Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-28 / 22. szám

tg vwa f»má& Wi&iL&WÉ&ié M rnaMmmáim & A Hitel és a nemzeíszclghlat A KC3«( $ linr » áife S9ÍÜÍ BiÁsí ; ioísJbi ^sn SSJQX ÎOI9IX J«Í •J3S8 «oá niiEÍí 0Í9V moi aíüíi bIbí Istel :no\r 8oj r20í S*M nofe ulei Jói ü & OÄS rase lem IfÖí ■sm !»T use b*T9 :om EJ. SE 95« T*í 9i re? ífG li© in fis le hí A Hate's ms ísvdéiyíi m&zjsr ifjú®»® ^(crcíaeípo^tiksá fcfly óinál», egri reudkft- tííI gazdag kettő« számcnal befejezte öíó Jik évfolyamát. Es a szám is, a H tel kö~ létező hagyományaihoz híven, széles át­tekintés a magyar élet gazdasági, táusa- dalomszerkezeti, művelődéspolitikai és nagy nemzet, sorskérdései fölöt!. Beve­zetésül az elhunyt Remenyik Sándor memzetpolitikai gondola»ainóí válogat­tak össze. Kovrig Béla egyetemi tanár Széchenyi szelleméről ér,ekezik. OUl'-k László egyetemi tanár Szent István 1» ro- dalina az uj Európában címen irt alap­vető cikket. Vértezel József az erdélyi (román földreformot méri fel; ez a ta­nulmány — hosszas és alapos előmun­kálatok gyümölcse — teljesen kimerítő feleletet ad a földbirtokrendezés minden vonatkozású kérdésére. Parajdi Incze La­jos a délvidéki telepítések tanulságait foglalja össze. Molt er Pé cr a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége társadalomtu­dományi munka közössegének mult nyári falukutató munkásságáról ir összefogla­lót. Magyar iránytű cinen uj rovat nyílt a lapban. Ebben a részben Abrech De­zső ,,Magyarság a változásban“ címen szemlét tar* a felszabadulás után erdélyi magyar erők fölött, megvizsgálja az eu­rópai változás tüneteit s azu’án keresi meg benne a magyar sorsot és hivatást. Tamási Áron A magyar szellem küzködé- seirőt émen értekezik. V'ta Sándor az erdélyi lélek belső forradalmával foglal­kozik. Azokat az átalakulásokat, vizsgál­ja meg, amelyeken keresztül eljutottunk az erdélyi emberre annyira jellemző élet­szemléletig, Mielőtt a Hiiel ha'odik évfolyamába lépne, körül kell k ssé tekinteni. Számba keli venni eddig végzett munkáját és bát­ran szembe kell nézni uj hivatásával a anost már politikaslag is Ságabb magyar életben.  Hitel öt éven keresztül az erdélyi magyar szellemiség ébredésének bizony­ságtétele volt. Abból a sarkigazságból fi­gyelte a magyar élet jelensége t, hogy az egész magyar műveltség szerves egységet alkot, az egész magyar szellemi életiér boníhataitanul együvé tartozik. Messzire elkísérte a magyar szellem kisugárzását délkeletre és nyugatra, ameddig csak fel lehetett kutatni, mert nagy egységekben gondolkozott és számolt Ami a magvar „művelődési térséghez“4 tartozik, azt kö­telesek vagyunk számon tartan' s felmu­tatni Európának. Ebből a szemszögből mérte Se a mi szükehb erdélyi életünk Sdsebb-nagyobb fodrozásiát, a felszínes seegmozduiásoktól a mélyen kavargó erő­kig. A Hitól-osoport mindig a koreszmék aägy ütőerén tartotta a kezét. Egy fél- fejjel sem maradt el az élet mögött. Re­formnemzedéknek nem szabad szemet hunyn a semmi elolt, akár kedvező, akár kedvezőtlen tényezők törnek szellemi életterünkbe, legelemibb kötelességünk számadást vetni velük. Ez volt a Hitek a számadás nyilvános dobogója, ahonnan messze hangzott a magyar gonddal kiej­tett szó. A hősi időkben a Csonkahazában is gyakran megbámulták: hogyan lehet maroknyi csoporttal olyan színvonalat tartani, mint a Hitelé. Kevesen értet'ék meg a legtermészetesebb magyarázatot: skkor éppen olyan kötelesség volt irni, mágvarul és magyar szellemben irni, mint saia közigazgatn, vagy énekszóval hadba száBlani. Szolgálat volt, mint ahogy ab­ban az időben minden nemzeti