Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-13 / 9. szám

X ÖS* 'iiafOlL é'Wtti&'f&Mlú Ö. Iggdfafflk ül Í1 M 3 is b g if SzmcsztSsís 62 fefaáÉfm ate!: Kalozsf'r» SSir'-aísí IS., f. 333;3t. Ts’î-an: tt—33. Kyeiiîla: geveten-fitsa ß. tîâsî. îsleiais sz.: 2S—23 caiawiS'WflM^iw aLBPÎîOîia: BIRTHfl MIKLÓS Äs egy alcapat Az; ©lass sép vezérének sugalma- zására készült Forzano-darab muna- p! kolozsvári bemutatása kedvez© alkalmai nyújtott a magyar társa­dalomnak arsa, kegy egymás mellé helyezve, összemérhesse a népek po­litikai történelmében döntő tényező­ként szereplő eszméket. Ha egyálta­lán volt még valaki, aki a mai na­pig sem nyugodott belé abba, hogy az egyszer lejárt eszmény eket, a mnggyá foszlott jelszavakat soha többé feltámasztani, nem lehel, az most hitetlen Tamásként ujját is­mét behelyezhette az emberiség egyik vérző sebébe, a megpsufolt és kudarcba lökött népuralmi r@nd- szerbe. Nem sokkal a vüágzapás megin­dulása ©l©u Surópaszerte akadtak olyanok, akik lelki tépdödéseik közben., mint rögeszméhez, időnként visszatérlek ahhoz az elharapózott göudolathoz, hogy a nemzetek gaz­dasági és művelődési versenye tu­lajdonképen két politikai rsndszsr korlátái között, a népuralmi és pa» aancsuralmi államszervezet sarlódé telületén játszódik le. De amikor ©zek a jóhiszemű, lesajnálandó em­berek ugyanannak & mérlegnek a lét serpenyőjébe helyezték a két rendszert, a történelem már döntött: végső és visszavonhatatlan törvény­ként kimondta, hogy a fejlődés csak előre halad, visszafelé soha, Amin az emberiség egyszer keresztülment, ahhoz soha többé vissza nem térhet, amiből egyszer kígyór'vult, azzal többé nem lehet kísértésbe hozni. A rossz hangzású demokrácia azok kö­zé a történelmi kellékek közé tartó- zik, amelyek végkénen lomtárba kö­rűitek és seha többé nem adnak olyan sriniá^ékot, amelyben rájukv Is szükség volna. A demokrácia, mint államszerve*- leü elv, amikor mesemadárként íel- roppentették, elméiéiben nagysze­rűen bevált, Az athéni görög állam­ban, a bölcs nyugalom és a művé­szetek szeretet© uralkodott megkí­sérelték a megvalósítását Népural­mi értelmezésben valami olyasféléi jelenteit, hogy a népi tömeg, foko­zatos képviselet utján, felfelé kiépí­ti önkormányzatának meghízott szerveit, Az ilyen államépátmény csúcsán elhelyezkedett tágabb, vegy szőkébb tanács Így a nép megbízá­sából intézte volna az államügyeket. Abban az időkéit a történelem ólom­lábon járt, tehát ezeknek a bölcs öregeknek bőven volt idejük finom dialektikával, a maguk okoskodásá­nak élvezésével vitázni a közügyek fölött. Mégis megtörtént, ami tör­vényszerű és előre látható volt: a ki­zárólagos politikai tekintéllyé emelt, de minőségben elmaradt nyers tö­meg szervezetlenül beáramlott as állam finom géperőiébe; az éles hang s a számszerű tömeg súlyosabb leli a higgadtságnál, az okos sző- aáh S ennek a helyzetnek egyenes kővetkezményeképen az érvényesü­lésre vágyó politikusnak előbb gaz­dagnak kellett lennie, hogy meg bir­ja vásárolni a csőcselékké sülyoclt szavazó tömeg jóindulatát. Az at­héni állam kitórithetctlenül haladt az elsulytalanodás utján. Végül Mss b&Ütóerek zsákmánya lett s még arra sem volt elég méltósága, hogy múltjához illő viadalban ma­radjon alul. Az athéniak megdöbbentő példája végigvonult az emberiség történel­mén; a. népeik nem okultak mások balesetén, Mert Periklészek és Srác- húsok kevesen vannak s azok is for­radalmároknak, törvény ttpróknak tűntek fel a tétlenségben megnyugvó népek előtt. Hűma köztársasága is a megvesztegetés melegágya volt, amíg nem jött az egy-kéz rendszere. Egy férfiú kellett mindül, aki tör­hetetlen akarattal, önerejébe és né­pe kitartásába vetett bizalommal, az eljövendőbe messzin© furt tekintet» tel. a tömeg akarata ellenére ís m©g- valósitfa nagy terveit. Caesarnak, Hannibálnak, Napóleonnak kell jön­nie. Hitlernek és Mussolininak kell születnie, hogy összeg vüJtse a szét­szórt rendeket s az utolsó pillanat­ban viesrbántsa népéi a szétziláló­dás széléről. 'Nevezhetik parancsuralonmak, egy-kéz politikájának, egy—akarat­nak, aminek tetszik. Lényégében azt jelent^ hogy — ha egy népnek van Sitttfcauseje — egy euuvatott ember még az ellenséges történelmi ténye­zők közölt is révbe vezeti a felelős­ségére bizolt közösség kis hajóját. A vezetőember az idők adománya, a nemzeti hivatás és történelmi érzés, minőségértékelés legtökéletesebb kiteljesedésének hordozója. Ma, ami­kor az idő nem vár sem emberek huza-venájára, sem eszmék és köz­felfogás kiérésére, nincs célszerűbb rendszer az egy-akaraténál. Benn© van a biztosítéka annak, hogy a, kö­zösség — legyen az állam, vagy párt — azonnal vissza tud hatni az ese­ményekre, Tétovázás, a merik ázás és agyonbsszélés (obstrukció), ezek a szégyenletes és közönséges fogá­sok végleg ki vannak zárva a poli­tikai éleiből, Tévedés azt hinni, hogy az egy- kéz és egy-akarat államszervezet! rendszere tartalmat jelent, amelyet eóvszer valahol megvalósítottak s a többi nép, ha hasonló utrakra lép, 91ad6tBla|donßs: P A L L S 5 &> L Keioüsvár. Előfizeti«] árai:. hívein 2.78. ffli8?Edé’OT 8o féléire is, esést fetra 3?, ásni, kénytelen másolni, vagy utánozni« Ax egy-kéz rendszere csak szervezé­si forma. A lényeget a kérdéses nemzet leheli beié. Az egy-akarafc rendszer© tulajdonképen eljárási mód, _a régi árpádkori és nagy­hatalmi Magyarországon minden j,parlamentarizmus1' ellenére a ki­rály egy akaratja uralkodott — a 1 nemzeti közösség magatartása. a i külső hatásokkal szemben. Még csak egy kérdés maradt nyit­va: hogy mi a lényeg. A lényeg a nemzet egyetemességének java. Min­dig ennek megközelítésén igyekez­nek. Vari ország, ahol társadalom- szervezeti alapokra helyezik a bob dugulás lehetőségét, mint az uf Olaszországban. Kereshetik a nép­ben, vagy nemzetben ennek a bizto­sítékát. — ’Nevezhetik néplségnek, ssentistváni eszmének, szege??! gon- (tolatnak, ©szegezhetik is valameny- ayit. s ha a terv kisiklik valahol, vagy megkopik, uj ruhába öltözte­tik, másképen közelítik meg, mert a lényegnek, a ke -jónak minél gyor­sabban és minél nagyobb mérték­ben meg kell valósulnia. Lumpur birtokbavétele milyen eío~ nyökkel jár Japánra nézve: 1. Japán liarcirépülői most. már Szingapúr felé kisérhetik a bomba- ve tőket, tekintve, hogy közel van­nak a kiinduló légi támaszponthoz,. 2. A nyugat- és keletmaiájföldi tengerparton harcoló brit csapatok összeköttetését elvágták. 3. A terep most már mentes na­gyobb akadályoktól a félsziget csú­csáig. 4. A japánok, hátulról támadva, elfoglalják a maiakkal szoros part­ját. (MTI.) Elkeseredett hireols Maiakká körűi Szingapúri jelentés szerint a japán re­pülök bombatámadásai megszakították a brit közlekedés vonalakat. Igen súlyos bombatámadás ér'e Malakka vidékén a T am piaitól mintegy 16 kilométerre levő ieltongot s ugyancsak bombázták a r»** íakkai szorosban levő Muar kikötőjét, ami 190 kdométerre fekszik Szingapúr tob Malakka nyugati részén elkeseredett; karcok folynak. A.japán kormány hírszolgálatának saj­tótájékoztatója a malájí szultánok sorsá­ról hozzg intézett kérdésre kijelentette, hogy véleménye szerint a maíáji fejedel­mek készségesen hajlandók együttműköd­ni Japánnal Angol hősiesség««» TOKIÓ, január 13. M nt a Dornei-iroda a malájföld arcvonalról jelenli, Shentor Thomas, Maláj*!öld főkormányzója Szín gapurból Kálikul iába menekült. Január 11-én beszédet intézett az angol harci erőkhöz és ebl>en a következőket jelen tette ki: — Védje'ek állásaitokat az utolsó pil­lanatig! (MTL) r-ju -w Vfretfai-fc«-. i.*fc - a — " H«dláltep®f Japán és Heiland­ggg ^ ^ p mm ^ B m w « *iP€ttnuv©-í®T©KP© Kanyszepireiíe «papsaxaii Holland-I r?-cSi& ellenséges nia^afá'" « Iv@i°Bas&g f®g?terP9l is Isésas megvédeni ©ddigi semlegessé gőte Az envdpai sos-slcözdsség és együttmü* kftűés állt a budapesti magya*-német wm AnhA^záiésak k&zéDDontlában 4rOKIO, január 13. áTNB.) Hivatalos közleményben iudtul adják, hogy HoUandimÜa ellenséges magatartása Japánt rákényszeritetíe a már jelenteti katonai müveidre és ilyenformán a két ország közöli ha« őiállapot áll fenn. ! A kormány tájékoztató irodája I hétfőn este hivatalos közleményt : adott ki, a Japán és Hollandindia I között beállott hadié 11 apót tál kap- ; csolatban és ebben többek között ? ezeket jelentette ki: ] Hollandindia kormánya közölte a ; japán kormánnyal, hogy tekintettel I Japánnak az Egyesült-Államokkal ! és az angol birodalommal való el- I lenségeiskeidésére, minthogy HoJ- ! ián dindia ezekkel az államokkal ' lelválaszthatatlanul össze van köt- I ve. kénytelen megállapítani, hogy ! Holl an din dia és Japán között hadi- ; állapot van. Holtan din dia harci erői i különböző ellenséges cselekménye­iket hajtottak végre Japánnal szem- i ben, Japánnak nincsenek eilJenséges ; szándékai Hollandinál a artatian la­I kosságával szemben. Tekintettel 1 azonban annak szükségességére, ; hogy Hollandindia ellenséges eljá- ; rásával szembeszálljon és az ott la- 1 kó japánok életét és tulajdonát vé­lj delemben részesitise, japán katonai ; és tengerészeti barei erők január ! 11-én megindították a katonai had- j művelet ékeit, a hol lan din diai harci \ erők ellen. (MTI.) I Mint Delhiből jelentik. Şir Archfbaid Ta* I vei' tábornok hétfőn alakilag lemondott az ; indiai csapatok feletti íoparan-sHokságrol, I hogy átvegye uj parancsnokiad hatáskörét, j amely tudvalevőleg Burmára. HoIlnudTruíiára I és a Fülop-szigetokre terjed ki. V’avel napi- i parancsban vett bacont az indiai csapatoktól í és háncsulvoata, hogy a veszély egvre köze” ledik. (MTI.) A enalájl szövetséges éllemofe k®i*mányzósági épslkfcn m&én sászlé less« SANGHAJ, január £3, Kuala I a maíáji szövetséges államok korai leng annak jeléül, kegy az egész vé ipátok már vasárnap délben mefjkea PWTfoa ős délután @ óra 38 porckor Kuala Lumpur elfoglalásával újabb jelentős lépést tettek Sainga/- pur felé. Abból a tényből, hogy az angol védők nem egészen 24 óra alatt kénytelenek voltak elhagyni állásaikat Szingapúr kapujában, kitűnik a japán emberanyagnak, felszerelésnek és katonai yezetésr «ínpurhól érkezett jelentés szerint títyzósági épületéi japán zászló os ja íján kézben van. A japán csa­lták bevonulásukat Kuala Lum* íz egész város birtokukban volt, nek óriási fölénye. Kuala Lumpur elvesztésével az angolok k&ucsuk- iparuk középpontját adták ki ke­zükből. Szingapúr ostromának utolsó szakasza megnyílt _ mondjak a malájföldi helyzet hirfejtegetői.. Egyúttal rámutatnak, hogy Kuala

Next

/
Thumbnails
Contents