Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-26 / 20. szám
r tJr ho rihi£ paiBs Í9Í9tí 9biH Moo* saéj Yixr0> vqsjí > .ib hß«5 i£iae kjéa SJJot sa a Sás laáj mail it»ö r^lîâ orie ao'ş J âjî' a csíki székelyek között C;3Ík^ss@Fedia és Gy ©pgyés^eiatmlkl ósoss tartott ^beszámolóikkal ^©felesték székelyföldi kőrútjukat as Erdélyi Párt wssoiöl Űinepi hilvaJás az aj magyar feladatúk és a magyar egység mellett t'i iie.1 Msí i&H ßK: iél isi rag îffî ed otí I ,q Ű te q te :a E í Csíkszereda, jaaw.ár 26. As Erdélyi Párt központi vezetőinek székelyföldi körútja a Csíkszeredái és gy ergy ősz ént mi it 1 ősi lát ugatással befejeződött. Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt országos elnöke, Albrecht Dezső ügyvezető a!elnök és László Dezső érdélyiipárti, Padásiyi Gulyás Jenő MÉP országgyűlési képviselők, valamint Páll György dr. országos főtitkár, az Erdélyi Párt vezetőségének székelyföldi útja során meglátogatták Gsiík vármegye népét is. Először Csíkszeredán tartottak beszámolót, mintán felvették a szívélyes kapcsolatot a magyarság helyi vezető férfiúival, így László Dezső dr. főispánnal, ^ óraik ám József dr. alispánnal és Szász Gero polgármesterrel. A második állomás Gye rgyó szent mik lóg volt, ahol Gard Alajos dr., a gyergyói tagozat elnöke és László Ignác róm. kai. főesperes, a tagozat alelnöke fogadták a központ képviselőit. A mindkét helyen rendezett párt- nap a székelyföldi ut alkalmával már többször tapasztalt lelkes lián- gúlát ban ment végbe. Ünnepi* y s fogidtatáfl O :• kl&JÖ-ii - JlCCÍ-II CstiksziePedában Külumbán József dr.., a párt országos alelinöke és a megyei tagozat elnöke vezetésével népes küldöttség fogadta a párt elnökét és kíséretét. A pártelnök és kísérete rászívott a Kálót és Kaláka népfőiskolák előadásán, szombaton délelőtt a csíki községek lakossága a nagy hideg ellenére is igein nagy számban képviseltette magát, küldöttségek' utján, az intézőbizottság gyűlésén. Kolumbán József dr. 'megnyitó beszédében utalt arra, hogy a magyarságnak most minden katonai és gazdasági erejével részt kell vennie az uj Európa möit©ffeM'té= ©éhen. kálóm, a megfelelő lélektani pillanat an-a, hogy erős összefogással helyrehozzuk a (mulasztásokat. A ess teu ki á .i©á ai Az intézőbizottsági ülés végén Csipák Lajos dr. kanonok megköszönte az Erdélyi Párt vezetőinek, hogy ®E; jöttek a székelyek közé. Nagy Antal I plébános támogatást kér. a párttól » telek «B®Sá iskolák lótiwdtéeénefc megkönnyítésére. Biró Ferenc íőe®peres-plébános a székelység hálóját fejezte ki a párt iránt. Teleki. Béla gróf csak annyit fűzött a te* szólalásokhoz, hogy az Erdélyi Párt szeretettel és megbecsüléssel vár minden jjószár*- déku magyart. Ezután Kolumbán József dr. bezárta az intézőbizottsági ülést, majd az egybegyűltek elénekelték a Hisjp. nuszt. A gyergyószeutmiklósi gyűlés Qipőf Teletel Béla a mai idők nagy feladatairól Gyergyószentmifeiós, január 26. Szombat este Gyergyószerd mi kiesen. a városháza nagytermében ment végbe az Erdélyi Párt gyergyói tagozata intézőbizottságának mindvégig igen lelkes hangulatban lefolyt ülése, amelyre a harminc- fokos hideg és a késő esti idő ellenére minden gyergyói község kiküldte a maga vezetőit, a katolikus papokat és a székely gazdák szine- javát, hogy meghallgassák gróf Teleki Béla országos elnök és kísérőinek beszédeit. Dr. Gaál Alajos gyergyói tagozati elnök megnyitó beszédében, a meleg üdvözlések után hangsúlyozta, hogy azok a gyergyói magyar vezetők varrnak jelen, akik az elmuJt huszonkét év alatt a Magyar Szövetség, Magyar Párt, végül Magyar Népközösség vezetőségét alkották» — ranad a három szervezetet ugyaar azok a törhetetlen nemzeti érzésű gyergyói székelyek képezték.  gyergyói székelység egy emberként áll ma is az Erdélyi Párt mellett, melynek kitűnő munkáját teljes j mértékben értékeli és a legteljesebb I bizalommal cselekszik mindenkor I az Erdélyi Párt vezetőségének Útmutatásai, utasításai szerint. Gróf Teleki Béla országos elnök» majd a népszerű budapesti vendég,, Padányi Gulyás Jenő mondtak ezután nagy tetszéssel fogadott beszédeket, melyeknek gondolatmenet© körülbelül Csíkszeredái megnyilvánulásaik aí követte. Gyakran hangzott fel a taps és az éljenzés a beszédek nyomán. „Egyformán pss éöess magyas haza gysvmeksí vagyunk** szocialista párt, Olaszországban ú fasiszta párt szervezetei. A háborús László Dezső erdélyi párti képviselő nagy beszédben foglal kozott a magyarság helyzetével és az Erdélyi. Párt céljaival. A magyarság munkájában három szempontnak kell érvényesülnie: to Társadalmi szervesei! ség és a javak igazságos eláss- Sása, 2c Az államalkotó nép felemelése és megerősítés®. 3. A keresztény gondolat. Az állam nem egy társadalmi osztályé, — mondotta László Dezső képviselő — hanem minden polgáré, aki jószándékkaí résztvesz az országépités munkájában. Az áldozatoktól senki .sem zárkózhat el. A magyar megiijhódásnak keresztlány szellemben kell befejeződnie. Magyarország Európa legnyugatibb mezőgazdasági állama. Ebből a helyzeti előnyünkből következik, hogy korszerűsíteni kei! mezőgazdasági berendezésünket, hogy annál körmyebben értékesíthessük mun® kánk gyümölcsét,  földet kell a magyar élet tengelyévé tennünk, Minél több és minél szaporább magyar család éljen a földből. .Magyar- ország egyben a legnyugatibb európai állam, amelynek népe megőrizte sajátos művészetét. A népi művészetnek komoly feladata van a magyar nemzetfogalom újraértékelésében. Az igen szapora székelység nagyon alkalmas most arra, hogy kirajzásával megerősítse a magyar népet, ahol arra szükség van. Kemény munka vár ránk. Áldozatot kell hoznunk Európáért és önmagunkért. De a magyarság mindig akkor volt erős, amikor a reá váró áldozatot meg tudta hozni, László Dezső országgyűlési képvi- ! selő óriási érdeklődés mellett, hl~ ‘j bâtlan logikával fejtette ki, hogy ? miért van szükség az Erdélyi Párt- j ra, amelyet akkor is kellen© í csinálni, ha eddig még nem alakult volna meg. Hangsúlyozta, hogy nem lehet elválasztani Erdélyt a trianoni Magyarországtól, — mindannyian zna, akár anyaországiak és csőn kain agvararszágiak vagyunk, as erdélyiek is, egyforma® az édes magyar haza gyermekei vagyunk, amelynek felvírágeztaíésa, boldogabb jövője érdekében szükséges, Siogy szálán az egyes tájak, vidékek, országrészek saját bevált vezetőik Irányítása mellett jobban kiélhessék a maguk életét, mint eddig törlésig —= uj szint, aj értékeket adva ai egységes magyar hazának^ Az Erdélyi Párt Erdélyt agy tekinti hogv az az egységes magyar vár egyik legfontosabb és egyben leg- veszélyeztetettebb bástyája is5 amelynek meoerős'técén mindemkor tiszta szívből fáradozunk ş ezáltal az egyetlen, egységes drága magyar hazát erősítjük. Dr. Páll György központi főtitkár, mint gyergyószentmiktosi származású székely szólt gyergyói székely véreihez, az Erdélyi Párt külpolitikai elgondolásait fejtegetve s ázlt hangoztatva, hogy a mai időkben az Erdélyi Párt legfontosabb fel- I adata a lelki front töretlen meg® tartása, biztosítása, amit az Erdélyi Párt tagjai úgy végezzenek el, mint Németországban a nemzeti hiányokat, nehézségeket katonás*, székely fegyelemmel kell elviselni; j Az Erdélyi Párt külpolitikai okokból is a legteljesebb bizalommal vi= ! seltetik Bárdossy László ég kormán nya iránt, amelyet a jövőben is ön- I tudatosan és határozottan támogató m kivan. László Ignác római katolikus főesperes, a gyergyói tagozat alelnök© megrendítő szavakkal vázolta, hogy minő keseives áldozatokat, hozott & szék el ység a felekezeti iskolák fenn« tartásáért, amelyeknek biztositás®' és fejlesztése a gyergyói székelység1- nek is legbensőbb szívügye. Hálás elismerését nyilvánította Erdélyi Párt vezetőségének a felekezeti iskolák ügyében. miM Erdély egyéb számlábán kőzérd©- 8c& kérdésébes véglett fájássá« ! sálért. j A székelység jól tud la, hogy hs I nincs mindenben eredmény, az nem az Erdélyi Párton és vezetőin mii« i lőtt, — de rendületlenül bízik abban, hogy az Erdély' Párt minden j igazságos és helyes célkitűzése j előbb-utóbb megvalósul. Az Erdélyi ■ Párt mindenkor százszázalékosan I számíthat a gyergyói székegységre. A Himnusz hangjai mellett ért j véget az intézőbizottság ülése, mely« nek résztvevői azután együtt vacsoráztak a Sziíágyi-vendégíóber». Vasárnap reggel a központi vett« dógek elutaztak a Székelyföldről. „A legutóbbi tise év al^tt liurminO' ©s©» sseélc^ly v-árd^volt ©1 lak.öli3ly éíöí** Albrecht Be£3Ő a SzékelyíőM gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. A tzékelység feliszabaditása más^l ezrelékkel emelte Magyarország termésfzetos szaporulatát. A íegufőbbi tíz év alatt harminc» mm váMcxoU ®S mi saállésh®íyér3í0 Fz a veszteség akkora, hogy évente három erős magyar községet 1 elletne létesíteni belőle. A múlt hibái, nemzetiségi és vasutpoíitikája nagyban hozzájárult ebhez a folyamathoz. Most ©izonban itt a kedvező &i~ Teleki Béla gróf pártelnök, a jelenlévők általános érdeklődése mellett mondott beszédet az Erdélyi Párt időszerű, nagy feladatéiról. Nagy elismeréssel megemlékezett egyházainkról és 'felekezeti iskoláinkról, amelyeknek igen nagy szerepe volt a megszállás idején a magyarság anyagi és szellemi javainak megmentésében. Iskoláink mai helyzetéről szólva, beszámolt arról, hogy a kuliuszkormányzat a m! megkérdezésünk nélkül nem veszi át a felekezeti iskolák tanerőit a2 ál® Hanii iskolákhoz. Társadalomszervezési kérdésekben leszögezi«, hogy a kisebbségi életformában annyi« Ta bevált társadalmi intézményeinket ezután Is fenn kei! tartanunk. Politikai tekintetben a bécsi döntés teiiesen nj helyzetet teremtett. Azelőtt a Maorvar Szövetség, 'Magyar Párt és a Népközösség, bár más-má.s elgondolás alapján,, ugyanazt a célt szol gáttá, s mögötte ugyanaz a tömeg állott. Az Erdélyi Pártnak nz a célja« hogy Erdély népi erőit egyetlen egy szervezetbe fogja össze» Csak a zavartalan egység biztosítja azt az összefogást, amelyre éppen most, nagy törekvéseink megvalósulása idején feltétlenül szükség van. A gyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték a pártelnököt, tnacryip 7&'kiséf?r&> V«EB fc35ÍÍteSÓp‘® Padányi Gulyás Jenő MÉP országgyűlési képviselő a magyar feltámadás részleteiből mondott tanulságos eseményeket. Az ország tálpráállása Sopron visszacsatolásával kezdődött, majd később az ország áldozatkészségéből kitünően felszerelt honvédség erejének latba- vetésével. Nem szavazattöbbségre van szükségünk a magyar kérdések megoldásához, hanem ujj magyar lel® felségre, a Szegeden útnak indított gondolat mimkaterve szerint. László De*iö a magyar meg* ujhodáspól
