Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
X T 1 Ü * n* Út â t á 7 , wzecewxt?* 9 MtMm ;|ák &s <sxim4^o^ mmttetJi ' é$pk/é«íAb y^Âlg'ârât,' 1914 előtt a rendelkezéBjnei &Ué sjosüberanyia^ igénybevételének mércékét az ál ham ok bán a törvényhozás által időről-időre megajánlott újonc* * jutalék, ezt viszont mindenkor politikai és gazdasági, adottságok, illetve politikai és hatalmi célkitűzések szabták meg. Úgyszólván' egyetlen állam sem részesít ette katonai kiképzésben 100 százalékig az igénybevehető hadköteleseket. A Monarchia évi ujoncjutaléka az 1900-as évek elején 103,100 fő volt; a hadsereg békeállománya 1908-ban 19 759 tiszt és "345.983 fő legénység. 1912- ben a- szolgálati időnek két. esztendőre való leszállítása évi 220 ezerre emelte az ujoncjufcalékot. A békelétszám 1913. .januárjában elérte, a 114 ezrei. Az ujonclétszámnak 43 százalékát Magyarország, 57 százalékát a Monarchia többi országa, szolgáltatta, 1911-1918 Az egyes ' hadviselő államok meglehetősen eltérő emberanyag-kihasználással kezdték az első világháborút. így pl. a Ó8 milliós Németország csak akkora létszám« hadsereggel lépett a küzdelembe, mm* a 40 milliós Franc aország. Legnagyobb mértékben Szerbia és Franciaország vette igénybe emberanyagát: előbbi 265 ezer embert (népességének 7 százalékát), utóbbi 1 millió 000 ezer katonát (népességének 5 százalékai) állított fegyverbe in mljárt 3 háború ki:érésekor. Németország népességének 3.1, a Monarchia pedig 2,6 százalékát indította a csatatérre. A zsoldosrendszer alapján álló Anglia 647 ezer kiképzettnek mondható katonájából • a háború kitörésekor alig 132 ezrét vett tényleg isérwbe; a fokozódó szükséglet nyomán 1916 ban itt is heveredék az általános védkötélezettséget. Kéz de ben a háború egyre nagyobb mérete' és erőfeszítései, később a roppant anyagosa iákban elszenvedett balladáin veszteségek, valamint a kedvezőbb erőviszonyokba való »örekvés az ember tartalékok maximális igénybevételére kényszeniéit ék a hadviselő államokat. A hősi halottak százezreinek és a sebesültek mii-' Hónak pótolására mindegyik hadviselő áüaihban sor kerüli a férfinépesség ismételt sorozásokon való átsző rés éré, a korhatárok kitolására, az alkalmassági kö- Teteímények csökkentésér©. A világháború végéig az egyes államok különbözőképpen használták ki emberanyagaikat. Szinte a végsőkig csak Szerbia. Monte- negrő és Franciaország1 mozgósította em- Lertartalékát. A nagyzási vágyálmok1 ól és nemzeti törekvések'51 túlfűtött Szerbiában minden negyedik., Montenegróban és Franciaországban általában minden ötödik lakos fegyvert fogott. Á kél 6’őbhi katonailag tökéletes vereséget szenvedet*; Szerbia csak az erőszakos bekecs nálók jóvoltából került ki Montenegróval is gyarapodva a háborúból, Érdemes futó tekintetet vetni a Monarchia haderejének a világháború alafti létszámváltozásaira. Az 1914. évi béke- létszám (450 ezer fő) a mozgósítással 1,300.000 emberre gyarapodott, hogy a négyéves küzdelem során 1918-ban a 4 millió 650 ezer átlagos létszámra növekedjék, 3,050.000 emberrel arcvonalban. A hadvezeí őségnek természetesen nemcsak a halottakban, halottnak tekinthető eltűntekben és hadifoglyokban elszenvedett összesen 3,222.073 főnyi, valamint az 1,838.450 fő sebesült révén előállott átmeneti veszteség pótlásáról kellet! gondoskodnia. hanem a helyzetnek és követelményeknek megfelelően egyre újabb és njabb alakulatokat is fpl kellete állítania. 