Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-12 / 8. szám

x tó* ■ i :■!$„ jüktsaáir im ifÄ», 3, S2ÄHL' Iii io §îff?BS2S6iig &s 5iîaSâ?îîîîîaîs r„ ILflPITOffll: KSatmalaManss: PIUI# *.. ÎL lltf^atev U., I. sm]9\i Tslilw: li—33. t.:?sn,'a: IS it H T S$ II II I If I Ú ^ Kolozsvár. ElSlizsUsl árak: baronia 2.73» Kawsîesuslsa ö. száaa. îolofeo sz,: 28—23 "*• ” * ” ■* Kl 1 st L U O mws&ém 8„ félévre 1S„ oofesi évre 32 39*f§„ 1 s MAROSVÁSÁRHELY, január !?■ (Az El­lenzék tudósítójától.) Az Erdéivi Fart maros vásárhelyi és üiarosicrdareegy^J tagozatának .központi intérőbi/Oitsága vasáruin déle ott ülést tartott 3 kuiturpaloía kifetenaébeu. Az ülés iránt nsgy érdeklődés nyilvánult meg és nemcsak az intézői? zol'tsági 'tagok közül jelent meg mindenki, hanem vidékfő is szá­mos érdeklődő érkezett a gyűlésre. Az mtéző- bizotuági ülésre központ: kiküldöttként Albrecht Dezső, a párt központi aleinóké és Páll György dr. központi admims/trativ fő* titkár érkeztek Maroívásarke yré. Az ülésen résatvett még Nagy Endre a ű<aro3rásáí*hc)yi tagosat ügyvezető elnökén kívül Di’ha i ibor, Bogdán István, & Nemzeti Munkaki zpohit ke* lyi elnöke. Balázs Béta ügyész Paiffy Károly ókosfalvi rcf. elkész, országgyűlési képviselő, dr. Szilágyi Olivér és dr. Biró István ország­gyűlési képviselők, Bálint Endre Veress Egyed a szászrégeai lap szerkesztője és »okar?. mások. A gyűlést Nagy Endre ügy vezető alelnök nyitoüta meg és megnyitóbeszédeken üdvö* zö te a meg jelenteket, Estess áldását kért© a tagozat munkájára. — Atíja az Isten — mondotta beszédében hogy a magyar nemzet ma is kellő iisuo“ gatást adhasson a hadseregnek Üdvözölte Albrecht Dezsőt. Páll György dr.-t és Pálffy Károlyt megjeleaé-ük alks'- mávatL Slfefecftt BszsS As elnöki megnyitó nstaa emelkedett szó­lásra Albrecht Dezső és a meg jelentlek nagy figye me körött beszédét elmondotta. Beszédének veleje hitvallás volt az erdélyi termékenyítő munka mellett és az erdélyi lakosság állásfoglalása szélesebb magyarság kereteiben. $ ma sorsdöntő árakban a ki­alakulóban levő uj európai világrendet megszűrő világ kataklizmájában. Bejelentette, bogy Teleki Bé.a gróf, az Er­délyi Párt elnöke legnagyobb sajnálatára nem tudott eljönni a gyűlésre. Fontos közügyek akaáá yozták. — így rám bára’t a nagy szerep —- mon­dotta —. hogy helyettesítsem és beszámoljak arról, hogy o. magyarság milyen feladatok-- megoldása elolt áll a mai nehéz biSkhen és hogyan oldhatja meg ezeket a teladciokaí Mi, akik a mé ységből kerültünk ki, aggodalom* mai figyeljük a világ vajúdását és nézzük a vajúdó államokat és igyekszünk megtalálni a isslyzet megoldását. A változások o yan ne“ gyök. hogy ilyen változások évezredenként szoktak előfordulni az emberiség történeté­iben. Különböző hatalmi kérdésekben a viiág* hatamak összetűztek. Ez robbantotta ki a háborút. Vázolta a hatalmából megfosztott olasz és német nép hősies küzdelmét, a magyarság életének sorsszdlemét a ffiémei év olasz ha“ tálraak me’lett. — Csakis tőlük és Telük egvütt remélhet­jük sorsunk jobbrafordulását. 1870 előtt mind Olaszország, mind Németország kis államok­ból á lőtt. Németország háromszáz fejedelem" séghól, Olaszország tizenkét kisebb államból. Magyarország egyik nagy külügyminisztere, Ándrássy Gyula vetette fél, hogy Magyaror­szágnak együtt kel! haladnia p német bíró" dalommal- Azóta a két állam szekere szóró* $an együtihaladí. Régi államok ezt a megerő­ 99 södést aem akarták tudomásul verni;' és szö­vetségek lánco atát hozták- De az erő kövtr telte a helyét a nap alatt. Európa közepéi» uj hatalom képződött, a Berlin—Rómaién- gely és láthatjuk a régi terméssed törvényt, hogy a szélek a központ felé sodródnak. Példa erre Magyarország is, melynek elssa" kadt szélső területei, mind sorban visszajön­nek a központhoz. Magy srortzá-got is e*a& Budapestről lehel kormányozni. — Ez az uj európai k alakűlá? a német és class népet az őt rmegi iető méltó helyre juttatta, ugyanakkor a rnagyat nép e-s-pjét is megerősítették, mert c: magyar nép a tengely kiegészítő, előretolt bástyája* Ezután vázolta, hogy Európa az «laő vi- I iághábora követkéz teheti elszegényedett Ad" ) dig a világ felett Európa ura kedott, nem j fegyverekkel, de tőkéje után. A befolyás ; egyre csökkent, a világháború következtében j Európa tőkéje felmorzsolódott és Amerika &a ; Japán is részt követeli magának a halálom­ból. A gyarmatokon fe ébredezlek az önálló­sulási álmok. Vdág’os következménye ennek a folyamatnak és az egész vitáson éirényesiilt. Ennek következményében állott be szakadás az európai á iamok között. — Ebben a Viharban állja Magyarország a vártát. Netís látom igazolva a borúlátást, hogy ebben nemzeti tragédiánkat nézzük- A magyarságnak egyetlen nagy tragédiája volt: Mohács, amelv elpusztította a lakosságnak több, mint felt. A másik tragédia Tr'anon volt. Mégis más Szemmel nézzük az utóbbit, mert Tria«ion jelentette a független Magyar* ország megszületését. Magyarország ezer év óta először lett független állam. Az utóbbi kétszáz' év óta a magyarság sorsa á landőan javult. Az !9M)~es nemzetiségi statisztikai szerint sokkal jobban állunk, m'nl hatvan, évvel ezelőtt. Megy véghez tmljuk-e vinni ezt, attól függ további megmaradásunk. Példák állnak előt­tünk a múltból. Huss évvel ezelőtt is meg akarták csinálni s nagy átalakulást, de téves utakon ha adtak. A mai világhelyzet taas14, máiia erőkifejtésre kényszeríti a népet. Az ősi szegedi irányzat bár felülkerekedett dei­nem tudja még eredményeit learatni. Külföl­di példákra hivatkoznak ns’ndig, amikor belső átalakulásról beszélnek, de elfelejtik, hogy az a két aép. amely teljes á<alakulatát kivívta, űz és húsz évvel ezelőtt látóit hozzá ehhez a munkához. Nekünk előbb a hatalmi helyzetünket keli kivívni, és csak aziitán való­síthatjuk meg a vérvavá/’i behő átalakulást, Magyarországnak igen nehéz fed adat okkal keli megbirkóznia. Ezek a feladatok idő“ rendi sorrendben: a határok biztosítása, a belső rend megőrzése, a népi és ezociálit Magyarország megvalósítása Magyarország s, történelem folyamán több* szőr akarta est as utóbbi saáz év ioivsman megcsinálni. Albrecht Dezső ezután ezn’ékeirteíre a hall­gatóságot a nagy reformkorszakra, nsely 1770“ tői 184íHg tartott, símkor s magyarság aj* hói szembetalálta magát súlyos, nemzeti lé" tét veszélyeztető problémákká'. Magyarország ükkor a belső átalakulást választotta. Azért bukott el, mert nem tudott megbirkózni az egyesült orosz és osztrák önkényuralommal, és mert a nemzetiségei fe lázadtak. 19L9*berr újból felmerültek ezek a problémák, de ahe­lyett, hogy az állam létének biztositássra tö rekedtek volna, a belső táriadi'uzi kérdése­ket akarták előbb megoldani. Ezért kószák lölt ránk a második Mohács: Trianon — Újból ez a problem? mered a magyar ság elé. A magyarság jövője fordul meg azon, hogy melyik utat választja. Mi húszon két éven át megtanultuk, 'mii jeleni Magyar- országon kívül élni. Nem mondhatok mai egyebet, minthogy legfontosabb feladatunk Magyarország állami létének biztosítása, az. újjászervezés c?ak ezután követ kezhelik, Ugyanakkor azonban készüljünk el anií- ho-gy a magyar é/etet a magunk képére for má jus, hogy ©módon a gazdag és virágzó magyar éiet lebeioségét megteremtsük.Nem tagadhatjuk, hovy sok jogos k:vánság hang­zott el s magyar életben mutatkozó homá lyok és ellentétek kiküszöbölésére és rsey szüntetésére. ßem msflsSai limmlMi politikai párttal^ »S Vázolta ©autón a különböző pártok mes­terkedéseit, melyekkel az erdélyi képviselő­ket a maguk oldalára akarlak áll-tani és han­goztatta, hogy az erdélyi képviselőkkel a pártok csak sáncaikat akarták erősítem. Emelt hangon *ette hozzá: Nem megyünk semmiféle politikai párttal, mert nekünk meg kell maradnunk » hu­szonkét év alatt összekc váe roló doi í egység­ben. Állásfoglalásunkat három szempont határozza meg: I. A bécsi döntéssel megvont halár és ci határokon túl élő testvéreink állandó szerr védéséit figyeljük. Á nemzetiségi kérdés. 2. Nem vagyunk vakok és tudjuk, hegy majd­j nem etmvi idegen nemzetiség tért vissza ve ' Link haza. mint amennyi magyar. ?,■ Erdély * elszegényedett öt ven éven keresztül. Cseh el kell mennünk a Dunántúlra és azonnal lát* I juk a különbséget.-— Mit rónak ezek a kötelezettségek ms ránk? Az első pontnak a megoldása állami, feladat, hadseregünk állandó erőűitését köve teli, A nemzetiségekkel szemben állami egysé­gei, magyar életei kívánunk. A kisebbre- mindég egységes ugyan, ezt tapasztathattuk mi, amikor kisebbségben voltunk. A ma­gunk uj magyar honfoglalását esen a fr-K dön csak igy hajthatjuk végre­Először Eriilfí Se« felépíteni 99 Him Sétsáaes, So«re Hla^erorszdfi megtalál!* Seláegaiását**-— Fejlesztő munkát kell végeznünk s le* I rongyo'ódott Erdély felépítésére. Ha válasz“ j tanóra kell afelett, hogy Magyarország belső * átalakulásának szervezését kelbe előmozdíta­nom mkább, vagy pedig Erdélyt ke'í újjáépí­tenem, az elmúlt huszonkét év parancsa zug a fülemben. Először Erdélyt kell felépíteni! Ennek a lerongyo'ődott Erdélynek felépítése magyar faladat a magyarság nemzeti végvá­rát erősíteni és így «e egyeteme* magyarság érdekeit szolgálni.-— óvakodjunk a *®ép szavaktól, a körül í lengedező hlzelkedéstől. Gondoljunk Bocskay ! Istvánra, aki azt vá aszoíta- amikor megkér- j dezték tőle, hogy küldjön*e a főherceg kö* i vetet hozzá, hogy mi nem értünk sem a di«- ! lektikához, sem a retorikához nem értünk, ; meri a dolog ión vegét nézzük, népünk farát I akarjuk Mély erdéivi szemléletet látok ebben j az á lásfoglalásban. fis a szemlélet őrizte meg í ez erdélyi magyarságot ezer éven keyesztrU, I ez a fontos„ ezt kell mindig szem előtt tarte*- ; mink. A józan erdélyi szemlelet a fyárpátok j bástyájáról jobban átltekintheti az eeé,-­Európát, mint bárki hinné­lg® ftöveibeíSttk idegen példádat — Magyarország beállott ebbe a hatalmai folyamatba, arae ybol az uj Europa akar meg- születni. Hiszek abban, hogy ez az uj Európa nem papír államokkal akar kísérletezni, ha­nem ttíkm'-atbe vesz' az összes geopolitikai tényezőkéi és tekintetbe vesz-, a tengellyel szövetséges éj tárnok kormány térfiainak magé" tartását, Nem kétsége«, hogy Magyarország megtalálja a boldogulását, mért hiszen ezer évea keresetül easa a földi?® csak xsl taiitusk • megmaradni. Kockázatos veit Európa vedel" méhen kardot rántani és őrizni a Kárpátok gerincét minden beözönlő idegen nép él e.n. de a történelem megnsuíatt® hogy nekünk volt 'gazunk. A magyarság Sorsa a háború után Sói (A igazán. Olyan magyar életet akarunk, amely a múlttal számolva, az igaz magyar jelent, a magyar é'.etes és © magyar jöiől tartja szem előtt, * - ‘ " Ezután azokkal az irányzatokká1 fogtalko" zott, amelyek állandóan idegen példákai hoz­nak fel és idegen példára hivatkozva, terve" zik az átalakítást. — Meg vagyok, akadva ha ilyesmit hal ok. mely szerint a belső átalakulás a társads mi szervezkedésnek, berendezkedésnek és fej­lettségnek fokától függ. A fascizmus a régi íóraas birodalom á'mait tartotta sr.em előtt ü és minden jogot, éa mindéi» hatalmai: .az ál­lamból vont 1». Az államot állította a ncp é* nemzett fölébe. Az állam ezért a ha’.alom, népének kifejezője. Ugyaniakkor a hitleri?, iams a német népre építette fel a maga éle­tét. Az állammal szemben tv. a másik véglet. A népelmélet feszitő erő volt a h.tlerizrou* kezében, tekintve, hogy a német nén akkor még idegen hatalmak Sztivertmitásj alatt élt. Ezt a belső átalakulást őnáluk is a egrs gyobb férfiak, költők, tudósok, művészek 1 flmagyaregysé intézőbizottság! illést az Erdélyi Párt maros- vásárhelyi tagozata » fllbrecbt Dezső Képviseld, a párt őggvezető a'efnöke naggszabásn beszédben ismertette az Erdflji Párt EenzeípcIiíiLci picguniáí • Páll @yőrgf dr. központ! főtitkár részletes íájékoztaíét adott a párt eredményes mankáiáröf „fis Erdőlgi Féri a reformok pârtia"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents