Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-17 / 13. szám

I

Wim

Irt#: Br. i«é IMRE ^ - 1 I

mmmmâmmsmtm

V* \sjj esztesd© első ssa^án két *«cgai lü- y«>teS kézbesített a posta KoíoíMráro» a*»fc ««k, akii» s. délcrdéiys magyareág éSeiVt %y'“" lémmé- kísérik. A „Magyar Kisttówéf* két dcópmbcri száma crkwzeit meg egyszerre. hoet-r ■ízű és viszontagságos ni ««»a. hiszen a bélyegző tanúsága wertst a sault év dere tabere * nék tizenkettedik napján tették poétára. Lua CC0OO Mintha Atíttatb hsrfsogjsii saóiaitak volna nae?., olysra saeaweftcgből Sffiól hozzánk a dé erdélyi magyar kisebbség, aki térben ©íy»?» SjrtseJ. ţie időbe« mégis olyan messze él a mtr '.var t»rasoraz%tól. A sseskesztő area kéri a úv olrasóíí: Értsék meg. begy as olyan n»- ,h«a időkben. mint «caelyekbeo élünk, tartó*: kosara ej: kel' míade« oíysnansx még essk « megemlítésétől is. ssai bérsei módon féhreér- tésr© és a nyugalom !w®®s*TErás3ni sdhat okot."4 Es a EsagysríssS fr&ibW; mond Bürkünk, minit akármilyen taagsetoo vezérsökh, merítsd iá vei tank Ssaooelé belyootben én födjük.’ hegy a legnagyobb R»8véa»at a **<r®k küsöít újság®« has

i huszadik év»Vyasa saegindnSasát j«í«etk a ^Magyar Kisebbség“, aaely két évtmA ói» a legkülönbözőbb kormányok és reneU*erek alatt, minden kei hétben számot adott a at py#r ne isset idegenbe kénysaeröít töredékeinek életéről és tsstvértapja. a hércra nyelven megjelenő ,JBie Stimme der Miadcrheite®/'' utján Európa egyik !egekő k-sebbfcéjjvédeliiii folyóiratára küzdötte fel magit. Í9;i2*ben indáit meg’ Lúgoson a „Magyar Kisebbség1,4 ,dr. Jakabffy Elemér, dr. Sulyok István és ár. TFiilcr József sserk-ssstcGébes. Wilier J-Sî-e-feţ .képviselővé vá a*ztása «tán teijeeen lekötötte- •a Magyar Párt bukaresti képviselete, vulvoi;-. István Kolozsvárra költözött és a napi. sajtéba kapcsolódott be» agy. hogy az eUS évektől eltekintve jakabffy Elemér 'ett :» „Magyar Kisebbség“ egyetlen tényleges szerkesztője, Jakabffy Elemér U többízben képTtso te 3 Magyar Pártot a román pablaiRoni'ken s o racsS eţt a romániai aa egy are ág állandó kiküldötte is volt a nemaetkozi kisebbségi kong” [ rteüBosokon, de rendkívüli szivősságvaí és, ügy buzgalommal másáig fenntartotta a ,,Mf. gyár Kisebbséget“, melynek gy*fcr;»n ő volt ®a egyetlen írója, caerkess-tője és admüsisatrá* ÎOTU.

Csak akkor látszik, ai'yen mérhetetlen kincset gyűj;ott Ö3sse hangya^zorgiloscnasl Ji feabffy Elemér két évtized alatt, ha valaki a magyarság kisebbségi t&tfcetrTcS foşjsikozik ős végiglapessa az eddig megjelenít tizenkilenc iráíköS kötetet. Nincs jelentős mászását 2 ma* fr»£r kisebbségek életéből, aseét a „Magyar Kisebbség“ fel ne jegyaeít volna A aera?éti* üégi kérdés elméletét és gyakorlatát tárgyaló • vadonzányes értekezések me lót! állandó rovata veit a Nemzetek Szövetségének, a kisebb* eégi kongresszusoknak, parlamenti febcólalá- ■sofcn-afc, kisebbbégpolit'kr.i eseményeknek lapszemlének és statlsatikai közleményeknek. Megislá jak ezekben a kötelekben a magyar »easseliségi harcok teljes cziatéziséí. JaksbftŢ Elemér a Magyar Pártban kezdőitől fogva ve’ se*6 ezerepet játgzett s előbb az Országos Magyar Fáét alelnöke, majd r bánsági tegozat ciaöke lett. E hrvatrios minősége e lesiér? azonban hangot adott Balogh Arthur, Gyárfás Dessér, Hesodüs Nándor, Pál Gábor» Meskő Miklós. Szabó Bén?,- Gál Kelemet* éa Fritz Láss ó mellett Kreimer Mikié ínak és áseníircrei iesőnek is, q folyóirat ctinl&pjét pediy Kós Károly torverte. Ä felvidékiek kősói Jarofis Ander volt e^yik legte vékenyebL munkatársa, de Szüllő Gésát és F achbartfe Erato! is ott találjuk. A déiv'dékiek kérdéséit ' legtöbhezör Gij József és Prokopy Imre tot te szóvá « „Magyar Kicebbség*' hasábjain.

Suíőa érdeme Jakabffy Elemérnek, hogy nemcsak metsző’altatta, hanem feíkatetta esa ajxbb neaasedéícbői azokat, akik. a nemsftsségi kérdés kánt érdeklődnek. A fiatalok közül ezek, akik nála élesítették tollakat, ma mór akad jelentős közéíeM szerepet tődénél: L:*. -:ís anreorozágiak közül Asztalos Miklós tör- téaettuöős és iré, vitéz Nagy Iván ée Páaint bÁSöa sainÍBBíerí tanácsos, Albrecht Perene fővárosi ügyvéd és köziró, Ajtay Gábor alispán, Meslea- Miklós orazággytilés: képvisel«,

W»áű0imiik aí£adék&g&v'kt Üjdonsiáirí

Rsmínieily Klnty: iEMlilsni: a tiilíiiilai

A „Kassai vs«*8?.S?.istóríák“ jóne^fí szerzője, «2>bea as ej vidám könyvében tényleg „be* matat ja a vadász ok®*“, jeUesaai a vadótetipu- sokai és humoros vadásztörténeíeket beszél el. Á sok rajzzal díszített könyv ár-a fűzve b—. kötve 8.-— pengő az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás királjriér 9. Most jelentek meg: Maderspacb: -‘lavaas vadászataim 9.60 pengő; Thurn-Ruj®- hack. Erdélyi szarvasok és medvék ayotoá* .ián i2s-~ pengő. DiezkStéshea sok képpé-. ' 'Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk/ ■— Kérje «0 ’*j ksricsonyi ángyom Uoo árjegv.

Pí'trevíy Tibor szövetkezeti /őtis»tvíw.'ő A a /rdétysok közül Albrecht Dezső, Array is pád, dailágyi Olivér. Vita Sáador és e sorok írója országgyűlési képvíeeíö, Obcrd'-ng József György ők Venczcl József egyetemi iatézpti ta»árok, «ir. Páll György az Erdélyi Tárt őrssé go?. főtitkár», Bote? JriíKis az Erdélyi Párt koloz&van tagozatának főtitkára, Bokor Béla a kiilngymÍRÍ8até?itun tisztviselői*;-, Ászíaios Sándor, Kiss Árpád, Mste iá- yro» Ügyvéd; Rö«r-cr Viktor lapsserkezsiiő. S nj* *8 Jakabffy Elemér mellett látjuk felsőrákosai a délcrdéíyi raj magyfts; ^generációt „A Második Nemzedék“ című ál am- dó rovatiban, amikor ennek a msrokap gárdr ssak fedi pótolnia havi hatvan oldalon ew Ésas&crrtéiybcn maradt „Erdélyi Mazcimtot4''. ^Erdélyi Helikoni0, ,,Pa szfőrtüzet*4 és a „Hi- te’t*4. Miat a Magycy Népköseösseg orzBágos *í- elmÖk®, Jakabffy Éicmér 0 köréjo csoportosult fiatalokkal. a»a adjezobb körülmények között, m!v.t bármikor, a fcwssadik évfolyamát indítja «I 8 tartalmában kényszerűéi» korlátozott, de jelentőségében Sűkssorosao nargnővekedítj. „Magyar Kieebbscgi;-ndk.

A „Magyar Kisebbség''4 kuessâîk évfolya*

toJawk -■■ ■ - .. .. ■; *• erdélyi magyarvig l- jh> "Xr. vn.x< p'- ságival,- hanem ;-••»• MjrvizHiyi at koi/.ol v -táttáva . arra gondoljon, hogy tat! in töltünk magyar kiaebbségr 0rdekében., an»i•>; u zz,ütilünl.

magyar kisebbfcé.fr--.ek leuail’ Vaejvti etepcn'íó'o egysaerüeh a indent vistiza“ á»l-vsii-o»tjára helyezkedni, vvrry szükséges legalább figyelemmé'. klsérm nxt, ami DóWóiyten történik? Magánéietunkhen betartottuk o a ma» idők áhvsí mcgkö«re>teit sgywcrüriéye'.. mely mindent a honvédelem és a nemzet ezámára tartalékol? Közé etünkbn a neoaze. egye tér* es éa örök célkitűzésemet szolgál irtára fizövetkcztönk-c, vagy egyéni é? csoportérdekek szolgálatában hotniasssloltuii -e ►»zél. az» sut egységet, mely kisebbségi ţ-on-i'-Pau mind” nyájunkat egybekapcsolt? Mep-érdemc tűk'»; a*t, hogy vieszatéí lünk az; anyaomágbnz?

Amikor e usüneheai éí-U5fcczlot után u itztr détanésaet íerfi etek »ómét íeoafesuisás Liá kerültek ét* as eiírópssi wjjáreadvréa ruegiii- duit, Jakabffy El «mér vezércikket irt * „Magyar Kisebbség44-i»©n ,3Segfogyt«»lc‘/' raimiaeL ókkaí>ea rámutatott arra. bogy » ncgyvem caiSHó európai kisebh&éftböl dől>b .0 katalánok öaállózágáaak mejvalósulásával, wiajc? a asudéta terű Irtok elesato’ ásóval, mát- több- mii ló többségi âîîampoîgâraak lépett elő. Azóta a pírtskörriyéki békemíi kisebbsége-, közöl miad többen tértek viasza lakóhelyük kel együtt aayaorsoágokhoe.

<EfCSS '«'A'iáR*

1042, március 8. - IS.

Vizűn*», és vtMisih k •. .1 ve^ífltoyeá

héttő’iák -3?.

lg 2 I.VJL A 6 0 S«í A S ;í .•-. V 0 í i .

a WIENER ÄiESSi: wt»y4soíaR«t&i kirettdaiL- Sudasmst, V, Vör-8íOArlyttr l T. 28^800. KérJCtb a? S. f. ró«9.tvevűker, bogr JeienÄrrl'» «Okét a fegtó«e!ebb <»6 IBUSZ MÁV KlV.

fáeriZíiegí-iroáíbiist uruiisik l»c> ■ra»jJt i%y íjízíassíhaái * tac-glele'S ./.\íi-i!'i*írE

Nőmsth László, a magyar vigyázó

Ma: pmmm uwos

Mc«G legerősebb munkája kÖ2Í«cn raj isolni 33Íniatiir-nrcképe4 Németlr. Lászlóról, éppen olyan «lőre kisérlel, mint Üép- kehálóval lefojumi .-3 föld n(tatással ki törő tűzhányót, vagy kagylóba naerltsisi az örvénylő tengeri. Tevékenysége ugyj s-^erteágarilc n magyar szellemi életben, annyira áiérézi minden inüvolődéspolit 1 * kai jelentőségű mozgalmunkat, hogy egyelőre aat sem lehet ne körüíirás nél’dii megmondani: m‘. ő? Mégkevésbé, hogy: ki ő? Néha egy-egy kitörése elárulja, hogy nem csupán regényíró, noveliista. ssánpddi szerző, ceztétikus, rapldráló és miiyelődéapoliiiikus. Mert. Iám, ■ úgyszólván mindenné] ver-zödrdó kell. A magyar lángés-znck nem adat k meg az a kénye- löm, hogy csak szellemi alkotó legyen;

kell lépnie iaoen, pallost keli emelnie, vénoimezaie és védekcsnie keli & végül: n rendszerezés is személyes felelősségéhez hurkolt feladata les?. E miatt iíík- CMndţ a magyar szellemi élétben csak írók, csak képzőművészek, csak zenészek. Száz fölé figyeljen és t'z helyűit cselekedjék, aki magyarnak szöjtelett és do!- fozri.i akar.

Mi 'ehát Aémeth László? Egy dolog bí- •se.Ti.ym róla: megbizható itéíetü szolicaji alkojő. Alkotó, meri akkor is épít, ha előbb tévbi'ek torlaasaiî kell pozdorjává törnie, ami?; közelharcra hajrázJíeI azok fölén, akik iît-ott hanas színeket mázollak a magjaíság szellemi arcára'. ígc-n fejlett :rodalomtorféceti dob ozrendszerünknok ei.acs még olyan rekesze, amelybe sikerül!-, volna helészcri'anuak. A fiatal némzedók íElmuíatőt talált benne. De o nem í--gy nemzedék sseUcrai ki-virágzás«. A népi ség írói rendje a mély magyarságban taláíko- sotr vele « hitvallásának kinyi! vári hóját látta . R te. Eta 5 a ta déki és réteg ződési eíaprózáaok fölött. magyarság egyetemét. szeliemiségéí»cü epiteti végvárai: magának. A népi írók egységes arero- ualá több helyütt beszakadt, meg-nvégtörf1 . áéaett c ilyenkor, a i; dbbében, oldalra is searkál áz ember-. f„gy- vertársánák s osztogat csapásokat., nem csupán ellenfelének. De Németh László fiikor is félűiről tókínt végig a viszályon. Nem szfinx ő Egyiptomban, mc-rt szava érthető, csak suíyo-s. L ígyázó 5 a magyar szellemi élet arbórkosarábau. ahonnan messzire ellátró minden irányban, előre is, hátra is. Élő tilalomfa a járiiotatlau, nyaktpro oazmei utak előtt. Nevelő és bíráló, de nem iktat, hanem alkot, értékek sürget, ösztökél és irányt mutat. Időnként ?elrőpuoTitevt eszméi r sr^bb iílvo. a inino- So-gj elet génvével átitatott ifjúság rajongásán .kereaz'ül keltettek országos hullái» verést. A falakon belül levők ua-v ríador nak szavaira, mint egykor a jerikóbeliék. Minden irá-aa a uiKjţyar élet osomeny-e. nr» ha bőven vannak olyanok ia, akik hoí- eáaayá akarják cicsavamí.

A magyar saídlen;» kéesen-’íét bajnoka a Nsgy-Áíföldről vágta be magát 3 Törökvész útra. Ez a nasc,y magyar táj xr.s ia betalibeg a osttnkái'ábs Talán ;.>ha anuyx

Mtnkérdés mira tépte a magyart, zniiif sa.3: földbbrtokreudezée, zsidókérdés, lőkeg&z • dáikodás. életformák csődje, iparosodás idegen akolba terelt xuagyarolc, fe-lekeze4;» kérdés, nemzedéki csatározások, a nexti, zeti önszömlélct külödbozSségó, sok elvi szakadárság... De &z általánsa európai be lyezfcedés korában a többre hivatott magyar fülnek a harc" lárma mögött is meg kell baHar.ia .az érsvázados nemzeti érdé ■ kék csendesen bölcs »Kávát. Utat keli nyitnia felfelé a népünkben szunnyadó mérhet ettan erőnek, a faji képességeknek, Mert a yaejatzet nevébe a akármilyen szellemi t<?rméfc.frt elláthatnak a magyarság jyóesefjével, amikor külföld részére cső magoljak. De 1 népi nemzet címkéje mar csak arra nz alkotásra ragasztható. tmT anyagában és szcHemébcn v-itathatatianu'; fém jelzett magyár. Itt vau a raély magyái*- sag jogosultsága. .Cz a minőség útja. Ara.' • ben ntánzuulr, ktgfeljle-bb atőiérbeijük mestereinket. Á sajátunkból pedig ííme. két alkothatunk, különbét müveihetürde, másoknak is példát adhatunk. Ezért kezdi, így Nem eth László a? nj magyarság tíz- parancsolatát: a kevesebb létjoga a minőség, számára parancs, hogy különb legyen, egyébként ay oratalanu! elenyészne. Amc* évik nemzet nem bírja iomegiercnelessel elárasztani környezetei, amfcak tor-genyaze riien kiválóbbat kell alkotnia, hogy föu .. ■■■ l rá s La.. í ■ '■ a a

ü-yobb közössé gbra.

A minőségi eh, mint ácsok- ciapőai-i«e gc, mopnutaíja, mennyit káli lefaragm mai müveit- ; -ó':-,;.. ;.,i.só;. Ák;.:C ?'■

lekta.nl novolíát tr, akár társadaímr* re • gényt, Németit László s mimvsegi magyar- . ágol . c Bűn Búcsú, tö

Gyász, Kocrik saeptcraberbctg Á másik ; mts'Cr, Szerdai fogadónap tulajdnnkcp- j pen íorténethe biiedeviteát '*v 1 b ős ég k öv ••. j -• * I lés,' még akkor is, ha tor..;. Likőrből vk- H lantja vissza,. árai van, hogy hiányérzétcí í keltsen a a iránt, ami még ma sincs. Der ss&nyirol - Szckfiiről ifi irodalomtörté resti könyve lény E gében (-/eíleMti örtéuct.’ a»*, eszme wzüietésének és fejlődésének gaíraas ^zeir.l- i’oté-bC. Eígutóbb Süéeiienyi embéri oldalának megmutatásával kiseny; totía, hogy 'xigováayos falajoa x.% hu.^vut- jár: apró hibákból ő- e/ényeklföl rakta össze a magyar 1 szellemiség hátaink a egyéniségét •- nenj félt ollói, bogv alico» iása szétonuik.

Életműve a magyar lé ay égért íolyla- tot-t berakléfc.z’ viaskodás. Moá jelent a kétkötetes Készülődés; egy rendkívül élesen látó figyelőnek köriiTckin’tksft a magunk házatáján, a»tán a Nyugat írói körének kapcsolatain ál kitók.'Httó Európába. Ezek a tárnáin».-'- -vök, hí rálátok, elvi álláspontot tisztázó ír-solr kissé a»- icalon.v-jxevüok: látaslk, hogy írójuk n tói ■ knkkanó tiinclekbe kap heh; oroszláítk'ó-- raokkel. Ezért keresztéire Kc^xülődct nek a gvüjrejnhmyí. iveszülődés volt a ‘i’anu-kor?/.akra. A 'í arm îrfâr rnc-yta. azt az archimédesA szilárd pontot, amely- roí ki lőhet biiiettlT-m sarkaiból a korhadó világot. .1 lanu forradalom voít Kecskemétről nyúlt ki a szellenp tulka- pások megzaholézásárz, a tervszerű alko lások elindítására; aera egy iyői egyétti*- . . .... --..-V • :;ám Oj, • •

elvi sikoa .. az áttekintő munka diáuh.iát. író és olvasó a magyar eszméié- él. sfitoyébeu olvadt eşv-br.- a fanu korié lóz a mozgalom a m nőség vórefleu fórra dalma vo-U. Es sikerüíí. Bizonyíték kMî‘‘ Itt van: Németh László román Úti tdin váratlan viharként vetett hullámot s magyar és rocián írásban, Orvosé »emo mei álta a iftkoát fogyatékosságokat .‘v K sebh*égi>cu citau könyvé túlnőtt fi ma gyár könyvek jeleni őség ón: nemzedék

minden életjelenséghetí -ondóján kikére- • ve. a mélyebb magyar jelönié-\. Sőt, ami kor un erdei y’séfj erejében bizváj a Kolozsvári dobogón ki is mérté mondaói * kisebbségből kisebbségbe jotó- kÖTctUoz menyei* az erdélyi magyarság fz&i’*;•<»; magatartásában, abban a piliasmibn, agy ozólvsK jntş a íelszabadulás máraorábaa a maga oldalán vezette i>> Erdélyt * kmk delembe.

Németh Lá-jidó áío&ap r* -zeljejru c’et

■'■v. tel t<riil< .- • Áhol riínk kátyúba zökkent, ot! veo neki a váíiát. A magyar drámaira* egykor to raegoikkek daaáiyávai eiáraszíoita a kirí földi piacokat. ,.;-\iépázerüségünki4 nő» • ködeit, hogyne, De amikor itthon kimondták, hogy ez neu? magyar Írás. uessv csak a kivitelünk lohadt jcientéktaíennl csekélyre, de végül bent i.« kitört 2 lop pangó válság, meh- kítisztúlást követelt Ekkor írja pagy drámáját, a VII. Ger gelyt é ,-i > iliámfónynéí cimiít. í A ko íz svaid közönségnek alkalma le • «többit a Nemzet- Sriaháriiai; merni.

' ’ átfog? ■.. B . •- melleit idő zifc’f ■ Iib dtujo ol ái... ’■

Színi lűrálctr-úvai ev;. alatt italkitlci: iurr*»ngávi idez^tf Aő ^ magyar »:.A(á >?.ésbaii; .--•■rn fhirah, -eui rendezé.-*, seu előadás nem kerülhette o; sorsát. Az tij cm-ópaiság ícNv- i>N!- uj íciaeysv mértékkel merte le őket. í.egutóbs-» 3 meg neu. születeti magyar filmgyártással - vérző • óik. Pazarul eltékozeU tanulmányaL kér időjéből könnyedén kirágott kisebb íréLs;:* nemsokára buszkotttes sors;.--.'óban kerű* uf*k a magyar ézszcl olvasók elé. Mikor együtt lesz minden s nemcsak a szedlorai élet beavat?*itjai, hanem a magyar olvs- á- közönség is képet alkofliat írójukról, előtte "'a kétségtelenné válik, hogy IV meth László, a magyar szclemi élet egyik

»iíjt izője .... Szabó Dezsővel szólva múlhatatlan emlékei «liitót t magan«k sí idő kapujába.

meKEVESEBB füíöányag,

iegebb laka ;>: y iaţa 1? •* %•

C£f biztosííja a w lx 4 u * 1A Ic^zánk Kapható: Bov-kovics rer.f* véreknél, L.taák F. -u. 15. Teh 23-50.