Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-20 / 15. szám

Í9 42 /»abili- 29. «t zp wut fim & Bolyongás a fedezés Sssérvusa! Szervusz, öcskösS Szervusz, bátyám! Szervusz, öregem! Szervusz, alázatos tisz­teletem! Szervusz, kedves! Szervusz! Peregnek a szervuszok. Széles é hazá­ban boinog, boldogtalan tegezi, egymást. Be mennyi színezete van ennek az egyet­len szónak, hogy szervusz, bölényed, Le­ereszkedő, Méltóságteljes, Derűs, Aláza­tos, Félénk, liaik. Kivalgó. De végűi is és mégis és mindenütt: szervusz. Megszoktuk, mint a lélegzetvételt. Pe­dig hányszor lordul elő, hogy mondjuk, vagy szeretnénk mondaná: szervusz, kér- Jekulásau, ki is vagy? Dühöngünk a fcege- ződésre, de mégis tegezödiink utón, útfé­len, szalonban, kocsmában, politikában, tudományos életünkben, felfelé, letelő egyaránt. Unikum ez a szokás, már csak nálunk, magyaroknál van meg, múltbeli rekvizilum, amit álliíóiiag nem lehet ki­irtani, mert a meg nem alakult Tegez és Elleni Liga lángleikü apostolai sértődné­nek meg a legjobban, ha valamely k ne­vezetes férfiú nem tegezné le őket. Pedig valóban helytelen, a nagy lege- ződés. A társadalom megváltozott, felhí­gult és óriásivá nőtt. Áz ősi patriaehialis életformáknak réges-régen vége. A kö­zépkori rendi Magyarországon a jobbágy tegezte az urat és az ur tegezte a jobbá­gyokat. A megye nemessége egyetlen aiyafiság volt, mindenki bátyja, öccse, komája, vagy valamilyen rokona volt 3 másiknak. Mégse tegeződtek nyakló nél­kül és vérségi kapcsolatok alapján szólo- gatfák egymást ur öcsémnek, vagy urbá- tyámnak. De próbáljon, ma valaki égy nála néhány évvel idősebb hölgyet né- sémasszony kelmédnek szólítani. Avagy próbálja meg uramba tyámozni a tizesz- iendővel idősebb férfiút, Bizony, nem né- sémasszony és nem urambátyám. A régi aemesi világ letűnt és az egykori tekin­tetes urak helyét nagyságosok vették át. mégpedig igen nagy buzgalommal és giiisesinnt modorral. Az uj nagyságos ur valahol a házmesternél kezdődik és a ha­todik f zetési osztálynál fejeződik be. Ezután a méltóságosok következnek, de őzekről inkább más alkalommal cseveg­jünk. Mindenesetre időszerű emlékezni Barcsay Domokos mondására, aki, ami­kor a pincér méltóságos urnák szólítot­ta, a fejedelmi sarj gőgjévé! mondotta Beid: ..Nem vagyok én fiam. méltóságos ?ít, csak nagyságos, de az aztán vagyok Persze a kegyelme» urak e sokasodnak és rájuk is vonatkozik a tegez.es törvé­nye. Pedig mélyen visszás a szó: szervu&g* kegyelmes uram! Ennél különösebb csak az, ha igy szólunk: szervusz, méltóságos saram! Különös azért, meri egyetlen ke­gyelmes vagy méltóságos ur sem akadt meg, aki az ilyen megszólításra igy vála­szolt volna: szervusz, nagyságos uram! Mindegy, na... tegezödünk. Mondjuk ® szervusz! boldog, boldogtalannak. De néha kínban vagyunk a tegezésseí. Akkor se kellemes, ha olyan valakivel vagyunk kénytelenek tegeződni, akivel egyébként nem szívesen vállaljuk a pertu barátságot. De probléma a tegezés külö­nösen fiatalemberek számára. Mert ám lássuk, mi történik egy nagy­reményű magyar "fjuvail, aki mondjuk 23 éves korára ledoktorál és vaiíahol kezdő állásba jutott. Kortársaival természete­sen tegreződik. De idősebbek is tegezik. Sőt abba a helyzetbe is jut, hogy ő kény­telen először megszólítani idősebbet. Ret­tenetes probléma, mikor merjen víssza- segezni, kit tegezhet vissza és főleg kit tegezhet fiié. Rendszerint baj származik a tegeződésből. A fiatalember vagy tűi szerény vagy nem szerémy. Ritka az. ame­lyik a középutat tudja választani. Ha túl szerény és nőm tegez vissza nála korban és rangban csak kevéssel idősebbet, az illető méltán megsértődhet, mert fezt hi­heti, hogy nem akar véle tegeződni. Ha nem szerény, vissza tegez nála lényegesen idősebbet, amiért az is méltán megsér­tődhet és neveletlen tacskónak nevezheti barátunkat. Pedig nem az az fetenadta, csak a fegeződés szörnyű dasungeSjéheM aem tud eligazodni.  V egeresnek a ncsenek törvényei. "V égered mén vében érzés és helyzeti —­mondtak nevelés — dolga. hogy ki kit és hogvan tegez. Mágnásainknál ©Ív az, hogy a ^talnlembert. arrríkor ,,bevezetik a ^Is*5a8áfba% äaskaft ®neghivják (teára vagy vadászatra, felnőttnek tekintik. Számára, a 16—J.7 éves mágnás számára szabály, hogy mindenkit visszaitegez, ak, nem idő­sebb az édesapjánál. Az atyjánál időseb­bet a bátyáin szó hozzátételével tegezi, és csak különösen tekintélyes, idős ura kai vagy rokonokat magáz. De az arisz­tokrácia végül is meglehetősen zárt és ki­csiny. társadaha kör, amelyben mindenki ehhez a szabályhoz tartja magát és igy zökkencsmentes a tegeződés. Rangkü­lönbség — legalább is kifejezetten —- nem igen van a mágnások közölt. De mekkora rangkülönbségek vannak a polgári életben. Egy újdonsült bárócska és egy media tíz ált herceg közölt sincsen akkora 'rangkülönbség, mint mondjuk egy kispolgár és egy notabil,tás között. Pedig ezek is tegezednek. De hogyan! A mi fiatalemberünk tehát bajban van. Társadalmilag szükségképpen nem egyen­rangú mindazokkal, akikkel érintkezik. Mégis lehetne talán szabályokat találni az ő problémájának eligazítására ist A saját társadalmi rétegében feltétlenül he­lyesen használhatja a mágnásoknál! alk^* mázolt szabályt. De itt van például a szörnyű zökkenő, a hivatali tegeződés. Mert 3 fiatalembert méltóságos vagy ke­gyelmes címmel felruházott főnöke min­den bizonnyal tegez»' fogja. Tegezi ak­kor is, ha társaságból nem ismeri. Mit mondjon tehát a fiatalember. A főnök nem keresztnevén szóliija és ezzel hang­súlyozza, hogy nem társadalmilag, hanem hivatalból tegezi. A fiatalember l-é-vic- len viszategezn". De 5 sem szólíthatja keresztnevén a főnökét. Még csak bá­tyámét sem mondhat neki. így születik még a földkerekség egyik legfurcsább el­Imtmondása, hogy hivatali rangon, vagy I cinaeia attól i^tp. főműkét <co kösdboat tegeaue í Mert hi ezen ® logika stoeriat vagy t»»í­Í esos ur, nn> minster ur, főispán, ur, polgár mester ur, igazgató ur valaki, vagy te, 1 Béla, János, Feri bátyáin, atb. Kezdhet- j nők igy: vagy „ur“ — vagy „te.“ Így s született meg a neobarok.. Így született ( meg az a felszeg és furcsa, őszintén meg- jj vallva megalázó mondat: ..Szervusz, mél- ; tóságos uram, alázatos tiszteletem, légy j kegyes, méltózlass átnézni ezt az aktát. Pesten figurázzák a dolgokat és haland­zsáznak. A régi szép patriarchalis tege- ződésből sziileteU meg a „légyolybátyám.“ Nem kifejezője tehát a „te“ a barát­ságnak vagy a rokoni kapcsolatnak. A különböző idegen elemekkel felhígult kö­zéposztály átvette az egykori nemesi élet külsőségeit, annak minden belső tartalma nélkül, úgy terjedt cl ezzel .együtt a te­geződés. A világháborúé! őt ti időiben, ifjú arszlánok párbajoztak még egy rosz- szul alkalmazott „te“ szó miatt. Ma már nem kerítenek ekkora feneket a dolog­nak, de még m'ndig lehet sérteni és meg­bántam a tegeződéöseí kapcsolatban. Tudjuk, aligha lehet ezen a dolgon se­gíteni. És a hivatali tegeződós, ha nem cs-uszó-mássó. a hivatalban még valahogy elviselhető. De sajnos, szalonokban, szük- körü társaságban is hallunk ilyent: „Ho­gyan méltóztatsz kegyeskedni, méltóságos uram! Fiatal barátunk számára ennélfogva e gvet len tanácsot adhatunk.  maga tár- sadalnT rétegében tegeződjék annak rendje és módra szerint. A hivatalban te­gezze vissza feljebbvalóit, legyen tűs zie­let teljes. de ne legyen minden második szava méltóságod, exelleneiád. kegyes­kedjél, mél tóz’ ássák nagvméltóztaissál, ahogy parancsolni mélltózkatsz, kérlek tisstdletl«!, t&b., *tb. lsabel őleg ac tziAi t rsHí sw hogyan főnökeit, iht b*. CÁLervjh fr teilen a meg&zól lás, m»i»<lja neki hogy miniszter ur, tanácsos ur, igazgató ur, «th., síb. Társaságban pedig ae ne méltóságozzon, se hivatali rangon ne szólítson senkit, akivel tegeződik. Ha ügyeskedik, elérheti, hogy minden sző kőévben egyiszer kénytelen azt mondani, hogy kegyelmes uram, vagy mél/tóságos uram és ha ilyen időközönként használj?, ezt a megszólítást, sokkal kevesebb alka ­lom után mintsem gondolná, már az otá na következők törik a fejüket azon, hogy hogyan ne szólítsák őt méltóságos urnák. De félretéve a tréfálkozást, a megsző litás egyik íieglényegesebb része a tár­sadalmi érintkezésnek. Ha fiatal bară tűrik, a fentebb eml tett elveket szem előtt tartja, nem értékeli le magát, de túl sem becsüli, azaz tisztában van azzal a pozícióval, amelyet belső értékeinél és állásánál fogva a társadalomban elfoglal, ha az idősebbekkel szemben szerény, de öntudatos, a fiatalabbakkal szemben nem válíverege'o és pökhendi, ha társadalmi lag alacsonyabban élőkkel szemben uem leereszkedő és fölfelé nem alázatos, miir den bizonnyal, m nden alkalommal meg fogja találni a helyes hangot és a helyes szót, ahogy ifjabbat és idősebbet, előke­lőt és alacsonysorbelit megszólítson. Hogyha elsokasodnak az ilyen fiatal emberek, akkor megoldódik számukra a probléma és megoldódik az utánuk kő­vetkezők számára is, mert ők bizonyára nem veszít zokon, ha majd a fiatalok annakidején nem mélióeágozzák őket de­rűre, borúra és lépfen-nyomon. Dé addig is. inig ez a szebb jövő elkö­vetkezik és amíg ismét meglesz a mély értelme és- különleges ize a szónak,. . ZATÍ1URECZKY GYULA szervusz. Cáfolják a romániai bankbetétek zárolásáról szól# felsőket BUKAREST, január 20. (Búd. Tud.) Stoia- nescu tábornok, pénzügyminiszter, saj'óuyilat- kozatában a kővetkezőket mondottal — A ke éti iiadjárat az ország pénzügyi helyzetét nagy feladatok elé álltja. Ezért k bocsátottuk a visszatérési kölcsönt, amely­nek végösszege mégha adja a 12 milliárd lejt. Sokan azonban távolmaradtak a jegyzés­től. ami hazafiadan cselekedet. Ezeket fel* szólítjuk állampolgári kötelességük telíesité- sére. törvényes eszközökkel való fellépés sú­lya alatt. Az ország igazi érdekével szemben álló propagandát folytatnak egyesek és as államháztartásról valótlan híreket terjeszte­nek, holott az sziklaszilárd a apón áll. \ leg­határozottabban megcáfolom azokat -j híre­ket, hogy a kormány zárolná a bankbetéte­ket. Ilyen h telforrásra nincs szükség, mert ez a gazdasági életet megbénítana. Rsvolireres mgráafleí egg ÍÖIdészgaziű síién KOLOZSVÁR, január 20. Rejtélyes merénylet ügyében folytat nyomozási a rendőrség bűnügyi osztálya. A merénylet áldozata Kozma István Csaba-utca 55. szám alatt lakó kolozsvári földész gazda. Tegnap éjszaka éjfél tájban a Téglás­utcán ment hazafelé s amikor a Téglás- és Cukorgár-utea sarkára ért, a félhomályból Ismeretlen férfi revol­verrel rálőtt. A golyó Kozma Istvánt a jobb lábán lér­j den felül találta és súlyosan megsebesi- 1 tette. A revolver! Öv és után az smeretlen I merénylő elmenekült. A megsebesült fől- j dészgazdát a mentők részesítették első segélyben, majd beszállították a sebészeti klinikára. A rendőrség bűnügyi osztálya széleskörű, erélyes nyomozást indított az ismeretlen revolvere» merénylő kezreke- ritéséro. A sebesült földész gazda vallo­mása szerint valóssinüleg bosszú müve volt a revolveres támadás. A nyomozás ebben az Irányban folyik. Az egész országban megindul a Vitéz! Rand Zrínyi Csoportjainak munkája a magyar nemzeti ás katonaeszmény szolgálatában  budapesti Vitézi Rendház disztermébe-n szerdan este tartotta évi főértekez étét a Vi­tézi Rend Zrínyi Csoportja.  zsúfolásig megteli teremben helyet foglaltak az Orszá­gos Vitézi Szék képviselői s a \ itéz; Rend Zrínyi Csoportjai központi vezetőségének tagjai és egyéb munkatársai. Áz Országos Vitézi Szék részéről vitéz /*’■* mándyllegyes^y Géza ny. testőr h tábornagy, ügyvezető vitézi törzskapitány üdvözölte 1® főértekezlet résztvevőit Balassa és Zr'nyi korának végvári vitézeit ’dézve. rámutatott arra, hogy 2 Vitézi Rend tagjai ugyanazt a szellemet képviselik s feladatuk és lényegük: azonos! Á végvári vitézek dicső pé dája nyo“ mán ma is harcolnunk kell minden talpalat­nyi, hazai rögért és untadén szem magyarért. Nehéz, de szép ez a küzdelem, mert e! kel! végre jutnunk oda, hogy var országon a magyar legyen az űrt E gondolatok jegvében buzdította a Zrínyi munkatársakat, hogy leg­jobb tudásukkal és céltudatosan fo ytcssák munkájukat. A Zrínyi Csoportnak évi munka iáról és mű® ködöséről szóló jeler«té*t vitéz Mezey Dénes kasspouti főtitkár terjesztette elő. — Bárhogyan hs-mozza j® sz eseményeket a történelem — mondotta — az egészséges szervezetek fejlődésének öröktől megszabott meiwat® laenro yjptoaik roae^ A nc-mzetefe, élet® j szerves élet e ilyen é ettani jellegű, szerves 1 folyamat a magyarság szellem: és iársada’mi életében a magyar katouaeszményaek a szó - gálata. A beszámoló mindenekelőtt megemlékezett két hű Zrinvi-munkatárs: vitéz Székely Ká* ro'y t. százados, szobrászművész, valamint Asztalos Ferenc elhunytáról. Az elmúlt év elején az Országos Vi;ézi Szék a Ziiny> Cso­portra bízta a Vitézek Lapja szerkesztését ée kiadását. Azóta a &p uj formában és uj tar« tatommal jelen k meg s a vitézek, lappéldá­nyukkal együttesen kapják a Magyar Kató- naujságot is. aminek a magyar katonaeszraeny terjesztése szempontjábó is nagy jelentősége van. Ez év január elseje óta a Nemzetvédelmi Bizottságnak is hivatalos lapjává ‘étit1 a Vi­tézek Lapja s a Nemzetvédelmi Keresztesek a katonaujságsa.' együttesen a Vitézek Lapját éppúgy megkapják, mint a Vitézi Rend tag­jai^ Ezenkívül több komolvértékii könyv jelenít meg a Zrínyi Csoport kiadásában. Ismertette a jelentés a csoport képzőmű­vészeti vonatkozású munkásságát,, amelyből kiemelkednek a „Színes faliképek a magvar vitézség világából“ e. 8 a hő«i eszményt szol­gáló képzőművészeti alkotások. Egyéb foBtííí kezdeményezések Í6 vannak folyamaiban. A honvédelmi minisztertől kam­póit megbízás alapján a Zrínyi Csoport ma­gyar katonai nyelvművelő bizottságot éles* 1- ’tett, azzal a fő feladattal, hogy a katonai .szaknyelvet magyarossá és egységessé tegye s egyben a magyar katonai nyelv történetét tárgyaló müvet szerkessze«. A honvéd vezér­kar főnöké.ő. kapott megbízás alakján neve­lő játékfilm megalkotására is történt kezde­ményezés. Az Országos Vitézi Szék több Zrínyi-mun­katárs számára okirati d cséró elismerési adott. Az őstehelségek felkarolását sem hanya­golta el a Zrínyi Csoport; S^iváJi Mátyás és liruzsa György, egyszerű gyári munkások mű­vészeti tehetségének kimüve ése érdekében, oktatásukról és kiképzésükről gondoskodott. Ezután vitéz Kőszegi Rezső gazdasági elő­adó számolt be a Csoport anyagi helyzetéről. K emelte, hogy 1941-ben a Magyar Katona- újságból 2.100.000 pé dány jelent meg és fo­gyóit el. A Vitézek Lapja az éveleji heti 15 ezer példányról év végére 18.000 példányra emelkedett.  főértekezlet nagy érdek ödése mellett vitéz Rózsás József alezredes, a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának központi vezetője, vá­zolta egyrészt az elmúlt év tanulságait, más­részt az 1942. esztendő uagy munkaiéi vének szervezési és egyéb kérdéseit. Az illetékesek egybehangzó e határozása alapján az ország egész területén szükségessé vált a Zr nyi* munka megszervezése. Ennek lolyományikép* pen rövidesen mindig több helyen alakulnak meg a helyi Zrínyi Csoportok s azok egy-egy vármegye terü’elén a vármegyei veze'őség irányításává bekapcsolják 3 hazafias migyar- eágot « Csoport központi vezetőségének isr’ már biztos alapokon folyó munkájába.  főértekezlet tárgysorozatához többen Siozzászóítak. majd a szünet után tarsasegyiitt- lét következet. Két f ata! munkatárs Bíró András és Csirtger József a zrinyiuiiklósi ka- tonaeszményből sarjadt, ujszellemii verseiket adták elő. Farkas Ilonka operaénekesnő pe­dig Kiszely Gyula zeneszerző hősies-drámai- ságu da ciklusát adta elő, finom művészettel« Bitem 'fiele István váei megyéi* püspököt BUDAPEST, január 20. Nagv részvéttel kí­sérték utolsó uüjára Hannaaer István pápas trónállót, váci megyéspüspököt. A gyászoló közönség egészen megtö tötte a székesegyhá* zat. ahol hétfőn délelőtt Serédy Jusztinián bihoros-hercegprimás mondotta a gvászmisét Ezután a Libera szertartás következett. A szokásos ötös feloldást Glattfelder Gyű a Csa­nádi. St’Oy Lajos székesfehérvári. Grösz József szombathelyi megyéspiispök. Koines Vine# váci segédpüspök és Serédv Jusztinján Hbo»» ros'hereegpriniás adta meg. Ezután a kopor­sót leemelték a ravatta ról és a székesegyház sírboltjába helyezték végső nyugalomra..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents