Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-02 / 1. szám
i94i j***üsi ÍL XULZ.WW&É*. & •firL**. Nagy Imre képkiállitása megjclenitése iiyen a Tekénfiirős&éa cinai': olajkepe, mely végtelen szelíd bájjal ábrázol ja az ember és az állat ősi biza'iwaa közössé g©(„ A Súroló nő emsü nagy olaijképe a legjobb példa a sajátságos, Nagy Imre felfogása ssterjiíü festő« dilho A szoba uyitott ajtaján a padlót auro ó «sőre betekintenek a Sa lombjait tépő tehenek. A kiintx és belső világnak a küszöbén, ami a valóságos szoba küszöbe is egyben, olt ül nyájas pózában egy macska. Az ranberi munka mozgalmasságait és szelíd ősi báját veü össze ezen a képen a természeti világ lassúbb és az ál andóságot, az örökkévalót inkább érzékeltető természeti idillel. Egyébként Nagy Imre Kolozsváron kiáSs- íőtj képeinek nagy többségén komoly és súly©« vonások árulkodnak arról a tudásról, amit a természet közelségében élő festő sz ember és a táj, a munka és a föld küzde'- mérői ellesett. így válik a munka magasztos pompájává & Krumpli szedők című olajfesí menye, tömör, vaskos és súlyos vonalaival és í© t jaival. Úgyszintén a könnyedebb tari ást* Vízkor dó asszonyok s a Mosónők című olajké" pei. Legszebb olajban festett tájképe a mély zöld sídnek ive® pompázó Zsögődi fáj, mely a természet egyéni módon való, egyedüli és utánozhatatlanul személyes áté őséről beszél. Nagy Imre szereti és gyakran használja a zöld szint, különösen » mély zöldet, s néhol kékké! vá takoztatva a méív perspekt'vát nyitó dombhajlatok ábrázolásában. Két zöld színtől teljesen mentes olajképét láttuk. Az egyik a Cserépedénvvásár Zsófiádon a táj a® • •ember, állat 'én tárgy ksuío ts igával és mozgalmasságával hat piros, rozsdabarna és szőr-. kés színfoltjaival, melyek nemkülönben zsúfoltak és külön eges elrendez©ttségüek. A másik a tula'ypmóan szürke tónusai Zsögödi UtCOr Ez á csak salát szemén keresztül való látás, érzékeny beleélés, csak a lényeget, de azt tö” leégem »cm láttunk a vármegyeháza kiáll: táas térmóbeu ily ki vél des tehetséggel festett, «isc látásra lenyűgöző képeket. Néhány nap ja, hogy Nagy luxre, a zsögödi székely feslőmü- megnyitotta kiiáüi'tását Kolozsváron e azóta képeinek csarnoka a müértők. árúk. fűrészek valóságos zarándokhelyévé vált. gyűjtemény es ea a kiállít ás, magyaráz« s kot* ógus — 8 valóban a kiállított 76 kép 'l-gas via- éa olajfestményeket, tusra jzokat,, ír metszeteket és sézkareokat látunk vegyesen. As égés* együttesről elmondhatjuk, hogy komor hálást vált k'. Hatalmas, vaskos ecsetvo- násojk, nagy és tömör szint oltok valami áhita- imsiu komor küzdelembeo kergetik, a való“ ságoí, legalábbis» a/.t, amit a valóságból ?nep látott a festő és ábrázolja oly módon, ahogyan csakis ő láthatta. Mert ha esek nagyjából is végigfutunk szemünkkel a teremben íelaggstott képek sorain*» láthatjuk: Nagy Imre aligha engedi besoroziatni usagát vajamé’y iskolaivá lett irányzatba a a kartoték»' zárásra berendezett szemlélő itt sutba dobhatja a céduláit. Ezeket a komoly és küzdelmes vízióból született nagyszerű képeket nem is léket skajulyákha dugni, de nem is szabad, Egyik főj* íegzetésséigük talán az, hogy távolról sem törekednek semmiféle hatás elérésére és nein igyekeznek semmiféle előre kiagyalt tétel ábrázolására. Nem szuggeráhiak íem érze mes eiiankadást, sem mesterkélt fenségeit, de hatalmukba kerü'k a szemlélőt, aki kénytelen a festő szemléletét magáévá temu s •qgy tájékozódni a térnek, a fény-árnyék villanásoknak s a színeknek ebben a kisebhntxa igyohb szeletekre osztott birodalmában. Terméssel esett- nem könnyű do og alávetnünk magunkat a Nasry Imre festői fczemlé’ete módjának. Eléggé nehéz m visz, odáig, hiszen e festő senkihez sóm alkalmazkodik, «ős tetszem sem akar senkinek, hanem a vidéki, a íájeznber őseredeti függetlenség-érzésével alkot, ügyet sem ve've felkapott művészeit a divatokra. Mi a titka, ennek a ritka öntudatos, mindentől fiigget en, sőt ,failán tudatosan is 'függetlenített alkotói módnak. Mindén bizonnyal a föld. Mert Nagy Imre, a -székely festő a föld és emberének, állatjának közvetlen köze ében éli napja't. Gazdaember, falun gazdálkodik. Éppen csak hogy kifutott kör" f»e® s világba B megnézegette Európa nevezetesebb gyűjteményeit; Elképzelhető, hogy akkor is sietett, hiszem a g2zdaensöer sose özs- .©aduiba* huzamosabb időre ... , Futó kirándulás lehetett es Nagy Imre fes* lói pályafutásában, hiszen semmiféle zrnus- 538* és semmiféle divattal meg nem barátkrr soţii sem Budapesten, sem külföldön. A maga 3K©st is változatlanul saját masát adia még annak ellenére is, hogy saját képei közül ma saár nem egyet láthat akárki kü’ifö di képtárakban. . • Nsgy Imre művészete legbeszédesebb bizonyítéka Erdély eredet» szellemekben és eredet: alkotókbani gazdagságának. Amit a leg- eredetibb erdélyi ál amférfiak, tudósok, siók \ sasad ön más! ól, szomszédostól el.érőt csak j alkothattak, az a festőművészet viszonylatá- jí ban mind megtalálható a zsögodi reuse te-fe&" | íőbea, ' I Olajképein ia’an legelőször szembetűnik, ; hoary ez a sokféle és súlyos mondanivalóval ] terhes művész, aránylag mily kevés küzdésnél ! foly at, sőt néha teljesen c’ is hanyagolja s j teny= és árnyékkal k fejezhető problémát!” j kit. Itt-ott a sikok kereszteződésénél, vagy »ze-rteágazásánál különös mélvtóuusis narau" S esős fény ömlik el. de inkább a kép egészé* i ask s a benne levő sikok szerkezetének tartó. ; zéka, mintsem önmagát kifejezni akarás. Ege- j szem sajátságos módon nem vonatkoznak s> | mondottak a juhfejés című képére.  fel- ■ bők közül hírtelemiil lezúduló fény megza* • varja a színek eoélkül valószsnüieg egyhangúan ható együttesét, s a mese gyermekien üde és öregemberien bölcs végtelen megejtő varázsát h’nli rajte szét. Általában nehéz attól a megérzéstől és feíi?Rjesé*től szabadulni, hogy Nagy Ímrénéfa fény-árny ábrázolás mindig sajátos m^sehangulatöí hordoz és fejez ki pazar és ünneplő köntösben. Ebben & gyönyörű képben benne van Nagy Imre minden eredetsége, külön mondanivalója és kü~ íön kifejező eszközeinek gazdag skálájú. Művi ahogy általában nemi sokat törődik a iénnye’ & az előcsalható hatásokkal, éppen oly ritka kiállítót} képei között- & könnyed, tüaő hangulat vagy a mosolyog báj kifejező" ■3®* Mindössze egvkct képe beszél a- hol-voft- hoî'nem-voît röpke hangjukat § a kölíci érzékenység kifejezéséről, Ilyen & Havasi hangié* fev ciruü vizfés}n>énye. melynek költőisévére. sseseszerü bájára talán legjobban ez a kifejezés tilá': tünde ... Ilyen-szerű hangulatot hordoz a Szarrusbőfiés eimii »kvarellie is. áin sókkal konaolvabh, sötétkék tónusaiban más- aríntegy a vihar előtti csendet érzékeltetve. Néhol közeledik »2 idil néz. (Svtnos, ezzel a devaiválódoit szóval nehéz jelezni Nagy Imre aétaídv képét.) Tc*rmé?zete#en ain-cö ebbesa sa id HbeQ semmi érze’megség, sem téma” ysgy stilnsronasntika. hanem egyszerűen a természetnek az emberrel, állattal való egybeolvadása olyképpen, hogy az a természet Ó,?iékkévfiJ ©a írásiak íefaa&B íjjtiuaggeaittivéLb s»'.krarft, M^yoAGga 6o amsado® jo'lommő voaácév kíánjer-jZm'vt prUxfUÄu Haád.in UArvx »c/üve:! iw«« »ra».râ» eţţyei».»oem óa FB<wraiârţR' ai<5, sates épperi tmarftjaaiiin, ffaßrtyBtszeteö/a, v*%j éppen rézkarca iw... Itt minden, törekvés az egyedüli ég legjobban jellemző vonásnak megragadására szolgál s azért a belő egyéniséget, a jelemet senki } hivebben meg urai ragadta Nagy Imrénél. i Tuarajzai vagy fanaetszetei ne;n (anulmány- j fők oly érielemben, hogy magukon viselik a j kezdeti tájékozódási, a inüvésznek a témával i való borkózása tétova vonalakban megmaradt j jeleit. Nagy Imrének az e ötté ülő modellel ! való teiuitiy kapcsolata oly rögtöni és teljeu, hogy semmiféle tapogatózásra szüksége uiuce I A beleélés eredménye, a meglátó« nála e emí « erővel tör fel 6 a rajzoló kezet rögtön a vég- í aő forma ábrázolására indítja.’A külsőségek, ! az árny «Sa fényjáték ezekben a képekben ts- I Ián-' még sokká1 kévésbe érdekli. Nincs popé - I cselö. bíbelődő technikája. Ne.na ér rá ezrei törődni. -A rögtön meglátott és megfogott bCjlső emberi, a jellemet kell kifejeznie. Ezért nem h lehet tuersjzait o maga együttesében értelmezni, csak külön-kiilon eleme«- oi valamennyit, Bár egységes és határozót} a stílusa, mégsem alkot még magára nézve érvényes ezabá yokait sem. Az arekifejezte jellem szerint jár e\ az egyiket vomaírendszer be zárja, a másikat síkokra taglalja, &• belülről rnegérzett lélek sugallata szeriül. Fametszeteiben sem elbeszélő hajlam. Inkább monument ál; sr a törekvő ét, szobrászt « xnü Vésze tétiek minden ágát egybefoglaló ege szere - jellemző az a megállápitá«. hogy a tér is idő p> ianatnyteága felett, olajba”-, vizbes., fosban ©fi fában fi? időtlen jellemet ábrázolja: tájban,, emberben, állatban ?• végtelen tér egyes szeleteiben egy arára, Természetessége, iskolákhoz és srányókhoí' nem tartozása, csak az önmaga látásának . gedelmeskedő szemlélete s a szabványosat kerülő festői módja nemcsak a iegeredét bb, de a legrap^yarabb fe«'ők köze emelik Nagy lm rét. Kolozsvári gyűjteményes kiálitása tel jességgel meggyőzhet •erről. (ss. a. j Bort* tűxét __ Î m ur.\ KOLOZSVÁR, január T. .4 -zllver. <ir <■{ zakója írnfuít'o.nyiunk ?&ó.mára kiilönih ma tu huruit és ‘ejieiö várakozó.:: Dóridéi nv, iatozás egy pillanat körük érne y egyaránt uÄ lent véget ér, kezdetet. Lalán ez «■» egye fér r.rust amikor félre lökjük a napi gondokul *'i| szabadult lélekkel nyúlnak >?. olt pohár után. hogy kívánjunk jó szívvel ismerősnek é.t n- morét lennek jobb és boldogabb njesz.ter.di így volt most is 1941 és 1942 Szilveszter] éjszakáján. Meghitt családi otthonokban é zsúfolásig megtelt mulatókban higyid ak a hangulat lámpák. Szelt muzsika, jrattegott c\ csárdás, hajlongott « cigány éi ütemese:;, gotlak a párok. Jókedv uralkod'.* t minder* I kin és elken a jókedvben tettünk kirándoJ őzen éjszakán, i»S flicili TomprőMs inísmcclosa Illőt n©sl igjsigrrg ía@ifféra§fe & nemzett gondolat fíb©rdfia!ft irl-i a népszava Ie|t3getls6lFőI m Ezü Histff KOLOZSVÁR, január hó 2. Az ország egész közvéleményében méltó felháborodást keltett, hogy a szociáldemokrata Népszava karácsonyi számában most o nemzeti gondolatra! fogla kozik és az in° térnacionalista tábor szeretné feltolni magát a magyar függetlenség és nemzeti öncelusúg védőjéül. Az öntudatos magyar munkásság már régóta kiábrándult a ha* mis jelszavukból és nemzeti alapon szer° vezkedeii* A szociáldemokraták különös uj kísérletével és átlátszó politikai sakk- húzásával legközelebb részletesen foglal-* hozunk. Szávát site azt egyébként az egész budapesti sajtó. Most kivonatosan közöljük a budapesti Esti Újság cikkét, amely a Népszavának a magyar függet“ fonxég és nemzeti öncéíuság gondolatával kapcsolatos fejtegetése re adja meg ® méltó választ. E belső vesiíedeícnn,, a másik fény er gefctctés — írja az EsM Újság — most jelentkezik — a Népszaván keresztül. 4 tizenháromprőbás internacionalisták most egyszerre „megtérnek“ a nemzeti gondo“ lat táborába, igyekeznek rálicitálni azok* rá. áfa k a nemzeti gondolatot, öncéJusir got, a magyarság örök hivatásának nagy- eszközét csontjuk velejéig érzik és pedig nern tegnap óta.  magyarországi marxistáknak îîeaazeti színekbe való öltöz“1 ködése egyszerű taktikai fogás csupán, annak a felismerésnek a következménye, bogy az egész kontinens«« kipusztult az a nemzői köz ség, ainelv a Conti-utcát táplálta es fenntartotta. Legközelebbi ro-’ komikról most derült ki, mit ag jelent voltaképoen a gyakorlatban egy nép /számára éfí micsoda veszedelmet jeleni víú&a mennyi nemzetre. A magyarországi szoeiáldemokrá'cia veaérkeíra áe a Népszava aMernacioiaabz ■ masa most megpróbál oda támolyogni sí nemzet.' gondolat mellé, de ugyanazokkal a vezetőkkel, ak'k anuakidejen aláírlak a ko-mnmnislákkal való egyezségok'5’ mányi és évtizedeken keresztül harsogták az internacionalizmus jelszavait, Nem az osztályharcos forradalom m«' gy(írországi tömegéinek a megszelidü- léséröl van szó, hiszen tömegeik már nincsenek, g- magyar munhAsság régen kiábrándult belőlük és nemzeti érré* leik felől nincsenek kétségeink. Ds tiltakoznunk kell az ellen, hogy most e gyanús és idegen neofiták felől Ínak és megpróbálják nemzetünket tanítani ff nemzeti függetlenség és öncéluság védelmére, megzavarva attól a ténytől, hogy egy, u tudományos és pol tikéi gondolkozás terén kiváló név is ssere= pel hasábjaikon, Ezt a szövetkezést egyébként sessa becsül“ jiik nagyobbra egy áilútsző és reménytelen politikai sakkhuzásnál.  magyar jobboldali gondolatnak, a nemzet'' eszménynek ilyen játékok már nem árthatnak és nem hozhatnak reá veszedelmet azok sem, akik így akarják — iámo° gami. A KELET NÉPE újévi »zámáhan Szeníiim* rei Jenő irt vezető cikket a Székelyföld házi- iparáról. Jóc8sk Lajos Reuíéiiyik Sándorról közö tanulmányt Köhmer Tiéla £ délvidéki magyár szellemi életről értekezik a kisebbségi sorban. Móricz Zsigmond <,*Karmathy bácsi“ cimen közöl remek írást. Móricz Miklós ».Szabadegyetem** cimejj uj rovatot kezd. Vide Ferenc Nagybánya képzőművészetének mai helyzetét vizsgálja. Szabó Lőrinc, Képe. Géza. Mátyás Ferenc és Dudás Kálmán mn- forditáe&al, i!le'ő!ee verssel szerepel. Kelemen Jáuos a mai könyvekkel foglalkozik. A cirrs íapos a kolozsvári Mátyás-ezobor képe díszíti A hideg kicsipte arcomat, ümikar a széle.; belvárosi utcákon igyekeztem hazafelé. A U*| I gényszobám melege pirosra festett. Vidám lélekkel néztem a iiihörbe s szóltam a izek-\ I lénybe: — Gyerünk egyetlen párom, megyünk ■ \ rakatni .... Sokszor hitért el kü „párom“1 — gyürSUI ízmohingom — m éjszakába Jöei most fej boldogan velem. Csak a kapuban torpmtvr tneg. Nagy kérdés meredi elénk; — Vájjon hol is kezdjük? A felelet sem kéthelet tokáig. Ott, aholI ü legjobb ,,b?melepiiöcCl kaphatjuk a gondte°\ fahság és vidámság eié. Gyerünk 3 Ssjisjgss ieri — kabaréba A Nyári Színkör szivünkhöz n&ii nézőte?,. zsúfolásig megtelt kacagni vágyó emberekkel  reflektorfényben szmokintţos férfi álif —=- Kenessey Ferenc — és mondta bokákat bekér döntőjét.. A taps könnyen állott, Nem várié] fordulat okra kirobbant a kocogás. Lovagi tör- f (én&iber. Andrási Márton és Csenged AUtdáéj számol ok be az asszonyt hűségről; cs iskola? padok felejthetetlen emlékeit Tompa Fuji Görbe János, Andrási Márton, Deésy Jenő éí] Körniendy Ferenc elevenítenék meg. A mér sorból nem hiányozhatott o cisenyéiét komikummal sărite i levegője sem. Czoppáp Flórig] Görbe Jóhoz és Csenged Ali gondoskodtak- hogy kikacGgjuk viharral és zenével teli é'V I tűket. A téma örök, az asszonyi hűség . . o| feldolgozás változatos Erről szólt két tréfa. A „Végzetes fehe e és Atinden asszony szi~\ nészno‘V': Akik játszották, szintén vérbeli szí .neszek: Sivó Mária, Fülöp Kató, Kamarát] Gyula, Sóghy István, Deéssy Jenő, Senkál&zky ! Endre, Körmendy Lajos és Gnlácsy Albert. 1 Hallgatni arany, ez bizonyosodott be végük i amikor Görbe János csattanó pofon: kap. j csattanói végeként c műsornak. Azaz. ne /ec leákezzünh meg dalos művészeinkről, AngyoJ\ j Nagy Gyuláról, Szoeiaii Józsefről és Horváth] I Józsefről, de Szende Bessyről, Mészáros Erzsi lj fői és Lőrincz Zsuzsái ól se, akik igen szép' sikert arattak csengő hangjukkal A tánc nfc-| I ható eleme a tagságnak. Rimorzy Viola Ko" ; máromi Attila, Szaboray Zol nn. Cserminsiky ] Kurt és Dombi Imre gonrl/jshodtak cárról ! Rajnay ElU honferansza, Szabó Ica és Szitc I . Oszkár songorakisérete egészítettél5 ki <s htk í Ismes énét, Közel get t már m éjfél. Az szidok melleit \oszu sorban sói akoztak az üres boros üve-1 gek. Konfetti és szerpentin szalagok röpköd* | lek egkik asztalról a másikra, amikor elöke rükek az órák és kiváncsi szemek figyelték, mikor lépünk át az uj, szebb esztendőbe Régen kiölné, a villanykörték fénye, visító \ malac rohant át a mulatók parkettjén ér pezsgödurranás jelezte megjöttét. Az idén j mindebből kövesebb részünk roh. Talán jobb és igy. Nehéz idők engedménykre késztetnek s ezt szívesen hozta meg mindenki. — Tizertkéí óra . . . zúgott végig u íer- meken q morajlás. Azután újra megtellek a poharak éa feJ" csendült a cigányok vonója Mól a csárda? Végekossza nem volt. Pezsgett mindenkiben ß vér s alig jutott szóhoz a dzsessz. Éjfél után a hangulat csak emelkedett A fagyos levegő végül kijózani ntíc a hazaigye* kezd csoportokat. Egyegy vészesebb bohém alakja feltűnt azonban a késő reggeli órák-' ban is. Feltört gallérra!, virágos jókedvrefe Boldogan köszönt rá mindenkire. Köszönt síink tehát mis is mindenkit: — Bort, búzát, egészséget as uj ess en árién , . . ur-aiUlHTfU-fiU ——0——— I > 1,1 I — ————té* !« qy t é M Jlfi^ iái*isic 1942« Vision •»«wJeii színben u? mlsifí^ii idviteibeti » 30 fillér1«] bezjfre 1? ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN SColozsvár, Mátyás kiráSy.tár % ; Az Erdéíyrészi Gazdasági Tanács fc’ter- jesz est intézett » keteskedeiem- és közieke • désiigyi miniszterhez, hegy Keletnaagyaror- j és a visszatért Északeraély mezőgazda'ságáuak és iparának támogatása érdekében ; mindazokat a vasúti fuvariíedvezanényeket, : amelyeket a kormány az 1941. évre érvényesített, további egy évr.; hosszabbítsa meg. A tanács ms kapta meg a kereskedelem- és kör- lekedésügyi miniszter érteritésél, amely szín rint az erdélyi mezőgazdaság és ipar támogatása érdekében az e űző évi kedvezményeket •ovábfaj egy évre, vagyis 1942 január hő 1-tő-l dec, 31-ig változatlanul meguptotta. Egs ivre megfiosszabbltották az erdélyi fuvarkedvezménueket
