Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-30 / 24. szám

wt.x.’vwtim mm MM « üli Leli iiiJiti és Ya«jy®sia*I© m j«ve«?eleis» bevallásáról ? ■-=* Befejező kiraVmény. —« glia I A bevallás beadásának hely? és módja; 1» Az általános kereseti adókét dióst a koz" »égi elöljáróságnál (városi adóiiivataluá ) kel! íbeadui és pedig: <2) annál, amelynek (területén az adózó » (helyhez kötött fogalkozást folytatja. Hely­hez kötött foglalkozás az, amely üzleti telep­pel kapcsolatos. Î yen üzlet telep például az üzlethelyiség, raktár, műhely, az elárusító iroda, ügyvédi iroda, orvosi rendelő, slh: h) akinek több helyen van üz ete (fióküz­lete). az mind.n egyes üzletről j fióküz-etröl) küiön külön bevallást nirtózik adni; c) helyhez nem kötött fog aikczásró! ott ke®' bevallást adni abo- az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van akkor 4>t)t keli a beva last beadni, ahol .1 jövedelem­adóra vonatkozó bevallás beadandó; d) a bányáknál abban a községben (varos« hasi) kell a beval ást beadni, amelyben a bá­nyavállalat, vagy üzem fekszik, illető eg foly tattatik. Ha a bányaöeszl©; több község terü­letéin fekszik, a beval ást abban a községben (városban) kell beadni. ameMnui a bányamű külszinberendezésének főrésze fekszik; e) az épitési és közlekedési vadai átokról a vállalat székhelyén kel z bevallás’ beadni.  vállalat székhelye a att snnsk irodáját, ilyenek hiányáb'-'ln pedig s vá’la kozó !akh*> Jyéí kell értem. 2. A jövedelem és vagyonadó beváltást gr &ál a községi elöljáróságnál (városi adóhiva­talija ) kell beadni, ahol » bevallás beadásáia kö olezettnek állandó lakása van. Akinek több állandó lakása van, jogában í> 1 bevallását bármelyik lakása szerint illetékes községi elő járóságná! (városi adóhivatalnál) beadm, de ezt köteles a másik vagy többi lakása sze­rint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivala náí) legkésőbben február hó végéig bejelenteni. 3. Közös háztartás esetében a közös ház" tartáshoz tartozó családtagok jövedelmét is a családfőnek kell bevallani. Nevezetesen: a) az adóköte esek jövedelméhez azt a jö­vedelmed is hozzá kell számi aoi. amely a vele közös tartásban élő fe eséséi megöleti; b) az adóköteles atya jövedelméhez azt a jövedelmet is hozzá kell számi tani, ameK az atyai fegye em alatt álló kiskorú gyermeket üaegiüeii. Az adóköteles atya .jövedelméhez a kiskorú gyermeke jövedelmét szintén hozzá kell számítani: c) a közös háztartáshoz tartozó több' csa­ládtagnak (nagykorú eraenők, felmenők, oh dalrokonok. s'b.) jövedelmét rendszerint a háztartás fejének jövedelméhez keli számí­tani. 4. A közös háztartáshoz tartozó családtag jövedelmét a családfőnél: nem kell bevallani a következő esetben; aj a feleség jövedelme nem számítható a férj jövedelméhez akkor. ha 9 bázastársak között a házassági életközösség tartósan meg» szűnt, de ebben az esőiben is csak akkor, ssem, ha a nő vagyonát már aeos a férj ke- seli; b) a feleségnek vagy a közös háztartáshoz tartozó többi taroknak az a keresete, amely {fejenként évi 600 pengőn© nem több to* vábbá ugyanezeknek adómentes szolgálati illetményei; c) ha a házastárs feje bivonvjtja hogy a 3 d) pont alá eső és vele közös háztartásban élő családtag' jövede me nem kerül as o ren­delkezése alá; dl) az előző n) e) pontok esetében » fp]e= ség. süftő eg a családtag külön adózik, amennyiben az illető családtagra nézve jö- yerMemadó fizetési kötelezettség az aha ános Szabályok szerint különben fennáll 5. A lev»Hás kiáVitá&únál a következőket kell szent előtt tartani; a) a bevallást rendszerint maga az adókö­teles tartozik kiállítani és b'mvuilani. A nem Sniogu természetes személyek. valamint a joci személyek nevében a bevallást törvényes képviselője adja. aki képviseltjének érdekeit az egész kivetési eljárás során felelősség róelVüt képviseli. Az a családhasj akinek jö­vedelme nem kerül a családfő rendelkezése alá ég igv nem számítható a családfő jövedel­méhez. külön bevallást köteles beadni; b) a bevallás beadására kötelezet) a beval­lás beadásának, valamint a törvényben ille­tőié? a törvénves rendelkezésekben előirt minden egyéb kötelezettségének megbataima- aofc! alta! is eleget tehet, ennek el lázáráért azonban a mevhalmaző anvagilas felelős; c) ba a heval’ás beadására kötelezett a be­vallási ivet kitölteni nevn India, s községi (városi) köaegek kötelesek a bevf-Uási iv ki- álli (ásáná! segédkezni illetnie? a bevallás» adózó bemondása alapján kitölteni é« ennek megtörténtét a bevallási ivmi hivatalból iga­zolni. Az adózó azonban ilven esetekben is íköteles a bevallási ív»1 aláírni; d) ha az adózó előző évben másutt adózott, asßr edóbevalligbea gfcosatöaaa raieg kyífl #sr lölni azt, hogy az előző évben mely község- síél (városi adóhivatalnál, kerületi számvi.eli osztálynál) fizette a jövedelem és vagyon­adót; e) ha az adózó szabályszerű kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezet, a bevallásá­hoz mérlegei és nvereség-veszteség-számiát is csatolhat. IV. 1 Adatszoíg-álíaitási kötelezettség 1. Minden biztosiló intézet és minden más vállalat vagy vállalkozó február hó 20-:g kö­teles a székhelyére illetékes pénzügyígazgatő- ságnak kimutatni azokat az ügynöki dijakat, amelyeket a1 múlt évben kifizetett. 2. Az élet és járadékbiztosítással foglalkozó intézetek kcselesek azokat a biz'ositási ügyie­teket. amelyekre egyszersmimlonkorra esedé­kes, avagy előzetes di {lefizetések történtek, február 28-ig a székhelyére illetékes pénzügy- igazgatóságnak kimutatni. Ez a kötelezettség a külföldi biztosító iutéze’ek magyarországi fióktelepeire (képviseleteire) is kiterjed a Magyarországon szerzett olv ügyleteket li?e- tőleg, amelyekre vonatkozólag 9 kötvények külföldön állíttattak ki. 3. Mindenki, aki magánszolgálati illetmcnv vagy nyugellátás kifizetésére van kötelezve, kö’eles azokról az ilíetménvckre vagy nyug­ellátásra jogosítottakról akiknek az lói!, év­ben 3600 pengőnél nagyobb összegű illet­ményt fizetett ki. a név, foglalkozás lakás, valamint az adóévet megelőző évben kifize­tett illetmények összegének niegie’ölésével kimutatást kiállítani, azt február 23-ig a/ al­kalmazottak adóztatás? helye szerint i!'élűké® an. kir. pénziigvigazgatóságbo? benyújtani. 4. Aki az előző 1—3. pontokban emdiett adatokat be nem tar'ja vagy azokban valót­lanságot ad elő, annyiszor büntethető 100 pengőig. Illetőleg a pótlólag e’őir; adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető peng­ibin*íg!g®l ahány adóm'1 »nyittéi «wt n mutafewufat viygjr aoafntlKsnzBiyt oLkövettSt^s. y. Bevallási rnyomtatYányak Au 1942. évre szóló adólievsüáookat üz erre a célra készült hivatalos nyomtatváu\i»kon I kell kiállitani. Ezeket a uyomulványokat az , előállítási költség megtérítése mellett, * köz­ségi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) le- i hell beszerezni. j Noha a bevallási ivek rovatai azok kitölté­sére megfelelő tájékoztatási nyugtának, mégis I felhívja u in. kir. pénzügyigizgatóság a H* j gyeimet, hogy­I tt) tsz 1942. övi általános kereseti — és jö- ! vedeiemadó alapját az 1941. évben elért adó­köteles jövedelem az 1942. évi vagyonadó alapját az 1911. év végi adóköteles vagyon értéke képezi. Az 1942. évre adott adóbeval- , Sásokban tehát az 1941 évben »lért nyers be- ^ vételt, az ezt terhelő kiadásokat s az e mek levonása után mutatkozó tiszta jövedelmet illetőleg az 1941, év végi vagyonértéket kell bevallani; b) az általános kereseti adóra vonatkozó bevallás I.—ill. részből áll. amelyek közül az adózó azt a részt tölti ki. amely üzleti körül­ményeinek vagy kereseti viszonyainak leg job» ban megfelel és a többi részét áthúzza", I c) a földhaszonbérlők a bevallási ív I. ré­1 &zébem csak a fősommázatot töltik ki, a rész- ; létezést pedig iigyanazoa a nyomtatványon ; teszik meg, mint amelyet a földbirtok jöve­delméről a jövedelem és vagyonadó bevallás­hoz a föld tulajdonosának kell mellékelnie; d) a jövedelem és vagyonadói a vonatkozó bevallás két részből áll: a tulajdonképpeni jövedelem és vagyonadó bevallásból és az egyes jövedelemforrásuk jövedelmének ét a® egyes vagyontárgyak értékének igazolására szolgáló mellékletekből. Ezeket a mellekkte- I két minden egyes jövedelemről és vagyon" ! tárgyról, illetve gazdasági egységről külön- külön a legpontosabban kel! kiállítani és c-a- tolni kell a bevall ásókhoz. tn°rt a mád ekle* tek nélkül benvujtott bevall!ások nem fogadó- hatok el és azok pó'lásrn vissza lesznek t dva. Ha adózó ugyanabból a jövetielemforrásból Budapesten íegMfe el a ííöí©zs¥íIfI &asszaíarő«banda barmadlk tagját KO' OZSVAR, jaguár 30. (Az Ellen­zék tudósi tója.ól.) Részletesen bcszáinnS- íunk annakidején arról a kél nagyszabá­sú betörésről, amely a Kosisuth Lajos- utcában lévő Gazdák Bankjában és Nagy Árpád gyümölcs kereskedő Teleki-utcai raktárhelyiségében történt. A modern eszközökkel dolgozó betörők mindkét he­lyen megfúrták a páncélszekrényt § az utóbbi helyről nagyobb pénzösszeget is eivittek. A rendőrség bűnügy' osztálya a vesze­delmes kasszafuró be.örőbanda tagjainak kézreker: lésére, ami ni ismeretes, orszá­gos rádiókörözést adott ki s annak alap­ján a szélhámos bünszöve'kezet két tag­ja csakhamar hurokra kerüli. Az egyiket, Jánosi Ferencet, a kolozsvári rendőrség közegei fog ák el, m g Józsa Lajosi, a körözés alapján. Marosvásárhelyen tar­tóztatták le a detektívek. Az országosan kiadóéit rádiókörözés teljes eredménnyel járt, amennyiben annak alapján 1 iegnnp elfogták Budapesten az ottani rendőr főkapitányság detek ivjei a két  visszacsatolás óta eloşzor lesz gyorsiróvizsga Kolozsvárt Bálint $ntaís a gyorsírók ors?á<?os szövetségének eírtöke vizsgáztatja a Fabro-is*ola növendékeit ! KOLOZSVÁR, január 30. (Az Ellen­zék tudósítójától.) A Fabrodskola, Ko­lozsvár modern s rövid néhányhónapog fennállása óta is nagy eredményeket fel­mutató gyors- és gépiró skolája ti így ese­ményre készül: első vizsgájára, amikor kb. harminc fiatal lány kerül a Buda­pestről érkező vizsgafyizot ság elé, hogy megmutassa mit tanúit az első hathóna­pos tanfolyamon. Es a vizsga azért, is ne­vezetes, mert a v sszacsa of.ás óta legelső gyorsiróvizsga Erdély fővárosában, ahol hasonló vizsga még nem volt. Maga Bá­lint Antal, jj gyorsírók országon szövet­ségének elrtöke utazik le Budapestről, Siogy elnököl jön a vizsgáld zott ság élén. Ez a meg? sz'eliíetés egyformán szól a F ahro-i »kólának és Kolozsvárnak is. amely most kapcsolódik be az iskola ré­vén szervesen és teljesen Magyarország gyorsíró élő'éhe. A«? iskola Saeffi.tegyház-Btóísv.i iroáájaJb&m és vagyonból több felett ts rendelkezik, pK. &öbb földbirtoka, több k&m vnn — nwndr egyikről külön-külön mellékleten kell rétzr lettes felvilágosítást üdíti. Az adózó saját érdekében cselekszik, ha ug-v a bevételekről, mint a kiadások, ról, valam nt összes adóköteles vagyon­tárgyairól minél kimerítőbb és min'd részletesebb bevallást ad s a bevallás­ban foglalt adatok helyességét a lehe~ tőséghez képest hitoltérdcmiőejB zol ja, VI. Büntető rendelkezések' 1, A valótlan adói ok bevallását az ál- talános kereset adónál mint adócsalást, a jövedelem és vagyonadónál mint jö_ vedéiki kihágást, az üzleti : gazdasági) könyvek adatai alapján való adóztatás esetében pedig ? jövedelem adónál H mint adócsalást büntetik. 2, Szabálytalanság miatt a pótlólag előirt adó és összes járuléka* egyszere­séiig terjedhető péni b rságga! bünlefen dö az az adózó, aki a törvényben, a mi­nisztérium vagy a miniszter rendeletek, ben megszabott kötelességét olymódon szegi meg, hogy az az adók megrövidít tésére vezetett» ha ez a cselekmény vagy mulasztás a? egye« adókról szól© törvények vagy törvényes rendelkezé­sek alapián adócsalásnak vagy jövedék k kihágásnak nem minősíthető. 3* Aki a? általános kereseti adóbeval­lást az előirt batáridőben nem ad‘a be, a kivetés so-án megállapított adóalap 8. százalékát, ha pedig a bevallás beadá­sára hozzá ntézett feihívásnaiki a kiíiíU zott határidőn belül sem íes' eleget, aK adóalap 3 százalékát fizeti bírság fejé­ben, 4. Akt a jövedelem és vagyonadó be­vallását az előirt határidőben nem adife be, a k vetés során megállapított adó--, nak 10 százalékát, ha ped’g a bevallás beadására ho'zá intézett felhívásnak «& kitűzött határidőn bebil sem tesz ele- get. a megállapított adónak SO s^azala^ kát f zeti bírság fejében, ai>iwiiwa—wnw<>»< i immm n - - *»***; kolozsvári hasszajurás harmad k tette­séi is Bcnze Mihály 28 éves foglalko­zásnélküli egyén személyében. Jánosi Ferenc és Józsa Lajos bűntársát rendőri fedezel aiatt ma reggel Kolozs­várra hozták s az itteni rendőrkapitány­ság rövid k hahgaiás után, amelynek so­rán Benze Mihály beismerő vallomást tett, ő: is áladfa az ügyészségnek.  rendőrségi nyomozás során Leigazolást nyeri, hogy mindhárom kasszafuró be­törő, szökött fegyenc. akiknek hónapok­ká! azelőtt sikerül!. kiszökn ők a brassói f egyházból. Érdekes, hogy a budapesti rendőrkap"’- tártyság detektív jelnek elbeszélése sze­rint Jánosi Ferenc és Józsa Lajos bűn­társa Benze Mihály Kolozsvárról való szökése után már „betársul.46 egy buda­pesti helörőbandához és éppen abban az órában tartóztatták le, amikor a főváros­ban egy nagyobbaránvu betörést készül­tek véerrebaitan'. A hárem szökött fe* gveni* biinögvéhen a kolozsvári törvény­szék fog ítélkezni. czeSsel mondja Föd ómé Fabro Henrika, az iskola igazgatónője: — A most virágára álló csoportot én tanitoHam. Ha! hónap alatt — ami tud­valevőleg miniszter rendelet értelmében a lehető legrövidebb idő a gyorsírás el- sajáti;ásóra — nemcsak a kötelező vizs- gasebességél ériek el a növendékek, ha­nem megtanulták a beszédirásnak mód­jait is és 51 röv fűtéseknek olvan módiát. hogv’ most már maguktól is képezhetnek újabb rövidinésekef, tsmi azt jelenti a gvakorlatban, hogy ezeknek a növendé­keknek nem keM további tanfolyamokra járni, csiak gyakorolniuk kell, hogy to­vábbhaladhassanak. Fodor László gazga’ó ad most felvi­lágosítást a közeledő vizsgáról; — Február 13-én lesz iskolánk első kolozsvári vizsgám. Ft ámrrdagu zsűri vizsgáztatja mq:l 0 növendékeket, akik Isatbőw^j tanuláő áfása hibátlanul iyijők a kötelező százhuszas percenkénli sebeí- séget, de tudnak Írni 150 szóiagsebesség- ge! is. Nyolc tehetséges növendékünk már kétszáz szótaggal ir, ami azért érdekes eredmény, mert ezt a sebességet átla§ másfélévi tanulás után szokták elérni. Nehéz munkája volt a Fodor- skola tanárainak. A növendékek legnagyobb ré sze román iskolákban tanúd, úgy, hogy vannak az iskolában olyan főiskolái vég­zett növendékek, akik, sajnos, nincsenek tisztában a magyar helyesírás szabályai vad. így nemcsak magát a gyors rást, de helyesírást s az általános műveltség alap­jai is itt sajáiitották el sokan. —- A gyorsírás az intelligencia próba­tétele — mondja Fabro Henrika — mi­nél értelmesebb, műveltebb, gyorsabb fel­fogóképességű valaki, annál hamarabb lesz belőle jó gyorsíró. — Hogyan folyik le egy gyorsiroviss- gap — kérdezzük. — Tiz percig diktálnak a vágások­nak — hangzik a válasz — azután —- ré­gi szokás szerint — a bizottság egyik tagja pénzdarab feldobásával, jfej vagy írással dönt, hogy a diktátumnak mely k részét, az elsőt ’’ogy az utolsót, azaz me­ly k ötperces d'Síáiuirot teszik át ren­des Írásra a vizsgázók. Erre az á!tételre kiváncsi a bizottság, mert a gyors rást szöveg maga nem érdekli őket. Azonban Sít nagrvon szigornak. Hibának számit nrnden liolvesirás hiba, még egy vessző- hiány is, kihagyás, eltérés a szövegtől 8 aki gépen ir, annak a géphiba, vagy át ütés is. Végül az egyik v'zsgára készülő növen­déke! szólaltatjuk meg. Karcsú, szemüve­ges kislánv. gvo**s:rő'f»uártiő szeretne len­ni, a n**ve T.czányd Otliha. — Drukkol? — Nagyon — fo'eii — illetve egyik nap dnd ko’ok. más k nép nem. A gvor.s írás is diszpozíció dolga, egyik nao na gvon jól megy, másik nan rosszabbul. Vizsga előtt teljesen díjtalanul n'nhn- nap foglalkoznak ve'ünk tt az iskolában úgy. hogv remélem sikerülni fog . . , — Fs a vizsgad’j? — Hát ez a legszebb. S itt igazi szó cl ál ís fontossága van az iskola munkám­nak. Képzelje, ni oden egyes sikerre? vizsgázott növendék fizetéses áldást kap jutalmul . . . BouiMüük. ^nfrv nagyon sok Fabro j növendék jut álláshoz az első vizsga \ után . . . (—n) LEVFLPAPlfţOK, eţvsierâtdl ^ c<?* választékosabb k vlírlig. leíolcíóbbatir . (M isé^trOMBáUiÁiUhSr V

Next

/
Thumbnails
Contents