köteles­séget szolgálatnak fogtunk fel: alázatosan j felajánlottuk szerény népi erőinket a né­pi közösség szolgálatára. Az erdélyi magyar éptélnteség nagyon helvesen értékelte ezeket a mindennapos szellemi erőfeszi'éseket, amelyeknek a FUtel csak a kicsncsosodása volt. Az el kiáltott felhívás, figyelmeztetés, a biztató magyar szó ezerszeres v'sszbangot vert. szór'e a megvár földön mindenütt, mert minden kis faluban volt egy pan, egy tariifó, vagy legalább egy levita, egy ér­tehraes magyar kusgaidü, egy vr.as®«Tir'0>x™h nyugdija®, aki bzemélyes telki ssmcreü fe­lelősséget érzett a köriüöíie élő szükebb magyar népi közösségért. A Aliiéi abban az időben a magyar magatartás kiskátejis volt, mely — a napi hullámzások fölött — kimagasló, szilárd eszme támaszpon­tokhoz kőtől te a magyar sors alakulását. Ma, a felszabadulás után adódott uj helyzetben, még az eddiginél is sokkal nagyobb feladat, vár erre a magyar ha­gyományokon épült folyóiratra. Múltja és a mögüíte felsorakozott szellemi munká­sok súlya nem csupán feljogosítja, hanem egyenesen kötelez a magyar sorskérdések figyelésére. Ea a lap a s.wilem teljUS« füg- gt«.fenségének jegyében indult S máig eem csorrant beié semmi sehonnan- ami *»~ »awi m Koilemi alkotta tökéíjetes badságát. Eddig inkább * magunk tájé­kozódására és jeladására szolgáit, hogy ott túl is tudjanak az erdélyi Őrtállásról Most ellenben, nemi csupán a szellemi élei egységének jogán, hanem politikai hivatástudatból is vállalnia kell u további szellemi figyelést, az erkölcsi felelősseget. B säen most egy uj életforma füzében megűszluH magyarság komoly mondani­valókkal fordul a minőség u'jait kereső magyar álÜameszme és a társadalmi gon­dolat zászlóvivői felé. Ha a múltban volt, most igazán múlhatatlanul szükség v£d erre a nyi.lt szókimondásra, megfontolt hangra, b-ztos iléfljetre. arabok rokoosaenvéa&fc nswgCratSK'îrs te irányulnak. Az angolokat az ügy annyi­ban JB lényegesen érinti, amenrayiberie. *■. legutóbbi iraki jeleni é&sk »zeriat. a bri­tek kénytelenek roilak a közekkelt\i nme államokban állomásozó csapataiknak egy- részét elvonni llál&ó India védelmének megerősítésére. Kevesebb finomlisztet kapnak a cukrászok Teleki Bála gróf meglá as marosváséikeivi ! MAROSVÁSÁRHELY, január 28. Tu­dósítónk jelenti: Teleki Béla gróf, az Er­dély Párt országos elnöke, székelyföldi útjáról v sszalérve, ismét Marosvásárhely­re érkezett s itt, mint az EMGE elnöke, felkeres le az EMGE-kirendelíiséget. Elis­merését fejezte ki Anghi Balázs kiren- deltségvezetőruk eredményes munkássá­gáért s behatóan érdeklődött minden az EMGÉ t és a gazdaközönséget érdeklő it­teni kérdés iránt. Csálcy fsiván gróf emlékezete BUDAPEST, január 28. (MTI.) Csáky István gróf, Magyarország mulhaíatlan érdemű külügyminisztere halálának egy­éves fordulója alkalmából Bárdossy László min szterelnök és külügyminiszter, valamint a külügyminisztérium képvise­lői koszorút helyeztek el Csáky István gróf sírjára. A kegveletes aktuson meg­jeleni Bárdnssy László miniszterelnök és kiiliigym niszfer. Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár, Ghyczy Jenő rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó he­lyettese, valamint a külügyminisztérium valamennyi osztályának vezetője. Bárdoasy László miniszterelnök Ghyczy Jenő rendkívüli köveit és meghatalma­zott miniszter társaságában pontosan fél 10 órakor érkezett Csáky István gróf sír­jához a Kerepesi-ut melletti temetőbe, A külügym nisztérium osztályainak ve­zetői felsorakoztak Csáky István sírjával szemben. A külügyminisztérium két egyenruhás altisztje a sírra tele Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter és a külügyminisztérium tisztviselőinek koszorúját. Bárdossy László min szterel­nök s a megjeleni előkelőségek levett ka­lappal, néma tiszteletadással adóztak Csáky fstván gróf emlékének. A nagy ál­lamférfi sírjának megkoszorúzása után Bárdossy László miniszterelnök és a meg­jelent előkelőségek gépkocsiba szálltak és a koronázó Mátyás-templomhoz haj­tattak. ahol resztvettek az elhunyt mi­niszter lolkiüdvéért mondott msén. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Bnmo Brehm, a hires német irő ma délután 8 órakor felolvasást tart a vármegyeháza dísztermében, Itt írjuk meg, hogy Brimo Brehm, a közbejött közlekedési akadályok miatt mára nem érkezhetett meg Kolozsvárra, Felolvasó estjét ezért 11-én, szombaton tartja meg a hirdetett órában és helyen. Óriási kánokat és forgalmi zava­rokat okozott Pécsen a hóvihar PÉCS, január 28. (MTI.) Kedden délelőtt 11 órától a hóvihar lesodorta a háztetőkről a közel félméter magas hótakarót és a városiban megbénított minden forgalmat. A villamosok és gépkocsik 12 óra után már nem közleked- beitek. A pécsi MÁ\ állomás körötte az utazóközönséggel, hogy a déli órától kezdve sj, szerelvények nem indulhatnak ki és nem érkezhetnek he, mert a hófu% 'ás teljesen elborította a pályatestet. A Mávatif is leállította járatait. A nagy hóvihar miatt a környékről iskolába járó növendékek. 370-etv, Pécsett maradtak. Elszállásolták öKet és ellátásukról gondoskodás történt. | Mezőgazdák figyelmébe! Telepítsünk géperőm dígőzássai és szikes lenelök helyén mpchanízáli mezőgazdasági üzemekkel, írta: Szoncsó László oki. gépészmérnök. Az ®gymi liárd pengős mezőgazdasági fejlesztési terv alkalmából jelent meg. Ára 3 — pengő. Kapható az ELLENZÉK KONYVESBOLTJÁ­Kolozsvár, Mátyás király-tér BERLIN, január 28. (TP.) A Trans- kontinen! d plomáciai szerkesztője írja a jeruzsáíemi USA főkonzuí nyilatkozatá­val kapcsolatban: Pinkerton palesztinai USA főkonzuí a zsidó ujságirőszövetség- nek tiszitéletére rendezeti fogadásán fi­gyelemreméltó ny lísággai nyilatkozott Roosevelt közeikeleti ujjárendezési ter­veiről. Roosevelt, mondotta, a közeiké- leti ujjárendezés során fűggéiten zsidó , államot kíván létesítem, amely lényege- j seE naírvobb lenne a mai PaiesztinánáL ! Ez az állam lenne h va'otl az északameri­kai gazdasági élet. mindenekelőtt az Egyesül t-Á IIamok kereskedelmének érde­keit képviselni a Közelikeleten. Ezek a közlések két szempontból is igen érdekesek. Először, mert azt mti- fa'ják. hogy Roosevelt, nemcsak a Pacifik- vohalon fekvő br t domíniumok iigyöibe ^ kivan beavatkozni, hanem az angol biro- I dalomnak az Egyesült-Államoktól Ugtá- I voíabbeső részein, a közeikeleti terség- j ben kivár« államot létcstten:, amefv a dol- £árimpexiaJ..izími.s érdekeit képviselje. Mi­Kolozsvár, január 28. A közellátási miniszternek a liszt-, kenyér- és tésztafélék arányos elosztásáról szóló rendelete úgy intézkedik, hogjr a cu'krásziparosok csak olyan süte­ményeket állíthatnak elő, ameljrek csak 50 százaléknál kevesebb lisz­tet tartalmaznak. Ezeknek a készít­ményeknek kiszolgálását vá?tójegy nélkül engedélyezi a rendelet. A közellátási miniszter rendelet® alaipján, valamint a cukrászipart készítmények előállitására vonatko­zó és rövidesen kiadásra kerülő rendelet alapján a város közélelme­zési hivatala keddtől kezdve ötyén százalékkal kevesebb finomlisztet utal ki a cukrászipaurosoknak, mint eddig. Az intézkedésről a közélelmezési hivatal értesítette az érdekelt ipa­rosokat. Rassevsif és Palesztina inon Sri hm .szentâatsn farija meg eladását Amerika kereskedőim! érdekeit a mainál nagjjoSib cnáiió zsidó Palesz Ina képviselné Käzeikeie-.en az angaiszász tervek szerint után Sir Valter Moncklon a közelmúlt­ban leszögezte, hogy az Egyesüll-ÁHa- moknak a Közelkelelen nincsenek érdek- területeik, ezt a nyilaíkoza'ot Pinkerton kijelentései nyomán oda kell módosíta- n , hogy Roo-sevelt nem valamely terület­nek közvetlen módon az USA-hoz kap­csolására gondol, hanem egy vazalus ál­lam megterem'ésével kívánja megvalósí­tani terveit. Á lényegben nincs különb­ség. Másodszor érdekes a közlés azért is, mert kitűnik belőle, bogy Roosevelt ujjá- rendezési te»~ve az eddig btet birodalmi érdekzónának tarlóit közeikeleti térség­ben Palesztina területének nagymértékű kiterjesztését készíti ölő, ami csakis a környező arab államok terhére tÖr'én- Sietik. Azzal a nOmtőrődéssel, amely Roo- sevelt omheremek az amerikai fensége­ken kívül fekvő területek viszonyainak nemismerésébő! és politikai dilettantiz­musából fakad, az Egyesült-Államok po­lii kaja itt temet keresztezi azokat az an­gol törekvéseket, am el veţi a zsidók ba­rátságának megtartásává! egy időben aa Pinkerton, az amerikai Egyesült Államok palesztinai lőkGnzul|& díszvacsorát rendezett a zsidó uf- ságirószervezet tiszteletére, K meghitt ünnepség majdnem min­denkinek meglepetést jelentett^ a zsidóknak is, az amerikai népnek is, s az angoloknak is, Pinkerton ugyanis ez alkalommal részletesen Ismertette Roosevelt elnök mesz- szemenő terveit a független zsidfe államról» Az angolok ugyanis ed ­dig ngy hitték, hogy Palesztina at. ok érdekterülete. Most kétségei: kizáróan kiderült, hegv Roose­velt elnöknek titkos külön terve? vannak ezzel az arab földdarab- bal. London tehát csak akkor ér­tesült az öt rokonszenvével is tá* mogató hatalom terveiről, amikor már a zsidó uiságirók is közvetít nülg első szájból meghallották, A vüág zsidósága most bizony« nyal hálásan gondol leendő nagy országai apitó jár a, Roosevelt el srökre. Ha jól értelmezik érzelmü­ket és érdeküket, akkor most vs- lószinüíeg nagy tömegekben, lel­kesen cíhagviák a íennelyhafal- mák területét, hogy újabb zsidó csapatokat ígérhessenek az angol vezérkar sakkmestereinek. Most itt van a soha vissza nem térő alkalom a kétezer éves zs!dé álom: a független zsidó állom megvalósítására, Saját, jól íelio- gott érdeke is azt kívánja, hogy menjenek, m“nd és lehetőleg mi­nél előbb. A neoy meglepetések után nekünk is kellemes meglepe­tést szereznek vele. És lekötelez­nek Hooseveltjük iránt. Wolfgang Brugger zongoraestje A magvar—német müsorcsere adott sikál’ mat arra. hogv Wolfgang Bruzgerrel in?gis= merken iiink Brugger. aki egy német senei gimnáziumnak tanára, főként niínt zenei szer­vező és pedagógus tette ismertté nevét hazá­jának határain túl is. A német mester zongoraestje műsorának súlypontjában romantikus mesterek ál ottak: Schumann, Wf-ber és Liszt. A nagy klassziku­sok közül Beethoven. Apnssinota-ját játszó ts Mindenesetre a romantikusok á'íanak hozzá közelebb, akiknek müveit sok te éssel és bele­éléssel tolmácsolta. Előadásának jellegzetes" sége. hogv inkább e miivek hangulati és ke- dé ybeli lénVegére fekieti a fősulyt s* áíta á- ban nem annvira a részletekre, mint az elő’ adott m»ivek egységes szerkezeti felépítésére törekszik. Wolfgang Brugger a nagyszámú közönség tapsait több miisoron kívül előadott számmjtf köszönte nt-eg. Sáriul msg'elent Itíiy#: Icgelőnrőaebben »a ELLENZÉK KÖNYVED BOLTJÁBAN, Co'ozíváp, Mátyi* íás1, 9- «a&s-ft-aiaac A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents