Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-17 / 38. szám
© I t r K riß * Î44 2 tehrn* a Mjay»» íatló« nénte#enr.!;fli passióid fa«-.» mnt. Vófrül azonban tolj#*'**/! f-tlo?, tálas uti.'iiíryfjzOúéerc iu>\u in j\ kórül6lt**fn ót a vékán eöeniényekkel kapciw>laUMa.n y&j, ía alkalmam volt azk h'^y egy ilyen ul ázásnak nemesaK i 00.0 mányos, bánom áiUtJójnfx- r. szempontból is milyen inérhctoUe oül nagy jelentősége van Mi, magyarok, az életet mindly karddal vivő nemzet és sorsunkat vállal iyazitó nép, nem látjuk és nem tudjuk 1 eléggé értékelni, hogy milyen ía i lentösége van a szónak és a száj i nak és milyen értéke van a propa- • gandának. j Sajnos, annál jobban tudják ezt és I a jelek szerint nagy erővel gyakorol- ' iák is ezt mások, idehaza, talán még a hivatalos köröknek sino elég ér- ! tesüitségünk aj tői. hogy minő ero- J feszítéseket tesznek ebbon a viszony- ; latban s mekkora parancsoló szük- I ség számunkra is mindent elkövetni i ezen a téren is nemzeti érdekünk védelmére és nemzeti törekvéseink ; támogatására.- Éppen ezért múlhatatlanul szükséges, hogy a rni részünkről is mentőt tői: r ben gyakrabban és több hclvre menjenek ki előadók, hogy odaküni mentői gyakrabban lobbanjon ftv-nfv kis magyar fényesség és mentői gyakrabban fa-. J kadion egy kis örömtiiz a magvar meg* nv Ih’ánulások körül é bizodalom a ma I pyarság iránt. Ezekre a célokra sose áldozhat eleget a nemzetnek szolgálatot 1 tevő magyar ember, sem pedig a n‘*TD- zet érdekeinek szolgálatára rendelt magyar kormány. — A szorosan vett előadásokon kivid még mivel foglalkozik Németországban a professzor ur9 — vetettük fel a kérdést (Telei nrofeswznmalr Kolozsvar, lebruár 17. V/ elmúlt napokban tért haza Kolozsvárra, hosszas némekottszagi előadói körútjáról hi. Gele: Juzsef egyetemi tanár, a kolozsvári rudomámyegye- fém általános állattani és biolog - 1 intézetének igazgatója. A neves magyar tudós, akinek régóta közvetlen és belső kapcsolatai vaunak a német tudományossággal, német egyetemek és tudományos társaságok meghívására utazóit Németországba. A világtörténelem legnagyobb háborúját vívó Németországra, a német élet minden viszonylatának f elü lmul hat a ti ai 1 m eg szerv ezctUsé- gére jellemző, hogy nemcsak a birodalomnak. de Európának is ezekben a sorsdöntő hónapjaiban a töretlen lendülettel dolgozó német tudományosság külföldi kapcsolatait is minden eddiginél nagyobb mértékben ápolja. Példát mutat ezzel a birodalom a tudományos összefogásra és a nemzeteket a tudományos ópitőmunka jgyében összefogva, uj korszakot indít el Megkértük Góléi professzort, hogy beszéljen olvasóinknak német.oi'szá- gi elöadó-körutján szerzett tapasztalatairól. A professzor kedves közvetlenséggel állt munkatársunk rendelkezésére és külföldi útjáról a következőket mondotta: K'pctolalalt & Rémei a loincnyofiággal — A német egyetemekkel és tudományos társaságokkal való kapcsolataim régi keletűek. 