Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-13 / 9. szám
X ÖS* 'iiafOlL é'Wtti&'f&Mlú Ö. Iggdfafflk ül Í1 M 3 is b g if SzmcsztSsís 62 fefaáÉfm ate!: Kalozsf'r» SSir'-aísí IS., f. 333;3t. Ts’î-an: tt—33. Kyeiiîla: geveten-fitsa ß. tîâsî. îsleiais sz.: 2S—23 caiawiS'WflM^iw aLBPÎîOîia: BIRTHfl MIKLÓS Äs egy alcapat Az; ©lass sép vezérének sugalma- zására készült Forzano-darab muna- p! kolozsvári bemutatása kedvez© alkalmai nyújtott a magyar társadalomnak arsa, kegy egymás mellé helyezve, összemérhesse a népek politikai történelmében döntő tényezőként szereplő eszméket. Ha egyáltalán volt még valaki, aki a mai napig sem nyugodott belé abba, hogy az egyszer lejárt eszmény eket, a mnggyá foszlott jelszavakat soha többé feltámasztani, nem lehel, az most hitetlen Tamásként ujját ismét behelyezhette az emberiség egyik vérző sebébe, a megpsufolt és kudarcba lökött népuralmi r@nd- szerbe. Nem sokkal a vüágzapás megindulása ©l©u Surópaszerte akadtak olyanok, akik lelki tépdödéseik közben., mint rögeszméhez, időnként visszatérlek ahhoz az elharapózott göudolathoz, hogy a nemzetek gazdasági és művelődési versenye tulajdonképen két politikai rsndszsr korlátái között, a népuralmi és pa» aancsuralmi államszervezet sarlódé telületén játszódik le. De amikor ©zek a jóhiszemű, lesajnálandó emberek ugyanannak & mérlegnek a lét serpenyőjébe helyezték a két rendszert, a történelem már döntött: végső és visszavonhatatlan törvényként kimondta, hogy a fejlődés csak előre halad, visszafelé soha, Amin az emberiség egyszer keresztülment, ahhoz soha többé vissza nem térhet, amiből egyszer kígyór'vult, azzal többé nem lehet kísértésbe hozni. A rossz hangzású demokrácia azok közé a történelmi kellékek közé tartó- zik, amelyek végkénen lomtárba körűitek és seha többé nem adnak olyan sriniá^ékot, amelyben rájukv Is szükség volna. A demokrácia, mint államszerve*- leü elv, amikor mesemadárként íel- roppentették, elméiéiben nagyszerűen bevált, Az athéni görög államban, a bölcs nyugalom és a művészetek szeretet© uralkodott megkísérelték a megvalósítását Népuralmi értelmezésben valami olyasféléi jelenteit, hogy a népi tömeg, fokozatos képviselet utján, felfelé kiépíti önkormányzatának meghízott szerveit, Az ilyen államépátmény csúcsán elhelyezkedett tágabb, vegy szőkébb tanács Így a nép megbízásából intézte volna az államügyeket. Abban az időkéit a történelem ólomlábon járt, tehát ezeknek a bölcs öregeknek bőven volt idejük finom dialektikával, a maguk okoskodásának élvezésével vitázni a közügyek fölött. Mégis megtörtént, ami törvényszerű és előre látható volt: a kizárólagos politikai tekintéllyé emelt, de minőségben elmaradt nyers tömeg szervezetlenül beáramlott as állam finom géperőiébe; az éles hang s a számszerű tömeg súlyosabb leli a higgadtságnál, az okos sző- aáh S ennek a helyzetnek egyenes kővetkezményeképen az érvényesülésre vágyó politikusnak előbb gazdagnak kellett lennie, hogy meg birja vásárolni a csőcselékké sülyoclt szavazó tömeg jóindulatát. Az athéni állam kitórithetctlenül haladt az elsulytalanodás utján. Végül Mss b&Ütóerek zsákmánya lett s még arra sem volt elég méltósága, hogy múltjához illő viadalban maradjon alul. Az athéniak megdöbbentő példája végigvonult az emberiség történelmén; a. népeik nem okultak mások balesetén, Mert Periklészek és Srác- húsok kevesen vannak s azok is forradalmároknak, törvény ttpróknak tűntek fel a tétlenségben megnyugvó népek előtt. Hűma köztársasága is a megvesztegetés melegágya volt, amíg nem jött az egy-kéz rendszere. Egy férfiú kellett mindül, aki törhetetlen akarattal, önerejébe és népe kitartásába vetett bizalommal, az eljövendőbe messzin© furt tekintet» tel. a tömeg akarata ellenére ís m©g- valósitfa nagy terveit. Caesarnak, Hannibálnak, Napóleonnak kell jönnie. Hitlernek és Mussolininak kell születnie, hogy összeg vüJtse a szétszórt rendeket s az utolsó pillanatban viesrbántsa népéi a szétzilálódás széléről. 'Nevezhetik parancsuralonmak, egy-kéz politikájának, egy—akaratnak, aminek tetszik. Lényégében azt jelent^ hogy — ha egy népnek van Sitttfcauseje — egy euuvatott ember még az ellenséges történelmi tényezők közölt is révbe vezeti a felelősségére bizolt közösség kis hajóját. A vezetőember az idők adománya, a nemzeti hivatás és történelmi érzés, minőségértékelés legtökéletesebb kiteljesedésének hordozója. Ma, amikor az idő nem vár sem emberek huza-venájára, sem eszmék és közfelfogás kiérésére, nincs célszerűbb rendszer az egy-akaraténál. Benn© van a biztosítéka annak, hogy a, közösség — legyen az állam, vagy párt — azonnal vissza tud hatni az eseményekre, Tétovázás, a merik ázás és agyonbsszélés (obstrukció), ezek a szégyenletes és közönséges fogások végleg ki vannak zárva a politikai éleiből, Tévedés azt hinni, hogy az egy- kéz és egy-akarat államszervezet! rendszere tartalmat jelent, amelyet eóvszer valahol megvalósítottak s a többi nép, ha hasonló utrakra lép, 91ad6tBla|donßs: P A L L S 5 &> L Keioüsvár. Előfizeti«] árai:. hívein 2.78. ffli8?Edé’OT 8o féléire is, esést fetra 3?, ásni, kénytelen másolni, vagy utánozni« Ax egy-kéz rendszere csak szervezési forma. A lényeget a kérdéses nemzet leheli beié. Az egy-akarafc rendszer© tulajdonképen eljárási mód, _a régi árpádkori és nagyhatalmi Magyarországon minden j,parlamentarizmus1' ellenére a király egy akaratja uralkodott — a 1 nemzeti közösség magatartása. a i külső hatásokkal szemben. Még csak egy kérdés maradt nyitva: hogy mi a lényeg. A lényeg a nemzet egyetemességének java. Mindig ennek megközelítésén igyekeznek. Vari ország, ahol társadalom- szervezeti alapokra helyezik a bob dugulás lehetőségét, mint az uf Olaszországban. Kereshetik a népben, vagy nemzetben ennek a biztosítékát. — ’Nevezhetik néplségnek, ssentistváni eszmének, szege??! gon- (tolatnak, ©szegezhetik is valameny- ayit. s ha a terv kisiklik valahol, vagy megkopik, uj ruhába öltöztetik, másképen közelítik meg, mert a lényegnek, a ke -jónak minél gyorsabban és minél nagyobb mértékben meg kell valósulnia. Lumpur birtokbavétele milyen eío~ nyökkel jár Japánra nézve: 1. Japán liarcirépülői most. már Szingapúr felé kisérhetik a bomba- ve tőket, tekintve, hogy közel vannak a kiinduló légi támaszponthoz,. 2. A nyugat- és keletmaiájföldi tengerparton harcoló brit csapatok összeköttetését elvágták. 3. A terep most már mentes nagyobb akadályoktól a félsziget csúcsáig. 4. A japánok, hátulról támadva, elfoglalják a maiakkal szoros partját. (MTI.) Elkeseredett hireols Maiakká körűi Szingapúri jelentés szerint a japán repülök bombatámadásai megszakították a brit közlekedés vonalakat. Igen súlyos bombatámadás ér'e Malakka vidékén a T am piaitól mintegy 16 kilométerre levő ieltongot s ugyancsak bombázták a r»** íakkai szorosban levő Muar kikötőjét, ami 190 kdométerre fekszik Szingapúr tob Malakka nyugati részén elkeseredett; karcok folynak. A.japán kormány hírszolgálatának sajtótájékoztatója a malájí szultánok sorsáról hozzg intézett kérdésre kijelentette, hogy véleménye szerint a maíáji fejedelmek készségesen hajlandók együttműködni Japánnal Angol hősiesség««» TOKIÓ, január 13. M nt a Dornei-iroda a malájföld arcvonalról jelenli, Shentor Thomas, Maláj*!öld főkormányzója Szín gapurból Kálikul iába menekült. Január 11-én beszédet intézett az angol harci erőkhöz és ebl>en a következőket jelen tette ki: — Védje'ek állásaitokat az utolsó pillanatig! (MTL) r-ju -w Vfretfai-fc«-. i.*fc - a — " H«dláltep®f Japán és Heilandggg ^ ^ p mm ^ B m w « *iP€ttnuv©-í®T©KP© Kanyszepireiíe «papsaxaii Holland-I r?-cSi& ellenséges nia^afá'" « Iv@i°Bas&g f®g?terP9l is Isésas megvédeni ©ddigi semlegessé gőte Az envdpai sos-slcözdsség és együttmü* kftűés állt a budapesti magya*-német wm AnhA^záiésak k&zéDDontlában 4rOKIO, január 13. áTNB.) Hivatalos közleményben iudtul adják, hogy HoUandimÜa ellenséges magatartása Japánt rákényszeritetíe a már jelenteti katonai müveidre és ilyenformán a két ország közöli ha« őiállapot áll fenn. ! A kormány tájékoztató irodája I hétfőn este hivatalos közleményt : adott ki, a Japán és Hollandindia I között beállott hadié 11 apót tál kap- ; csolatban és ebben többek között ? ezeket jelentette ki: ] Hollandindia kormánya közölte a ; japán kormánnyal, hogy tekintettel I Japánnak az Egyesült-Államokkal ! és az angol birodalommal való el- I lenségeiskeidésére, minthogy HoJ- ! ián dindia ezekkel az államokkal ' lelválaszthatatlanul össze van köt- I ve. kénytelen megállapítani, hogy ! Holl an din dia és Japán között hadi- ; állapot van. Holtan din dia harci erői i különböző ellenséges cselekményeiket hajtottak végre Japánnal szem- i ben, Japánnak nincsenek eilJenséges ; szándékai Hollandinál a artatian laI kosságával szemben. Tekintettel 1 azonban annak szükségességére, ; hogy Hollandindia ellenséges eljá- ; rásával szembeszálljon és az ott la- 1 kó japánok életét és tulajdonát vélj delemben részesitise, japán katonai ; és tengerészeti barei erők január ! 11-én megindították a katonai had- j művelet ékeit, a hol lan din diai harci \ erők ellen. (MTI.) I Mint Delhiből jelentik. Şir Archfbaid Ta* I vei' tábornok hétfőn alakilag lemondott az ; indiai csapatok feletti íoparan-sHokságrol, I hogy átvegye uj parancsnokiad hatáskörét, j amely tudvalevőleg Burmára. HoIlnudTruíiára I és a Fülop-szigetokre terjed ki. V’avel napi- i parancsban vett bacont az indiai csapatoktól í és háncsulvoata, hogy a veszély egvre köze” ledik. (MTI.) A enalájl szövetséges éllemofe k®i*mányzósági épslkfcn m&én sászlé less« SANGHAJ, január £3, Kuala I a maíáji szövetséges államok korai leng annak jeléül, kegy az egész vé ipátok már vasárnap délben mefjkea PWTfoa ős délután @ óra 38 porckor Kuala Lumpur elfoglalásával újabb jelentős lépést tettek Sainga/- pur felé. Abból a tényből, hogy az angol védők nem egészen 24 óra alatt kénytelenek voltak elhagyni állásaikat Szingapúr kapujában, kitűnik a japán emberanyagnak, felszerelésnek és katonai yezetésr «ínpurhól érkezett jelentés szerint títyzósági épületéi japán zászló os ja íján kézben van. A japán csalták bevonulásukat Kuala Lum* íz egész város birtokukban volt, nek óriási fölénye. Kuala Lumpur elvesztésével az angolok k&ucsuk- iparuk középpontját adták ki kezükből. Szingapúr ostromának utolsó szakasza megnyílt _ mondjak a malájföldi helyzet hirfejtegetői.. Egyúttal rámutatnak, hogy Kuala