Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-15 / 11. szám

X icagm. árfolyamú, it. wzim. Ül m Simesztffséi 43 kî8difeî**îi!: Monv’U M'iaBjlsi 15. í, 913’5- Î3li:ai: îl—, 3. ftgfsîţm-iaiea 8. szia. îeiifoa sz.: 29—23 iiínnfaWMfíü HLBPiîOITÂ: ERRTHR MIKLÓS gladótaSaHanas; FítlH 3» t. lalozuir. ElfiiUetSsl árak: bavisti LM. BiEisdévra 8„ ifeiévire 18. égési 6»ra 3?: psajtv fogva aeaai vett tekinthet© egyszerű külpolitikái képletnek, hanem a tör­ténelmi következetesség kiteljesülé­sének. Magyarország ezért vállalta szabad akaratból és megingathaiai- lannl a íeltéiíen közösséget minden körülmények közöli Berlinnel és Bémával és így vált Európa újjáala­kításának egyik jelentős tényezőjé­vé, kiemelkedve abból a tragikus és méltatlan helyzetből, ahová a pá- riskörnyéki békék megteremtői lel- küsmeretleuiil kényszeriteiték. Mj déie!őí$ 10 űfakQt j Néhány napnál Kibbentrep német ) birodalmi külügyminiszter látega« * tása után Ciano «ró! olasz külugy­I miniszter látogatása következett be. j A tengely szolidaritásának és Ma- í gyarország európai jelentőségének újabb ékes bizonyítéka ez a látoga­tás. Európa vezető nagyhatalmai • arra törekszenek, hogy a saját geog­ráfiai és politikai határaikon túl, Európát szabad és független népek közösségéből alkossák meg. Magyar. I ország, amely mindenkor eleget tett j hivatottságának, ugyanezt a szere- ! pet kell elvállalja az uj Európában is és ezért nemcsak alkalmazkodnia l kell az uj európai rendhez, hanem # Megérkezett Ciano gróf olasz kü!Hgyn iniszier Mtnzol'nl bixaímasáastk ü Is ul#bb sFogira'lvi’nu- tusa a bzavomőnwos ©Isás-nsarirar batóis&anzk í egybeesik azzal az idővel, amikor a . Londonban megalakult árnyék-kor- ; mányok beleegyeztek abba, hogy i N agy britannia eladja Európát a Szovjetnek. A magyarok —- iirja — jó ismerői az Alföldnek, mert legnagyobb ré­szük az Alföldön él, amelynek látó­határa igen tág és emlékeztet a vég­iedéin orosz síkságra. Magyarország’ Európába tartozónak érzi magát és ez a fényes mult egyik öröksége. Á magyar nemzet többször védőbás­tya volt, amelyen megtörtek a kele­ti hullámok, amelyek elárasztással fenyegették Európát. Olaszország Ciano gróf külügyminiszter ma­gyarországi útjában újabb bizonyt- tékát látja ánnak a szoros együvé- tartozásnak, amely évek során * át összefűzte a magyar nemzetei & te ngc i y h a t al ma k k al. Német i&&&k zeîâsâsâtâS Bérűn, január Í5. (MTI.) A német lapok budapesti jelentésekben be­számolnak arról, hogy Ciano gróf olasz külügyminiszter Magyaror­szágra érkezik. A Berliner Lokal­auzéig er jelentése szerint tájéko­zott magyar körök hangoztatják, hogy az olasz külügyminiszter most viszonozza a magyar államférfiak ol a.s zor s zá gi 1 á te gat á. sót. fö.b&mtr&p pesti lâ§&* ga iá sa a Fran tarier Lokslaftxeiă®? sßk• éíssts Berlin, január 15. (MTI.) Abból a?, alkalomból, hogy Ribbentrop biro­dalmi külügyminiszter budapesti látogatása véget ért, a Frankfurter Lokalanzeiger a többi közt igy ir: Magyarország kétségtelenül tu­datában van köt élességének az uj Európáért folyó közös véde-mi harc­ban. Budapesten mindig élénk meg­elégedéssel veszik tudomásul, hogy éppen Németország messzemenő megértést tanúsít a magyar telje­sítmények és törekvések iránt A birodalmi külügyminiszter buda­pesti látogatása uj náértföldlkő azon az utón, ameívet Németországnak és Magyarországnak meg kell ten« műk' ■> {%.} A népek m emberség történet#- hen csak akkor tudtak és tudnak maradandót alkotni, tartósan fenn- maradni, ha elhivatottságuk van, $zaz más szavakkal; az egyetemes emberiség szempontjából szükséges, létezésük. A magyarság elhivatott­sága a Kárpátok medencéjében műi­dig a kiegyenlítés, az átv1 felezés volt, Kiegyenlíteni a kelet és nyupat, észak és dél felől összecsapó erőket és átvinni as eszméket, gondolato­kat nyugatról keletre, délről észak­ra. Egész történelmi múltúnk ennek az elhivatottságnak teljesítése és eh­hez igazodott mindenkor külpoliti­kai magatartásunk. A szentlstvám magyar birodalom ezt a hivatást töltötte he az Árpádok idején a Nyu­gat és Bizánc, majd a keresztény műveltség és a keleti pogányság keb lőtt kiegyenlítve, védekezve és tá­madva. Ezt a hivatást töltötte be a törökökkel vívott évszázados har= ©ok során és ezt a hivatási tölti b© ua, amikor az európai civilizációt védi a keleti barbarizmussal szem­ben. Mindezidáig voit egy tényező, amely állandóan befolyásolta a ma­gyar külpolitikát; az ellentét észak és dél, a germánság és a laiinság kö­zött. A világháborút követő katak­lizmában ez a, tényező politikailag is megszűnt, Észak és dél, a német .nemzeti szocialista birodalom és a fasiszta olasz birodalom ideológiai­lag és bajtársiam talált egymásra abban a küzdelemben, amelyet mindkettő évezredek óta folytat 'Európáért. A Berlin—Róma tengely minden politikai, eszmei és katonai közösségen túl, történelmi szem­pontból megítélve, legelső sorban a germánság é$ a latiniiás egyesülését felenti az Európáért küzdő arcvenv- lon. Magyarország a múltban a kül­politikai következményeknek meg­felelően hol. az egyik, hol a más‘;k felet erősítette és egyaránt vett át kultúrát, művelődést, eszméd mind­kettőtől, a maga arcára formálva, magyarrá tev© és továbbadva kö­tetre azt, így történhetett, hogy az európai politika mostani, kijegecesedésének kezdetén Magyarország volt az első állam, amelyet szőrös baráti kapcsa latok fűztek úgy Olaszországhoz, mint Németországhoz. Ezek a baráti kapcsolatok nemcsak a sorsközös- ségera és a közös célokon nngeálak, I hanem ősi hagyományokon, a me» j lyek feloldódtak a magyarság szel- j lenrségében és vérében. Amilyen j mércékben befolyásoltak n magyar ! fejlődést a «lármán kultúrkör, ugyan- 3 olyan mértékben hatott a latin szel- ] lem és most,-amikor az egyik a fa- j sizmusbaii, a másik a nemzeti szó- j eialízmusban jut kifejezésre, Ma- ; gyarország megtalálta a maga esz- ■ méít, amelyek a szeutistvání góudo- | laton, Széchenyi kategóriáin és u i szegediek politikai tételein nyugsza­nak. S®g a fasizmus az államét, a. aieuizeii szocalsznius r népet állBcí- fa he, mint minden jognak a forrá­sát és a közösségi élet kiteljesedését, addig a magyarság a nemzet fogai- mára építette fel eszméit. Mint a mulfban mindenkor, most is szinté- j sdsét adja Magyarország Európának j a maga sajátos magyar formáival. ’ A Berlin—-Róma tengely budapesti »yulváaya tehát m @ls© pillanattól ; MILÁNÓ, január 15. Ciano gróf ©1 asz külügyminisKter budapesti utazásának bi- rét valamennyi nag>T északolasssorsKÓgi ísp, a Popoío d'Iialiáva! az élén, feltűnő he­lyen közli. Megemlékeznek ez alkalommal sí lapok arról, hogy a magyar főváron mi­lyen ünnepélye» fogadtatást koszit elő a fasiszta Olaszország ktilügvmin szterének. A Corriere della Sera kiemeli, hogy C'ano utazását Magyarországon a legnagyobb megelégedéssel kísérik. Ez az utazás is biztosítéka rmnak, hogy Magyarország büszkén halad együtt a tengelyhatalmak­kal a győzelemhez vezető utón A szerda reggeli lapok vezető helyen közük Cano gróf külügyminiszter ma­gyarországi utazását, amelyet Iloríhy Mik­lós kormányzó és a magyar kormány meghiváisára tesz. Á lapok szőről-szóra is­mertetik a Magyar Távirati Iroda jelenté­sét. (MTI.) MasvsrersTéw vid&hástya a kommual zrmss Ciano Magyarországon szellemmel, lélekkel, vérrel, munkái­val hozzá is kell járuljon kialaidtä/» sóhoz. Különös örömmel üdvözöljük ezért Magyarországon Öaleazzo Cia° no grófot, az uj olasz birodalom fia-* tál külügyminiszterét, akit személy szerint a legmelegebb rokenszenv és barátság szálai fűznek a magyar­sághoz. Üdvözöljük benne Viktor Emánuel császár és király őfelségé­nek és Magyarország nagy barátjá­nak, a Dúcénak és ezzel a megújító- dóit latin szellemiség képviselőjét, amelvmek Magyarországon mindig ieievény talaja és mély tisztelettel körülvett otthona volt. Ci-an-o gróf olasz külügyminiszter kis ereiével együtt ma délelőtt 10 órakor ér­kezett meg Budapestre. Fogadására meg je leniek a. pályaudvaron a kormány tagjai Bárdos sy László min sz 'érelnök és külügyminiszter vezetésével, a budapesti diplo­máciai kar a német és olasz követtel az élén. Megjelentek továbbá az egyházi, ka­tonai és polgári hatóságok képviselői, g budapesti olasz fasc o fekte egyenruhas diszoszt aga, a budapesti olasz kolónia küldöttsége, a magyar hazafias alakulatok és a honvédség égy diszszázada. Az olasz külügyminiszter vonata pontosan 10 órakor futót: be az állomásra. Lapunk zártakor kezdődőit meg a pályaudvaron az ünnepélyes fogadtatás. dana tsrút uiazása s taráfsásmasnyllvámtlása Róma, január IS. Mértékadó poc­iit lkai körökben ma kijelentették, hogy az olasz közvélemény őszinte öltömmel üdvözli Ciano gróf ma­gyarországi utazását, amely újabb megnyilvánulása az Olaszországot és Magyarországot egybe fűző ha­gyományos meleg barátságnak. A két ország kapcsolatai a szívé­lyes és szoros együttműködésen alapszanak és ennek az együttmű­ködésinek a keretébe tartozik az olasz külügyminiszter mostani lá­togatása is. A két ország együttműködése most beleilleszkedik annak a nagy küzdelemnek a keretébe, amelyet Olaszország és Magyarország szö­vetségeseik oldalán a közös ellen- : ség, elsősorban a bol&evizmUfS ellen I folytatnak, amellyel kapcsolatiban Magyarországnak már 20 évvel ez­előtt fájdalmas tapasztalatai voltak, I Mértékadó politikai körökben i hangoztatták továbbá, hogy Ciano gróf látogatásának jelentősége a. i Budapesten várható hivatalos meg- I nyilvánulásokban fog megmutat- i kozni. ; Az olasz lapok egyébként első o»l- I dalon foglalkoznak a külügyminisz- I tér budapesti látogatásával és nagy ! részletességgel ismertetik a Magyar j Távirati Iroda, valamint a magyar 1 sajtó kommentárjait. (MTI ) BSmkém ftafad Magsraroraä? eisrölf a tenselyhaialmakkai Bőma, január 15. (MTI.) A Ştefani iroda diplomáciai munkatársa Ciá­né gróf külügyminiszter magyaror­szági utazásáról azt írja, hogy Olaszország Magyarországban védő­bástyát lát a boisevizmus ellen. A | Duce főmunkatársának budapesti 1 Utazása különös jelentőségű, mert

Next

/
Thumbnails
Contents