Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-09 / 6. szám
X lim, iWöL?a?i s. sim_ IM ttt fitil» fsaié#,, sMü sínest i Siersassiísés éí ?a!^ loiozsf :r< StíttHsigj IS., 1. »flslst. lsí5T*a: 11—33. Hrs.nfa: ggfstefís-Bies í. szí®, îsSsîgis sz.; 2S—23lUSPÍTOTlfl: 8IRIHB lüLllS KSaäfiiia?*|tf0rißis: P 3 L l £ S Ä« %. Kslarsvár. tifilitslisl áfák: & a y ä m s. 31 Lili. *fl»8?eiléYte 6, félévre 1S„ esfetr. 6tn 3! pnii, Két pohArköszöntö fZ.) Ast a kel pohárkoSKÖntó. «iiue-y csütörtök este Bárdossy Lászió miniszterelnök éi Joachim von Riöb-entf-rop birada mi küUigyminuter rósaérőü Budin Siliaugzot-t, a legtökéletesebb kifejezése ,a kőt nemzet egymáshoz vaic viszonyának és mégha- tározója m ndazoknak a feladatoknak, amelyeket elhivatottságuk tudatában a jövő boldog Európájáért közösen, Szabad akaratáéi vállaltak. Sftfsdöntá • időikben, föjaacfa®- teilen kéeatótségü események és gigantikus tervek megvWiósitásáni.ik küszöbén; az okokat célokat1 ét feladatokat felelős államférfiak v*~ lágoSabbajn és nyíltabban mir nem is jclö;- hetták vo’>na meg, mist «£6 R-bbes.trop és Bárdosey tette. Sók-an ftfci'űiaagy aráztak a« utóbbi arzfcen- dők során azt a megállapítást1, hogy a „titkos“ diplomácia ideije lejárt. Pedig annyi más között a két pohárköizöuitő is b’zony itéka annak, hogy a BaáhauspiSatz, a Quai d'Orsay vagy a Down*ngstreer rusporos hagyományai vdlóban lomtárba kér üt lek. Politikai aßt— dók elo'cécaületeit tsermészete en ma sem végzi a mplomáctg a nagy xryiiltváuoes&g bevonásával, — ez tslyes ''«heteiíenség kitiné —- de a döntések és iCÖhatározáUok -óejéu államférfiak nyíltan tárják fel az okokat, közük eStetározásaikai é? határozottan meg- je ö'ik céljaikat. Nemzsetülk cgycteia-e« és egy- séges akaraténak kifejezői ilyenkor is, hogy valóban azok lelve! JvefeKek, hogy valóban nera- seftük Bevében 1> asz él h e; ene k, czirkiséges, hogy 3. nemzet éppen oSvan twistén femer;© az ©kókaí, o>sSza -az elhatározásokat és azonosítsa magát s célokkal, mint vezetői. A to- $i&3 fiadvitfv.Plés lehetőségén ejc «.3 alapja és a modem diktatúrákban! rejlő igazi demokráciának is (a népafca'raí érvényű tilé^ónek) lényege ez. R’«»bentrón és Bárdossy beszédeit ss úgy keS? tehát fejfogrnunk, hogy álíitahik az esés» német és -a® «^és* magyar meeaset nya- Satkosoáíí meg, Európa ara fcraét korszakos idejét é;i. A kortárs alig képes felfogni! az események je- Sentőségét. Pedig méltán eJatoachsr.juk, hogy a római birodalom megalakulána, avagy bukása, a népvándorlás, a kösépfcor* hala mi és ideológiai viszonyok fciulaikulá'-a, a nagy framh cia forradalom óta, Európa nem é£t ál ilyen gyökeresen átalakító történeW időkéit, mint napjainkban. Uj, talán« merőben uj éltet küszöbén áO/iwnk, annályn&k, lehet, csak körvo- na4ait sejtjulk, külső jntegnyáávámi’ásama-k tormáit próbáljuk rae-gfeiaerinii, de amffiTynek íelk-‘;’égie évcázad&k, Salán évezredek áldozatai és vágygi álltai él ber/irsünk, 0 ezért minden erőnkkel, m'noen idegünkbe!! akarjuk, mert bászü-rik benne, hiszünk abbán, hogy jobb '-esz a magánk és utódaink számára. Tudjuk, hogy most nemdlnik hatalmi pozíciók tolódnak eí, íiemcstak emberi igazságtalanságok tétetnek jóvá és mtemesak igazságok ér- vénynesülmek, hafruem mélységen és óriási változáson megy át muga az ember, maga az S'eT minden nagyságává? és •k.icsin.vségévöí. És (tudjuk, hogy a bit örök törvénye a bitfái. a pusztulás, amelyből! az uj. fiatal és erős éltet fakad. Ezérí varrtnak háborúk, ezért drei ma a 'tSrtétnie.?em legnagyobb háborúja. Be tudjuk azt is. Locy vannak m éltnek és halftl- I'' is örök törvényei, örök értékmérői, amelyeket nem lobot eltörölni, nieten liehet, kijátszó1™- nem ?ehet íéknetohi«: a leghiüfcrlm-aeabb- Hak stem. Mil vert. klasszikus Szavakkal mondotta el Báráossy László miniszterelnök a magyar nemzet nevében ezeket 2 törvényeket, amelyeknek mindig hódoltunk 3 amely» kért mindenkor., mindenre készek vagyunk- ..Nem- zeit erőinkre és fiigget'en&égünkre támaszkodva, teljesen tudtában vagyunk kötelességeinknek, amelyeknek teljesítését az uj és igazságos Euróoa elvárja tőlünk.“ .,Ezért az Európáért küzdünk, amely a német birodalom \ezerének és kancellárjának hozzám intézett felejthetetlen szavai szerint, független államok baráti és békés együttműködésében fog megvalósulni.“ Eme kţdett. magas szavak ezek. Bennük van az uj élet minden akarása és & magyar múlt, a magyarság minden méltósága. Erőnkhöz mérten, de minden erőnkből vesszük ki részünket ebben a lirtáni küzdelemneu, amely az uj, jobb élet kivívásáért folyik a történelem ta áu legSzörnyübb hatalmasságai elieu. Harcolunk, nemcsak fegyverrel, de lélekkel és munkával is azért a jövendőéit, amelyet akarunk s alázatos hitünk szerint kiérdemeltünk ® magunk 3 minden idők magyarjai számára. Mekkora biztosítéka ez anoak begy európaiul, magyarul és méltósággal élhetnek mind az utánunk következők S milyen tisztán, nemesen és vUágosan csendültek vissza Bárdossy Lász’é szavad 0 hatalmas baráttá nemzet magas képvielőjének mondataiból.  számbeli és erőben» különb ségek szinte semmivé lettek a baráti érzel mek. a megbecsülés és c ismerés nagysága mellett. Barát szólt a baráthoz, fegyvertárs a fegyvertárshoz, egy büszke, szabad és független nemzet a másikhoz, ak-vei vállvetve- a (bajtárs teljes bizalmával küzd (a közös és egyetemes jövendőért. „Már a bolsevizmus elleni eddigi harcokban, magyar kötelékeknémet csapatokkal együtt jónéhány győzelmet vívtak ki. így volt a múltban, így ^es?7 a jövőben B. Nem tesszük le a fegyvert..» a végső győzelemig!“ .»Kemény háborús munkát kel' végezni!1" ,*üjra bevált ti világhábor ni régi német—magyar fegyverbarit^ága.“ Világos és fé reértheteUen parancsokat közöl a két pohárköszöntő. Európa é- ezzel Magyarország számára elérkezett a rég várt tör tépelmi pillanat. Ezen áll vagy bukik sorsunk. Az. jtij Európában mé tó hely vár reánk; „Tőlünk függ minden, csak akarjuk.“ Be; előbb uj bizonyságot kelt tegyünk a leghívebb magyar, Széchenyi István még egy pró- félikus mondata melldPt: . /•. igyunk egy népnél sem alábbva ósak,“ Ribhen&rop német birodalmi külügyminiszter csütörtökön reggel 10 órakor érkezett meg Szegedről jövet a. budapesti Keleti-pályaudvarra, ahol a kormány élén Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter fogadta, A birodalmi külügyminiszter a tömeg lelkes éljenzése közepette hajtatott a királyi várba, ahol o Kormányzó Ur ŐfÖméltóságánál jelent meg kihallgatáson. A kormányzói pár a kihallgatás után v-Uásreggelit adott a bi Todaírni külügyminiszter tiszt elei ere, aki délután a két ház elnökeinek teáján je&á$X?Ó 5 lent meg és ott a tor vény hozókkal folytatott közvetlen beszélgetést. Este Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter adóit vacsorát a magas vendég tiszteletére, amelyen nagyjelentőségű po- hárköszöntök hangzottak el. Pénteken délelőtt R bbentrop birodalmi külügyminiszter a Hősök-ierén a Hősi Emlékművet koszoruzsa meg, utána pedig a német hősök rákoskeresztúri katonai temetőjében helyez el koszorút. A hősi sir ok megkoszorúzása uián az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumot tekinti meg, majd délben Ribbentrop külügyminiszter ebédet ad a budapesti némái követségen. j A birodalmi külügyminiszter, nagyja- I lentösdgü lát agai ásóról és arról a lelkes I baráti fogadtatásról, amelyben az egész Î ország részesítette, az alább; táviratok \ számolnak be, amelyek közül különösen I kiemelkedik a csütörtök esti vacsora edS halmából elhangzott két pohár köszöntő* amely újabb bizonyítékai a magyar—ne- 1 met barátság és bajtársiasság törhetetlen l erejének, âfemzef! erőinkre és iüggeitenaégünkre iâmaszk&tiwm iaiiesen tudatéban vamunk kötelességeinknek i  Magyar TávVati Iroda jeteüiti: Bárdossy László m- kár. titkos tanácsos, miniszterelnök és külügyminiszter és felesége a német birodalmi külügyminiszter tiszteletére csütörtökön este fél 9 órakor a miniszterelnökségi pair tábon estebédet adott. Az est ebéden Bárdossy miniszterelnök a következő pohárkö&zöntői mondotta: Birodalmi Külügyminiszter Urî Őszinte szívvel és igaz örömmel köszöntőm Nagy méltóságodat, ak?t első ízben üdvözölhetünk Aia^yarország földjén. Köszöntőm a nagy német bilrodalom Vezérének és kancellárjának kiváló munkatársát, aki bölcs előrelátással és megfontolással a birodalom külpolitikájának ;rár<yi fása ban mindig megtalálta a Németország mai hatalmához éc nagyságához vehető eszközöket és módokat. i Köszöntőm Nagyméltóságod személyében az igazságos döntőbírót, aki a bécsi határozatokkal a magyarságot jóvátételhez segítette, am ért Nagyméiíóságodnak örökké hálával tartozunk. Különösen nagyon értékes, hogy épp most szakított időt erre a látogatásra amikor a német nép történelme- nek legnagyobb és leghősibb harcát vívja. Azt a harcot, amelyet a német nép szilárd belső egységét megteremtve* azért a helyért folytai, ainefly ős kultúrája, erőteljes és alkotó gazdasági élete, igazságos szociális rendje és mindent felülmúló katonai ereje alapján, teljes joggal megilleti és amely az európai fejlődés alakulásában részére mindig döntő szerepet biztosított. , A német népnek az európai közösség fejlődé störté ne tőben elfoglalt állása a távol1 századokban alapozódott meg. Értékes és erői mindig döntök voltak azokban az órákban, amelyekben e kontinens közösségi gondolata előtér be lépett. i Mi magyarok államunk atap-iása óta felismertük ezt és helyesen értékeltük a német nép helyét az európai né pék családjában. I Ezért népeink között a baráti kapcsolatok néni napjainkban keletkeztek, hanem csaknem olyan régiek, m'n? történelmünk maga. Nagy államalapítónk, Szent István király véglegesen eldöntötte sorsunkat a keleti Bizánc és- Rónia nyugati kereszténysége. Kelet minduntalan megújuló erőszakos előretörése és a Nyugaton letelepült német nép megállapodott életformái között, ö volt az, aki közel ezer évvel ezelőtt a magyarság tekintetét Kelet felől végleg* sen Nyugat felé irányította. Nem véletlen müve, hanem nagy királyunk utódjainak helyesen megfontolt következetes poüt kaja Hz, hogy Nyugat védelmében Kelet ellen harcoltunk. Ugyanez a gondolat, ugyanez a cél vezetett most is, amikor « német néppel együtt fegyvert ragadtunk, hogy a« 1914—18. évi világháború régi bajtársával ismét váll-váll mellett harcoljunk a v'lágoí feldúló bolsevumus ellen és Európa igazságos ujjárendezéséért. v ! A magyarság a középeurópai térségben ráháruló történelmi hivatásának mindig tudatában veit. Ennek szolga tatában vállalt olyan kötelességeket, amelyek szinte az önfefáldíozás’g menő véres áldozatokat követeltek tőle Kő zépenrőpa békéjének, nyugalmának és rendiének biztosítására. A magyarságot népi ereje és nemzeti függetlensége teszi képessé erre a szerepre. Ez a szellem és ez az ér zés irányija ma is a magyarság sorsát és táplálja azt a hitei, bocy hagyományos szerepét az európai népek sorskö ZÖsiségében továbbra is be fogja tölteni. Nemzeti erőinkre és függetlenségünkre támaszkodva teljesen tudatában v# gyünk kötelességeiknek, amelyeknek téijeisitését egy uj és igazságos Európa elvária fölünk. Ezért az Európáért küzdünk amely a nagy német birodalom Vezérének és kancellárjának hozzám intézet« felejthetetlen szavai szerint független államok baráti és békés együttműködésében fog megvalósulni. Különös öröm számomra, hogy N&gyméltóságod személyében a magyar fővárosban azt az államférfiul üdvözöl hetjük szivünk egész m ff legével, aki az uj európai rend és szolidaritás gondolatának és megvalósításának egy k legkiválóbb eSoharcosffi. Jó «»főjél a.z 1942. évre, hogv első látogatása, Birodalmi Külügyminiszter Ur, Magyar ország na n szói és mindarniy’an örülünk, hogy Nagy méltóságodban nemzetünk igaz barátját üdvözölhetjük. i Ezektől a go dói átoktól áthatva, szilárdén hiszem, hogy a Mindenható Isten áldását igaz ügyünkért folytatom harcuktól nem fogja megtagadni. Emelem poharam n nagv német birodalom Vezérének és kancellárénak egészségére, a német nép boldogult» sára és Nágyméltőságod személyes jólétére. A néme: magyar barátság uiabb meg bétsételése Ribbentroo látogatása