1917 végéig a hadköteles férfilakosságnak (18—52 évesek) már 70 százalékát szólították fegyverbe; 1918 októberéig összesen 8,321.850 férfit. Â Monarchia népességének számarányát tek níve, Magyarország a közös ka- íonaanyagnak csak 40.9 százalékát lett volna köteles szolgálhatni. Hazánk 205 ezer 549 katonával többet, Ánsar? ria viszont 125.600-al, Bosznia-Hercegovina ?9.889-efl kevesebb katonát állított ki a közös haza védelmére, mént amennyire a népesség számaránya kötelezte volna. Az egész Monarchiát tekintve 100 lakó« kossal átlagost’« 16.54-öek kellett volna katonai szolgálat©» teljesítenie; a valóságba® Mt^jaroasságoa 17.54, Áma&riáh&s ■■ Hotc^oví náthám sxsak 12.04 7®? atrámy&zijm. Magyarorssátg©*! waiR- Ao® 148-ik take« moratcsiiîî a katosaai szolgálat alól, Avsastriákara már minţk» 68-ik. Érdekes, hogy a haza védelme már az első világháborúban sem nélkülözhetie a nők segédszolgálatát: a Monarchiában alkalmazott nők száma 1918 őszén elérte a 107 ezret, ugyanekkor .a, hadműveleti területen 30 ezer nő teljesített különböző beosztásban segédszolgálatot, * Németorsxácfhaii a világháborúi kitöréseikor a hadraíogható hadkö- telesckirpk 54 százaléka része síi it kiképzésben. Németország a háborút megelőző években nem törekedett magy tartalékok biztosítására, ezzel magyarázható, hogy a tulszi- goni követelmények felállítása folytán 1(10 hadköteles közül általában csak 54-et osztályozták alkalmasnak. Ezzel szemben az emberanyag- kihasználás terén első helyen álló Franciaországban 100 hadköteles közül 82-t minősítettek alkalmasnak katonai szolgálatra. A világháború kitörésekor Németország népességének 3.1 százalékát szólította fegyverbe,- a háború végéig azonban a katonai szolgálatra bevonul tatokt férfiak száma elérte a népesség 19.5 százalékát (13.259 ezer). Az USA az első világháborúban 24.232 ezer hadkötelesből mindössze 2.809 ezret vett igénybe. Ehhez járult még 1,100 ezer önkéntes, összesen tehát 3.900 ezer katonát képeztek ki a. háború végéig.. Ebből kereken 2 milliót hajóztak, át az európai hadszíntérre. éw, m&f A világháború végső tanulságaként a háborút követő években minKőiOAzpaa/ie Wâţemkon és piacokon való árusításra Ipar jogosítványt nem adnak ki KOLOZSVÁR, január 17. Á kereskedelem és közlekedésügyi mámsztér tudomást szerzőit arról, hogy az utóbb időben egyes iparhatóságok olyan iparenge- déíyeket bocsátottak ki, amelyek kizárólag piaci árusításra ad ak jogot s ezért körrendeletét intézett az i. foka iparhatóságokhoz, igy a kolozsvárihoz is, melyben <i p sei árusítás gyakorlására vonatkozó jogszabályok figyelembevételére hívta fel az iparhatóságokat. A körrendelet kimondja, hogy kizáróíaq vásárokon és piacokon való árusításra vonatkozó ipdrjogost vány a fennálló törvényes rendelkezések érlel- méhen ki nem adható, A törvényes rendelkezések értelmében ugyanis minden iparosnak, illetve kereskedőnek meghatározóit és az iparha o- ságnál bejelentett üzlethelyiséggel kell bírnia, iparát elsősorban a bejelentett tsz- le'helyiségben kell gyakorolnia. A vásárokon és piacokon való árusítás az ipar folytatásának csupán k egészítő része, illetőleg az iparűzéshez fűződő járulékos jogosultság, de egymagában az ipar gv a- korlását nem me-r'Ji ki g az állandóan követett joggyakorla* szerint az a kereskedő, aki kizárólag vásárokon és piacokon ad el, egyébként pedig állandó üzlethelyiséggel nem rendelkezik, illetőleg ilyen üzlethelyiségben állandó és rendszeres árusítást nem folytai, olyan elbírálás alá esik, mint aki iparát egyáltalán nem gyakorolja. Ha azonban az iparos, illetve kereskedő iparát ugyanazon a p acon állandóan egy helyen folytatja, az ipar ilyen gyakorlása úgy tekinthető, mintha állandónak- minősülő üzlethelyiséggel rendelkezne, csak kizárólag vásárról-vásárra, pi»e- ról-piacra, bucsuról-buosura járna, tehát állandó más helyre vándorolva gyakorolja ipara?. A piacnak as n helye ugyan1 s, ahol az árusítást helyiráltoztatás nélkVsl gyakorolják, az. iparos üzlethelyiségének tekintendő. 1 A kereskedelem és közlekedésügyi miniszternek ez a rendelkezése megerősíti a vásárról-vásárra járó iparosok évszáza- d©» Jo^aiS, akik mduennt asRiadem sili con a részükre állandóan, kijelölt helyen árusítanak, de véget vet a mozgóárusok kétesértékü üzleti működésének, mert ezek a jövőbeli nem kapnak iparengedélyt. Á ROMÁN IPAR JOGOSÍTVÁNYOK: KICSERÉLÉSE, Â 9330—1940 M. E. sz. rendelet 2. §-ának 1. bekezdése tudvalevőleg kimondja, hogy a román főhatalom idején kiadott iparjogositványok (iparkamarai, cégh vatali bejegyzések) újabb rendelkezésig érvényben maradnak. Újabb rendelkezéseket még nem adtak ki, lehat ezidőszeriut sem lehet még a régi iparjogosiiványokat magyar iparjogosií- vánvokra cserélni. M nthogy egyes iparhatóságok ettől eltérő magatartást tanúsítanak s minthogy a kormányzatnak megvan az oka arra, hogy miért nem engedi még a régi kormány iparjogosiívá- nyoknak átcserélését magyarra, ezért a kolozsvári kamara megkeresést intézett az aljspám h vadaihoz, kérve az elsőfokú iparhatóságok utasítását arra, hogy tartózkodjanak az átcseréléstől g ha már cserébek át iparigazolvánvokat, azokat hatálytalanítsák, mert az illetők, csak a régi román fpárjogositványt használhatják, magyar ipar jogos'-Irányt ellenben néni, WANKE GUSZTÁV ELŐADÁSA. A Szövetkeze5tudományi intézet rendezésében ü hó 20-án (kedden) d u. 6 órai kezdettel a Közgazdaságtudományi Kar (Bástva-utca 15. sz.) II. sz. előadótermében Wanke Gusztáv, az O. K. II. igazgatója: ,.A szövetkezeti mozgalom szereke a gazdasási éle’bon”4 eimen előadást tart, AZ OTI-TAr.OK BALESET! KÁRTALANÍTÁSI IGÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE. Az utóbbi dobon többször előfortta»iini-Bird: Üarácsonyi s!ágera!i*öüi®» vegyünk’ 9 operett-részlet, 11 Siangosfilm-sláeer, 11 modern lánc. 9 magyar nóta és daG Többszínű hl&*m ffedókppsd, á# 7.— jsut EUJslftf’ ZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár. Mátyás király-tói- 9 Vidékié BtáwéMeí á *s<ş?ÂTOr'zl &sÁUi8|sak. j érné ország arra törekedett, hogy & I gyors döntés eléi’éséáiez szükséges í nagy tömegek egy este-tioges újabb I háború, idején azonnal kéznél íe- gyertek. Ma már nemcsak hadkötelezettségnek kell eleget tenni, hanem a haza munkaszolgálatra és légvédelmi szolgálatra is igénybeveszi csaknem minden polgárát. Egyes országokban nehézséget okoznak a születésesökkenés következtében meggy érült évjáratok, de az anyaggazdálkodás tökéletes észsze- rüsitését teszi szükségessé a hadi- technika fejlődése folytán megnövekedett háborús munkaerőszükség- i let is. A jelenleg dúló és egyre nagyobb arányokat öltő újabb világháború hadseregeinek emberszükségletét I czidőszeriint nem ismerhetjük s csak jóval a háború után kerülhet erre sor. Hozzávetőleges képet lehetne alkotni a veszteségek pontos ismeretéből, de még ezek sem hozzáférhetők. Csak a német véderő fogságába került hadifoglyok óriási száma mutat ja a szembenálló hadseregek hihetetlen emberanyag- ■igénybevéfeelét. 694 ezer lengyel, 1,900 ezer francia, 592 ezer jugo- : szláv-görög és a szabadonengedett többszázezer holland, belga és norvég hadifogoly seregét újabban a. keleti háború kitörésétől (1941 június 22.) múlt év november 20-ig foglyul ejtett 3.792.600 szovi'etkato- na egészíti ki. összehasonlításul elegendő rámutatni arra, hogy as előző világháború egész tartama alatt, összesen csak 2,520.988 ellenséges katona került német hadifogságba, ezek közül 1,434,529 volt orosz, 185 329 angol és 535.411 francia. A mai számadatok az emberi- ! ség legnagyobb tömegekkel vivőit háborúját engedik sejtetni, dull, hogj si» üxnm hallevetet e»rx;. vedet?. OTI-íagok 'elkésve kérték a kártalanít*'?. «Ijárás lefolytatását vs ax iuléznZ az elévülés után beadott kérelmeket kedvezőtlenül intézte el, A gyors és eredményen elintézés érdekében legjobb, ha üzemi baleset után a tag azonnal bejelenti ar. igényt, hogy az eljárás azonnal megindul jón és uz orvosi v zsgálat megtörtét, jók,. A bejelentés szóban, vagy Írásban történik és tar'almaznia kel! a baleset időpontját, az első segélynyújtás és s kezelés helyét, a baleset tanúinak nevét és. lakáscímét. A pon'os adatok bejelentése meggyorsítja az eljárást. TARTHATNAK-E RAKTÁRON RÁDIÓKÉSZÜLÉKET A VOLT ZSIDÓ RÁ DIÓKERESKEDŐK. Ismeretes, hogy a múlt év őszén a zsidónak minősülő rá- diókereskedőktől megvonták a rádióval való kereskedés és a rádiókészülék javt fásának jogát. Áz engedélyt vésziéit kereskedők egy része azonban nem tudta megfelelő időben értékesíteni rád ókészletét. Az érdekeltek ezért a posfavezér- igazgatóságboz fordultak felvilágosításért mitévők legyenek a raktárukon maradt rádiókészülékekkel, bogy elkerüijék a büntetést. A pofitavezérigazgatóság mofri közölte, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a rádiótartóid engedély alapjára az engedélyes saját használatra több vevőberendezést és lényeges alkatrészt is meg- szerezhet és magánál tarthat az engedélyezés helyén. Ha tehát valamely k rádiókereskedőnek már feimondatlan rádió- használati engedélye vao, annak alapját; saját basznáía'ára, de nem forgalombaho= zalai céljára készülékeit, illetve a rádió- alkatrészeket őrizetben tarthatja. Közölte, egyúttal a posfavezérigazgatóság, hogy &• visszavont ámsitá&i engedély alapján régebben részletre eladott készülékek esedékes részleteit s jogában vau a keres kedőnek hehajtaüia. Javítással, vagy bér- beadásisal járó iparszerü tevékenységet azonban már nem szabad gyakorolnia * AF.M SZÜKSÉGES, hogy biztosítasz le gyen, hanem az ß lényeg, hogy mindenkor a valóságos értéknek megfelelően legyen bizter Vírc, mert értéken aluli biztosítás esetén csak aránytagos kártérítésben részesülhet. Az utob bi időben lényegesen emelkedtek a inunk abc vek, anyagárak, ami által különösen az épü‘ letek értékelésénél általánosságban emelkedés mutatkozik. Mindezzel számolva, saját érdé kében feltétlenül szükséges, hogy a biztosítás*, kötvényében felsorolt tételek értékeléséi áf vizsgálja s G megfelelő összegre felemelje., Forduljon az 1857-ben alapított legrég'bb mer gyár biztosító magánvá.lalalhcz, az Első Magyar Általános Biztosító Társasághoz. Helybeli; Egyetem'utca 1. szám alatti főügynök- &ége készséggel ad felvilágosítási mindet, biz- io&itási vonatkozású ügyben. Kolozsvár thj. sz. kir. város Viz és Csatorna müvei. 151—1942, sz. BÉRBEADÁSI HÍR DETMÉNY. Kolozsvár, thj. sz. k7r. város Vk és Csatorna Müvei nyilvános ár ejtés utján Léröeadia egy (I) év tartamára a tulajdonában levő Csermalom-utca 23—25, szám alatti bárom járata vízimalmot. A bérlet taríaass egy (1) év. Bérlő köteles a malmot saját kö 'tségén üzembe helyezni és üzemben ísr tani a hiányzó felszereléseket kiegészíteni; és pótolni, az épületek jókarba helyezéséről és jókarban tartásáról gondoskodik Az aján* latban fel kel' tüntetni egy egész évre meg' ajánlott bér összegét és az esetleges fizetési módozatokat A bánatpénz a megajánlott bér öt (5) százaléka, amelyet készpénzben vagy óvadékul alka’mas értékpapírban a városi Vízmüvek pénztáránál kel! leletbe helyezni. A letéti elismervényt az ajánlathoz ke í csatolni. Az ajánlat elfogadása esetén ajánlattevő köteles a bánatpénzt az értékesítéstől számított nyolc (8) napon be ül a megajánlott évi hér 5ha (két tizenkettedl részére kiegészíteni. Ezt az összeget a két utolsó hónap bérébe fogjuk beszámítani. A szabályszerűen felbélyegzett, zárt lepecsételt borítékba helyezett ajánlatok benyújtásának határideje 1942. évi január hó 28-án tie előtt IC őrs? araikor azokat fel fogjuk bontani. Áz ajánlatok felbontásánál az ajánlattevők vagy igsr aolt megbízottaik jelen lehetnek Bérbeadó fenntartja jogát hogy az ajántettevők közüli •— tek’níet né kül a megajánlott bérösszegre ■— szabadon választhasson Kolozsvár,. 1942 jsnur 12. Egsí, igazgató-mérnök.
