Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-03 / 2. szám
ff 9.11PM‘/fi Hi U<) 4 2 I mnu ár J m—in>n » < nirnr ~tt n ~ .Hniţiyan él ma az iirdéltp miag*i«£r tirs. adatom? Iparmiársadalmunk a mai magyar életben XXII, íKözllelllénai Kuu^ni/s >3tempoatbó| » figyvlomremélló u szol uXd'kokantegyei ipuro.sok érdeklődési köre. A déri .\nsratnV társadalmi találkozóhelye a des Magyar Poi* ivari Kör, «hol az egész magyar tarsuuaiom egységbe Kömöriil a nugánéle-ibeu;. Ennek a körnek négyezer- Ikötoteo könyviára van, amely egyedüli közkönyvtár ;« Szaiiinsfnentén. A könyvtárt az iparos tagok gyakran Nvjrsaík igényű« érdeklődésük elsősorban a riagyar Krók-aak szol. A jövedelmi vszonyokkal kapesoletban azt a vá- l!.v»ZÍ kapjuk, hogy az iparban a jelenlegi, korszak át- anyaghiány miatt. Éppen ezért az. iparosok Baai jövedelmét nem lehet a békekorszakhoz hasonlítom». ^Vagyongyűjtésre nincs lehetősége a n»ai viszo* siyok között az iparosnak. Életcélja gy iparának fej- llesztáse tSs családjának eltartása. Érdekes víl«»:ít kapunak ars*» a kérdésre, hogy a mai idők iparosa mit akar »«vélni gyermeke:bol? Szolnokdobokamcgyéheirí K&evíe na. iparo*§yensnck. Ennek az uz oka, hogy az i>jparos(irsadalom egy r«.>z, öregekből, másik része tel* 'jfisea fiatalokból került - ki. Az iparostársadalom egyik iréfegét vszőni volt intelektuellek képezik. A múltban oá vG*iit a tapasztalak hogy az iparos gyermekek kc-vés . ftümyada tanúit közép .»kólákban. A gyermekek a román éra alatti nehéz elhelyezkedési viszonyok között 'igyekeztek átvenni a szülői örökséget éo megmaradtak ®s ipart pályán. általános jelienazejiképpeu a uzolnokdobokamegyel. 'f.pusvjsok társadalmi megmozdulásairól azt a -vYnasz:. )‘s3ptak, hogy az :párosok resztvettek minden magyar ica©z^aíoio>>aa és lelkesen íá.uogiHták a magyar cőIkí- tüzésekeí. Szívesen vállaltak ínagya.-águkért minden el” ..•iivosnarásc, politikai vonalon pedig először a Magyar '•Fârîaaak, majd a Magyar Népközbeségnek voitak tagjak Hogyan vélekednek az iparos tömegek az egyesületi t&le&ől? Nagy jelentőséggel bir ez a kérdés most, ami- hso;? ;a román impérium rendszerével szemben végre isimét feltámadlak az önkormányzati jelleggel biró ipar-’ testületek. Erdély egyes területein teljeven uj az ipar- 1 üeetiileti intézmény, mert az idegen uralom élőit nem rákerült sa iparosokat egyetlen átfogó szerv keretében C:^y©eiWEÍ. Kolozsváron viszont történelmi múltja vaj.* az ipartestülctnek és ez a helyzet még néhány erdélyi városban. Ezekben a városokban az iparosok a román ;*mjj»ériu2B alatt iá minden, elkövettek, hogy az ipar- ‘ testületi életet fenntarthassák. Asuikor azután hiva*• T-íios intézkedéssel feloszlatták az ipartestüíleíeket é>, ssé-kházaikat az államhat alom Vette birtokába, terme- ozetesen 'ehetetlenné vált. hogy szakmai életüket en- jaek e BKémek keretében folytathassák. A feloszlatás ^yyil* oka ugyanis éppen az 'partestüleíek kihangsu• -yezcttaE. sssagyar színezete volt. igaz ugyan, hogy ar ! jpartssíüietsk nem foglalkoztak politikával de a tagok raagy rcese a saagyar iparosok közül került ki Az ipar- íeetületek hiánya nagyon érzeti a román imp ríun 't-jloífeó éveiben. Magyar társadalmi megmozdulásaink ■különösed érzékenyen érezték, hogy az iparosokat non: • Szilái jak szakmailag szervezett tömegekben. Ezért foglalkozott először a Magyar Párt, később pedig a Ma* ■ igya? Népközösség az iparosok szakmai megszervezőié- <:aek gondolatával, amelyet olyan formában kívánt meg- Áldani, hogy tagczetonkint ipari alosztályokat tétesi* ,íetí. Tudjuk, hogy ez a mozgalom néhány hónappal a j-felszabadulás elöli befejezéshez közeledett. Ipari naev* gyűlés keretében Kolozsváron megtörtént a hivatalos megalakulás és megválasztották az egye« tagozatok ve- líetőségét is. M> ni fentebb is említettük, az iparosság .esnek a Szervezkedésnek keretében lelkes magyar ön- ' Sudatról és dolgozni akarásról tett tanúságot. Ennek 'az ipari alosztálynak tulajdonképpen az Hetit volna a célja, hogy az ipart estiiieíek szerepét pótolja és alksl* sast adjon a magyar iparosságnak arra, hogy szervezett keretek között megvédhess« szakmai érdekeit, társadalmi életet éljen, tájékozódjék -az időszerű kérdé* sekről, egy szóval mindazokat a lehetőségeket megadja, amelyeket csupán kiépített egyesületi élei.’keretében .vehet megoldani Az ipartestületek intézményének 'visszaállításával nem volt szükség arra. hogy a felszabadult erdélyi re* tízeken sum szervezetbe tömörüljön az iparosság. Uj ipa?ügyi törvényeink kőtelezővé- teszik az iparosságnak az parteslülethe való beszervezését és a román Imperium alatt teliesén elhanyagolt kontárkérdést a törvény teljes szigorával büntetik. Összesen harnrucöí Jpariestiiletet létesítettek Erdélyben^ Az iparügyi. kormányzat a megindulással kapcsolatban felmerült költ* ségek részbeni fedezésére megfelelő' segélyt utalt ki. Hozzájárult továbbá a kormány is az ipartestületi =zék- jftázakat terhelő költségek törlesztéséhez, támogatta az - fipartes'ületeke! székhazaik bővítésében és tatarozásában. Az ipartestületi jegyzők részére az anyaországban ér- vénves ipari, közigazgatási és egyéb vonatkozás»? jog- ozwbá1 vökből Nagyváradon. Kolozsváron és Marosvásár* heiven továbbképző ^anfoNamot rendeztek.  íanfo- i;jsvva<Klf; ■e^®s®5ayebbsia7rsü irésalvew '1 segélyben .-res^esjt !ték. hogy Litindi-e .part sliiM titkárának alkabi; nyíljék u felszabadult hazában érvényes ijtariigyi eza* bálywat megismei éséi;. Visszuá litolták u meslervizs- gáztató bizotttíjgokat ]•-. A m< sten t/.sgáztató hizotlaü* gok tagjai részére az oarügyi niinévztérium bziutén tan* folyamokat rendez» tt a visszacsatolt területeken. Mindezekből világosan kitűnik, hogy nemcsak az erdélyi iparost.írsadaloin fogadta a legímgyobb lelkese- dévssol az ipartestületek visszaállitusát, hanem u kor mányzat is kiilön gondol íordkott »<z erdélyi iparosság megszervezésére és nem sajnálta az áldozatokat a meg* felelő keretek biztosítására. Az ipartestületek országos központjában .»z erdélyieknek ha' választmányi tagságul biztosítót lak. Erdélyi iparosaiul; nz ipart esi ideiek intézményé- ocn szakmai érdekeik letéieményeiét látják. Bizalom* mai fordulnak ;«/. ipartosHiletek vezetőségéhez, amelyek mind*-n szakmai kérdésínr-n készséggel állanak rendelkezésükre. Ezenkívül azonban számos társadalmi n»:g mozdulásr is a? ipartestületek 'rányitó ezrllen éiiek le* hét köszönni. így például Kolozsváron az ipartestiilet veaetősege felkért, ;.z illetékes Sí vtósági közegeket, hogy a magvar adózási rendszerről előadásokat tartsa nnk. Haeonlóan tervbe viették, hogy másirányu előadá sokat is rendsz«*rí-sití nek. amelyekkel nemcsak kulin* ralis előnyeiket biztogitanak az iparié«tijlet tagja szá* mân. irtanem íiz -párosok baráti közösségét c-s egységet ie ieSfísebbé teszik. Az iparosok helyzetének inrnerteléséhez tartozik, hogy visszaállították, illetőleg k bővítették a gazdaság politikai és szociályolitikai szempontokból annyira fontos ipar felügyelői hálózatot is. Az parügyi kormány hat uj ipa»felügyelői kerületet szervezett Erdélyben é* pedig Csíkszereda, Marosvásárhely, Máramarosskget, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Nagyvárad székhelyekkel. A háború előtti állapottal szemben c?ak Dée nem lett iparfeáügv előj székhely. Csíkszeredán v-iszont a vSág* háború előtt líem volt kerületi iparfel ügyelői hivatal. Ezt a váitozáát az uj határok és fontos gyakorlati szempontok tették szükségessé. Figyelembe kellett venni az uj helyzetet, aruaiy főleg a közjekedé-'i viszonyok tekintetében állott elő. Hogy az párosok mai helyeié* röl tökéletes képet rijzotjunk, meg kell jegyeznünk ezen a helyen, hogy az ipariigvi kormányzat uj feleda* tokát adott az iparfelügyelőknek a kor??A-rii anyaggaz- •lálkotlás és a közellátás terén. Az iparfelúgyelői háíó- ,,a t idböv it ősénél tehát arra kellett1 figyelemmel eafiá, hogy lehelö;eg neiu nngy kitér jede-ii és az adott xiszo* nyokhoz képc-sr b<-járí»2tó keriiletí-k alakuljanak. Ezen a heyen kell megemlirleniink. hogy a házi* párosok érdéxvédelméről is megtörtént a mejrfcíelő gondoskodás. A háziiparosok legnagyobb része nera y városokból kerül ki. hanem a Székelyföldről öS Kalotaszeg vidékéről. Erdély háziipara anny ra nevezetes és olyan fontos gazdasági életünkben, hogy az iparosok 'dő«z£rü kérdéseivel kapcsolatban kell felemlítenünk. Tudjuk azt. hogy az erdélyi házi'par szakmai érdekképviselete eddig nem volt egységesen megszervezve. Nagyon sok intézményünk lűzte ki igazán dicí-éretes igyekezette! céljául az erdélyi háziipar továbbfejleszlé* séf, de hiányzott sz egységes vonalvezetés. Az iparügy kormányzat ezen a hiányon úgy igyekezett segítem, hogy bárom háziipari felügyelő »éget létesített Erdélyben: Kolozsváron. Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. Ezeknek a háziipari szervezeteknek lett volna az a ieí- adata, hogy Erdély ház ipsrát továbbfejlesszék és he* illesszék az országos háziipari termelés és értékesítés folyamatába. Legutóbb újabb lépéssel haladt Erdély háziiparinak megszervezése: megalakult ugyanis az Erdélyi Háziipari Szövetség, amely a Magyar Házi pars Központtal a legszorosabb együttműködésben kezébe vette a háziiparosok szakmai érdekűinek irányítását. Az uj szervezet tisztán érdekképviseleti szerv, amely az összes ház iparosok között uz összekötő kapocs szerepét tol*í be. Minden hónapban más városban tárgyalja meg az időszerű háziipari kérdéseket és a kisemberek munkáját rendszeressé akarja tenni- állandó megrendelésé* kei törekszik biztosítani, továbbá nyersanyag ellátásukról kíván gondoskodni. Nagvfontosságu lépést jelent a házéi park an az egységes munkabérek kiterjesztése is. Az ipariieyí minisztérium is felismerte, hogy nűro- zetpolitikai okokból is különösen fontos a kisiparosok támogatása, akik az idegen uralom esztendeiben hivatalos megállapítás szerint is .,ragyogó példáját mutat* iák a hűségnek,, hagyománytiszteletnek és életrevalóságnak“. A felszabadulután azonnal gyorssegélyben részesítették a katonai közigazgatás utján az arra rászoruló kisiparosokat. Jogos és indokolt volt ugyanis a kisiparosok részéről az a panasz, hogv rendelések és nyersanyag banyában nehézségekkel küzdenek. Az. ipariigvi minisztérium kiküldöttei felkeresték, összeír* ták és kőzszáilitő csoportokba szervezték a kisiparosokat. ho<rv. mindenekelőtt a katonai közszá!1?’árokban részesülhessenek. Ilyen módon már sz ©kő évben kö zol ke iezer erdélyi lusipuros k ilónál rendi:!« »eklo /. ju * tuti. A kis én híj/épipüro*ok, valamint uz ipari r.zövr V«‘/.iil«*k hiteligényének kiciégitézérr a pénzügyi k > inúnyzaltul egyntértöleg ké iuillió pengőt !»«>< -.átüt* nuniii/a r um az lj'>iiroi>iik (tthi-agon K«i/|>«*nti S/.ó\eil. z«'te rend« lkr/.«*\« re, hogy kiilöiihyc i u kii'inyii í«' t • lek mellett ingatlunfedey.c.tj kölcMÖnökel, továbbá áru váltó («-‘/áiiütobiii és munka, ideivé le rumlivá hitelei.'-: eyujthn simi Emlé.kt wív\, hogy a bunk*-/«-rü leilezi ttei néni ii-utle.lkezö k-isiparosok es kiskereskedők bit«-ia ciójál Erdélyre n k.ih‘rjcfzte|te a kormányzat. Erre : célra 500.000 pengőt utalt isi a mini zt( rtanáe* * lehetővé vá';, hogy a hankszeni f< de/zdt©! nem biró űr-* délyi kibiparofiok is hozzájussanak .li'iivinv kamatozó hu köt esöimöz, amelyből nyersanyagot ^zerezhc;'•••k te és javíthatják termelési ««zköze.Lker EM>e 'hitelake ó- ba «Midig bármin. er<t’-'vi város. iáletőle«r köz ég kap* eHolódott, amelyik »negfelelő hozzájárulás) ajánlottak fel. A hitelkeret ugyanis állami é.i közületi liozzájáru* láshól áll Az állatni hozzá járulón i megajánl«>tl közii '«•<i hozzáiánilóena! : \ riatszoro-át tesz* :» városok, illetve községek lélekszám.á/téil függően. Az erdélyi iparosok helyzetének e rnertettAévril kapcsolatban fel kell említenünk- hogv iparosaink egyik legindokoltabb kérése a korszerű gép -kkc! való felszerelés biztositá-i Az ipariigvi na nküérinm igye kezet; ezt a kérést nagyobbösfizcpü gépv’géllyejl tefjesi- teni. A viléghúhom előtt Marosvá-s-»"helyen állami köz* műhely telep me! ödött. *»hol a kisiparosok konswrü fa* és fémipari gépeken végezhetek el munkatanfőlyimáik idevágó részét. Ezt a kozniühe|yteíep<*t most k tatarozták. a gépeke1 kijavították ás a felszerelést uj gépek* kel bővitették. A felszabadulás óta ;iz »pari fovábbképzőtanfolyti* mok országos vezetősége is figyelemmel foglalkozat a* erdélyi iparosok szakmai tudásának gyarapításává: Érdemes feljegyezni, hogy eddig hetven :psri továbbképző tanfolvamot rendeztek Erdélyben. 1Q52 résztvevővel. A tanfolyamok m:t is állandóan működnek. Az ipari továbbképző tanfolyamokkal párhuzamosan min* lamüheíyek léteeitését ia tervbe vette a kormányzat. fiizi»nyos. hogy ezek a mJntuimihelyek is nagv-naérték- btn elősegiti-k az ipar továbbképzés feladatait. Általában a?, erdélyi iparosiig venc’öi olyan irányban »erjesztenek kére eket a kormányzathoz, hogy az ipari oktatás minél tökéletesebb legyen. így megtör* téntek már az inlézkedések az iparokcatáusi intézetek átszervezéséről, az ott felül tandó nj tagozatokról, a bizonyítványok képesítő erejéről, úgy óra- és taníer- vekről. Méltányosságot és megfontolást igényel az ipar* testületi vezetőknek a ranoneoktatás nehézsségeirel kapcsolatban felhozott kérése is Rámutattunk arra, hogy az igazi utánpótlás legnagyobb hibáját a multbaE az iparosok leromlott anyagi helyze*ébea kereshettük. Fontos érdekűnk, hogy a falusi m: gyár lakosság számára 6 buvoeüsuk a megfelelő számú szakképzett iparos*. Ezért határozta el az iparügyi kormányzat, hogy lehetőleg minden városban otthonokban helyezi <al az ipaTOfdanoucokat. Déseo — mint megírtuk — márnief -- ke/dte működését az iparostanoneotthon. Megtörténték az intézkedések, hogy a több városokban is megtörténjék a tanoncok elhelyezése. így azután az ipo roşu; est ereket mentosit k a ianoncok dláíáfii köií- ségeiíől és a szülők szára.í --•» sem okoz gondot gyermekeik jövendő neveltetése. Az iparosottbonok részére ipari szakkönyvtárakat küldenek, hogy a íanoncok s magáoéletben is továbbképezhessék magukat. 4 Szorosan egyhekapcsohidott a kis pari kérdésekkel! az erdélyi \ árusrendezések megvalósitás£. Varosrende* zésekre egyrészt magasabb államérdek szempontjából voli feltétlenül szükség, másrészt azonban ilyen módon kárpótolták az egyes v dékek kisiparosait a magánrendelésekben muíaikozó hiányosságokért. A városrendezéseknél mindenütt jelentékeny munka-: kaptak iparo-t íüink. A városrendező és falutfejlesztő tevékenység kapcsán elkészítették Beszterce, Csíkszereda, Dés, Kolozsvár. Marosvásárhely, Naszód, Szamosujvár, Székely- udvarhely, Szászrégen és Szováía fejlesztési legeit. Mindezen tersek megvalósítása az illetékes kisipari lérJ nyezők meghallgatásával Körién k. Szerepel a városfej* lesziési rnunlcálatokhan a többi erdélyi városokra v«^- naikozó munkarend elkészítése, amely ugyancsak lényeges gazdasági fellendülés lehetőségét biztosítja majd iparosainknak. A közmunkák az átmeneti* idők alatt biztosítják kis párosaink megélhetését, lehetőséget szolgálatnak jövendőjük megnlapozá'sára és emellett általános nem 0 veti szempontból is hasznos megvalósításokat eszközölnek. # Ezek az adatok az általános kérdések, amelyekben kisiparosaink helyzetét összefoglaljuk. Igyekezünk a legteljesebb alapossággal tanulmányozni az erdélyi magvar iparosság helyzetét és ezért nemcsak az ipartes* fületek vezetőitől és s számottevőbb iparosokkaí toly tafott beszélgetésekből állítottuk ö-sze a r.portsoroza' nak ezt a fe jezetét, hanem felhasznái'uk az iparügyi mi* nisztérium erdélyi beruházásokkal kancsolato? aóata' is. Az erdélyi magyar iparosság jövőjének biztosítása annyira fontos kérdósün!-, hogy érdemes voh erről a legteljesebb részletességgel tájékoz*"ín- olvasokózónse giinket. Általában mogállapithatjuk, hogy ?. ma iparosa erős mozgalmi életet ól. Szákmai szervezetében legtöbbször általános ipari kérdésekkel foglalkozik. A ma
