Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-20 / 15. szám
J, ' »**2 fmmmér m iiiiiiiiiiwiiiiMTf uw m aafcMtta tTPttttKSZCZj A Viszoniagsá^ak n>> •nüd 1 4*«d 7°iUfc >^OüI ‘3§»íö ß • <Jav *£ au» •saişt aebi ivléb bode ! §Sc 'Vi ■iniia R?©d ílo>' doţ> >iUfi DOS? >0i|p WJ,*i a l iá aoQ şăm íJov iáit ti s jéíD fod J9S vfe .fői ?®d M)l i e Jo m ’Öl 02I tti x3 & tel jl te •rí b «Uyéayéff« Ifi kmtk Erd&srw*. & háiytaárü tüL, aa*iy rak****»««*«*, ha ixsioisaerpsesa követi ,e birwţ swép m-dóiyi ö**Ay » iegjt:iö*eí>b fésűét a lőrmászei ház ÍArlásábau. Szabályszerű az ereiéi yi tél akkor, ha sem íarkaaorditó hidegeit, se lucskos álihatatlanságot nem idea cLe, ha megelégszik a csikorgó időjárás leijüsit- méaytíivel, a középszerű jégpáncéllal és a kéken sugárzó uszia jelentős hótakaró- vail, mely lehetőleg mar akivor fedje be az ősz vetést, árikor a fagy még nem vetemedik rá gyilkos acéi seprűjével. Évidén körülbelül ilyen alakú a tel. Az erdélyi tél ma rokonszenves még ott is, aiiod személyes támadásnak és u szegeny* ség legnagyobb ellenségének minősítik. Legfőként akkor, ha Sikerül eífdiejte- niink a már okozott kárt és a tudatot, hogy katonáink a gyilkossá fajúin szokott keled téilei birkóznak és ha túlzások fognak lábrakapni nálunk is, itthon, akkor ismét a „halálos tavasz" nehéz viszontagságai köszöntenek majd reánk, íjuod DenS averlat, amit jó istenünk há- r.tSod el tőlünk. > De azért a rokonszenves és szabályszerű tél nemcsak a távollá pusztákon, de itthon is kiterít nekünk viszontagságokat, még ha téli tes.gyakorlatok lelkes iizői volnánk is és feltétlenül ilyennek óhajtanánk a telet, mert hiába büki at jak le a trónról az egyéniséget, a dolgokat még s csak a magunk egyéni önzésén ke; resztül nézzük, áhitj'ilk, intézzük, értékeljük, szervezzük. A tél örömeitől lüg- j getlen lélek latraveti például a falvak ■elvágását a nagyvilágtól és történelmi léttől. A falu télen érzi főleg az ősi háttér- beSBoritottságot, különösen, ha petróleum, gyufa, dohány szükibe jut, hiszen a nagy' havazások forgalmi akadályokat okoznak, amelyek sokkal súlyosabbak, m nt mikor a város vonatja késik, vagy rövid kis tartalomra szüneteiget, ha mikor gépkocöljárat és repiilőforgalom „leáll“, pedig tudjuk, hogy ez se kis dolog. Ezeknek a viszontagságoknak a fehér télben is van el őrévé tett „árnyékuk.44 Mi tesz, ha ez a már eddig Ls igen tekintélyes mennyiségű hóiömeg majd hirtelen megolvad, nem beszélve róla, hogy ezt Q hőmennyiséget még tetézheti, vagy ha eitiifví, pótolhatja február, mely a legveszedelmesebb és rejtélyesebb téli hónap és válságos években szörnyű méretű havazással szokott „kedveskedni?44 A tavaszi áradásokat az elmúlt főhatalomtól kaptuk örökségbe: erdőirtások és a nagy- alföldré tóduló folyóink szabályozatlansága révén még sokáig nem gyógyíthatja meg a leglelkesebb magyar akarat óig a legszorgalmasabb magyar munka se. Éberen Őrködhetünk a veszedelem lehető megfékezése érdekében, de nem akadályozhatjuk még — sna még —- érkezésüket, V szontagságok nem csak a falut, de a várost is gyötrik ilyenkort. A városbau is támadhatnak hiányok a forgalom zavarai és a falu elzártsága miatt, A város büszkesége, mely a falusi embert bizonyos mértékig tétova mozgásúvá teszi, a érffiá, padlószerü aszfalt vagy kő gyalogjárók a rátapadás vagy eljegesedő hó m att Veszedelmeket rejt a sebesen vagy bálsznrenesévei járóknak. A törések és zuzódások sűrűn történnek. Hiába fogalmaznak meg szigorú rendeleteket a hó és jég elt akarítása, de a gyalogjárók barmival, fürészporral, homokkal való be* Fizessen elő a legjobb magyar kézimunka lapra, a. Tills ti áru j|al< »Fa iMegjeîenik havonta egyszer!! Évi előfizetési dija 10,80 pengő. Csekély költség megtérítés ellenében a?s éves előfizetők 2?©« mek ajándékban FészsEÜlnek, Előfizetésedét elfogad és az ajándék- íke.óra felvilágosításokat nyújt az El® íz ék kjngvss&o'Tfa ■ Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. sze feÍKWsvr*-«, feiiiW írimtoCtacfc: <*w$ érdektefieo háztulajdonost kipécésrv* » sokak Sorából, mégis csak rengeteg sok .a veszedelme« hely, főleg kerítések mentén és a gyalogjárókba mélyített vafiajz lók fölött, melyek kédségeesé teszik biztonságunkat Hiába van egész tel az élet a közösségi elv bölcseletével; mindent az összesség érdekében! — már a lábunk alatt ott az ellenszegülés önzésének el nem fogyó bizonyítéka,- mihelyt elhagyjuk hajlékainkat. De hát feltámadt halottaiból Nietsehe jellegzetes tanítása; éljünk veszedelmesen! Nos. veszedelmesen élünk, annyi viszontagság közepette, amelyek legfontosabb válfaját, az embert, még ha magányában sem meri még önönmagának sem felsorolni s megeíégsz'k vele, hogy a világtörténelmi, a mindennapi, a helyi, a magánélet intézkedéséi minduntalan veszedelmesen kell élnünk, MECiHIVÓ! Tisztelettel mcgfiivjuK önt szerdán, január 2í-án Herczeg József-Cég, Deák Fetenc-uica 8, S2. üzletében tartandó ícwcs bemutatóra és díjmentes kóstolóra Be «mutatjuk, hogy 18 íillércrt 2—3 tányér kitűnő leves készülhet, i;8mba„ csirkeraßtiil» iiuás, unkái feafc, stb. iicLLeo. Nem kell hozzá csak víz! akkor is, amikor enyhén, nyugalomban, békén, baj nélkül szeretnénk élre, sőt kellene élnünk, példáiul lelk.’&meretesen. takarítóit és behintett gyalogjárókon menetelve. Az ily kicsi érv sokat mond. Kenyérrel w^lé t intik Románia BUKAREST, január 20. fMTl.) Hétfőn reggel lépett életbe Romániában a kenyér» iizői í jegy. Egy ember hetenként öt kenvérjegyet használhat és egy jegy el énében egy személy” nek naponta 300 gramm kenyeret adnak. A nehéz testi munkások napi feiadasja 600 gr. Hetenként kétszer minden személy köteles kukoricalisztet fogyasztani. A közellátási államtitkárság komoly felh vás' intézett a ía*> kossághoz. hogy feerü je a kenyérpazarlást cs ugyancsak felhívta a vendégiparosokat is a takarékosságra líükarestben nagy a tejhiány. A lakosiág csak magas áron juthat erősen hígított tejhez. Ertié'yben is hetűíyon hívül helyezik ez osztrák po’gár itörvénykönyvei KOLOZSVÁR, január 20. Erdély lakossága nagyjelentőségű jog változás előtt áll. A hazatérés után időszerűvé vált a magyar magánjog rendelkezéseinek a felszabadult területekre való kiterjfvz’ése, ami egyet jelent az osztrák polgári törvénykönyv megszüntetésével. Az osztrák polgári törvénykönyv 18t>8 óta van érvényben s ez alatt hetvennégy év alatt Erdélyben a biróságok magánjogi kérdésekben az osztrák polgári törvénykönyv rendelkezései szerint ítélkeztek. Á nem- isoleára Erdélyben 5« életbelépő magyar magánjog az osztrák polgári törvénykönyvnek a gyakorlatban bevált rendelkezése"! átvette, az öröklési jogra vonatkozó része azonban teljesen uj és a családvédelem alapján áll. lehetőleg megakadályozza a vagyon ©lanrózódását és a család birtokában maradását biztotsitfa. A magvar magánjog életbeléptetésének előkészítése érdekében a közelmúltban az igazságügymin sztérjumbort éríekézíet volt, amelyeu az erdélyi Ítélőtáblák képviselői is resztvettek. A kolozsvári itélő- fábla dr\ Farkas Béla ítélőtáblái tanácselnökkel képviseltette magát. Az értekezleten megállap tották az élelbeléptetés módiozataüt és időpontját. ÉrtesüHésimk szerint az o«ztrák polgári törvénykönyv hatálya február elsején megszűnik s egyidejűleg a magvar magánjog rendedkezó- sei lépnek érvénybe. Itt írjuk meg, hogy bár a Kúria január 12-ére tárgyalást tűzött ki az 1440 —1941. M. E. sz. inga lan vissza pereié»:' rendelet elvi magyarázata érdekében, de a tárgyalás elmaradt, meri ez érdekelt táblák a múlt év decemberében — mint rrter’rtuk — Nagyváradon itartoít érlekez- lefükön az iiagvol már foglalkoztak. A tábfafcőzi értakerlaten azonban nem doh el az a kérdés, a fis szak önét olt in~ pattanok értékemelkedés? figyelembe trö- hefö-e. tvrgv sem g így ebben a kérdésben felmerült eKd ellentét még mindig nincs kiegyenlítve. A Színkor rendeltetése 3?á Régen kisért a gondolat, hogy a Volt kolozsvári Magyar Színháznak hajlékát a Színkört, az aj magyar életben ki lehetne, sőt kellőképpen, gyümölcsözőn ki kellene használni. A megöregedett, árva és kopott Színkör, melyet Erdély uj koru szakénak felvJrttidásaköt ellenséges kezel: kővel dobállak meg, ma üresen kong, mint elhagyóit zenekarban « szó:dobált hangszerek a a benne adott nagyszerű lehetőségeket senk7" semmilyen célra szervezetten és rendszeresen nem használja ki. Pedier nemcsak emberek jelentkezhetnek valamely hőddel és brr öl' csőre, a latin szólás szerint bizonyos helyeknek megvan a magírk megnyilatkozásra törő szellemük. amelyet elíodaw legalább is vétek. Ennek a szellemnek, élő váltét ismerték el, sőt ismerték jel. részükre re- ssedelmesnak azok. akik a kazápnrf erre a házra rézvdi főtték, nyiláén azzal a szánd ét■•knl, hogy a benne lakozó szélit met ál fojtsák. ! A Színkör ma egészen ad-hoe Jelleg műkedvelői, vagy e^yéh előadások szin helye. Mbit égy mellékesen bár, de me kell említenünk ift. hmrv a városi mi kedv »löt érsnságoh működésének ma mr közelről s'nrs meg az a vonratn. mir, vofr kisebbségi m.rdlvvkhan. Arra gond' lünk ugyanő*, hogy m,a Kolozsváron Nemzeti Színház, mellett, ferraléhh is ír időre, kozmüvAodési szempontból sokk' többet ígér, ha a városi nuigyarság h hűbb a Ind hír a befogadására, mint a ben- nevaló miihedvélésre rendezked h be, De nem is a mükedvelésről s legkevésbé annak meggátlásáról van itten szó. Sokkal inkább arról, hogy a Színkör lehetne az a hely, ahol meg kellene teremteni az erdélyi Magyar Művelődés Házát. Azt jelenti ez, hogy egy átfogó és rendező szerv a fővárosi Ház példájává mag felelő és módszeres elgondolások alapján itten tarthatná meg népszerű és népi előadásuk, rendezhetne hangversenyeket és tarthatná meg a különféle bokréta és kaláka bemutatókői. Ismételjük, nem az a gondolat vezet, hogy a Színkörben, m nt pusztán épületben adott 'lehetőségeket használjuk fel, azat, hozv a helyhez erőszakoljuk a szellemét. Ellenkezőleg, i’t a már meglévőnek módszeres rendezéséről van szó s annak nem annyira színházi értelmű bemutatásáról, hanem n magyar Erdély népi kultúrájának szervezett szét- sugároztat ásóról. Mert u^yan ki t apadhatná az erdélyi Map^mr Művelődés Háza mot>teremtésének . szükséges, korszerű 'és parancsoló voltát?! Tudóik, hogy ebben az épületben tartja a Nemzeti Színház számos próbáiét s OZt is rebesgetik, hogy n Sz nkör rendeltetésének véaső megoldásául nz illetékesei; kittfvrfllmek vetítésére valamely államilag támogatott mozgó szín házat szeremének itten berendezni. A próbák kérdésének megcddása oly egyszerű, hogy szót sem érdemel. A mozikkal pedig ttey vagyunk, hogy miután állandó műsort szolgáltaim képes kulturfilmmel, sajnos, nem rendelkezünk, a kultur filmek vetítése hamarosan ráfanyaUtaná a mozgó ve-' zetőit ix cukor szörpben mártó gutott, ízléstelen és magyartalan filmekre. Á Színkör, mint mozi, kevés s mint olyan, aligha jelentene valamit. Semm esetre sent azt, ami kívánságunk szerint való volna. És szépen kérjük, ne mondja erre senki, hogy ezt a kérdést megoldani most nem lehet, hogy nehéz időket élünk és az effélére nincsen'pénz. Novák Gyula is a semmivel kezdte .. Különben is kultúrát lehet alkotni és légkörét meg lehet teremteni neon fények, csillogó krómcsövek és bíboros drapériák nélkül is. Nekünk nem annyira a rekvi- zitum volna a fontos, a fd'dsö máz, hanem a szellem, amely meleg áramokkal járná: át a magyar kultnra hiányáért és hiányában sokat tengődött erdélyi városi és falusi magyarságot egyaránt. A Irul tura nem kényelem. ERenJcezoleg, megalkotása ós megszerzése fáradtságot, munkát jelent, erőfeszítést egyénileg és közösségileg egyaránt. ViSiámféttynél A kolozsvári Nemzeti Színház holnap mutatja be Németh László nagysikerű színpadi müvét. Nem érdektelen. ha az író vallomását közöljük drs» májáról, hogy sorain át közeledhessünk, egy rendkívüli kor rendkívüli szülött jéuck nyugtalan lelkűid éhez. — Nagyobb regényen dolgoztam I93Ő nyarán, mondta Németh László. Azt a rossz leik ismeretei igyekeztem benne alakba önteni, mely a reformiáz eredménytelen ellobbanása után a tovább sínylődő magyar néppel szembei* eltöltött. Hány apostol futkosott itt, a mások bírálatára készen, de hány szer« vedet! az ellentéttől, mely elvei és életmódja között támadt? Regényem hősét én ezzel a bűntudattal pusztit- tait&m el. — A regénynek megvolt a fele; i másik fele változhalatlan folyt tovább, mikor egy megvilágosiló gondolat az egész kérdésre uj fényt vetett. A férfi szenvedélyeiben reszt el elveit — értettem meg. — Elveszti, mielőtt elvei volnának. A hajdani ragadozó himek asszonyt rabollak maguknak. A mai férfi nem elég merész, igényeg. köve- teCő. Nem képes sorsába tépni, akit páni! választ. Ő megy nőhöz, 5 all be az üzembe, melyet ;i nő igénye, vagy éppen kapcsolatai állítanak fel. Amikorra megérik s tudná, miit kezdjen magával, a családi üzem köti § élete nem hiisonliíhat föbt>é elveihez. dikálni szabad, de elve bői sorsot esí- .nálni nem. — A regényben ezt az uj igazságéit többé nem vehettem bele; de még az élménv hevében elkészülitem egy’ dráma vázlatával. Első címe „.Hazugságé vojt. Egy előretörő, de belsejében elégedetlen vidéki orvos fölfedezi, hogt hazugságokra épilett ..síkerei“-vél ön* magát kötötte meg. Később a „Villám fénvnél“ cinre kereszteltem áf a fiatal lányról, aki hirtelen lecsapó s mindent megvilágító Szépségével e hazug állapotot s az állapot gyógvi’haíaíÜMn • ságát leleplezi. A férfival évekig tarfő vak kínlódás után a néhány napnyi vi Iágos szerelem értet: meg végkép. mit mulasztott el fintalpn, más nővel meg ismételhetetl-enül a pálválasztásnan. A Icánvt elkergeti, de a ..villánifénv“-nél megtá’oi? igazság kiveri őt családjából. Társtnlan merül ala a szegény berek világába.
