Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-19 / 40. szám

*9<n t****Wr Ifi « CG B N £16 M iaaiwftiiiai wmiiíííübmbm fi ,,€sía3< azt a brilliánskoves arany- gyűí Makartam elvinni a kirakatáéi' vallatta a »eradfiMégera a Pföäk feraine-atcaii vakaaeirS #abíétás^a<láis tette»© KOLOZSVÁR, február 19. (As Ellen­zék tudósítójától.) Kolozsvár bűnügyi krónikájában szokatlan esel hozta izga­lomba néhány órára szerdán délelőtt a lakosságot Tizenegy óra tájban villám” gyorsan terjedi d a hír: rabló gyükossági k'sélet történt a Deák Ferenc-idcában! 'A tettest elfogták! A fényes nappal vakmerő módon vég­rehajtott bűntény érthetően nagy izgal­mat keltett az egész városban. Pillana­tok alatt hatalmas csődület támadt a lett színhelyén s kíváncsian érdeklődött mindenki a szokatlan és izgalmas bűn­tény részletei iránit. Az esfM pontosan lapunk megjelenésének időpontjában tör­tént s így arról, a bűntény minden moz­zanatáról és az azt követő rendőrségi vizsgálatró1] most számolunk bei Üata'yes történt a raMőt/fosadíás Szilágyi Mán on, Deák Ferenc-utca 7. szám alatti órás- és ékszerész üzletébe délelőtt féltizenegy órakor beállított egy nyurga, magas, 26—28 év körüli fiatal­ember azzal, hogy óráját hozta javításra. A tulajdonos el is vállalta a jüv tási munkát, az árban is megállapodtak s az idegen fiatalember azzal távozott cl, hogy egy félóra múlva visszajön az óra* jáért. A kis üzlethelyiségben akkor a tu­lajdonoson kivid még egy másik vevő is bent tartózkodott. A félóra elteltévé! az ismeretlen fia­talember újból megjelent s ekkor már egyedül találta a tulajdonost az üzletben. Sz lágyi Márton ékszerész átadta a meg­javított órát, ekkor a fiatalember egy másik zsebórát veit elő s arra kérte, hogy azt is vizsgálja meg, mert valami < Írom" Sott a szerkezetében, de azi idősebbért csinálja meg. Szilágy7’ Márton ezt az órát is átvette s a pult mögött állva, szemére illesztette a nagyitólencsét s kissé leha­jolva, gyanútlanul vizsgálni kezdte az órát. Az ismeretlen fiatalember ekkor 'ész­revétlenül kive t aktatáskájából egy szódásüveget s mielőtt az éJiszerész kivédhette volna a támadást, a szó­dásüveggel fejére sújtott. Az ütés olyan erős volt, hogy a szódásüveg da­rabokra lört és Súlyos sebet ejtett Szilágyi Márton ékszerész fején, köz­vetlen a koponya fölött úgy, hogy « fájdalomtól néhány pillanatra elbó­dult, Csodálatos módon azonban nem veszí­tette eí eszméletét, hanem rövid kábu­lat után felemelve fejét, mintha álom­ból ébredt volna, értetlenül nézett a vele szemben álló ismeretlen fiatalemberre és az* kérdezte: — Mi történt? Rendkívül érdekes a bűnténynek ez a kis mozzanata. A kábulatából p llanatok alatt magához tért ékszerésszel szemben ugyanis a pub másik oldalán a tettes maga Se meglepődve állott és egykedvűen bámult az ékszerészre s egyszerűen csak ennyit felelt a kérdésre: *—' Nem történt semmi. A következő pillanatban azonban Szi- lágyi Márton már tisztában volt a hely­zettel s ru nden erejét megfeszítve, meg kerülve a pultot, kifelé rohant az üzlet­ből és vele együtt futott támadója is. Ez utóbbi hamarabb ért az ajtóhoz s azt felszakitva. kirohant az utcára, hogy me­neküljön. Ugynakknr a megsebesült ék­szerész torkaszakodtábói kiáltozott segít­ségért, mire a népes főútvonal járókelői felfigyeltek s nyomban a menekülő tet­tes után vetették magukat. A Bólya -u cában asuián egy postás­nak és egy másik férfinek sikerült is elfosni a rablót, | majd átadták a rendőrnek, ská előállí­totta a rendőrség bűnügyi osztályán. Közben Szilágyi Márton ékszerész a ki­állóit Izgalmaktól és a sudvoss fejsebe­sülés következtében eJÍvesriltettte eszmé­letét. de akkor már kiérkeztek a hely* színre hívott mentőorvosok is s első­segélyben részesítették, majd hazaszáHi tották a Kemény Zsigmond-ntca 15. sz. alatti lakására. Csodalatos véletlesi, hogy a 65 éves kereskedőnek a súlyos ütés követ j kéziében komolyabb haja nem történt, úgyhogy a délutáni órákban a rendőrség már ki is hallgatta. Val'OXHMSfl Az őrizetbe vett fiatalember rablótáma­dása ügyében a rendőrség bűnügyi osz­tályán dr. Juhász József rendőrfoga!" mazó folytatta le a vizsgálatot. A tette« mindent beismert. Elmondta, hogy Kőim Miksának hívják, 27 éves kolozsvári ille­tőségű, vasesztergályos. — Van-e keresete, miből él? — kér­dezte a vallató detektív. — Semmi keresetem sincs — hangzott a válasz — anyámnál lakom a Kriza-utca 15. szám alatt s ő tart el. — Mivel foglalkozik az édesanyja? — Az ószeren árul ócska ruhákat és egyéb dolgokat ad el és abból élünk.-— Miért követte eí a rablótámadást és hogyan tervezte ki? — hangzott a kö­vetkező kérdés. — Egy darab három brilliónslcöves aranygyűrűt akartam magamnak minden­áron megszerezni — felelte Kohn Miksa. A kirakatban láttam meg kedden este és nagyon megtetszett. Elhatároztam, hogy megszerzem. Nem volt nyugtom et­től a három brilliáns gyűrűtől. Sokai gondolkoztam, hogy hogyan is lehetne az legkönnyebben az enyém. Szerdán reggel aztán elhatároztam, hogy beme­gyek az ékszerészhez órajavitás ürügye alatt, a tulajdonost harcképtelenné te­szem és azalatt kiveszem a kirakatból a kiszemelt aranygyűrűt. Megölni nem akartam, vsak annyit, hogy elájul jón és ne tudjon védekezni azalatt* űrru'g et kí­vánt gyűrűt megszerzem. — És ha ez sikerül, egyebet nem v;tt Toliasi cl az üzletből? — kérdez#® vallató detektív? A válasz ezúttal iß egykedvű ©a kö­zömbös. Kicsit elgondolkozva ezt vála­szol! a erre a kérdésre a tettes: — Nekem csak n trillión sköves gyűrű kellett, de... lehet, hogy azért még egye­bet is evlittem volna. A beismerő töredelmes vallomás azf. látsz'k igazolni, hogy Kőim Miksának va­lóban az volt a szándéka, hogy lopjon, raboljon, a kiszemelt áldozatot azonban» nem akarta megölni, Erre vall legalább is az a körülmény, hogy amikor a fejbe- ütött gyanútlan áldozat az első kábulat­ból magához térve azt kérdezte, hogy mi történt? — a rablótámadó Kohn Miksa is ugyanolyan meglepetten állt vele szem­ben egykét pillanatig és nem ütött reá másodszor is, hanem csak a menekü­lésre gondolt, igen érdekes még az « mozzanat is, hogy7 amikor a Bolyai utcá­ban megfogták, azzal igyekezett kiszaba- ij dúlni, a postás és a másik férfi kezei kö­zül, hogy — amint mondta — nyilván tévedés, mert nem engem keresnek! — Az eddigi vizsgálat megállapításai szerint gyakorlatlan, kezdő szélhámos ba- íukikerült rablási kijsérlet bűntettéről van szó. Ilyen érfieUemben is készült el a vizsgálat alapján a jegyzőkönyv. A rendőrség egyébként már az első huszon­négy órában kiderítette a rablási kísérle­ten tétlenért Kohn Miksa előéletét is. Eszerint évekkel ezelőtt egy zben már voiLt ellene lopás miatt bűnügyi eljárás. A szerdán délelőtt fényes nappal elköve­tett rablási kísérlete a második büntette volt. A vizsgálatról felvett jegyzőkönyvei a rendőrség biinügvi osztálya ma tnár át te terjeszti az ügyészséghez s ugyanakkor Kohn Miksát is átksérik az ügyészség fogházába. Mosolygó Thalia Derűs epizódok a kolozsvári hőskorából ! ÚJHÁZI EDE, a felejthetetlen nsgy magyar jellemszinész, kit az egész ország Mester-nek nevezeti, .szí­vesen jött mindig Kolozsvárra vendégszere­pelni. Kedvére va'ó volt az itteni prózai együttes s nem egyszer kijeién tette, fac^y a Di'trói-féle rendezés éilfethübb, mint a buda­pesti Nemzeti Színházé. Constantin abbé, a zalamesti Kiró, CrampLten mester és Mathis polgármester (Lengve! zsidó) voltak rendsze­rint azok a szerepek, melyek nxólérheítfllen művészi erőve’ való eljátszásával maradandó emüéket hagyott maga után. De nagy volt Csiky Gergely lársridalim müveiben is, soft- kuriózumból eljátszotta a Falu rossza Gonosz Pistáját is s ezt a ravasz falusi bakié? alakot tőrn metszett magyaros zamattal, a jellemzés fölényes erejével tudta érzékeltetssi. Szeielie Kolozsvárt értékelni tudta a város tipikus erdélyi kedvességét, nemes hangulatát, mely annyira ebi tő vo!it a budapesti fok tekintetben felületes nyegle művészi légkörétől . . Gur­mand létére, nagy hive vol.1 a Nagy Gábor konyhájának, az itteni „sóbafőltet“ többre becsülte még az & saját nevéről elnevezett tyúkhúslevesnél is. —- Vampetics elmehetne ehhez d marhá­hoz — mondotta Nagy Gáborról, akit m:nt minden kedves emberét markinak ti tut ált =— kuktának ... * Szerette a Grand kávéház bohémasztalát, roppan! jól mulatott aa ott ülő „marhák4* joizü vidámságain Szívesen íHbeszélgetett Hegyest Vilmossá’, a Kolozsvár *:zerke$z*ójé- vel, akivé* komoly dramaturgiái és művészi kérdéseket is rncgvifat.'oití. Egy vizenyős tavaszon Újházi Ede betegen ágynak esett. Az egész ország aggódó érdeklő” déssel kísérte állapotát, az orvosok tiidogyul” áadáítt konstaláttak és a legross/abbtóll lebe* tett tP-rtani. Az előredolgozó újságok mir el­készítették a nekrcítőgíát arra az eseíre. ha a szomorú vég csakugyan beküveiíceznék. A Kolozsvár redakciójának éjszakai inspekciósa egy táviratot féíreraagyarárva. abból Újházi Ede hw'á'láí olvasta ki. Rövid tudósítást írt erről és hozzácsapta a már előre elkészített nekrológot és másnap reggel a Kolozsvár ter­jedelmes cikkben számolt be a nagy magyar karakterszínész haláláról és művészetéről. A híradás szerencsére alapta’an volt, mert a félreraagyarázott sürgöny csak a krízisről szólott Újházi pár nap mnlvti jobban lett, úgy, hogy már újságot is olvashatott. ígv ju­tott fel lioaaR » Kolozsvár aurai számiig ssaety ?< I halába hírét hozta, Újházi a következő szö­vegű sürgönyt küldte válaszul Hegyezi Vilmos szerkesztőnek: Nekrolog szép volt de hßlalom hire eroesen túlzott, FÖLEINUSZ AURÉL, ki a Böíöny rezsim a’att egvideig művezetője volt a kolozsvári színtársulatnak, nem voit megelégedve Poprádi Súgó működésével és el­határozta, hogy kicseréli. Szerződtetett mellé egy másodsugót úgy gondolkozván, hogyha beválik. Poprádil meneszteni fogjál De az uj akvizíció nem vált be, könnyelmű és poníat- ilí'íi voit, Poprádi tekintéllyé pedig helyreáü- íott. Mikor az uj súgó szerződtetésének pró­baideje lejáróban volt, Fo’Ííeusz maga elé idézte és kijelentette neki, hogy a magavise- leiével nem volt megelégedve. —- A magaviseleíeaimel — ismételte inkább cinikusan, mint bánatosan a fiatal »zuflór —• a magaviseletemmel? És tessék mondani. ai° gebrábói' hogy állok? ... KLENOV WS GYÖRGY, j A fiatal szerelmes színész ePer. többször kifa­kadt Ditroi igazgató a próbákon, mert nßnr ^ttiáltia' egészségesnek a ssereptudását. — Még nem vagy olyan nagy művész, mint Szewtgyörgyi Pista, neked még meg kell ta­nulni & próbára jól a szerepedet — korholta) őt a rendező direktor. Idők múltával &s ffgyür próbán így 9?ólt Kfenovics: *— Mii szólsz hozzá direktor ur, most mi­lyen kitünően tudora n szerepemet Ennek az » titka, hogy a Külközép-wteán vettem lakást elseje óta és most legaílább háronmegvea órát kel] gyalogolnom, ba hazamegyek és ugvan- ennyit, ha bejövök a színházba ég igy sutkor* ixess megtanulom a szerepemet, — Nagyon helyes — mondta a még mindig e’égedetlen Ditrői — d© szerintem neked leg­alább is ]£ajántón kellene laknod . .. BARCSAV DOMOKOS, a színésze* kedves és áldozatkész barátját min­dig sziveden nynlt a zsebébe, ha megszorult hiszttiók fordultak hozzá pillanatnyi pénzza­varuk enyhité&e végett Soha«© tagadta, meg a gegitéfrt. csak azt nem álotta bs ns iüető kölcsönről és visszafizetésről beszélt. Az egyik notórius kölcsönkérő ismét busz korona irányában jelentkezett nála, szentül ígérvén a legközelebbi visszafizetést. Nézd fsam, adok neked 10 kócos«* s a*­hiűWiA&zm^ ÉKITŐT •Eß&StVBlSII*MAHOYÄ» ves/áírfiTi svÁXÁSMiijj? zel mind a ketten jó üzletet csinálunk, neked is lesz 10 koronád és én is nyerek ugyan­ennyit. FÜREDI JÓSKA, a mérték télién nagy étvágyáról hires ícomikui egy délután előadáson kapta a jutalom játé­kát, A $fern Izsák, vagy q házaló zsidó chnü, egykor igen népszerű éeikép cimszerepéL igen hálás alakítását játszotta el. Barátuj éc- hivei nem virágajándékot küldiek neki, ha­nem ismerve étvágyált. jóféle fiiatokat Pé- nigszámi — így nevelte a köznép Benign* Sámuel nagyvágót é3 hentest — szafaládékbó# alkotott koszorúval lepte meg, A karza-tróC oldalasokat, soukadarabokat dobáltak le neki, egész nagy kosárra való e-lemózeia gyűlt ósr sze, melyet a családjáért rajonó. kis oénzüu, nagy cssfádu színész nagy boldogan küldött haza Előadás végeztével néhány bar alj» uzsonnára hívta meg a főtéri Bogyó vendég” lobé azzal, hogy mindent rendelhet, amit meg; tud enni. Külön passziójuk volt nézni, hogy mit és mennyit tud elfogyasztani. — Na Jóska lelkem, hát mi legyen sz az? uzsonna —- kérdette az egyik barát, Füredi kibontotta a hóna alatt hosott csír* magot és odaadta a íöpincérnek: — Ez a gyönyörű parizer nagyon tsiktea ' dozzt az inyemtt, szeleteljétek fel a felét é* ecetei högymát adjatok hozzá és rozskenyerr*:., Aztán lehet vagy három-négy szendvics- készíteni . . —■ De ehhez uincB csáezárzsemlyénk ■*— v* Isszolí a főpincér. He, he —- mosolygott Füredi —• aeru w kel császár2semlíye, az én szendvicsem ké* bécsi szelet között egy rostélyos .., És megindult a hatalmas koszteü'ás, a vas­tag parizerszelefek úgy 8Ülyedtek e! Füredi gyomrában mint asna pogány isién' bálványa-* !>a dobott áldozatok. Közl*eu kitudódott, hogy a vendég’ő dé’i menüjének volt egy specsab' xist: rizseg pacal. Nagyresze megmaradt — Hüh, hiszen ez direkt az én esetem --- kiáltott fel Füredi —- hozzátok az zgérz resz­tet,.. Mindjárt ot? is volt es reazt ez eredeti fi- zékbcii, amelyben főtt. Füredi egy-kettőre végzett vele. Megjöttek s Bzendviesek á Iá Füredi, nt gyet legyűrt belőlük, tehát ayo-'c beess szele tét és négy rcatéöyost. No még egy kis üéartát, aztán legyen vége az uzsonnának, mert ha^a kel] mennem- vár az asszony — mondja zsíros száját töröl get ve Füredi, A „kis tészta*4 pedig egy negyedkiiónyi raa* kötróní v»la, sajttal olyan bőv*;n meghintve,, amilyen bőségesek vadának akkoriban a Bc-; győ-féüe adagok. A feketét a szomszéd Kífcackerbe-n kölűv ték el. Füredi már türclmellen. 6serete.it volna hazajutni, mert gt feleségre nem tudja hol me rad ilyen sokáig, már a főtéri Szent Mihály* templom h&ramgta sz esti hetet kongatja . , ■ — Ne nyugtalankodj Jóskám — szol as egyik betrat —- majd én hazakiséiftek és meg mondom az asszonyodnak, hogy velünk vol­tál,.. — Biz a-s jő lesz, de egyre nagyon meg* kérlek Zsiga lelke«». . — No mi az? — Meg ne mondd a feleségemnek, hogy suostanáig veletek uzgoimáztara —■ Hát u^rvan miért? — Mert akkor nem kapolz vcZsorát —* tű" •’aszolt Füredi. E jóízű történed méla akkordjául me* kell említenem, hogy a nagyétvágyú Füredi Jóska néhány év múlva gyomorrokban halt él. P D Cvréf Csáfcy ístváw élete és manl<ás* sága a magyar revízió szolgálatában összeállította dr. M«ttoiay Géza. A hatalma; lexikons'aku kötet, di»zkötésben, 43S old* Sen, sok képpel é? rajzzal 24 pengő az Eilen zéh könyvesboltjában Kolozsvár. Mátvás ki irály-tér 9. ’Vidékre atsnvétte! is azocu&i ozáiSiÁjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents