Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-29 / 23. szám

i(943 7S9,

MHL;

Hogyan él mai egJélyí roingyOT Jatnan ?

n.üÍ£ásiágiiiiiá a «Magyar fövendő s*«IgáÍaíábaiii

(XXIV. közlemény)

Nagyfoutosságu feladata továbbá a kormánynak, ittogy a nemzeti alapon tömörüli munkásságnak, miu- den fcámogaást megadjon.. Az egykori szervezetek vágyónál a nemzed alapon álló munkásságnak keli átadni és minden lebe.Őséget meg ked terein leni arra, bogy Erdély munkássága együtt dolgozhassák az öasz- magyarság épdőmunkájában.

Ezek azok az általános szempontok, amelyekben >® smmkaskérdést összefoglalna juk. Munkásságunk egész Erdélyben eltávolította vezet őségéből! azokat az »elemeket, amelyek a ksebbségi időkben nemzetközi vonalakra igyekeztek csábi.ani a munkástömegeket. Most mindenüit ckyan eréllyel és lelkesedéssel történt a munkásság nemzeti alapon való megszervezése, hogy rövidesen elérkezik az a korszak is, amikor az öntudatos magyar munkásság a magyar élei és a magyar társadalom minden megmozdulásában tevékeny részt vesz. Ezzel kapcsolatosan ide kiadjuk a mai idők magyar munkásának a jövendőre vonatkozó e'gondolásait.

A magyar munkásnak a jövőre vonatkozó elgondolásait elsősorban az öntudaiosság jellemzi Megítélései vlégosak és megfelelnek az ésszerű gondolkodásnak. IN ein jár a fellegekben, hanem számol a jelenlegi éle'körülményekkel és ezeknek alapján kívánja a jövendőt felépíteni. Nagyon sok ferde előjeleitől megszabadulunk, ha figyelmesen végigolvassuk azokat a válaszokat, amelyeket a r portsorozattal kapcsola o- san különböző szakmákban dolgozó munkásoktól kapusak.

Mi a munkásság viszonya a középosztályhoz? Mi ® véleménye róla?

Az egyik válasz:

— Az erdélyi magyar munkásság, de különösen a képesített szakmunkások, egészen közeláfllónak tartják magukat a középosztályhoz. Ez Erdélyben szinte íeratószeles, mert nálunk majdnem minden családban van ipari munkás, kisiparos, kereskedő, tisztviselő, ügyvéd, s’b. A munkásnak az egyik gyermeke munkás, a mási k tanár vagy ügyvéd és ez gyakran fordítva is előfordul.

— Az erdélyi közösíégí szellem tehát közel hozza a munkást a középosztályhoz Az anyaországban ez a közösségi szellem és családi keveredés n ncsen meg. Nálunk viszont a középosztály a legmegériőbh az ipari munkássággal szemben és eaeri közeledik hozzá bizalommal az ipari munkásság. A középosztályban sors- Harsát Iá .ja a munkásság.

A másik válasz:

— Á munkásság elsősorban azt várja, hogy becsSiliék. Abban a p llana-tban, ha társadalmi gőgöt vagy esetleg lenézést tapasztal,, azonnal magábazárkó- rik és bizalmatlanná válik A magvasság kisebbségi sorsában azt éreztük, hogy közcposz'álvunk velünk együtt szenvedi vég;g a magyar rorsot. Jól emlékszünk arra, hogv közvetlenül az imperiumváltozás után a magyarságnak nagvon sok vezetője, mint egyszerű pari munkás kereste meg a k^verét. Volt bírák, közig izg.a'ási tissívóseilők és más középeszfplyheíi férfiak vállábák azt, hogy a két kezük snnnká Jáva! eltartják családiakat. Ezek közül nagyon sokan egészen a felszabadu'á sig gyakorlat pályán marad ak. Gyermekeiket i» meg- üaniioílták arra. hogv a munka nem szégyen. Nagvon sokan munkást neveltek a gyermekükből. Â munkásság és a középosztály társadalmi kapcsola'ában most, mintha átmeneti id-át értethetnénk. Politikusaink és vezetőnk állandóan hangoztatják, hogy a munkásság a magyar netnzel egyrk legnagyobb értéke és ereje. Sajnos, azonban gyakran előfordul, hogy kisebbrangu hivatalnokok és ..kábáitos emberek“ azt követelik a munkástól, hogy különösebb alázatot, vagy tiszteletet tanúsítson velük szemben iskolai végzettségük, vagy hivatali állásuk miatt. Az ilyesmi visszás helyzeteket terentth-et, mert a munkás ilyenkor azt érzi, hegy leghelyesebb. ha ‘enk'hez sem közeledik, hanem megmarad a maga élekere’ei között és magánéletében csak sorstársaival érintkezik. Az a helyes, ha a vezet őrét cg keres a közeledést a munkássághoz, mert éhből azt Sáthatjuk, hogv szükség van ránk a magvar életközösségben. Az u'óhbi időben több ilyen hasznos kezdeményezés történi. Az Erdélyi Párt műkedvelő előadásai, munka«szakosztálya és társas összejövetelei nagyban előmozdító'iák a közénoszáályhoz való közeledést, Bésztvesz a munkásság a Tizes Szervezetek munkájában Kedvvel és lelkesedéssel látogatja nz iskolán- kivülfi műveltség elsajátítását célzó előadásokat. A műnk ást ömegek 'ele vannak bizalommal, de fekétleniií fontos, hogv a más-'k oldalról is megértést, testvériséget és együttműködésre való hajlandóságot tapasztaljon.

Varinak-p a reimkássáímak előítéletei? Milyen (&

munkásság magyarságtudata?

Az egy k válasz:

— Az erdélyi magvar munkásság mind’g bízott a

jobb iövendőben. Trdva. hogy csak egv erő«. gazdag, snagv Magvarország alkalmas » magva»- munkásság gazdasági és szociába igényeinek kielét cséré.  fetszaba- dult hazában igazságosabb, szociálisabb és mngvarabh Magv^ror«zágot akar. Az erdélví magvar munkásság az ffirdLöp ®aeile*mj»£k m. ot®, ssys.?!! m «adieu csikk

egyforma magyar! ismer. Az utóbbi időben pártpolitikává! nem szívesen foglalkozik, meri egyetlen politizáló pánban sem biz k. A munkások Erdélyszerte beléptek viszont az Erdélyi Párt tagjai közé, meri úgy íátt.ák, hogy annak keretei maradéktalanul az erdélyi szellemet képviselik. A keresztény és magyar gazdasági szervezésekben mindenütt ott találhatjuk a munkásság képviselőit, akik olt keresik szakmai érdekeik megvédéséi. A mai idők magyar munkássága teljesen magyar nemzeti alapon áll. Nemzetközi, pártoktól és szervezetektől távol tariják magukat.

A másik valasz:

■— Minden embernek vannak előítéletei. így van ez a munkássággal is, amely kemény és áldatlan harcok árán tanulta meg, hogy a megélhetésért meg kell küzdeni. Azt s megtanultuk azonban, hogy a szakszervezeti rendszer a magyar munkásságra nézve csak káros lehet. Nagyon sokan politikai karriert akartak kovácsolni abból, hogy munnkásvezérek lettek. Számtalanszor hihettük, hogy olyan emberek beszéllek a munkásság nevében, akiknek a munkások tömegeihez semmi közük nem volt. Az gazí munkásközvéleményt azok az emberek képviselik, akik gyárakban, ipari telepeken és a munkásság más őrhelyein annyi ezer társukkal együtt megkeresik a kenyerüket. A munkásság előítéletei azt kívánják a magyar társadalomtól, hogy alaposan ismerje meg a munkásosztály szociális helyzetiét. Szeresre meg és értékelje azt a küzdelmet, amelyet a munkások folytatnak a megélhetésért. Igyekezzék se* gi’eni a munkáscsaládok gyermekein és száműzze köréből a társadalmi ranglétrát. Magyarságtudatunk? Erre azt hisszük, nem keli különösebb b'zonyiték. Voltak olyanok a kisebbségi sorsban, akik zsíros állások, vagy politikai előretörés reményében román pártokkal és nemzc- közi áramlatokkal kacérkodtak. A munkás- iőmegekhez azonban sohasem ériek el az ilyen szándékok. A magvar munkás megvetéssel utas tóttá v-asza azokat a kísérleteket, amelyek nemzeti ön'-adaita elles irányultak.

Milyen a munkás szellemi életének színvonala?

Az egyik válasz:

— A munkáságnak általában hat elemi vagy négy középiskola végzettsége van. Vannak azonban olyan munkások »s, ak. k szakiskolát végez'ek és olyanok is akadnak, akik középiskolai érettségivel rendelkeznek. Kevés munkásnak jut ideje arra. hogy olvasson. Akinek erre lebe».őséi® van. az vagv komoly írók müveit olvassa, vagv szakkönwéket vásárol. Tehetsegéhez mérten színházba és moz. ha is eljár, Ákalában vágyik * kultúra uán.

Á málsik válasz:

— Kisebbségi korszakunkban n«m nagvon ny’lott alkatóm arra. hogv a munkásság szellemi életet éljen. A szellemi élet bizonvos anvagi lehetőségektől' függ é« a legtöbb munkásnál Irányzott ez a fékét*?!. Feisznba- didáriink u»ár> a m»»nkásnk s bele akartak kapcsolódni a megvár szellemi közösségbe. Erre igen kitűnő mod kínálkozott a nénrniivelési előadások és az olcsó szín* béri elő-dások úrién. Srivusen ré- ztv«szuek a munkások műkedvelő előadásokon is. ^ Vilíásos est élvekre g kisebbség időkben is eliár’ak. Sajnos, a munkásság zömének olvasmányait az olcsó ponyvaregények kéo°-ük. Sziikiség volna arra. hogy a világirodalom jeleseiből és a magvar írók kitűnő mnnttp-’ból filléres sorozatokat cs^ál-anak. A legutóbbi időben történt ilyenfajta törekvések a munkáriöirffrekbeu is nagv rokonszenwel találkoztak. Magyar vezetőinknek egyik îegfentopsţbb feladatba, hogv a munkásság szellemi étó*ét irányítsák. Összeköttetésbe kell lépni az pgvhá.z;»kV»t és vdülj együtt kell irányt szabni a munkásság kulturnevelé- sének.

Mi H munkás napi here, napi munkaórája? Van-e munkanélküliség? *

Az egyik válasz:

t— Erdélyben -a munkások fizc'ésében nagy ©1 térések vannak, Á szakmunkások órabére 1941 decom- ÜK?r végén 70 fillértől 2 pengő 49 fillérig terjedt. A napszámosok órabére 45 fillértől I pengőig. A fenti órabéreknél elvétve vannak k etebbek is, nagyobbak is, de azok nem jöhetnek számításba. Legjobban a vasipariban dolgozó munkásokat fizetik. A több szakmáknál nagy vál'ozás nincsen. Erdélyben a munkások általában nvole őrá» dolgoznak naponta. Almi anyag-, vagy munkahiány van, ott a munkások rövidített munkaidőt dolgoznak oz esetleges elbocsátások elkerülése vége'f. A munkané’kiil «ég nem nagv. A legnagyobb szakmában: a vas-, bánva- és szövőiparban nine« munkanélküliség. Az időszaki munkásokat wfm számítva, a legnagyobb a munkahiány a nvomdásziparban, a szsr bőiparban, cipész párban és a sütőiparban.

 másik válasz:

— Az a munkás, aki alkalmazásban van. ieleutógí viszonyaink között is meg tudja keresni a léfUrnttar- fásra fel1 é-tlenij! szükséges összeget a napi nvokőrás munka dő mcHeri. Nagy különbség von a családos és nőtlen munkás között. Nagvon helyes a kormánynak az az elgondolása, hogv itt ataon« különbségei kell tenni. ETőrangu nemzet? érdel-ünk. bog»’ m’né] nagyobb legten a népszaporulat Mun’rása’nk körében i<j

ffiöv«L»i kzll s háaafiodásá kedves. Eaí csak ragy lehet

Mmmmmmmmatmmmimmmmmmmmm ^ mmm

Íj.® a esaíádloe muukáa raéíioieí(wnB2é.gju) vagy mi* küllőid vtimtér« feAeftége é« gyerijuekeu utáa jeie»,!4r keiay pőtlékeü k»p. Az utóbbi időben ocgyon »ok cs?r ié.dos muukáa jeleni kezeit raémetor.szági munkára. 5 ok volt közöttük az idóezaki munkás, akik itthon nem találtak munkaalkalmat. Voltak azonban olyunok is, akik azért mentek külföldre, meri igy akarnak családjuk számára jelentékenyebb összeget megtakarítani,

Honnan kerül ki a munkásság? Vernie kapcsolata a faduval a munkásoknak?

Az egyik válasz:

— A szakképzett ipari munkásság főleg a városi lakosságból kerül ki. Elsősorban az ipari munkásság gyermekei mennek ipar pályára, de rengeteg ki.sipa ros, kereskedő és tisztviselő gyermeke is választotta av utóbbi időben ezt a foglalkozási. A szakképzetlen mun káisejk főleg falvakból kerülnek ki. A faluval csak azoknak az ipari munkásoknak van kapcsolata- ak-k faluról kerül.ek munkahelyükre,

A másik válasz:

— Mai szemmel nt-rn lehet pontosan látni, hogy milyen lesz a jövő munkásulánpó lása. Érthető, ha &■ feliszabadult magyar éleiben a munkásságnak is az s. célja, hogy gyermekeinek jobb jövendőt biztosítson. Helyes lenne, ha a falus túltermelést jobban figyelembe vennék a hatóságok Szakképzett munkásokat kel! nevelni a falusiakból és ezzel az utánpótlás biztosi tv» lenne, egyben pedig egyre szorosabbá válna & műnká*s ság kapcsolata a gazdatbmegekkel.

Milyenek a munkások lakásviszonyai? Hány gyermeke van a munkás családoknak?

Az egyik válasz*

— A munkásság általában egy szohakonyhás lakájban lakik. De nagyon sokan laknak egyszobás lakás- ban 5. Általában a jobban kereső munkások jobb lakásban, a kNkeresetü munkások pedig kisebb lakásban laknak. Fürdőszobája a munkásság legfeljebb egys®á" zaiékának van. A iöbbgyermekes muukáscsaládok, saj* nos, kisebb lakásokban laknak, mint az egy gyermekes, vagy gyermektelen családok, mert keresetükből nem jut megfelelő lakásra. A jobban kereső munkásoknak átlagban két gvermeke van, jellemző viszont, hogy g kevesebbet kereső munkásnak de különösen a napszámosoknak, három-négy gyermeke van,

A másik válasz;

— Erre a kérdésre azt kell felelnem, hogy legsürgősebben szükség van a munkásvédelmi in'ézkedések minél szélesebb mederben való megválót? fására. Kolozsváron megtörtént már az első lépes. Dr. Keledy Tibor polgr.j-mester és dr. Vásárhelyi László polgárin esi erh el vett os le'kcs megértése korszerű és megfelelő murikáslakésokat hívót' életre. Ez azonban csak iskolapéldája a tennivalóknak. Á legjobb munkádakáe bői a legelemibb egés-zségiigyi előfeltételek is hiányoznak. Ezért olvau nagy a m munkásosztálynnknál s gyermekhalandóság, A felszabadulás óta nagyon sofe lépés lörtént ezen a téren. A nagyobb gvárvállalatok bölcsődéket, gyermek kerteket, $tb. lét.esitótiek, ®me- Ivek azt a célt szolgálják, hogy a munkaidő alatt gna-* doskodjanak a munkások gyermekeiről. A lakásvisz»- nyokon csak intézményes állami megoldással lehet se giteni, ahogy i\s Nérretorszáchan történt. Újra visaza kell térnem a munkabér kérdésére, aumlvet már az előbbi válaszban 's szóbahoztam. A családos és 'öbb- gyermekes munkás a legnagyobb nehézségekkel küzd Természetszerűleg szociális helyzete a minimális lét- szükségletek kielégítésére sem elegendő. Itt is intés- aaén^.^ megoldást varrnak a munkástömegek.

Hogyan és nt nek neveli q gyermekei■: a munkás? Milyen az asszonyok elfoglaltsága?

Az égjük válasz:

— A munkásság általában isko-iáziatni szereimé gyermekeit, de ez az anyag ak hiánya miatt rendessel/ csak álom marad. Az utóbbi időben a lelielösebb hiüe* kasok gyermeke, négy középiskolái végeznek. Sokaa, ha megkoplalják is, tovább lanittatják a gyermeküket Áííalában jó szakmunkás csak az ipari munkások gyern.ekeiből vál k, mert azok jobban tudnak őrködntj hogy a gyermek snegtanülja szakmáját és meg is kedvelje az:. Az asszonyok, sajnos, nem aszerint maradnak a háztartásnál, vagy mennek a gyárba dolgozni, hogy hány gyermekük van, hanem aiszer nt. hogy 3* férjük mennyit keres. Ott, ahol nincs gyerek, vagy csak egy gyerek van. az asszony nem megy dolgozni. Ahol viszont három-négy vagy több gyerek van, az áss- szony kénytelen az egész napot a gyárban tökeid, hogy gyermeke t iekoláz.1 at hassa,

A másik válasz;

— Szakmunkások szívesen nevelnek gyermekűkből is szakmunkást, mert ugv látják, hogy ez k elegii© jövedelmi forrást biz'osif. Min i kisebb jövedelme van egy munkásnak, unnál íjikáhh szerelné, ha gyermekei más pályát választanának. Újra szembekerülünk a* anyagiak kérdésével. Á kiskeresetű munkás hóba akarja iskoláztatni gyermekeit, alig nvüik módja rs. Az asszonyok rendszerint ugyanúgy dolgoznak, mint s férf aki Nálunk még bosszú időre van szükség, hogy elérjük a munkásság ..békés polgári éleiét.“

ískolánkiviili nevelés vnn-e és milyen? Kispolgár ság felé hol ad-e a munkásság?

Az egyik válasz:-— örvendetes, hogv a munkásság az utóbbi idő ben valósággal szómiárik a tanulás után. A tudományos előadásokon tömegesen vesz részt. sok;m magánúton tanulnak, hogv legalább s nég\ közén «ko?á» elvé,?;<E;afe.Qaaék, A lUvaSásRzervea&et által rendezet«; Munka»-