Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-03 / 2. szám
f BL LENI ÉK IMJttRM tfil'jl l*Ouér J Bethlen István gróf nyilatkozata az erdélyi kérdésekről t úrxN l'jsug legutóbbi 'nullából t\'ttiik á Jicthlrn fstcán grot ny. min sztrrrinök xJabbi nyilat közutat: íi» nőt hónapja, hogy lszakordély tv fgvrt keleti oro/a^yúsAck hazakoriií- "“a. Ungvári ' ílja Nagyniótióságod tettük fel a* első kérdőit a viasaa V: i .riisolt <w a/, anyaország egvbeforru- >ásáu*k mai lu’i' .olot tvs a két terület máshoz való viszonyát? As ország egyes keleti részeinek ó» t>*aVo,cÍélynek a / anyaországhoz való rii -a acsatolása — felelte — vérző sebet üjrrasstott be, amely két évtizedig tartó fájdalomnak ős vérveszteségnek volt a frrráia. Ugyanakkor azonban Erdély bel* .Kritéosztúsa uj sebeket fakasztott, uj. ■n ».tikét államban érzőit nehézségiekéi «iui.isirtott és minden ítéletnél, amelyet magunknak erről a helyzetről alkotunk, ioiiuleo politikai tervezgi lésnél, vagy irr* -/kedésnél ezt az alapvető helyzetet keli szem előtt tartan. — Ha valamely szervezetnek, hn az ■«ikernek végtagja eltör k, az egybefor adást rendese ti a természet maga végzi el. kivéve azt az issetek ha a szervezeteik már nincs regenerativ ereje vagy az •dtört csontot hibásan illesztik össze, vagy olyan későn, a törés bekövetkezte átér, hogy a két esontrész úgyszólván nár beletörődött az elválasztásba és a öré. i fentietek érintkezésénél az egyben forradást megindító callus már nem képződik. — Északerdély egybeforrj dósa az anyaországgal a visszatérés után a természet •erőnél fogva rohamosan indult meg és űánvtalanul folytatódik. bizonyságául AHnsé. nogy a nemzet szervezete erős és igenei álókepes és hogv a kettétört test ■sgyik része sem törődött bele az erő* voKoziíi ái’apoíba.  gyógyulásnak ez a folyamata is irombán fájdalommal jár. A kölcsönös al- ■ sin; a. a oda és természeti folyamatok Harmóniába jutása nehézségeket okoz. Sóiéig gipszkötésre is szükség van és min- \f-n eitörí testrészt kezdetben csak óva to* -ari. törültek; időssel lehet használni és ■~n' ^íet.erhelré nem szabad. ö-árt S£ük(i*<g — As ciső parancs tehát, arneiyet az egybeolvasztás műveleténél figyelem! ve sell venni, az, hogy a húszévá szenvedő« r-er keresztülment erdélyi magyarságot bizonyos kíméletben kell részesíteni cs .‘.liba volna, ha már kezdetben fc iuinagy erhekeí rónánk rá. A második parancs -':r, hogy a szervezet egészébe újból bekapcsolódó rósz organikus erőit ne csak ói ne sorvasszuk, hanem lehetőleg támogassuk és ezek Crch'tésével gyorsitsuk a gyógyulás folyamatát. Az erdélyi magyar** ‘ ág a kisebbségi sors idején maga fejlesztett ki ilyen organikus erőket,. Kisebbségi életének biztosítására nemzeti, gazdasági, kulturált. -szociális és társadalmi szervezeteket épített ki, melyeknek hi* 'irtása aa volt, hogy pótolják, helyette sills ok azt t% lámogaUit'lj, aniely<',t nur niália időkben a magyar állam adott volt meg cf, amely támogatás helyett .1 román álhun az ellenséges magatartás és jogfosztás útjára lépett. Az, erdélyi ma-* gyámig ez élnloröj szerveit u magyar állam ne sorvassza cl. sőt a maga munkáját ezekre építse fel, azok közreműködését vegye gényhe, hiszen nálunk az, a baj, hogy az. anyaországban « társa«! I dirbui munkál »> állam igyekszik, potui ni es annak helyébe a maga kizárólagos tevékenységét feszi. Az erdélyi magyar ságra nézve is kényelmesebb volna, ha az önsegélynél: a kisebbségi sorsban megszokott formáiról, vagy eszközeiről lémond é.s a niagvar a lila inra biz m n* dent. Ettől azonban a magyar politikai vez.etésmk tartózkodnia keil é« követnie kell azt u régi jelszót, hogy: a népért, I dű a néppel. A kisebbségek helyzete — Hogyan aflakult c tizenöt hónap alatt — volt további kérdésünk — az erdélyi nemzetiségi, vagy divatos azóvul, k sebbségi helyzet? — A visszatért erdélyi kisebbségek sokkal lassabban és nehezebben alkalmaz- kodnak az uj helyzethez. Azt mondhatnám, hogy ezek még alig ocsúdtak fel abból a kébulfhágból, amelyet náluk a váratlanul bekövetkezett urulonivalto/ás előidézett. A két erdélyi küreblveégnok. a izászságnak és a románságnak helyzet« elekinfetben különböző. A magyar állam mindkét népcsoportnak minden előnyt megadott, nnudyet ezek kisebbségi életük szempontjából igényelhetnek. Megadta ezt a szász-ágnak, amelyet ma elsősorban az a törekvés hat át. hogy saját kisebb* ségi eletet épi se ki. Reméljük, hogy állami életünk e sokszázadoo alkotóeleme; a szászság. hamarosan ismét tudatára ébred annak, hogy a nemzeti közösségben a magyarsággal való tudatos, harmonikus • is hátsó gondolat nélküli együtt működés (itt öntudatosan nem használom az egy* beforradás» szót! milyen nagy előnyöket jelentene a saját életére nézve is, de természetesen am a hazára is. amelynek nyolcszáz éven keresztül fiai voltak 6> amelytől való elszakadása csak húsz évig tartott. — A románság, bár kulturális téren igyekszik kiépíteni hadállásait és erre a célra a magyar állam segítségét szinten génvheveiszi. eltekintve azoktól a kapcsoktól. amelvek a határon túl élő ro* mánságboz fűzik és amelyeknek kiépité- eén ujbul fáradozik, politikai téren jórészt passzíve viselkedik. Népének nagy paraszti tömegei, jóllehet, megélhetésük* nek nehézségéi természetszerűleg nem k~ sebbek és nem is nagyobbak, mint az erdélyi magyarságé, mindenütt, ahol a ha* táron tuirol hiszi 1 argó izgató hírekkel nem paprikázzák hangulatát, nyugalom- in al nézik az uj helyzetet, sőt inkább élvezik az igazságos magyar 1> ró és a tisz* takezü magyar adminesztráuió álul te* reintett jogrendet, amély i-aláu néha las san és vontatottan szolgáltat neki igaz* ságot az élet kldönböző terein, de amely egyforma mértékkel mér mindenkinek, akár magyar, akar román legyen az illető. ■— A csekélyszámu román intelligea- c a, amely Északerdclybeu volt, otthon és jórészt vissza is maradt, teljesen visszavonul! an élj. Nyilvánvaló, hogy az uj helyzetet még nem tekinti véglegesnek és ezért semmi együttműködőére nem kapható a magyarsággal, szóval a régi szakadék még nine« áthidalva és néhai Teleki P ál min szterelnök kísérletei, hogy velük is megfelelő kapcsolatot teremtsen, náluk visszhangra nem találtak, dacára annak, hogy a magyar állam és kormány azóta is abszolút korrekt, humánus éa előzékeny bánásmódban részesíti a ro* másságot, hogy íátyolt borított húsz év svynioru múltjára őp a hosszú állásnak még a nyomai sem jelentkeztek, ami c rnatryar faj türelinességcuek tündöklő példája. 1# Modus v'vendi" - kölcsönös ^szándékkal — Erdélyt, mint gazdasági egységet, az 1910. évi uj határ is kettévágta. Hogyan lennének Nagy méltóságod z.rin’ ennek a helyzetnek hátrányai kiküszöbölhetők. vagy legalábbis enyhithetők? — hangzott következő kérdésünk. — Az Erdély kettét,zeléj>ének folyományaképpen két irányban, tehát Ma Eyarország és Románia irányában egyformán jelentkező nehézségek csakis a két állam között kialakuló jobb megértés ré« vén volnának kiküszöbölhetők. — Ez mindkét országnak egyformán erdeke. A magyarság életet Északerdély- ben. különösen a Székelyföldön, átmene- t leg megnehezíti a vasúti vonalak ketté* Bélyeggyiitök! ^ u-Z%t szolgálat, Bélyeggyü tö kellékek. Ti-mt-ţ,bélyegeket és gyüjteménveket magas áron veszek. Szolid arak. Cégt. Vtres R. Ko ozs vár, Wesselényi Miklós-utca 6. sz. I. em !et 1342 január 5. *******r Király Díákház ' 1QÍ 20 ; Beethoven, Chopin, Schumann, Liszt, jegyek elővételben az Ellenzék könyvesboltiéban. Mátyás kirííy-=tér 9. Tele or? li—990 fejLtoMOjaawZrrtfi Elin IGáTYáS FIA ÎS54-’ en a apit tt lésiriüf“f és snal(!áts^r£sz üzlete Kolozsvár, Ko su h Laj :s-utca L sz. 1 $z *!z’e? rég; |é bíróvá biztcsr^lt arra, r.acfr ttf-e üit ¥ e ri íí l $ m'% ?és'öß^ ? Ic iM-s- ? sneret s kis ö • ?zuíáa is k i é r d e in l is vágása. Sok helyen magyar városok Hlu.- terlandjukat vesztették cl ős a munkásrétegek munkapiaca o&szezsugorodotf. — Ezeken a bajokon a magyar állam segíteni igyekszik. A vasúti összekötteté* sek rövidesen helyreállnak és az a nagy »énzügyi támogatás, amelyet a kormány Erdély közigazgatásának nyújt, kétségte- lenü! rövidesen enyhiteni fogja a bajokat. A más k oldalon azonban szintén jelentkeznek súlyos hátrányok, amelyek Erdély kettéosztása folytán állottak elő. Brassó és egész vidéke s jórészt Szebea is nél* külözi a munkáskezeket, amelyek iparában foglalkoztatva voltak és hiányolja a biztos belső piacot, amely iparának, kereskedelmének, bányászatának megélke* test biztosított. Sokhelyt hiányzanak a nyersanyagok, amelyek Északerd élvből származ‘ak. Kétségtelen, hogy a magyar állam és kormány mindent elkövetett abban az irányban, hogy ezeken a bajokon seg tsen és hogy a román kormánnyal egy megértést hozzon létre. Korrekt magatartásává!, a bécsi döntés fisztele'ben- tartásával és azzal, hogy az Északerdély- ben élő romáir k sebbségnek kulturális és egyéb téren minden könnyítést megadott, tanúbizonyságot tett arról, hogy az egvn más mellett való élés számár’a hajlandó egv modus vivendit teremteni. Sajnos, a mai nanig a túloldalról nélkülözzük a hasonló szándékot. — Létrehozható volna még a mai nehéz viszonyok között is ilyen modus vi* vend mindkét fél donyére, ha a román kormány is hasonló bizonyságot tenne ió- szándékáró1. Mindennek előfeltétele az, hogy az akarat meglegyen. — Van-e kilátás arra — kérdeztük ez* után —, hogv a délerdélyi területekkel a szükséges gazdasági és kulturális kapcsolatok felvehetők lesznek? — Fz a kérdés az előbbenire utal. Én csak azt felelhetem e ponton, hogy nálunk -az akarat erre meg vaja, a Leted$esüiéá «souhr.D ne\ra tőlünk fügjj él «k/irr Wirttkwni, ha RowáoLa o^jiomt br* látja tt abba hag}]» « J *r»a* so TT/rki" játékát. „Érdéin «flitfor« lábbatfoxó* — - Melyek uiég a teendők a hazaiéi) Erdélynek az cg«>z ország vérlu r jrigé-.é).. való bekapcsolódásába? *— Erdély egyelőre lábbado/ó beteg, •»ki támogatás* és kiim-letet :^*-ny«- Száintaluu a meg elvégzendő teendő. I'1 nem az én hivatásom, hogy ezekre v<; natkozólag programot adjak. Nagyo: s»»k történt kulturális, gazdasági, zoc j lis tereu, a közlekedés, az ut- é» vasút épitéa ügyében, de oiég sukkal több • elintézendő kérdés. A tulxott cantraExátló ’— M ndenekelött az egyik főbaj a túl- zott centralizáció. Ezt itt, az anyaország ban iu érezzük, de kétszeresen érezhető Erdélyben, amely az adminisztráció köz pontjától távol fekszik, amellyel való köz lekedéai vonalaink niég csak nagyon hiú uyusau működnek, úgyhogy a centraliza ció, amely Budapest kornyékén is min: haj érezhető, Erdélyben gyakran eg yen e sen katasztrófát jelent. A másik baj az, hogy adminisztrációnk komplikált. Minden ügy elintézése tuLsok fórumhoz far j tozik. Anűg az egyik félnek valamely J ügye elintézést nyer. gyrakran tizenöt j busz fórumhoz kell .nstanciáznu éü mi« I után Erdélyben még az adminisztrációban j tevékenykedő hatóságok sem mindig ts ! merik ki magukat az adminisztráció e , dzsungeljébeu, természet sen még kevésbé a felek, számtalan ügy elintézése marad a köznek hátrányára. A közigazgatás de- central zálása és a megfelelő racionalizá* lás tehát elodázhatatlan szükségként je- I lentkezik Erdélyre nézve. Még mielőtt az ! anyaországban ez megtörténik, ami íer- j mészetszerüleg nehéz és hosszú folyamat ; kísérletet kellett volna már régen tenni- a megoldással Erdélyben. Elejéről fogví abban a meggyőződésben éltem, hogy megfelelő középfokú hatóságnak Kolozs* várott való felállítása nélkül, amely mel lé helyi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező erdélyi emberek volnának legalább tanácsadókként kijelölendők, az er* délyi admin sztrációt meggyorsitani ég jobbá tenni alig lehet. t — Ez nem partikularizmus, öllenkeaő- Ieg: ettől függ a gyors és hatékony be olvadás. — Nem a formát, hanem a lényeget kell nézni, a lényeg periig az, hogv aí egybeforradás tökéletessé nem válhatik add'g. amíg a bajok tömege elintéaetle« nül marad. Ami még eiintésgíimfi — Már pedig a kérdések tömege m2 is elintézetlen még Erdélyben. Ebből nem akarok kedvező!len kritikái gyakorolni £ ! kormánnyal szemben, mert hiszen számtalan kérdést már megoldott, másoknak megoldása pedig folyamatban van. De néhány példát kívánok csak felhozni. Az igazságtalan román agrárrefonn folytán beállott birtokviszonyok kétségtelenül rendezésre szorulnak. — Ebben a tekintetben a helyzet kao^ tikus. A székely közbirtokosságok kérdése jórészt még rundig elinfézetle,n, — Északerdély több vidékén a román állam jogutódjaként a magyar állam kezel birtokokat, amelyek hasznosítása nagy állami apparátust vesz igénybe, amikor pedig uj tulajdonosok, vagy a régi tulaj“ donosok ezeket a birtokokat sokka; könnyebben adminiszlrálhatnák. — Az adózás terén is mutatkoznak átmeneti nehézségek, amelyekkel a lábba dozó Erdély közgazdasága a román impé* íium alatt tönkretett földbirtokososzfály és az ipar küzd. segltţâgrm isii a ség •— E téren messzemenő könnyítések vo'ns nak szükségesek, legalább âtuimet leg, mert különben az a munka, amelyet a kormány öntudatosan folytat » gazdasági élet fellendítésére, su vos csorbát szeuved az adózó poE gárok tönkremenetele folytán. Legalább a su lyos vagyondézsmáktó! és a hadfelszereléssel kapcsolatosán mutatkozó terhektő' kellene Erdélyt átmenetileg mentesíteni. f?ogy gazda sági élete egyensúlyba juthasson. A Székelyföld gazdasági életének talpraá iitása is csak igen lassan ha ad. itt k inunks\lka!mak gyors szaporítása, különösen a faipar és erdőipar éleitreke tésével, a Székelyföld energ'aforrá- sainak feltárásával, azután egy erőteljes ipar pártclási akció, $ vasul vonalak gyese
