Ellenzék, 1942. február (63. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-03 / 26. szám
mV ^ i L X t»Orszé^h ms £Mmiftr $-o:. BUD.iP ?vr4iU «db n ä 8a@T??iif®5ft9 in Hdaáétslíatsf: Islsssw &V ~;'tt ■gi'.i’-üíí Mo, I» Tih’n: 13— l. ,;*bi*k s?p2 is??tesi°«tea 8. fiái. îsiefen sz„: 2S — 23 RLflPiTOllfl: BIRTKfl IIIIISS Kl» tf ftt sl»i d ta o s: BilomHf« ElfillzsDsl ttagredivrt 8P lélétra îl* p u m s, érák; tialsMa JtfÄT tilst itrs 3! Wllhi wam&mgoESRssBsagm^ äl ilsatlr teltqj ^tos I }£» äJ<|di 0V5Í ^'CS' 9 S2» iraatB »Sfe rr»^ «Üs ifc?S s& A m b&£ y® tail ow »s TS^8 ! m 8<S fl iifi iss BR SS hr, •h ssi ib jf V i il Lass®?} tisztázódnak a fogalmak és $J#2SiiInak az eszmék. A tegnap Euró» fájában cssk azt éreztük, hagy elhibázott és megoldatlan a? életünk. Csáki «3Î fredírek, hogy az igazság é* valóság leplében Ttó atos igazságtalanságok és tévgnJések uralkodnak felettünk, Lázak gyötörtek és kerestük &z igazságot, *=— tsz ©rreber igazságát. A részt láttuk és m&m &z egészet. A rettenetes zümrvar« feare egv szilárd. megfogható pont volt sOámonlcra: resaga az ember. Érte teremtettünk miniden#: erőt. szépséget, áfiOamot. Az ©gyén boldogulását keres- ftgsk, mert általa gondoltuk » köz bobja« galibát megmerhetni. A?z egye»# védtük' és bí3©?b az össsasséget. Á középkor komor rendiének remja* foe#©ereet£ek m reden egyetemes©#.. Évszázadokra s pusztulás, sz ©gyereertereség» ®z .©rötlereség volt a kon#.»eres sorsa. Északon a aémot birodalom területén a Wesetfáiiai béfcie éta apró „áramok4' szá- 5m acsabkí'.dfak egymással, Itáliában ee>ree«zäre*s íe-jedeime-CA.ké'k háborúztak ® pápák, s németrőma- császárok és Park nagy eileníételnek háttérébert. Franc iaországbain folyt az évszázados ■ Ssáboru Angliával, amit a szociális f«= ssüliségek következtében k'robbant sasgy forradalom követett, köze! két évszázadra szabva irányt »? europa fej- Söáésnek, de ».eredményes64 és Napóleont ■ ■véres hadjáratai megpecsételték a francéba sorsot. Szent István birodalma ösz. «^eomlott 1526-ban és helyei mint rendező erő és rendfenntartó bota lom, a Ik’csrrey és n térben idegen Ostmark vette át, Habsburg! monarchiává ala- íktkfva, hogv idővel a történelem egyik legnagyobb anakroni',muisává legyen. A „Szent Oroszország46 élte a maga titok- Sates, elzárt életét. És mert a konii- »eresen nem volt sehol olyan középpont, amely köré a népek és álkunok csoportosulhattak volna, a vezetés egy nér'» ffériáíis hatalom, a ( g» dfsg&ágban és erőben 2» vari »tanul növekedő Nagy« Britannia kezébe került, amely az Armadával együtt elpusztította a nagyhatalmi Spatiyőforsatágo-t és megterCiiííet- 6e macának Franciaországban és HoL fârol aban „bázisait“1, kiépítette díplo- snáclal rends’eret és ezek segítségével foajfoiía végre századokon át a „balarace of power4’ — az európai egyensúly -=~ ebét, hol Parisra, ho? Berlinre, hol Moszkvára, hol Becsre, hol Rómára támaszkodva. De ez az „egyensúly46 nem volt egyéb, mint ni szavakba öntése a klassz kus uralmi elvnek: divide fit amperes — ossz meg, hogv uralkodhass! így lett Európa „kis népek, fél nem?e- fecskék számára készült szégyen ka- Sk«Sa*‘ Az ©gym-ás eilen kijátszott népek **aSe®dfat!*n vergődés« 'ad gríób'W száza» é6k európai t öblénél me fe emiatt sem lehetett Hu répa hatalommá. És am^ikor a fejlődé« fül jutót az sn- álviáttálij# tfiasámü &©i*s«(gok keírscéaéffi,, amikor ebből megszületett a marx’z« ' finis, majd ebből a szociáldemikorácia, az anarchizmus, a szindükálizmus ós a bolsvizmus. bogy az uj e!v immár nemzetközi távlatokban romboljon az ősz» íáíyharc elvén, akkor kitalálták a „nemzetek igazságát4, kitalálták, hogy a népi határoknak egyezniük keli az : államhatárokkal. Rz a „nép1 elv44, ez az „igazság44 érvényesült VersaHesben, Trianonban, Neuylleb-en. Ezt líarso^ták kenet teljesen má&fé! évtizeden áí Qenf- ben. Ezt nyögte negyvenmillió kisebbség. Elért pusztultak el a veit központi . hatalmak. Ezért áll sss® á*íaéi lángokba» \ & V'lág» Nem tartunk szükségképpen mindent rossznak, ami a múltban voí?.. A? el- műit évszázadok az emberiség óriási ; fejlődését, hoztak magukkal. Feiíedez- tüik sj'í Uj Világot és átkutattuk a földi» kere«kség rriinden zugát. C'v lr állunk és az pari forradalomból me.gszüieteit , a technokrácia korszaka, amely kényelmessé tette az emberiség életét. Tudó- , mányban, művészetben óriásit alkottunk. A kicsinyek s ám ára is megadtuk a szabadság b zonytaian jogát. De « középkor lovagi eszményét a sofőrtipus ! váhotta fel. A szigorú rendet a kegyet- | len káosz. A nagy bizonyosságokat, aiz | örök b:zonytalanság. A XX. század ! gyermek« dideregve nézet körül a vi- j iágbiara. i : Ezért törekedtünk újra aß egyetemesre. A középkor keresztény IJniver sum helyébe újat próbálunk álliMani. Ez az egyetemlegesség az, ami győzelmes. Erre törekedni Hitler és Mussolini, erre törekedtünk mi magyarok a s'ent- isíváni birodalmi gondoíft újjáélesztés« és a magyar nemzeííeszme utján. A Dúcénak sikerült egybefognia északot és déli és sikerült megadnia népe szá= mára a mediterrán római impér um eszméjét. H tier me vt ere ml eite München és Berlin, a délnémetek és a poroszok kő' ött áz eisö „tengelyt“, hogy azt itiegnyultsa a nyugat európai császárok és a páoák közöli gyenge kapcsolatok Tanyában, Rómáig. Ezzel teremtődött meg a kontinentális „közép \ amely köré téregységek szerint csoportosulhat Európa. A brit „egyensúlyi helyzetet“ az erős központi haitialom. — ] s német—olasz együttes — váltja fel, azaz „a •téregységek termés?«!es központjaiban olyan politika; orác^n* ru- tno3 élnek, fimi«?yek képesek a imgsdte szervező gondolata I a természetes tér« egységek határain belül érvényre, jot- tatni és érvényben tartan 44 — iria öttlik László a Hitel legutóbbi számában. ) De idézzük ám tovább fVitegetéseít. Abb-^l az alamvető go.ndv!a!b.yl ki n tuL va, hogy „H’fler.. a poMtiktai vezetés iráuvel'-’eit B sm-arck örökségéből sziv- ; ta mayába, e!”eket az összefiigré<eV«t ! ugyanolyan tLztán íáfia és értelmezi, j mini a VaskanreHár. A nérn^t h’roda- : lom poit kála, mint azt ma minden ma- i gyár örömmel és hálásan álíapHia meg, j vra?óban mind narvobb h«tárOT«ttcávgai j halad ebben az iránvb«n. A birodalom, j amikor a maga határait bölcsen a föH- j rajz’ és történeti törvénvezerüsé^rkke! bozxA párhuzamba, QgyuttaJ aszal I» frs^tában van, hogy a maga rendező befolyását a szomszédos terekben is úgy tudja a legnagyobb hatással és a legkisebb erőfeszítéssel érvényre juttatni, ha azon van, hogy ezek a terek is a maguk természetes központja k körül tömörüljenek. Bismarck mondottá. hogy a németek & magyarokat a.2 ő dunai őrhelyükön tsgy tekinthetik, mintha azok s németek volrsáwsk. (Da sitzen zwischen Donau und ICarpafhe» di« Ungarn. Für uns ist das gerade so» als ab dort Deutsche sässen, deren ihr Schicksal st mit dem unsrigan verknüpft, sie siehem und fallen mit uns. Das unter^rheiidet sie fmttlitats von Slawen und Rumänen.) Ennek a gondolatnak a kifejezés« másképpen az. ha a?t moiirdiuk; a Berlin—München— Róm«» tengely a maiga befolyását abban a pillanatban automatikusan kitérjesztbetf© a Keleti Kárpátokig, ®m kor őmrsavát egy Budapestig nyúló melléktengellyeS egészítette kJ. Mert a födrajz. a történelem, & politika’ é# gazdasági törvény» szerűség egyaránt azt mutatja, hogy Bis« dapost a? a központ, «rroely » pMitikaíí befolvás sugarait haíékonvan íudia s. Kárpát medence összes határáig ft’jttt- trtri. A B«rMn—Róma "tengely munkára tehát szirkségképpen arra irányul, hogy a Kárpátmedence «gvensulyét visszanyerje «igv olvan »»íjárend^zés formaiá- bnn, amelvnek központja nom 5eh«t más, miint Buda, a mai Budapest,04 A B&rFn—Róma—..Budapest-ftaFOwsszög igv értelimezendő. így értelmezi© Bismarck, akit politika fában a cseh—— osztrák—-morva főórákkal szemben a monarchia részéről & magyar Andrá^sv Óvnia támogatott és akinek szellemi örökét hűséggel vették át a'óta kivéíeí nélkül a mi?yar államférfiak. Fz az együttműködés nemcsak rokonszepve- ke<n, érdekeken, po! tlkai megfontolásokon nyugszik, hanem tÖtíénei!,ml föld- raj'i, gazdasági és »íf«ologal reeíitásó- kor. szükségleteken és parancsokon. A két bécsi döntés óta Magyarország Ismét középhatalom lett Európáib'*n «s -a nagy rendejrésben reá hárul a feladat, h'yzv ő legyen a rendező beit a lom a Kárpátok medenceié hon. Amikor ennek 3 feladatnak testünk eleget, folvt^tiuk sorsunk vállalását, a^elv az elh valott népek sorába emelt Furónáb«« és küldetést íelentett számunkra Középeurö- pa e térségein. Nagybrifabnia szárazföldi hota’mí polit kőin csőd'be jntotr. Ami ína részéről történ k. az érv minden eresztékéhein recsegő világhatwfom élet-halál harca a feltörő uj hatalmakkal. De a kontinenst egy másik, semmivel sem veszélytelenebb hatalom íerevegef. A Szovlet. Köbei negved^zázada kés’íil s Szovjet Európa ellen és Nagvbritannia nem átadott kieset fog«* vele hogv most be^áilth^ssa fenyegetését. A múlt év pvarán meg»ndu,f hábo^n Eiiróna sorsdöntő háborúja. Nem Németországé. nem a nem~éti szociáil’Zmitsé ha^em egész Európáé! Legyünk í s»fái*a« azzal, howy a Szovjet győzelme Eimóna teBes pusztulását jelentené, pusztulását. mirjílannak, «miért élünk és amiért érdemesítek tartjuk étní. Mérhetetlen íer-ípietet. mérhetetífrn távolságot mérhetetlen tnmedet és mérhetetlen erőt ie'g^t a A ten/»elvh*»tal*r*nk fp,^'»rthntati-'n fondiile<tii tárn-»r»á«:a más. félezer kilaroéterr® távolította ©H tt hads?',nieT«î Európától. De a tél í«$^ akasztotta a hadműveleteket. A némef. hadvczetőségnek sikerült a támadáahófi egy grandiózus