Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-16 / 12. szám
Í*É,Wtim* 'tBtí füBASv &&. 1ti3SS£$. folyásai, SíL acsin^ «SA IS Szmeeztóséfl és fcíaö&feítfaíaí: IÜÍ3ZSW if,, IS V-ilci S».,!. 9A3i3l. Tfls'iii: íí—33. IgísisíP-öica 8. szán. Yeíefsn sz.: 29—23 fTr YifiiffirV- --BLCPlIOITI: rthi eiixl&s PJüdöíiülaidorsfis? P fl L L * 2 3° t* lolszsvár. ll&íizetSsi árak: halasi 2.78, osnystlévra 8. íélévrs 18» eaász ó/rs 31 jani» V2mg&UHB&ÍÜK*ZaM (g) A Ciano gróf olasr birodalmi &ÜIÜ g y miniszter tisztelőiére adott vacsorán elhangzott két pohárköszöntő ékes foglalata annak a hagyományos baráti és fegyvertársi viszonynak, amely egy évezred éta Itália és Magyarország kőzett fenn» áll. a hagyomány parancsolja most is, hegy Magyarország, Olasz» •ország közös nagy szövetségesünk, a német birodalom oldalán teljesítse európai hivatását, mint & Kárpátok medencéjének rendező eleme, az európai politika egyik je* lent ős tényezője és a keleti támadással szemben küzdő harcos fél, Clano gróf baráti látogatása időszerűvé teszi, hogy visszaemlékezzünk azokra a kapcsolatokra, amelyek Magyarország és Itália között évszázadok óta fennállanak. Hassak egy röpke pillantást vetünk a történelemre, azi látjuk, hogy a honfoglalás és az államalakitás ideién, a magyarság első helyen Ttá» Haboz fordult, hogy onnan, az európaiság bölcsőjéből vegye át azokat az elemeket, amelyek európaivá tették. Szent István király oldalán olasz paţtek dolgoznak a pogány magyarság megtérítésen és más nyugati padtársaikkal, elsősorban a németekkel együtt, ők osztják a ci» viHzáciő és kultúra áldásait. Az Árpádok ideje alatt állandó és szaka dalian a kapcsolat Haltával és szinte magától értetődik, hogy a magyar birodalmat megalakító Anjou-ház, •gíasz földről érkezeti Magyarországra, Kultúránkat a laünitás szelleme hatja át, nemcsak nyelvében, tudományában és művészeiében, beneid lélekben is, A könnyed, nemes formák, a művészet játékos kedve, a friss élet'genlés teljesedik ki az olasz reneszánszban, amely Magyarországom Mátyás, a nagy reneszánsz király alatt éli fénykorát, ál hatva és sajátossá téve a magyar géniusz által. Jogalkotásunkat a római fog alapvető elvei irányítják, középkori krónikáink nemcsak latinul. hanem latinos szellembe íródnak, émtésreHinJk, ornamentikánk és művészetünk számos ágában a íatinsán szelleme uralkodik. Néhány nemzedékkel ezelőtt nemcsak közigazgatási és törvényhozási, de müveit társalgási nyelvünk is a latin volt és a magyar műveltség európai elemeit első helyen a latin klasszikusok képv"sel:k„ Tudományon, művészeten int azonban a közösség mélyebbről« a lélek hasonlóságából fakad., A lángoló és törhetetlen hazaszeretet, a harcrakészség és elsősorban a szabadság megingathatatlan akarása az, ami elsőrendű követelményként azonos az olasz és a magyar lélekben. Ezek n lelki sajátosságok vezették a történetem során annyiszor egymáshoz a két népe*, amikor nem egvszer közösen, vagy egymáson segítve küzdött az önkénnyel és az elnyomással szemben. Az olasz és a magyar történetem teg- rnnyooőbb korszakainak lapjain kölcsönösen találkozunk egymás fiadnak nevével. Nemcsak az uj Olaszország meg» teremfőfe. a Duce iránti hála és mély emberi rokonszenv az,! ami Magyarországot és a magyar aépet a fasiszta o?asz birodalomhoz fum, hanem a lelki közösség, amely módot ad arra, hogy mélyen átértsük céljaikat és életformáikat., A fasizmus ideológiai alapelemeit megtaláljuk a magyar történelemben és megtaláljuk azokban a törekvésekben amelyekkel a trianoni katasztrófa után Magyarország az ország- épités írtjára lépett. Az emberi értékek kiteljesítése, az emberi szabadság megóvása és a központi hatalom szigorú szabályozó rendje az, amely mindig magyar életforma is volt és amelynek tökéletességére! törekszünk ma Is. Mások az elemek, sok tekintetben mások a formák és mások a feltételek az újjászülető Magyarországon, de a célok, amelyekért befelé éppen úgy, mint a köI zös európai arcvcmalon küzdünk»; azonosak. j Bárdossy László miniszterelnök I az egész nemzet szivéből fakadó jé- i kívánságokat tolmácsolta pehárkö- szöntőjében Giano gróf külügyiül- I niszt érnék, a Buce első munka tár-' i sának, aki országunkat gyarapító I két bécsi döntés alkalmával fényes i és feledhetetlen bizonyítékot tett irántunk érzett igaz barátságáról é& rokonszenvéről. BUDAPEST, január 16. Can« gróf olasz külügyminiszter a Kormám zó Ur Ófőméltó* sága és a kormány meghívására, többaapoa hivatalos látogatásra csütörtökön délelőtt Budapestre érkezeit. Az olasz külügyminisztert a Keleti-pályaudvaron fényes ünnepséggel fogad-ák és üdvözlésére Bárdossy László miniszterelnök és külügymniisztemd az élén megjelent a kormány valamennyi tagja, ott voltak az ország legfőbb polgári és katonai vezetői, a kommunistáéi lene« egyezményhez csatlakozott államok Budapesten akkrcditá t követei, diplomáciai képviselői é3 vezetői, a diplomácia' testület sok tagjával együtt A főváros lakossága- amely Ciano grólofc bárom évvel ezelőtt történt látogatásakor már megismerte és megszerette, rendkívül meleg ünneplésben részesítette az olasz külügyminisztert. A pályaudvar tornácán Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter várta olasz vendégét. A vonat megérkezéackor a perre* non volt bárcziházi Bárczy István m niszter" elnökségi .államtitkár, Horthy István államtitkár, a MÁV elnöke és Teleki Gyula gróf, & külügyminisztérium protokoll!önöké Pontban 30 órakor a rendőrzenekar rázendített a Hunyadi-indulóra és lassan begördült a kiilönvo- nat a pályaudvarra. Amikor Ciano gróf mosolygós arca feltűnt a szalonkocsi ablakaban, s megjelentek meleg éljenzésben törtek ki, Bárdossy László miniszterelnök és küHigymi- niszter üdvözölte elsőnek az olasz külügyminisztert, Szívélyesen kezetráztak és pár pillanatig mosolyogva beszélgettek. Amikor Ciano gróf Bárdossv László nüuisz- íerelnök és külügyminiszterrel együtt az állomásépület kijáratánál megjeent, az egybegyüit óriási tömeg rendkívül meleg ünnepié»-» ben részesítette az olasz vendeget. Az útvonalon, amelyen a gépke esi elba* ladí, a székesfőváros közönsége, meleg lelkesedéssel üdvözölte a baráti nagyhatalom kü?~ ügymin szteréí. A Dnnapalota"szálíónáí Lelát- hatatlan tömeg gyűlt egybe és óriási léíkefe* déssel, meleg ünnepléssel iogaáták itt 13, Miközben az olasz külügyminiszter felment lakosztályába, a tömeg szűnni nem anarő lelkesedéssel ünnepelte. Ciano gróf a többszíne megismétlődő szeretetmegnyilvánulásuak engedve, több zben megjelerit a szálió erkélyén és felemelt karral fogadta a magyar főváros közönségének ünneplését. Rövid pihenő után gépkocsin a királyi várba hajtatott és >ciirat- kozott a Kormányzó Ur ÓfÖméltóságánál s® a Főméltóságn Asszonynál, Kihallgatáson a feermányzénáf Ciano gróf olasz külügyminiszter csütörtökön délelőtt 11 órakor látogatási tett Bárdossy Lá&zló minisztereinek és külügymm sz- ternél a miniszterelnökségi palotában Ciano külügyminiszter és Bárdossy László miniszterelnök és külügymin szter szívélyes megbeszélést folytattak. A Kormányzó Ur Őfőniéltősága csütörtökön délután háromnegyed egy órakor kihall* gaíáson fogadta Ciano gróf olasz külügyminisztert s kihallgatás után üfőméltóságáék víliá®gelm látta vendégü . Ünnepli a fiáz az a’asz vendéget Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter csütörtökön délután a Du- napalota-szaílóban lévő lakásán felkereste Ciano gróf olasz külügyminisztert és viszonozta délelőtti látogatását. A miniszterelnök vendégét innen elkísérte az országgyűlés házába, ahol a két Ház elnökei fényes fogadást adtak gróf Ciano olasz külügyminiszter tisztele'éré. A felsőliáz és a képviselőház elnökeinek fogadására és teájára a parlament kupolacsarnokában összegyűlt a magyar közéletnek csaknem minden számottevő tényezője. Bárdossy (ászfő: Háromnegyed ó óra előtt érkezeit meg gróf Ciano olaslz külügym tntszíipr Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társaságában, a kiséret tagjaival. A kupolacsarnokba lépő gróf Ciano külügyminisztert az egybegyűltek ,kitörő éljenzéssel é? meleg tapssal fogadták. Az olasz államférfi a király hercegeket köszöntötte és elbeszélgeted velük, majd a kormány tagjai üdvözölték és a miniszterelnök a felsőház és képviselőház több vezető tagját mu'atta he neki. Gróf Ciano olasz külügyminiszter bősz- szán elbeszélgetett a tisztelelére meghívott vezető személyiségekkel, majd a vendégsereg szétoszlott a feisőház es képviselőhöz társa-eóiba és a szomszédos termekbe, a hői teát és frissítőket szolgáltaik fel. Gróf Ciano külügyminisztert a két Ház elnökei a felsőházi társalgóba vezették és a középen elhelyezett nagy asztalnál foglaltak helyet. Gróf Ciano olasz külügyminiszter a többi olasz vendéggel egy óra hosszat tartózkodott az országgyűlés házában a fehér asztal mellett és tea után fesztelen baráti eszmecserébe bocsátkozott a magyar vezető személy ségekkel és több felsőházi taggal és képviselve]. Mikor háromnegyed 7 órakor Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter társasága elhagyta a parlament épületét, a vendégek újra meleg baráti ünneplésben részesítette Ciano gróf olasz külügyminisztert. Itália ás Magyarország1bensőségesen baráti semmi sem változtathat Bárdossy László m. kit*, titkos tanácsos, miniszterelnök és felesége az olasz királyi külügyminiszter tiszteletére csütörtökön es1e fél 9 órakor a miniszterelnökségi palotában estebédet adlak. Az est folyamán Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter a következő pohárköszöníővel üdvözölte Ciano gróf olasz külügyminisztert: Miniszter um Különös örümSmrs szolgál, Hogy Nagyméltóságodat, az olasz királyság külünymintezterét szívből jövő Igdeähozottal Mv&zöllaetem, Tulajdouképpen úgy köszöntőm, mint aki visszatér hozzánk, hiszem Nagy- méltóságod nőm idegenként jött Budapestre. Jól ismeri országunkat és többször volt alkalma meggyőződni arról az őszinte barátságról és őszinte, mély megbecsülésről, amelyet minden magyar Nagyméltósá- ged személye iránt érez. Ez az őszinte barátság és tisztelet az immár húsz év óta Itália sorsát Intéző nagy államférfi hűséges és kiváló munkatársának szól. Az ön látogatása, Kegyelmes Uram, az olasz—magyar kapcsolatok történetének emlékeit idézi lek Itáliából jött lelkipásztorok voltak árok, akik a magyarságot a kérész* tény hitre vezették és ezzel népűn-* Let a nyugati, keresztény civilizáció körébe vonták. Itália földje adta nekünk a kihalt Árpádok méltó utó- dalt, az Anjou-ház királyaiban. Ere5kben Mária magyar királynő vére folyt és uralmuk a XXV. században a két nép lelki rokonsága- nnk gazdag knnesrlniait teremtette meg. A Qunitrocenxo százada nős v’ránzasba hozta a magyar—» ctesz kapcsolatokat. Olasz iudösol^ / Tomboló lelkesedéssel fogadta a magyar főváros Ciano gróf külügyminisztert fíálfa és Magyarország
