akadályokat, az nagyobb szolgálatot tesz az országnak, min ha valahol a honvédség gépezetében tölt be helyet. Most, mint az ország kormányzóhelyettese, rötidesen szorosabbra fűzi a kapcsolatokat maga és a honvédség között, hogy nagyobb részt vállalhas­son a magijarság uj katonai erőkifejtései ben. * Vitéz nagybanki Horthy István kor mányzóhelvettesse választásával n MÁV elnöki széke megüresedett. A Magyar A) Inmvasu'ah vezető állását rövidesen be­töltik. Már s uj nevek kerültek forgalomba ezzel kapcsolatban és úgy hírlik, hogy a vezetésben még több személycsere is következik be. Az egész magyar sajtó mind írásban, mind kép szolgálatában olyan szép fel­vonulásban mutatta meg ragaszkodása1 a kormányzói család iránt, hogy a legma­gasabb körök előtt sem. maradt hatástalanul. 1 A belpolitika’ élet érdekességei közé tar’ozik az is. hogy' a nyilaskeresztes párt bejelentett távolmaradása ellenére, a Matolcsy-féle képviselőcsoport megje­lent a kormányzóhelyettest válaszd országgyűlésen. Tekintve a párt vezetőségé­nek az Andrá.ssyut 60-ban adott értelmezését, ez & résztvétel ellentétekre vezet a nyilasnártban. fftfiatfaafáson jelentek men m - mámtzóhelyetSegnél a kormány taglal w BUDAPEST, február 21. (MTI.) A Főnréltőságu Kormánvzőlielyettes Ur pen" íekeo * déli órákba* látogatást teil Bár dossy László miniSztere/lnöknéí. A kormány tagja' péntek délelőtt fo- Iy*«*2áo íi&stdlgő kihallgat áisw© jelentek meg a Főniélíősagu Kormányz-óheÍyetíeü Ur előtt. áfafy tikkelben foffaf- k&zott a választással az oiasx saltó RÓMA, február 21. (MTI.) Az olas/. sajtó igen nagy figyelmei szentel vitéz Horthy István kormányzóhelvettessé tör tént megválasztásának. Az olasz lapok hasábos cikkekben számolnak be az or szággyülés együttes ülésének lefolyásáról. A kormánypárt üsmepéiygs ériekmslaie BUDAPEST, február 21. (MOT.) A Magyar Élet Parija csütörtökön este vr léz Lukács Béla országos elnök elnökié sével ünnepélyes párt értekezletre iih össze. Az értekezletet a kormányzóheflyettes választás alkalmából arra szánták, bogy a nagyjelentőségű közjogi esemény után « pórt hódolatát fejezze ki a Kormányzó Urnák és helyettesének. Vitéz Lukács Béla ünnepi beszéddel ny lattá meg *. párléríekezletet. Megnyitójában melegen köszöntötte Bárdo-ssy László miniszterei nököt, a párt vezérét, akit az értekezlet lelkes ünneplésben részeltet! — A mai történelmi napon — mon dotta az elnök — kötelességünk, hogy hódolattal, (iszelettel és szeretettel te­kintsünk a budai cár felé, ahonnan Fo méltóságú Urunk immár 22 év ófa kor mányozza a nemzetet, A pártértekezÜet tagja? helyükről fel állva lelkesen éltették a Kormányzó Urat ■—- Indítványozom — folytatta az eb nők —, hogv Főméltóságu Urunknak küldőik el a következő táviratot; 4,FÖméltósága Urunk! A mai történtl mi napon a Magyar Éle■ Pártja a hála. szeretet és tisztelet érzésével hódol Fő- méltóságú Urunk előtt. Hálás szír vei em­lékezünk meg arról a bölcsességéről, gon doskodásérólf aiycá jóságáról, -smelly?-

Next

/
Thumbnails
Contents