és lángeszű haditefV alapjára átmenni a szívós véd ele mb©* De ugyaniakkor időt. nyert a Szovjet s». hogy erőit összegyüjt&e és felkés^üljötí; a végső leszámolásra. A döntés(tavasa* s’al kezdődik meg. Amikor, mint Hitler kancellár mondotta, a tavasz, Pas&asa- felhúzód k délről északra. Fs.ez a piíi®-. naf számunkra Is a döntés pillanatán Mint Bárdossy l-ászló miniszterelnök: mondotta, tettekkel keW rés^tvennünk ebben a háborúban, amelyben Europe sorsa dől el. Meri nemcsak a fenyegető szovjet^ veszély elhárstásáról van szó. Nemcsak arról, hogy a szovjethaderöket az Ura-. Som túlra vetve, megsemim sitsüic a bök sevfzrrtust. fiane«» arról, hogv mes-sZö kelelre toljük kJ a Keleti Kárpátoktól! Európa határait. Az újjáépítésnek gigan- tkus müve kel! megkezdődjék. Be keíS kapcsolni Európába a végtelen orosS stcpcéket, a boJse viz miss borzalmaiba sülyedt embereket» Lassn, áidoratos, S?»» vós munkával. f>e s keleti veszélv «4» múlta uj korszakot nyit meg történél^ műnkben és megadia m ncfen lehetőségét a magyar S>h*c*d-»k5m felujwlásáuakr. Mert vessünk csak futó pillsntasH történelmünkre. Á sorsunk abból sHotL, hogy védőbástyái legyünk Európának kelet felé. Sokszor meg nem értve, s©5©. szar cserbe hagyva, soha Igazán stere» segítve, mindég vérezve, m redé? sldo» ! zatot hozva, teliositettük ezt a hivnísséj ; Bl'ánccnl, kunokkal, tatárral, törökkel ; sylávokkal, orthodoviával, bo*sev5ztwsí§-. ! sa!. magával a Kelettel szemben. ^Más reépek erősödlek, vvarapojtak, «'vîlnzâ»- lódtak, kuíturáldőtak, m mi vérünk, a áldozatunk áráts. Soha nem volt pere® nví nvgovásunk. Sobs nem volt békességünk. Ha a Kelet nem frfrvegeteté koz^'etieniil. harcolnunk ^ellett !etün&= két fenyegető atrakron Imperlális esia : mék és hatalmik ellen. Soha nem jutottunk !io~za. hogy belső ügy sinket j valóban rendeztük hogv megerős tsük i marvarságunkttt anyagban, számhavu, Séfekben, szel’emh^n e^viránt. Ih^V i ismét rendező hatalommá tegvük, mmt j ahogy az volt a mohácsi vész előtt, Nem jutottunk ho~zá, hogy mevc?ríjunk kérdéseket, amelyek pusztán gyakorlatiak, mint a föld, a nemzetiségek kér* dés&. Ha fel-fel lélegezhettünk, deg«= nek ára^rtMfak el a sziiz talajon m*re~ j dere hadállást. BFonvtsbn reeofitakg habzószs.tu uj asszimiinnsok, várgó zsidók, sigve« k aloud or ok roha- moztak mey. gazdagodlak e jZsírunkbófi és beszéltek a ftevümltben. Évszázadod óta most él*ük először azokat a pille- pofokat, amikor magyarul indult meg ® vérker ngés megg^^ötőrt îestiinkbenţ» amikor egyetemesen és európaiul, hií- seggel hagvomí n vatoVho7, hűséggel önmagánkhoz tudóik magvarok lenni. Amikor f’srfón látjuk belső nrohíé^ máinkat, Európával szemben' köt°l®>- ségeroket és azokat a páratlan lehető- j sédeket, amelyek azzá tehetnek, akík \ Valaha voltunk, akik lélekben soha nevro ! szültünk m-'g lenn? és akiknek fen. nünk keMÍ Fvvre erősebben dórömboL pék a lelkeken Széchenyi na^y szava4 2 „Minden a miénk, csak akarjiA!84 EzérG i keP? hozzáiár«v'i''tín'k shhoz. hogv rtt&* «Î5bb megkezdődhessek tsz építés órlásfl munkái*, ama uf Európa ^efén t'sev amelybe szilárd pilléreket álkütMak mü maeyar«ck k* S O ft SVÁL LALÁS fetes 2ATHDRECZKY GYULá