1912—1913- bau két évig tartózkodtam tamilul áyn utón Németországban, részben a müncheni Hentwig-iskolábau, részben Würtzburgban, a Boveri-is- kólában. Összeköttetéseimet egykori barátaimmal továbbra is fenntartottam. sokat dolgoztam és dolgozom ma is a német tudományos folyóiratokba és így lettem rendre a német állattani, átörökléstani, továbbá a német orvosok és természetvizsgá- lók társaságának, legutóbb pedig a Haeckel Ernő Társaságnak tagja. Később a Vilmos Császár Éleíitudo- mányi Intézetben működtem, meghívásra. több hónapon keresztül. — Milyen kezdeményezésre utazott ki most professzor ur Németországba ? — A müncheni, jénai és a berlini egyetemek hívtak meg, hogy tudo rnánvos kutatásaim újabb eredményeiről, nevezetesen a véglények alkat tana terén végzett úttörő fontosságú kutatásaimról beszámoljak. Előadásaim tárgyát természetesen a meghívó egyetemek írták elő. így tehát a német tudományos körök számára kellett vizsgálataimról ösz- szefoglaló tájékozta'ást nyújtanom-■ Müncheni előadásomat népszerű formában kellete megfogalmaznom, tekintve, hogy ifi egy továbbképző iskola keretében adtam elő, a jénai és berlini előadás "'»ár tudományos társasági szakülés keretében folyí le. i *meJ IsStrSic « és sSpye : - Mindenütt hallgatósággal zsúfolt teremben beszéltem és ebben a tényben a tudományos érdeklődésen kívül, tapasztalatom szerint, feltétlenül kifejezésre jutott a magyarság iránti szeretet és megbecsülés is. A fogadtatások alkalmával Is azt tan-asztalt am, szerte az országban mindenütt, .hogy a németek a magyar tudom ón vosság képviselőjét nemcsak tiszteletben, de valósággal ünnenlésben is részesítették. Az előadások előtt, a közszokáisnak megfelelően. ülés-dnöki üdvözlésben volt részem, melyeknek során az üléseío»los licxhaszBii líSnyvel A ugor a tenyészt és! Gombatermesztés! Kecske’ eu vesztés! Seller Eri A selyem-szőrű angoranyul leDyégztése — — — — —- T— 3.50 P• • , A selyemszőrü oaig« iauyuI gyapjújának feldolgozása, festése, érté„ „ Mit keli iudíií egy üngoraitnyé3ztőneh? — — — -— — 3.50 „ ■r ílogyim Kéiziisük el magunk az angoraketreceinket e hozzávaló dsó^fenattaU — — -— — —• — — — — 2.—„ « Aouibcd Ea is. Te is. Ö i», de még a szomszéd is megélhet — 0.50 „ Schneider Sándor: lörzskcnyv s házinyuheayéssíok részére — — — — — 2 80 „ Seiler Ernő: A gombaién veszté» és gyűjtés gyuSíórláii módja — — —- — 2 50 ., „ A tejelő kecske tenyésztése és hasznosítása a gyakorlatban — — 2.50 „ „A csigák tenyésztése, gyűjtése és hizlalása — •— — — —. 2.— „ V, „ Amiből hazánkban mindenki biztosan megélhet —- —- — — 3— „ Kaphatók az Ellenzélc kőnyyesisofífában Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. I időkre utánvéttel is azonnal szállítjuk. G, Isosti zngsraesk’e A kolozsvári 01as2 KuJíuriaíézet folyó hó 21-én a Máyás Király Diákbá/üan G. Agosfi elasz zongoraművész közreműködésével zongoraestet rendez a következő műsorral: 1. Fre$cota!di—Respighi: Toccata. Galilei—-Respighi: Gagliardtf. Büch: Passacaglia. 2. C. Franch: Preludio Corale. Fuga Szünet 3. I, Pizzetti; Danza dello spaiviero (c /’»' sanella-ból). G. Agosfi; Ctnque bagats !e (Scorre- vole, Lento, Pre>to, Marcia funebre per Boboilino, Allegro) A. Caspfla: Toccata. Albeniz; Corpus Domini o Si'Viglia. 4. Chopin; Impromtu Fantaisie. Notturno in Cis-dur. Seherso Id b-caoll. 99 A németség Ismeri kűíoaii erény cinkel és ezen kérésziül becsül minkéi“ * montlo ia a M^meiországiié! h«iiatéri Jórsel dr. egyeíemi ianá t ! k,vn elnöklő német tudósok nem oev , 1 írben mint egy kaiomuiépnek a tu- . dolmányban harcos kát mi adagját i üdvözöllek személyemben.- Milyen érzületet és hangulatot 1 tapasztalt a professzor ur Néunetor- szágban a magyarság iránt? .. kéri I dezzük Géléi professzort. — A magyarság iránt mindenütt- ! tomboló lelkesedés nyilvánult meg. : I Egyébként is azok a körök, amc- j lyokkel én érintkezésbe kerültem. ) : tehát az egyetemek, tudományos t 1 testületek hatóságai, valamint kar- : í társak és barátok köreiben, min- • { denütt nagy örömmel és lelkesedéssel nyilatkoztak a magyarság ügyéről és rohonszcnwel szólották a magyarságról, örömüket fejezték ki afelett, hogy nemzeteink közös iehlatait és közös európai hivatásunkat közös erővel, összefogva vállvetve oldhatjuk meg. Fontosnak tartom elmondani azt is, — folytatta Géléi professzor — hogy a még megoldásra váró és kielégi tétlen nemzeti törekvéseinkkel szemben Js ezek a német körök szíves megértést és rokonszenvet tanúsítottak. Sőt ennél többet is tapasztaltam, azt, hogy ismerik a ml katonai, badvezetől erényeinket és különösen ezen a ponton keresztül megfelelően ér. tökeinek és becsülnek bennünket, Jiil^éges mértékben «ei lefkaretéunk a propagandád — Azért tartom szükségesnek ezeknek a dolgoknak felemlitését, mert hazai tapasztalataimból tudom, hogy közöttünk sajnálatos módon tovább kúsznak szájról-száj- ra és kávéházi asztaltól kávéházi asztalig a ml kifelé való bizalmatlanságunknak és befelé irányuló kishitűségünknek különféle megnyilvánulásai, amelyeket vagy felelőtlen, gyenge lelkek szórtnak és keltenek, vagy pedig belső ellenfeleink terjesztenek, nehogy valamiképpen öntudatos és önbízalmas erőre kapjunk. — A mi jövőben való bizodalmunk megvilágítására elmondhatom azt, hogy egy alkalommal egy német társaságban azzal a megjegyzéssel éltek előttem, hogy ha a németek az előttük különleges érdemeket nem szerzett Horvátország megterenué- sében közreműködtek, akkor az elmúlt és a mostani időkben barátságáról és messzemenő támogatásáról tanúskodó Magvarország a maga sorsát a jövő Európájában a lehető legjobb reményekkel nézheti. — Az előadások után mindhárom egyetemen hivatalos jellegű társasebéd, illetve varsora volt. Ezek közül természetesen a berlini zajlott le a legfényesebb keretek között. Ezen a vacsorán a vendégelőadói bizottság elnöke üdvözlésem alkalmából a Kormányzó TTrra és a magyar nemzetre ürítette poharát, amelyre én válaszként a magyar— német történeti kapcsolatokról beszéltem. Emlékeztettem a manvar* Ságnak történeti sorfára és Attila népében, a székelvsénben leginkább megérett faji öntudatos, arra a ka- tonae/ellemre, nmelv méltó egy igazi katonanéphez. Megragadtam az alkalmat annak kifejtésére, hogy nemcsak Énrám, hanem egész emberiség köszönettel tartoadk n né met név nagy vezérének, Hitlernek azért, uonv az árcaran-eU mint a uaiazet régi gazdaság! értékmérőjét í letaszította uralmi fazékéról és ha- t lyébe kultnraranyként a munkát ül! tette és megteremtette ennek az el- ! pusztithatatlan aranynak az érté I kelő börzét: a német nemzeti szerve- ; zetet is. S ezzel poharamat a német i népre és nagy vezérére ürítettem. — Elindulásom előtt, tekintve, 1 hogy német szakkörökben ismerik j munkásságomat, meglehetősen in- j dokolatlannak találtam utazásoETöp J a neme* ifjúság nemzeti nefe!ésérőf — A meghívásnak és a hivatalos programnak eleget téve, behatóan és részletesen tanulmányoztam a német ifjúság nemzeti neveléséi, valamint azokat az in' íezroényeket és mozgalmakat, amelyek ezzel kapcsolatban állanak. Ebhői a célból az egyetemeken összeköttetésbe lép tern az egyetemi hallga'óság bajtársneve- !ő intézményeivel. Az itten szerzett igen nictrszivlelendő tanasztahuaimról külön előadásban szándékozom tájékoztatni Kolozsvár közönségét, kiilönöf; tekintettel a nevelő testületekre. Ezért a tankerületi fő gazgatósággal és az egyetem rektorával. valamint 3 teológiai és gazdasági akadémiák igazgatóival keresek maid összeköttetést. hogy a nemzet érdekei! szolgáló nevek*»! tapasztalaimat az illetékes körök és a nagyközönség széles rétegei előtt mondhassam d. — Mikor kerül sor erre az előadásra? — Gondolom, a jövő héi folyamán a Mátyás Király Diákházban — fejezte b? nyilatkozatát Gelci József professzor. ( gz.) Remfnvgft-eniíékesf Rtrfrea vitázó n NYÍREGYHÁZA, február 17. A nyir-gy- ‘ házai Luther Szövetség osztaclar. érdeklődés ; mellett »-invond-S Rernényik-emlékestet ien- dezett a vármegyeháza hatalmas dísztermében. Az előadói emelvényen Turőczi Zoltán. \ a tiszántúli evangélikus egyházkerület pn<* ; pöke és S^ohnr Pál po'gármseter melleit & Koáozsvirról meghívott eőadek. }’ersónyi hin. a Nemzeti Szinház tehetséges fia^l mii- vóazau) ;r Járási Andor esperes és Vásárhely: Z. Emil. a P ászt őrtűz szerkesztője foglaltak , beiyet. Az ünnepélyt Porzsolt !. ref. le-kész uyi° ‘ totöta meg néhánv keresetlen szóvát. Utána ! 1 Versenyt Ida Reményik Sándor verseiből szarait, méltóan tolmácsolva » kellő szavát. A közönség elfogódólian hallgatta, majd szűnni nem akaró ta***sai köszönte meg E.déty pro- | fétájának üzenetét. | Járási Andor a bsürát közvetlenségével idézte Reményik költészetét. Kolozsvár közönsége úgy kísérte utolsó útjára a költőt, mintha király lett volna — mondta. — Ki rá y is volt valóban. De nemcsak király. Népének prófétája volt. Isten kiválasztottja, 2k 1 általai Szólt Erdélyhez. Beszelt a költő fiá-sl- ságárői, csaJádjárók barátairól. Vázolta aj szellemi 1alait. melyből Végvári'ReméayiE Sándor szelleme felnagasedott. Fe szi'lt figyelem kísérte eiőad.csá!, amely nton Yersényi t da el szavalta a költő ..Abogv lehet“ eimii megrázó költeményét. Vásárhelyi Z. Emii „Problémák az erdélyi irodailomban“ címmel érték3* előadást tartott mindvégig lebilincselve hallgatói figyel- mé.'t A szép estét Turóczy Zoltán püspök köz vetáea. zároszavai fejezték be.. A kolozsvári előadók ugyanaz nöp déelótt- jen a nyiregybázai leányiskolák növendékeivel ismertették meg R?ményik Sándor költészetét.
