Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-27 / 21. szám

X £ SSStB, 1M2 js2Lsa⣠2?. îsJSJSCî. éviolyask, 2.L fizáns ms ff! T5i Smrtsztlséi é* üatfáhívafal: Kshrsv rP 8ííi>3í;i Is., í. *m’V. Tslí’ai: 13— 3, f’yeyh: Insieta-atca 8. snâsi. Te.'iíen sz.: 28—23 Tlfl: ) (S> teíoi ?3 ß - 9fíT lilSd ŐG89 9íÍ9| tőül ^Oíi SÍ£IÍ ;n9^ h£í-íoiö üf>V !í S[. iöiö ?ßn Iriís ÍJÍÍ9 lira £9 jí ISII ibVL *\§ A. iga Í9Í S9fl-s:; gib i9d fíét [J37 SXÎ Bíí tel im jjj £j rá 7Í 9S itt 3Ü 98 Öt íf) m * 1 n d d (Z) ö vált első az elmúlt esztendő nagy halottai közül. Amikor a telefondrót szertevitte az országban a gvászhirt, a nemzet állt ravatala mellé. Mint ahogy ott állt,, tudva a kerlelhetetlen Bizonyost, de mégis csodára várva ama nehéz órákban a fehér kórházi ágy mellett. Mindenki tudta napokkal hetekkel előbb, hogy elvégeztetett. Tudtuk, hogy a halálos kórtól megtámadott töré­keny testben már csak az erős lélek tartja az élet árnyát. Tudtuk, hogy örökre elhagy bennünket Csáky Ist­ván. És mégis, amikor ma esztende­je lehunyta fáradt szemét, hogy az örökkévalóságban álmodja tovább nagy magyar álmait, nem akartuk elhinni, hogy megtörténhetett, hogy elkövetkezett az, amit tudtunk mind és amit ő is tudlott. Mélysé­ges emberi tragédia, mérhetetlen nemzeti veszteség volt az elmúlása. Nagyon férfi, nagyon ember és na­gyon magyar volt. A barátai Istinek szólították. Fi­nom metszésű fejével, mélytüzű, sö­tét szemével, lenyúló bajuszával úgy nézett ki, mint egy mandzsu herceg. Ezt mondották róla Berlinben. Pe­dig csak nagyon magyar veit, test­ben, lélekben egyaránt. Akik ismer­ték, régről tudják, hogy sohasem változott meg. Csáky István gróf, a fiatal attaché, a követség! titkár, a küiügy miiniszt éri um saj tóoszt álvá­nak vezetője, Teleki Pál és Bethlen István bizalmasa, a magyar diplo­mácia nagyreményű, ifjú triumvirá­tusának (‘Csáky, Bárdossy, Apor) tagja, mini a madridi ügyvivő, a Duce barátja, Kánya Kálmán he­lyettese és kabinetirodájának ve­zetője, majd a nagysikerű külügy­miniszter, mindig ugyanaz az em­ber maradt. Ugyanaz a mindig mo­solygó, mindenkivel udvarias és ba­rátságos. sohasem leereszkedő, min­dig szókimondó, egyenes, bátor. .. magyar ur. Sajtófőnök korában a külügymi­nisztériumban lakott. Minden ide­jét a munkának és tanulásnak szen­telte. A nap huszonnégy órájában bármikor a sajtó „rendelkezésére“ állt. Sohasem meditált. Súlyos és nagy fontosságú, meglepetésszíerü kérdésekben is azonnal határozott, pontos és kimerítő tájékoztatást adott, utasított, kért, rendelkezett. Fiatal volt és szerette a fiatalokat. Az ő külügyminisztersége alatt „kaptak helyet a nap alatt“ a fiata­lok. Munkatársaival szemben első­sorban barát volt. Az volt a sajtó munkásaival szemben is. A figyelme mindenre kiterjedt. Magávalragadó egyéniség volt. Vadidegenek percek alatt rajongói és hódolói lettek. Pe­dig semmi sem volt henne a „szüle­tett diplomatából“, a ballhausplatzi allűrökből. Magyar diplomata volt. Évszázadok porából megelevenedve. A nagy barátoknak és a nagy ellen­feleknek egyformán és egyenesen mondotta meg az igazat. Soha nem „d.iplomatizálí“, de olyan erős volt. a hite, hogy az magával ragadt min­denkit. Amikor külügyminiszter Tett, a páriskörnyéki Európa már omladoz­ni kezdett. A Felvidék akkorra már visszatért. Háromnapos berlini íá- jogattása után —- ahol a Führer f«vi­ţii nést keltő barátsággal fogadta, úgy, hogy tárgyalásai döntőek vol­tak a további fejleményekre nézve — Hegyeshalomnál a szalonkocsiba kérette a sajtó vele utazó képvise­lőit. A nála megszokott közvetlen­séggel beszélgetett. Valaki szóba- büzta Kárpátaljának akkor még na­gyon is ingatag ügyét. Január első felében jártunk akkor. Csáky mo­solygott. „Minden kérdést meg le­het oldani. Március közepére ez is megoldódik. Csak bátorság kell hoz­zá“. Az újságírók kissé csodálkoz­tak a kijelentés fölött. Aktiv kül­ügyminiszter szájából ritkán halla­ni effélét. De nem történt indiszkré­ció. Még a fővárosban sem beszéltek erről a kijelentésről. Csáky megbí­zott az újságírókban. És március 14-én visszatért Kárpátalja is. Apró epizód, de nagyon jellemezte Csákyt. Már akkor nagyon beteg volt. Az arca néha fekó lett a fájdalomtól. De mosolygott. Mosolygott akkor is, amikor Bécsben, a Belveclere-palo- tában, veseroham közben, aláírta a háromhatalmi egyezményt. Hamu­szürke volt az arca és fátyolosak lettek a szemei. Irtózatos kínok gyö­törték. De mosolygott és él colodéit. Mindenki várta, hogy melyik pilla­natban esik össze. És így volt a má­sodik bécsi döntésnél is. Rettenetes hajsza egy ilyen nemzetközi tárgya­lás. Vasidegzet és vasfizikum kell hozzá. Erre az útjára elkísérte fia­tal felesége is. Ő ápolta, ha egv-egy percre visszavonulhatott szállodai szobájába. De mosolygó volit, ke- ménv és kérlelhetetlen. Teleki Pál mérhetetlen tudása mellett az ő erejének köszönhetjük, hogy vissza­tért Észak erdély. Aztán az utolsó ut. Belgrádi)a. Hittel ment oda is. Hittel, hogy vé­get lehet vetni az évszázados egye­netlenségnek. Hogy Jugoszlávia a realitások és a bölcsesség útjára lép. Hogy déli határainknál meg tudjuk vetni az uj Európa alapjai­nak egy részét. Nem úgy történt. Nem Csáky tehet róla és nem mi, magyarok. Embertelen szenvedés lehetett számára végigcsinálni a fo­gadásokat, ban hetiteket, látogatáso­kat. A szava néha elakadt, de mégis folytatta tovább a beszédet... moso­lyogva. Nagyon erős lélek volt Csáky. Ki­teljesedése a magyar léleknek, min­taképe a magyarnak. Ez volt a titka külföldi sikereinek is. Ő, aki ott volt a tragikus trianoni tárgyaláso­Klatüfttalaidonos: PILL23 V U Balomár. Ciliiül isi árak: hifiit) 2.71* aggíütíéKfa 8» iélávrs 13« osâu ím 31 kon, aki ott volt Szegedien, soha egyetlen pillanatra sem kételkedett abban, hogy elkövetkezik az igaz súg órája. Törhetetlen ül hitt a ma« gyarságban. Tudta, hogy nem ma­radhat úgy, ahogy esztelenek párán esolták. Tudta, hogy a magyarság­nak hivatása van, amelyet minden képpen be kell töltenie. Tudta és hirdette, hogy a magyar igazság, európai igazság. Hogy a magyarság nemcsak önmagáért, hanem Euró­páért van. Tudta, hogy nagy emberi eszmények, a barátság, a hűség, az igazság szent tételei, amelyek­kel lehet, visszaélni, de visszaélve velük, eredményt elérni soha. Ezért volt hü és igaz barát. Vallotta és hirdette, hogy a nemzetek nagysá­gát nemcsak, lélekszámúk szabja meg. Ezért tudott méltó barát len ni é3 méltóságteljes barátaival. So ha nem habozott bevallani a hibát, vagy gyengeséget, de éppen úgy nem habozott megmondani az igazat fenn és lenn egyaránt. Ezért mond­hatta emelt fővel * és messzehang- zóarn a parlamentben, hogy küldeté­sünk elsőknek lenni az egyenlőek között Európa e táján. Koszorúk és virágok hullanak ma a sírjára. Az emlékezés néhány szir­mát küldjük neki, hálával, hűség­gel, hódolattal Mátyás városából is. RŐMA, január 27. (NST) Sajtój élesítések megerősítik a már napok előtt Afrikából érkezett hirt, amely szerint Abesszíniában felkelés tört ki az angolok ellen. A felkelés Szórnál! határvidékén kezdődőt! és más területekre !s átterjedt. Az angolok megszüntették a bennszülöttek val­lásszabadságát, ami nagy elégülellenséget kelt. A lázadók megleptek egy angol helyőrségei és legyilkolták annak tagjait. Angol részről erre megtorló rendszabályokat léptettek éleibe, ami éppen ellenkező hatást váltott ki, mint amit vártak.  felkelés továbbterjed Harar felé. Újabb fontos hadászati helysége11 kerültek Japán kézre TOKIÓ, január 27. A maláj* harciérröl érkezeit legu óbhi jelentések szer tit Kínong vidékén az ellenséges haderők megsemmisítése nagymértékben előrehaladt és a japánok gyorsan nyomulnak előre. A császári főhadiszállás hivatalosan közölté, hogy a japán csapatok héffön elfoglalták Kluang, Datu Puhái és Ayer Itam helységeket, amelyek hadászaidag igen nagyjelentőségiielc* A japán had*! enger ősze! különleges alakulnia', amelyeknek 24-én sikerüli Celebesz-szigefén, Kedannád par, rászállniuk, folytatlak a tiszta válási hadművele­tet. (MTI.) Burma területén tárt karokkal fogadják a Japán csapatokat AMSZTERDAM, január 27. (DNB.) riiit Burmában a moulmeyi harctéren az pán -4 ■ al. akiknek számbeli fölényük ré A hr t birodalmi csapatok éjszaka előre Mint a Bangkok Times a burmai harc­térről jelenti, sok önkéntes lépett a bur­mai hadseregbe, amelyet Japán támogat. Á Raxurkok Chronicle ír.ia: Az angol híriroda rangooni jelen-lése sze- angol csapatok hevesen küzdenek a ja­vén sikerült előnyomulásukét’ folytatni, elkészíte t állásaikba vonultak vissza. bárhova mennek a japánok hunnal te­rületen, mindeniPt tárt karokkal fo­gadják őke . Japán oldalún a nemzeti Kinn, Mandzsu kuo, Indo-Kina. Thai­föld mellett Burma, mini az ötödik szabad nemzet lép fed az angolszász zsarnokság ellen a Távolkcleien. Az óntermelés csaknem 7© százaléka a japánoké GENF, januát 27. (DNB.) A londoni Finánc al Times szerint a Burma ellem japán támadás, különösen Tavoy és kör nyékének elvesatóse azt jelenti, hogy * szövetségesek újabb értékes ónteriiietet vesztettek. Franeia-Indokina, Thaiföld és Burma ón termelése most már a japánoké. Ezek az országok érenie összesen 10S ezer 950 tonna ónt termeltek, amely a világ óntcrmelésének 41.5 százaléka, (MTI.) A hadüzenet jelentőségét asm leket lebecsülni TOKIÓ, január 27. Legújabb értesülés szerint kereken 100.000 főnyi thaiföldi csapatot vontak össze a határon. Ennek a hadseregnek harcbavetése döntő hatás snl lesz a barma helyzetre. Illetékes német részről közölték, hogy Thaiföldnek az Angliához és az Egyesült Államokhoz intézett hadüzenetével kap csolalban a V ilhelnistrassen kijelentéi fék, hogy ez az elhatározás rendkivid nagyjelentőségű a japán hadműveletekre nézve és a burmai, valamint az iruli.« ; népre gyakorolt hatásait sem tehet lehr 5 osiilnü ’(MTI.X ä'ä L íáS' "** sQlyssztettek az ; amerikai parfék elolt — Hatalmas vesitEsUgsket szervsdtak Afrikában az angolok A JAPÁN HADERŐK FOLYTATJÁK M. MALÁJ-FÉLSZIGET MEGSZÁLLÁSÁT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents